Szeged, 1924. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-16 / 13. szám

Egyet mmám ára 400 korona SnrtesztOség ti kiadöhivi­illl Deák Ferenc-utca 2. (Pö­»4!lskotóval szemben.) Tele­im 13-33.A„Szeged' megjele­lik hétfő kivitelivel minden Mp.Esrei irára ára 400 ko­(•BJL Előfizetési árak: Egy Maapri Szegeden S0003uda­#eslen és vidéken 8500 kor Hirdetési árak: Félhasábon I mm. 75, egy hasábon 150, más­fél hasábon 225 K. SzOvegktal 25 százalékkal drágább. Apró­hirdetés 150,kövér betűvel 300 K. Szövegközti közlemények soronként 1200. Nyllttér, csa­ládi értesítés 2400 K. Több­szöri feladásnál árengedméay V. évfolyam. Szeged, 1924 január 16, SZERDA. 13-ik szám. Elégtétel. Azt írják a destruktív lapok, mindjárt gon­doltuk, hogy Héjjas Ivánnak hajaszála se gör­bül meg a brigádügy miatt. Nono, de azt is mindjárt lehetett gondolni, hogy a deslruktivok ezt fogják gondolni. Elég régen folyik már a jálszma ahhoz, hogy minden partner a hátáról is ismerje az ellenfele kártyáját és tisztában le­gyen, vele, kinek a kezében van az adut. Éppen azért meglepő, milyen miv emberek ezek az ördöggel cimboráló destruktivok. Egy nappal ezelőtt elhíresztelték, hogy a belügy­miniszter tanácsában, amibe az országos fő­rendőrök is beleadják az eszüket, még maga a híres-nevezetes Nádosy is, el fogják határozni az alföldi föbrigadéros letartóztatását. Mára az­tán leesett a makkal álmodók álfa. Nemcsak hogy le nem tartóztatták a főbrigadérost, hanem majdnem jegyzőkönyvi köszönetet szavaztak neki. Nem hogy a fegyencek darócruháját nem húzták rá, hanem a nemze'i géniusz ragyogó köntösébe öltöztették. Számára ez a tanácsko­zás az az ifjitó malom volt, amit a középkor grafikusai annyira szerettek fába metszeni. Bele­hajították, mint lázadót, aki fel akarja forgatni a jelenlegi rendet és kikerült belőle, mint a je­lenlegi rend arkangyala. Véleményünk szerint nem is történhetett más­kép és nem tudjuk megérteni Rupert Rezsőt, aki Két ország — két igazság cimmel vezér­cikket irt a föbrigadéros tisztára mosásáról a Világ-ban. Haragszik, hogy a főbrigadéressal nem ugy bántak, mint az általa kinevezett al­brigadérosokkal, hanem „összeültek tanácskozni afilőí, hogy vele szemben meg kell-e tartani a törvényt". Ahelyett, hogy kezet vetett volna rá az illetékes ügyész, a törvény nevében, amelyet képvisel, nagyméltóságú urak törték rajta a fejüket, hogy mit kellene csinálni a tiszta hazafias érzések legenergikusabb reprezentán­sával. Mi ugy látjuk, minden ugy történt, ahogy történnie kellelt. Kissé meglepő volt u?y?n, hogy már megint annyira elhatalmasodott a destrukció, hogy még Héjjas Ivánt is kihallga­tásra idézték, de ebbe is csak bele kellett nyu­godni. Ami törvény, törvény. Ha iiott bizonyí­tékokat mutat fel a lelkiismeretes rendőri nyo­mozás arról, hogy valaki hadsereget toborzott, ami olyan bün, hogy őt évi fegyház jár érte, azt míg se lehet szó nélkül hfgyni. Ezért kel­lett kihallgatni a főbrigadérost még akkor is, ha az olyan glóriás nevet visel, mint Héjjas Iván. És jó, hogy kihallgatták, mert különben nem lehetett volna betömni a destrukció szá­já', még ime igy kiderült, hogy a föbrigadéros bálára kötelezte a nemzetet és Héjjas Iván ma jobban számot tarthat az ünneplésre, mintvílaha. Mert az kétségtelen, hogy brigádot toborzott, de a belügyminiszter tanácsa megállapította, hogy azt nem a kormány ellen toborozta. De ebből ne tessék azt következtetni az olvasónak, hogy más ellen szabad brigádot toborozni, csak a kormány ellen nem szabad, ennélfogva ő is mindjárt brigádot toboroz, mondjuk, az abesz­sziniei császár ellen. Ezért becsukják az olvasót, mert ezentúl az abesszíniai CFászár ellen se lesz szabad brigádot toborozni. Az is bizonyos, hogy a föbrigadéros nevét belekeverlék egybe­másba, de az mind visszaélés volt s ő meg­ígérte, hogy ezenful nem fognak visszaélni a nevével. Ez is mutatja, hegy miijén hafaJom van a főbrigídéros kezében. Az olvasó például nem ígérheti meg, hogy nem fognak visszaélni a nevével, sőt az országos főkapitány, de még maga a belügyminiszter, sőt a jóságos Úristen 8e ígérhet meg ilyesmi*, mert még ő se tudja megakadályozni, hogy vissza ne éljenek a nevével. Egyedül Héjjas Iván az, aki előre tudja azt, hogy többet nem fognak visszaélni a nevével, amely ezután ugy fog szerepelni, mint a konszolidáció legfőbb őreé. Mert a föbrigadéros erre is Ígéretet tett és felajánlotta minden erejét a konszolidáción buzgólkodó kormány támoga­tására. Sok tény mutatja, hogy a föbrigadérosnak valóban nagy hatalom van a kezében. Éppen azért mi nem tartjuk elégnek azt az elégtételt, amit a brigád-ügyben a belügyminisztertől és az országos főkapitánytól kapott. Ez elég lehet neki, de nem elég az országnak. A kon­szolidáló munka élén olyan férfinak kell állni, aki pozitív hatalommal rendelkezik, aki semmi­től vissza nem retten és &ki garanciát nyújt már a személyével is arról, hogy az akaratát minden poklokon keresztül érvényesíti. Mi a brigád-ügy aktáit ugy találnánk a legszerencsé­sebben lezárhatóknak, ha a belügyminiszteri tárcát a széles néprétegek szeretetén kivüt most már a törvényre is timaszkodó Héjjas Ivánra biznák. Országos főkapitányt aztán msjd találna ő kecskeméti udvarában. Az igazságügyminiszter valorizációs javaslatai. n • r i. . ii . . • . (A Szeged budapesti tudósítójától.) Nagy Emil igazságügyminiszter a kormánypárt csü­törtöki ülésén be fogja mutatni három valori­zációs törvényjavaslatát. A valorizációt csupán egyes esetekre terjeszti ki. Az átértékelést főleg olyan esetekre fogja alkalmazni, amelyek úgy­szólván életbevágóak. f-el fogja emelni a gyér mek- és nőtartás dijait, az egyes kereskedelmi ügyletekből származó dijakat stb. Erős választási küzdelem Debrecenben. Debrecenben erős választási harc indult meg. A szocialisták sürgős orvoslást kérnek, mert az ellenpárt összevásárolta az összes ajánlóiveket. A választás január 28-án lesz. ~ " M m vaiaszias január üö-an lesz. iTiimiimYtfwmujiiuuuLrrii-ifiMuiw Éles támadások a kormány ellen. Gyorssegélyt folyósítanak a tisztviselőknek. (A Szeged budapesti tudósítójától. A nemzet­gyűlés keddi ülését háromnegyed tizenkettőkor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Bejelen­tette, hegy F. Szabó Oéza napirend előtti fel­szólalásra kért és kapott engedélyt. F. Szabó Géza kérdést intéz a kormányhoz, hogy a tisztviselőkérdés ügyében történt-e döntés. Eiután Vass József a miniszterelnök helyet­tese emelkedett ízóláíra, — A tisztviselők egyeteme — úgymond — több izben fordult a kormányhoz, hogy az j utóbbi hónapok drágasága folytán előállott nehéz helyzetet enyhítse. A kormány ez elől nem is akar kitérni s éppen azért hajlandó a kivánságot honorálni mindaddig, ameddig képes. Örömmel jelenthetem ki a kormány nevében, hogy egy úgynevezett egyszeri téli segélyt foiyosóiunk a tisztviselők részére, melynek nagy­sága a juniusi fizetések 100 százalika, illetve a decembeii fizetésnek 25 százaléka. Ezt a segélyt 8—10 napon belül valamennyi tiszt­viselő kézhez kopja. A nyugdijasok 12 nap alatt jutnak hozzá. — A írunkanélküli8ég fenyegető veszedel­mére vonatkozólag a kormány érintkezést keres a munkaadókkal, hogy munkásaikat még abban az ecetben se bocsássák el, ha az üzem teljes fenntartása rentábilis nem volna. A tőkének a rideg enyagi szempontokon kivül hazafias kö­telességei is vannak. Vita Wolff Károly felszólalása alatt. Neoimeoi KiiS Pál a házszabályokhoz kiván hozzászólni. A nemzetgyűlés legutóbbi ülésén K Károly bejelentette, hogy a III. bíráló­Uuttita Jánosi Zolíánt, a debreceni első wírfl et képviselőjét mandátumától megfosztotta. Ki kel Jelentenie, hogy az itélet teljesen ház­^zabáySes módon jött létre A birálóbizolt­Se nem kérdezte meg Jánosi felettes egyházt amelv nem fosztotta meg lelkészi á d átö csupán áthelyezte. Ez másodfokú S; smelynek befolyása nem lehet, mert KeíésbéS érinti Jánosi hazafit maga­Sását Megállapít, hogy a bírálóbizottságok telieseh párfos szellemben Ítélnek. Indítványozza, teljesen punw bíráskodás mandátumok * f Sn a Kurta előtt folytattassék rgAz i élet Jánosi fölöd eRy tövis'abban a koszorúban, amelyet a nemzet homloka körül fOP^r8E^TwoifMelé): Közönséges eskü­ntElnők Piklert rendreutasítja. Ezután Wolff Károly akart beszélni, de óriási csak usy özönlenek felé a közbe­ZZ brózSy ^ ezt kiállja: Ug, eskü­szik, ahogy a konjunktura kívánja I Nagy Ernő igy kiált föl: Mi van a lipicaiakkal ? Pikler Emil: Mi van a főudvarnagyi birósdggal ? Wolff Károly (magából kikelve): Mi köze hozzál Ezután sokszoros megszakítással azt bizonyítja, hogy az itélet igazságos volt. Wolff Károly beszéde után Rupert Rezső emelkedik szólásra, ski kéttéfcbavonja Wolff jóhiszeműségét, Woltfot esküszegéssel vádolja. Az elnök ezulán felolvassa az egyes bizottsá­gok megválasztásának eredményét, ezek szerint az igazságügyi bizottságba Héjj Imrét, Dabssi Halász Móricot és Kühne Lórándot; a közjogi bizottságba Görgeyt és Nemes Bertalant; a mentelmi bizottságba Györki Imrét és Rubine­ket; az összeférhetetlenségi bizottságba Erdélyi Aladárt választották be. Az indemnitás. Az indemnitási vita első szónoka Homonnay Tivedar volt, aki kijelenti, hogy körülbelül egy éve annsk, hogy indítványt jegyzett be az iparostanoncoktatás rendelkezései ügyében. A kérdést igen fontosnak tartja és erre vonat­kozóan határozati javaslatot terjeszt be. Hosz­szasan fejtegeti a szakmunkások kiképeztetésé­nek fontosságát és az iparostanoncoktatás szük­ségességét. Bizik a kormányban és a javaslatot elfogadja. Utána Szeder Ferenc szociáldemokrata szóial fel és reflektál Homonnay Tivadar szavaira. Ki­fejti, hogy amikor ők mezőgazdasági és szociál­politikai célokra kértek pénzt, azt a választ kapták, hogy nincs rá fedezet. Nem bízunk abban — mondja —, hogy a kormány az egészséges konszolidált állapotokat helyre tudja állítani. Hogy lennénk a kormány iránt biza­lommal, ha azzal sem vagyunk tisztában, hogy a befolyt adókat milyen célokra fordítja. Egész biztos abban, hogy a befizetett edékat illegitim célokra használták fel. Felkiáltások a szocialisták felől: A brigád fenntartásárai Szeder Ferenc: A belügyminiszter hivatalosan beismerte, hogy illegitim szervezetek voltak egész 1923 októberéig. (Nagy zaj a bal- éf szélsőbalo dalon.) Baticz Gyula: Az orgoványititokeltussolá at Szeder Ferenc: Kéiségteien, bogy a föld­reformkérdésben vslósfigos amerikázá* foiyik. Az igényjogosultakat pénzeiktől megosztják. Kínosan érintett b;nnünkel az is, hogy a Petőfi emlékét megörökítő javaslatot itt nem szavaz­hattuk meg lelkesedéssel. Petőfiből nemeik azt keli idézni, hogy „Befordultam a konyhára", hanem azt is, hogy „D csőségcs nagy urak, hogy vagytok, viszket-e a nyakatok?*

Next

/
Thumbnails
Contents