Szeged, 1924. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-06 / 5. szám

2 SZEOED Szeged, 1924 január 6. A törvényjavaslat kilencvennyolc szakaszból áll és ötvenöt o!daira terjed csupán a megokolása. Fontos újításokat lartalmaz a politikai jogok gyakorlásának felfüggesztése tekintetében. A maganosok ellen való erőszakra vonatkozóan kimondja a javaslat, bogy vétséget követ el az, aki a mu'ikás, valamint a munkaadó ellen eröszakot alkalmaz a munka megkezdésének meggátlása érdekében. A rágalmazás és becsületsértés tekintetében a javaslat az 1914:41. törvénycikk több rendelkezését módosítja és a többek között kimondj?, hogy rágalmazást követ el az is, aki olyasmit híresztel, hogy a hir valóság esetén az illetőnek erkölcsi vagy társadalmi, vagy közéleti megbecsülését és jó hírnevét csorbítaná. A javaslat szigorítja a rágalmazás büntetését, azonkívül intézkedik a büntetötörvénykönyvnek a lopásra, rablásra és orgazdaságra vonatkozó szakaszai módosításának ügyében is. A sajtójogi felelősség tekintetében a javaslat módosítja az 1914 es sajtótörvényt. A további részben a megrögzött bűntettesekkel foglalkozik a javaslat, továbbá a robbantószerrel és a lőfegyver jogosulatlan tartása kapcsán elkövetett bűncselekmények szigorú büntetéséről intézkedik, azonfelül felállítja a becsületvédő külön bíróságot, amely minden törvényszéknél egy elnökoöl és két birói tagból áll. A becsületvddö biróság elé tartozik a párviadal büntette és vétsége is. A javaslat második része részletes intézkedéseket tartalmaz és igen fontos a vádirat mellőzéséről vagy egyszerűsítéséről szóló intézkedés. Kimondja a javaslat, hogy a sajtó utján elkövetett bűncselekmények miatt nyomozásnak nincs helye. A vizsgálatot a legrövidebb időn belül, tehetően tizenöt nap alatt kell befejezni. A főíárgyalást a vádirat vételétől számított tizennégy nop alatt kell kitűzni. Az ítélet elten használt perorvoslat tárgyában sürgősen, legkésőbb egy hónapon belül kell határozni. A valódiság bizonyítása kizárólag a főtárgyaláson történik. A javaslat részletesen szabályozza a bizonyítás módozatait is. Végül a katonai büntetőtörvénykönyv egyes í rendelkezéseinek módosítására vonatkozó intéz| kedáseket tárgyalja a törvényjavaslat. A rozsvalutás f öld bérrendszer előkészítése. (A Szeged tudósitójától.) A költségvetés bárom délutánt kitöltő tárgyalása alkalmával a közgyűlésen minden olyan kérdés felmerült, amely vaiamilyen vonatkozásban áll a város háztartásával, csupán egy kérdésről feledkezett meg mindenki, a tanács éppen ugy, mint a bizottsági tagok: a rozsvaluta ügyéről. Senkinek sem jutott eszébe, hogy a tanács már hónapokkal ezelőtt elhatározta a rozsvalu'a bevezetését a városi földek haszonbérének megállapításánál. Megjelent ugyanis annak idején egy kormányrendelet, amely kimondotta, hogy a kisebb földbérek haszonbérét lehetőleg a Pérdéses bérföld főterményében kell megállapítani. Szeged város földbirtokának legnagyobbrésze homokföld, amelyen a buza n:m igen terem meg, hanem *ozs a fötermdny. A bárlök egyik kisebb csoportja már régebben sürgette a várost, hogy tírjer. át a buzavaluiáról a rozsvalutára, mert hogy- hogy nem, az a téves fellevés alakult ki a bérlők körében, hogy a rozsvalutára való áttérés eseién ugyanannyi mázsa rozs árát kell földbérben fizetniük, mint ahány mázsa buza árát fizették a buzavalutás földbérrendszer szerint. A városházán eleinte hallani sem akarlak a rozsvaiutáról, még a polgármester is ellene foglalt állást, pedig nagyon szereti a földbérlő tömegeket; az emiitett kormányrendelet azonban megváltoztatta a helyzetet. A polgármester ismét felvette a bérlőkkel a tárgyalás fonalát és addig tárgyalt, amig a rendelet w!ehetőleg"-jét határozott utasításnak tekintve, a tanács is elhatározta a rozsvalntára való áttérést. Elhatározta a tanács, hogy már a legközelebbi földbérfizetés alkalmával a homokföldek bérét rozsvslutában állapítja meg, még pedig ugy, hogy a kérdéses bérietek legutolsó békeárverésen kialakult aranykorona árát átszámítják az akkori hivatalos rozsírak alapján rozsvalutára és a kapott rozsmennyiség mostani hivatalos árában állapitják meg a földbére^et. A tanács ezt a rozsvaiutás határozatot, amelynek pénzügyi következményei egyelőre bizonytalanok, a novemberi közgyűlés elé terjesztette és a közgyűlés minden nagyobb nehézség nélkül el is fogadta. A rozsvalutás földbérrendszer következményei pedig azért bizonytalanok, mert a buza és a rozs mai ára között nincs meg az az arány, amely a békebeli rozs- és búzaárak között volt. Közvetlenül a háború előtt áilag huszonnégy korona volt a buza ára, a rozsé pedig tizennyolc korona. A különbség tehát a buza árának körülbelül harminchárom százaléka volt. Ma a buza ára száznégyezer korona, a rozsé pedig nyolcvanezer, a difrencia aiig huszonötszázalékos, tehát a két termény értéke között elég számottevő eltolódás mutatkozik. Ha már most a békebeli bérekei rozsra számitja at a város, annak a/ lehet a következménye, hogy a bérlők, mi ve! a r rs drágulása aránylagosan nagyobb, mint a búzáé, nyolc százalékkal több bért fizttnek, mint amennyit a buzavalutás rendszer fenntartása mellett fizetnének. A rozsvaluta igy a bérlők szempontjából nem igen kedvező, de megtörténhetik, hogy a viszonyok megváltoznak és a károsuló fél a város lesz. A város ettől függetlenül mindenképen károsodik, mert ha meg is marad a jelenlegi értékviszony a buza és a rozs között, a város javára mutatkozó néhány százalékos jövedelemtöbbletet kamatostól felemészti az a kiadástöbblet, amit a kettős földbérvaluta okoz majd a város bürokráciájában. A bérlők szempontjából sem jeleit a rozsvaluta bivezetése könynyebbséget, hiszen a bért ugy sem fizetik buziban, vag/ tozsban, hanem mindig készpénzben. Az pedig tökéletesen mindegy, hogy a készpénzbért á buza, vagy pedig a rozs ára alapján fizetik. A szegedi homokföldeken a buza valóban nem terem meg, vagy ha éppen erőszakolják, nagyon gyenge termést hoz. De a szegedi homokföldeken nem fötermény a rozs. A városi honokbírleteken szőlő és kapás növények termesztésével foglalkoznak a bérlők. A rozsvalutát tehát ez sem indokolja. A tanács azonban nagyon szivére vette a .lehetőleg"-es kormányrendeletet és áttért a rozsvalutára. Utasítására a könyvvivői tisztség meg is kezdte már a földbérek átszámolását, ami hatalmas munkával jár ét nagyon xok időbe kerül, de — nem éri meg. Érdek; ődésünkre megtudtuk, bogy 28—30000 hold olysn bérföldje van a várcsnsk, ahol — a tanács határozata értelmébfcn — áttérnek a rozsvalutára, tehát mindötrize 12—14.000 hold olyan bérfő'd * marad, ahol megtartják továbbra is a buzavalutás földbérrendszeri. A tavaszi földbérrészietet — áprilisban és májusban esedékesek — már rozsvalutában fizetheti* azok a szerencsés bérlők, akik a homokosok közé tartoznak. A köliségvetést tárgyaló közgyűlés erről n kérdésről feledkezett meg, pedig egészen takaros reflexiókat fűzhetett volna hozzá akárki a létszámcsökkentés, a takarékosság és a közigazgatás egyszerűsítése szempontból. A tisztviselők természetben való ellátásénak megszüntetése. Budapestről jelentik; A közíleimtízési minisztériumban Bud miniszter elnökleiével szombaton kezdték meg a tisztviselők természetben való ellátásinak megszüntetésére vonatkozó tárgyalást, A kormánynak ugyanis eltökélt szándéka, bogy a szabadforgalom fokozatos kiterjesztésével kapcsolatban megszűnteti a tisztviselők természetben adott járandóságait A pénzügyminisztérium illetékes kiküldöttei a természetben való ellátás meg* szüntetésére máris komoly tervet dolgoztak ki, amely a természetben kapott járandóságokat készpénzben kivánja a fizetéshez csatolni. Ugyanis a tisztviselőknek mindezideig kiutalt élelmiszer és más természetben való járandóság nem segítség, hanem a fizetés egyik része. Vízkereszt. És jöttek távol, boldog Napkeletről Három királyok, hires mágusok, Mert hirt hallottak a csodás Gyerekről, Kiről legenda és jóslat susog. Ki született szegényen Betlehemben, Kit megöletne Heródes király S aranyat, tömjént, mirrhát lelkesedve Hoz néki Gáspár, Menyhárt, Boldizsár! Szerecsen, indus, perzsa, mind csodálja A Kisdedet, ki a jövő királya S a csillagot, mely homlokán ragyog. Ö édes, kedves bájolón gagyog S egy pintyőkét néz, mely szent szelíden A Szűz Mária vállán megpihen . .. Szeged, 1924 január 6. juhász Gyula. A gy«vi leves. Irta Móra Ferenc. Beteg ember gusztusán nehéz eligazodni. Abból látom, milyen komoly beteg lehettem én mostanában, hogy szakácskönyvet kívántam olvasni, noha egészséges koromban nincs sok érzékem eziránt a műfaj iránt, aminthogy általában gyönge fejem van a tudományokhoz. A háznál is lehet szakácskönyvet találni, de azt tilalom alá vetette az orvosom. Azt mondta, abban olyan izgató receptek vannak, hogy beteg embernek azokat olvasni istenkísértés. Erre aztán a Somogyi-könyvtárból hozattam haza a legrégibb szakácskönyvet. Éppen százesztendős és számomra csakugyan igen idegcsillapitó olvasmány volt. (Borzasztó sok benne a paradicsom, meg a spenót.) Találtain azonban benne egy receptet, amely gondolkozóba ejtett. Nem is a recept, hanem a cime: Gyevi leves. Mi a csuda lehet ez? Alább megtalálhatja a kíváncsi olvasó. Hogy mért gyevi leves, az nincs benne a könyvben, de én azért azt is megmondom. Tudnivaló, hogy Szeged kedves városa volt Mátyás királynak, amint ez megolvasható a Reiz- . ner monográfiájában. Arról azonban nem szól ; Reizner, hogy mért szerette annyira Mátyás király Szegedet. Hát én azt is megmondom. Azért, mert ez olyan város volt már akkor is, hogy itt soha semmi kérnivalója nem volt az államtól senkinek. Soha a király anélkül ide le nem jött, hogy egy-két aranygöröngyöt le ne hozott volna a tarisznyájában, hátha meg tudna valakit, segíteni velük. De hát sohse kapadozoM azokért senki se. Egyszer aztán a környéken is körülnézett a király, persze csak ugy vándorlegény képébén s éppen a gyevi országuton esteledett rá. Algyörol ma se lehetne azt mondani, hogy ott a világ közepe — ugyan lehetni lehet, de l ápé nem hiszi cl — de akkoriban meg éppenséggel csak akknráeska falu volt, hogyha az innetsft végén elmiákolta magát a macska, a túlsó végín is a hideg rázta az egereket. A gyevi biró háza se volt valami kacsalábon forgó kastély, hanem volt igenis olyan alacsony kis gunyhó, hogy lehajolva is belevágta a király a fejét a szemöldökfába. (Csupa szerencse, hogy a horonáját otthon hagyta.) — Adjon isten jó estét! — Köszönt be illedelmesen. — Edd meg, ha jó! — mordult rá mérgesen a gyevi biró, aki éppen azon szorgalmaskodott.hogy görbe szögeket kalapált egyenesre az ablakdeszkán. — Meg is ennék én, atyámfia, akármi jót, — fűzte tovább a szót a király, — mert dél óta nyelem az éhkoppot. Erre már a gyevi biróné is megszólalt, aki'a padkán üldögélve valami rongyokból szedegette ki a cérnát, hogy kárba ne vesszen. — Ejnye, ió ember, de kár, hogy tegnap ilyenkor nem jöttél, akkor ettük meg annak a kenyérkének a haját, amelyiknek a béle tegnapelőtt fogyott el vacsorára. — No Mátyás, te se jártál még ilyen zsugori népnél életedben, — gondolta magában a király, de szólni semmit se szólt, csak körülhordozta a szemét a szobában. — Mit vizslálsz, földi ? — kérdezte ijedten a biró. Azon ijedt meg, hogy hátha valami kenyérmorzsa maradt az asztal alatt. — Azt néeem, találnék-e valahol egy darab követ. — Hát aztán minek volna az neked? Főznék belőle kólevíst. Azzal is beéri a magamforma szegény vándorló. De már erre biró is letette a görbe szögeit, biróné is a rongyait. — No, azt mink is szeretnénk megtanulni.