Szeged, 1924. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-06 / 5. szám

Cstwese mm&m érm 400 korona te ktaúóluvijJil^Deák PereM-utca 2. (FörtMakolával sokd ben.) Telelőn 13-33.A .Szeged* megjele«ik Mt<0 kivételével rotadeo :»». Egyes szám ára 400 ko:»>. EíGttietésl árak: Egy **«« pr» Szegeden tWJOJJudamtan t» vidéken 8*M kor. V. évfolyam. Hirdetési teák : FeiUdsabun 1 mm. 75, egy hasábos 150, máslél hasábon 225 K. Sz^\e«k0zt 23 százalékkal drágább. ApróHirdetés I50,kövér betűvel 300 K. Szöveg közti közlemények soronként 120U. Nynttér, családi értesítés 24UC K Többszöri feladásnál arengadmtey Szeged, 1924 január 6, VASARNAP. 5-ik szám. A főbiztos. Mi az 8 főbiztos ? Tiz esztendővel ezelőtt villát vont volna az ember erre a kérdésre és azt mondta volna rá, bogy tudja a mándruc. Valami finánc-szemlész lebet, vagy perzekutor, vagy zuhatag-kalauz, vagy valami ilyenféle csiribiri úriember, akitől tüzet kér az ember a vidéki állomás perronján és azt mondja neki, hogy .köszönöm szépen, barátom". Ma minden újságolvasó ember tudja, hogy a főbiztos az a nagy ur lesz, akihez foghatót még nem pipált a magyar történelem, pedig az már sok mindenféle nagy árhoz hozzáedződött. A főbiztos lesz a magyarok Zimmermannja, a kölcsönt adó ántánt főbizalmija, Szent István országának csődtömeggondnoka és a mindenféle vízesések zuhatagkalauza. O lesz a megváltó, a feltámasztó, a főszámvevő, a Gritti, az Ampringen János Gáspár, a vízkereszt, vagy amit akartok. Olyan nrgy ur lesz, hogy ő bele még Héjjas Iván se mer belecsapni, mert öt még Héjjas Iván is kénytelen lesz respektálni Ennél nagyobbat igazán nem tudunk mondani annak a szemlé tetésére, hogy milyen nagy ur lesz az a főbiztos, akit a kölcsön első részletével együtt meg fogunk kapni az ántánttől. A főbiztosnak az eddig nyilvánosságra jutott vélemények és tájékoztatások szerint csak pénzügyi megbízatása lesz, de egyéb dolgainkhoz semmi köze, tőle kiszedhetjük egymásnak a zsigerét és mind agyonverhetjük egymást —• nálunk tudniillik ezt jelenti az autonómia — neki abba semmi beleszólása nern ie»z. Ezzel nj"i%'tat meg bennünket a kormány és ezt valóban megnyugvással vehetjük tudomásul. A főbiztostól szabadon agyonszurkálhatjuk egymást — de azt már ö mondja meg, hogy cseh' bicskával-e, vagy angol bicskival. ó mondja meg, bogy kell-e krumplit keverni a kenyérbe, vagy nem, ó szabja meg a só árát, meg a dohányét, ő mondja meg, hogy mit szabad kivinni és mit lehet behozni, tőle függ, hogy hány vasúti baktert szabad fölfogadni és hány uj iskolát szabad építeni. Ninc? beleszólása semmibe a világon, ami aem pénzügy, de a világ olyan cudarul van berendezve, hogy nincs benne semmi, ami a gyökere végével " a nénzügyekben kapaszkodna meg. A főbiztoslesz a födefterdár, joga lesz mindenkinek a zsebébe belenézni, sőt kötelessége is, mVrt hiszen ő teszi fontra, hogy mennyi adót hir el a gondjaira bízott nemzet és az a legrettenetesebb, hogy az ő hozzájárulása nélkül a Prónay Pál nyugatját se lehet kiegésziEff dt talánmég abba is beleüti az orrát, kinek vesznek mézeskalácsot abból a hogy nmen méltóságossági adóból, amit az áldozatkész kormányfőtanácsosok tesznek le a hsza oltárára. Minden túlzás nélkül el lehet mondani, hogy Magyarországon még nem volf egy ember kezébe adva ikkora hatalom, amekkorát az ántánt pénzügyi főbiztosa kapni fog. Mig itt a törzsfőnökök között a legbrutálisabb tülekedés folyik a hatalom árnyékáért, addig egy idegen ember az abszolút hatalom teljességivel lesz ur mindnyájunk felett. Míg itt a legbékésebb kedélyű és a leghidegebb vérű embereket is egymásnak lehet ugratni azzal a kérdéssel, hogy való-e nekünk a köztársaság, vagy nem való, a szabadkirályválasztás segil-e többet a nemzeten, vagy a legitimizmus, addig kialakul egy olyan diktatúra, amely se köztársaságban, se alkotmányos monarchiában nem képzelhető, ahoi felelős kormány van és parlament. A főbiztos, aki befelé nem felelős senkinek, rendelkezik a kormánnyal, de a parlament két évig nem vontatja felelősségre a kormányi, ez ki lesz kötve a kölcsönszerződésben. Ilyen abszolút hatalma °em volt se Mátyás királynak, se a Habsburgok semmeiyikének. Hogy ki lesz az a nagy ur, aki ilyen kivételes fiatalomnak vonul be a magyar történelembe, azt ma még nem tudja senki, tán maga az áatánt se. Talán egy sohse hallott nevű polgármester lesz, talán egy nyugati tipusu diplomata, talán égy bankigazgató, egy okos és éleseszű kalmár. Talán a jó szerencse nekünk is juttat egy Zimmermannt, akinek Ausztria többet köszönhet, mint mindenféle pártbeli politikusainak, egy józ«n és becsületes embert, aki történelmi hivatását át tudja érezni és jószándéka fényes tehetséggel párosul. Talán a sors nekünk is ad egy idegen embert, aki kivezet bennünket abból az ingoványból, amelybe jórészt magunk másztunk bele s amelybe a saját vezéreink tehetségteleasége, vagy tehetetlensége taszigált bennünket bele még jobban. Talán neki, éppen mert idegen, sikerül az, ami a annyira kézte vannak az összeütköző érdekeknek, hogy nem tudnak föléjük kerülni. Rettentő végzet volna azonban, ha a főbiztosban akármelyik hiányoznék azok közOl a képességek közül, amelyek nélkül egy ország rekonstrukciója nem sikerülhet. Talán azért nem kell félnünk ettől, mert a kudarccal nagyon rossz üzletet csinálna az ántánt s a mi feltámasztásunk neki magának is olyan érdeke, mint nekünk, tehát bizonyos, hogy megfelelő embert fog keresni üzletvezetőnek. S ha mégis megcsalódna benne? A magyar sors rettenetességet semmi se illusztrálja jobban, minthogy még ilyen kockázat mellett is vállalnank kell a kölcsönt és a főbiztost. Mert mai sorsank rosszabb ti neki, éppen mert i kölcsönt es a főbiztost. Mert mai magunk vezetőinek | jobbrafordulását csak attól várhatjuk, — ert nem idegenek s { pedig, ugy érezzük, azzal sem lehet. éppen azért nem sikerült, mert Vita a külföldi kölcsön körül. — A nemzetgyűlés pénzügyi bizottságának ülése. — (Á Szeged budapesti tudósítójától.) A nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága szombaton délelőtt báromnegyed 12 órakor folytatta a pénzügyi kérdések megvitatásáról pénteken megkezdett vitát. Az ülésen Hegyeshalmy Lajos elnökölt Az első szónok Gömbös Gyula volt, aki ugy látja, hogy a külföldi kölcsön a jóvátétel kérdésével összefüggésben áll és a maga részéről kijelenti, hogy rendkívül veszedelmes volna, ha a jóvátétel összegét nem ismerné a közvélemény, mert e nélkül e! se r? tudja képzelni a szanálási program megvalósítását. Ami a belföldi kölcsönt illeti, szakségesnek tartja, hogy a jelenlegi közgazdasági állapoton igyekezzék a kormány bizonyos mértékig segíteni. Tiltakozik az ellen, hogy a munkanélküliségen munkanélküli segéllyel enyhítsenek. Friedrich István szerint a kormánynak szabad kezet kell adni, hogy legjobb belátása szerint vezethesse a külföldi tárgyalásokat. Ezután két pontra nézve kér felvilágosítást: 1. Hogy miképen gondolja a szanálási program keresztülvitelét a kormány; és 2. milyen volna a belföldi kölcsön összege. Bethlen István gróf miniszterelnök beszélt ezután és kijelenti, hogy a lapok a jegyzőkönyvet teljes szövegükben hozták, majd kijelenti, hogy a jóvátétel ügyében a Népszövetség pénzügyi bizottságának tárgyalásai ismeretesek. A jóvátétel kérdését felvetették, ennek alapján ment át a köztudatba az a 10,000.000 aranykoronás összeg, amelyről emlités van téve s amelyet a mi helyzetűnkben a kormány nagyon is túlzottnak tart. A miniszterelnök után Ugrón Gábor kérdezte meg, hogy vájjon a belföldi kölcsön feltételére nézve igazak-e azok a híresztelések, melyek zavarják a közgazdasági életnek kifejlődését. Rassay Károly véleménye szerint a jövő fejlődés utja az, bogy Magyarország külpolitikai orientációjának abban az irányban kell elindulnia, amely végső eredményében a kisántántba való belek^ocsolódásba vezet. Bizonyosnak látja, bogy a magyar államra e csatlakozás esetén döntö szerep jutna. Most csak arra kiván rámutatni, hogy a kormány helyesen tenné, ha a közvéleménynek túlságosan optimisztikus irányban való hangolása helyett őszintén feltárná legalább azokat a nehézségeket, amelyek csak a közeli napokban és hetekben állanak elő. Kérdi, hogy hajlandó-e a pénzügyminiszter elmondani, hogy nem szándékod erősebb intézkedéseket keresztfii vinrj. Megemlíti, bogy a bécsi f ktiv katona jegyzéknek fenntartására óriási Összegeket költ a Kormány. Ny'lian megvádolja a pénzügyminisztert azzal, hogy a töztdsi hausse kifejlődését többixben erőszakos eszközökkel megakadi lyoilák. Várnai Dániel ttri a munkanélküliség esetén a kötelező biztosítási bevezetését és bogy közmunkákkal segítsenek a munkanélküliségen. Kállay Tibor pénzügyminiszter válaszolt ezután a felszólalásokra. Az állam jövö szükségleteiről nem kiván számadatokban tájékoztatást adni, mert amig részleteket nem közölhet, egyáltalában nincs mit mondania, igy nem lehet tudni, melyek azok a tételek, melyeket a kölcsönnel ki kell fizetni. Gondoskodni kell az átmeneti időszak passzíváinak fedezéséről, amely összeg havonta körülbelül 130 milliárd koronára tehető. GondosKodni kell továbbá azoknak a hátralékos tételek egyrészének kiegyenlítéséről, amelyek nem vehetők a budgetprogramba. Az összes igények fedezhetése céljából a pénzügyminiszter három módozatot lát: 1. Amig a bankóprésnek működnie kell, igyekeznünk kell kielégíteni az összes fizetési hátralékainkat, ugy amint az már kilátásba vétetett. A 2-ik mód az előlegkölcsön. A 3-ik mód egy belföldi kölcsön felvétele. A kormány semmiféle erőszakos intézkedésekei nem tervez. Sem depólefoglalás, sem betétzárolás, sem most, sem a jövőben nem lesz. Hangsúlyozni kivánja, bogy a kormány még nem foglalt a részlet tekintetében állást. Kállay Tibor pénzügyminiszter beszéde után Haller István emelkedett szólásra, de az elnök a pénzügyi bizottság ülését délután 5 óráig felfüggesztette. A pénzügyi bizottság délutáni ülésén az első felszólaló Haller István, aki szerint az infláció nem hozhat drágulást a közgazdasági életben, mert hiszen a közgazdasági élet minden faktora már ma is a 0—0175, illetve 0—0180-as koronában köti az üzletet. Hegyeshalmy Lajos aggályait nyilvánította aziránt a törekvés iránt, hogy a kormány a koronát a mai valóságos értékére akarja leszállítani. Biró Pál felszólalása után Kállay pénzügyminiszter reflektál az elhangzott felszólalásokra és kijelentette, hogy a három centimes jegyzés szerinti értékelést a gazdasági élet ma már mellőzi és ma már minden faktor a 0—0175-is jegyzéssel számol Elérkezett az ideje, öogy ennek a kurzusnak az álláspontjára helyezkedjünk. Hegyeshalmy Lajos elnök ezután megköszönte a pénzügyminiszter tájékoztatását és kijeleatette, hogy az ellenzék a pénzügyi bizottság összehívásával hasznos szolgálatot lett az országnak. Az igazsigügymlniaztar javaslatai. Szombaton osztották szét a képviselők között Nagy Emil igazságügyminiszternek a büntetőtörvények kiegészítéséről, egyes rendelkezések módosításáról, valamint a büntető igazságszolgáltatás további egyszerűsítésiről szóló javaslatát.