Szeged, 1924. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-30 / 25. szám

S*egedt 1984 január 80. SZEGED A miniszterelnök tanácskozása Peidi Gyulával. (A Szeged budapesti tudósitójától) Kérdést intéztünk gróf Bethlen István miniszterelnökhöz, hogy fel fog-e szólalni a nemzetgyűlésen. — Nem szólalok fel — mondottá gróf Bethlen István —, azonban választ adok Biró Pál inter­polációjára. A Ház folyosóján nagy fetíünést kfltetf, hogy gróf Beihlen István Peidl Gyulával bement dolgozószobájába. Amikor Peidl elhagyta a szobát, megkérd-ztük, hogy Bethlennel folytatott tanácskozása összefüggésben van-e Behlen Istvánnak Ram<ay Macdonatddal folytatott tár­gyalásával és Peidl küszöbön levő külföldi u jával ? Peidl kitért a válaszadás a ól és kije­lentette, hojty csak magánügyben tárgyalt a miriisz erelnökkel. Leendő uijára vonatkozóan ugy nyilatkozott, hogy szó volt ugyan külföldi útjáról, erről azonban pozitívumot nem tud mondani. A kormánypárt csütörtökön ünnepli Bethlent. Az egysígos párt a külföldről hazaérkezett Bethlen István gróf miniszterelnököt mai párt­vacsoráján kívánta külön ünneplésben részesí­teni. A miniszterelnök azonban ügyeinek, illetve hivatalának átvételével olyan bkrosai el van foglalva, hogy erre való tekintettel a párt csü­törtökre halasztotta el a tervbe veit vacsorát. A c^ütör öki pártvacporán fogják a miniszter­elnököt ünnepelni és méüain' azokat az ered­ményeket, ameyeket londoni útjáról hozott. 1 * ^WW^WW^W^^WWW Már csak öt csongrádi gyanusitott van a Csillagbörtönben (A Szeged tudósítójától.) Megbízható helyről szerzett információnk alapján beszámoltunk már arról, hogy a csongrádi bombamerénylettel gyanúsítottak ügyében fordulat történt, Emeny­nyiben a vádlanács több gyar.u itott szabad­lábra helyezébét rendelte e!. A Szeged munka­társa erről sz ügyről a kővetkező részleteket jelentheti: Ismeretes, hogy Zombory János vizsgálóbíró az ügyészség indítványtétele után kihirdette a merényíattel gyanúsítottak előtt egyrészt a vizs­gálóbírói viz^álat lefolytatását, másrészt nedig a vizsgálati fogság elrendeléséről szóló végzést. A végzések ellen valartiennyi merénylő fel­folyamodást jelentett be és igy az ügy összes aktái ismét a szegedi törvényszék vádtanácsa elé kerültek. A vádtanács előadója még az elmúlt hét végén hozzákezdett az iratok á tanulmányozá­sához és már hétfőn délelőtt el is készült ezzel a munkával. A vádtanács igy már hétfőn dél­előtti ülésének végén tárgyalni kezdte ezt az ügyet, azonban határozatot még nem hozo t. Kedvlen reggel azután zárt tárgyaláson elsőnek vettük sorra a csongrádiak ü yét és hosszas tanácskozás után meghozták a határozatot, amely szerint három ujabb szabadiábrahdyezést rendelnek el. Először tizen vo tsk a Ciiilag­böriön magániárkáiban, majd még január elején kiengedték elsőnek Zubek Mihályt, n-m sokára ezu án szabadlábra helyezték Kasztell Sándort is, ugy bogy keddsrs rezget még nyolcan voltak a kerületi börtön foglyai. A vddtandcs most szabadlábra helyezte Sági Já­nost ( kinél megtalálták az Alföldi B igád eiső kineveli okmányát), Sági Rókust és Forgó Ferencet is. Igy jelenleg Ciyk öt bombamerényiő vin az ügyészség kezében. A rendőrség em­berei tiz gyanusitott ellen találtak tárgyi bizo­nyítékokat, nem régen még tiz ember volt le­tartóztatásban és ez a szám lassan-lassan, szinte fokozatosan lemorzsolódott... A vádíanács előtt szóbakei ült Piroska Jlnos nyugalmazott fihidnagy szabadlábratielyézése is, azonban nem felel meg a valóságnak egyes lapoknak az a híre. hogy őt is kiengedték a Csillagbörtönből. Pirosita János ellen súlyos kompromittáló adatok vsnnak, ugy ho«y a szabadságvesztés! büntetése minden valószínű­ség szerint hosszabb ideig fog tartani. A v>d­tanács egyébként a három ujabb szibadlábra­helyezést azz&l indokolja, hogy ezeket az em­bereket csak bűnsegéd i bűnrészességgel lehet megvádolni és azért ilyeneknek cs*k rövidebb fogházbüntetést lehet kiszabni. Különben is ennek a három embernek Csongrádon nagyobb vagyona van, ugy hogy szökéstől nem kell tar­tani. A vizsgálatot a?onban velük szemben is lefolytatja a vizsgálóbíró, mert kétségtelen, bogy szerepük van a merényletben, ha akármilyen caekcy is. Az öt fogvdtsrfott védőié egyébként felfo'ya­modást jelentett be további fogvatarláauk miatt és igy az ak'ák a Tab átioz kerülnek és ennek véglege* döntése után kezdheti m?g majd a vizsgálatot Zombory Jínos vizsgálóbíró, amely­nek során elsősorban az öt vizsgálati, foglyot: Sinkó Lászlót, Biíönyi Mi* ód, Piroska Já­nost, Piroska Györgyöt és Fülöp Andort fogja kihalhatni. (A Szeged tudósitójától.) A januári közgyűlés tárgysorozatát ktdden készítette eő a város tanácsa. Az előkészítő tanácsülésen a főváros­ban időző polgármestert Bokor Pál helyet-est­tette, de az előkészítésen, jobban mondva a közgyűlés össz'áHi'.ott tárgysorozatán nígyon megérzik a pfilgármetter távolléte. Es a tárgy­sorozat u;. ydnis ele.nte titkának, változatai nak ígérkezett, üedden délelőtt ézonb^n mégis az derült ki, hogy egész szürke, egész jelentékte­len lesz, cupán a szép számban bejegyzett in­dítványok lopnak m-jd bsléje valami életet. Az előkészítő tanácsülés óvatosan elkerülte a mlyo­sabb, a kompiikűhabb, vígyis a p%árme*teri véleményezést igénylő ügyek elősésziié- ét é; úy nagyon sok ügy lemarad a januári közgyűlésről. A tárgysorozatnak egyébként öivínkiienc pontja van. Közvetlenül a polgármesteri jelentés után következik a törvényhatóságok mandátumának meghosszabbításáról szóló kormányrendelet be­jelentése. A tanács azért tetíe ezí a pontot sz elsők közé. mert a rendelet nélkül a közgyűlés mandátuma december végével lejárt voln» és ezzel a formalitással óhsjtja a tanács a közgyű­lés törvényességét dokumentálni. A tárgysorozat harmadik poncként az >> belügyminiben leirat szerepel, amelyben dr. Aigner Károly főispán­nak Vasár "ely főispánjává történt kinevezéséről ?rtesü a miniízler a város törvényhatósági bi­Z0Aá,törvényhatóságok közül ez alkalomul wupán Somogy megye keres e neg S^e^ed vá­ro«át. Átiratában arról értesiti a kö^yü é . hogy ágaimat indított a katonai beszáltásolási di­Ötvenmillió koronás városi támogatás a színháznak. jak fölemelése érdekében. A mozgalomhoz való csatlakozásra szólítja fel a városokat. Szeged város tanácsa természetesen csatlakozik. A tanácsi előterjesztések között a szinháí­flgyön kívül alig van e®Késre méltó. J ivasoi|a a tanács a bérkocsi-, a mentő- és a köivágó­hidi dijak fdemelését, felhatalmazást kér három­százm.llió koronás kölcőn fölvételére a faüzlet lebonyolítása erdekében. A szinház támogatása fölött hosszabb, da egészen szolid hinguistu esimecsere fejlő tölt ki az előkészítő tanácsülésen. Az ügyei Gaál Endre kuliurtanácsnok referálta. Ismertette Andor Zsig­mond Síinigezgató beadványát, amelyben a mult szezon végén megszavazott tűzelőányagsfgély valorizálását kéri. A tanács eredetileg u^vanis bárommillió koronát szavazott meg Andor Zog­mond támogatására, számszerűleg ugyanannyit, mint amennyit az elmu ™ze/on végefelé Paíágyinak megszavazol. Akta_ azonban abból a hárommillió koronából kitelt hit vagon szén és ötven mázsa tűzifa ára, ami ma legalább tizenkétmillió koronába kerül. Andor igazgató a Scs eiedeti Határozatát először megfeleb­bezte, de a szinügyi bizo tság javaslatára eleb­bezését visszavonta és helye.te további kilenc­millió korona tüzelőanyagsegély kiutalását kérte a várostól. ,, „ . . A kuliurtanácsnok a segélyügy referálása köz­ben bejelenlelte a tanácsnak hogy kérdést inté­zett a szinházes városokhoz é ; lájékoztshto kért, vájjon más városokban milyen támogatást élvez­nek a színházak. A felszólított városok nagy­része már válaszolt is Gaál tanácsnok kérdé­seire. A válaszok szerint a kaposvári színigaz­gató nem fizet bért a szinház használatáért i városnak. A szinház fenntartásáról a város gon­doskodik. A tízszázalékos vigalmi adót elengedte a város és a szinház fűtési költségeinek két­harmad részét is magára vállalta. A világítás­hoz szükséges villamosáramot önköltségi áron kapja a színigazgató. A debreceni „Csokonai­színház," igazgatója, tízszázalékos vigalmi adót f zet ugyan a városnak, de egy évre száz öl fát és tizenötezer kilowatt elektromos áramot ingyen kap a várostól. A színház épületének használatáért bért nem fizet, a rendőri és tűz­oltói ügyeleti dijak azonban őt terhelik. Qyőr város közgyűlése novemberben kimondta, hogy a szinházi jegyek ára után szedett tizszdzalékos vigalmi adót teljes egészében a színészet támo­gatására kivánja fordítani és azt fűtési és vilá­gítási segély cimén adja vissza a színigazgató­nak. A szinház használatáért a győri direktor sem fizet bért és az épület fenntartásáról is a vár s gondoskodik. A tanács többsége az ismertetett vá aszok alapján arra az álláspontra helyezkedett, hogy Szeged városa sem kezelheti a színházat jöve­delmi forrás gyanánt. Elhatározta a tanács, hosiy javasolni fogja a közgyűlésnek az Andor Zsigmond áltat kért tizenkétmillió korona, illetve hat vagon szén és ötven mázsa tűzifa meg­szavazását. Ezenkívül javasolja a tanács, mondja ki a körgyütés, hogy a szinház vigalmi adójá­ból befolyó összegnek azt a részét, ami a szín­házi épület fenntartási költségeinek levonása után megmarad, teljes egészében a színház tá­mogatására fordítja, még pedig ugy, hogy ab' ból utal ki megtelelő tüzifasegélyt a színigaz­gatónak és a maradékból színfalakat, díszlete­ket készíttet és különböző szinpadi kellékeket vásárol. Ezek a felszerelési tárgyak azonban < város tulajdanában maradnak. A tan'cs felfo­gása szerint ilyen módon rövidesen teljes szín­házi felszerelése, áiszlet is ruhatára is lesz c városnak. Ériesülésünk szerint a szinház vigalmi adó­jából befolyó jövedelem jeenleg évi százmillió korondra becsülhető. A szinház fönn'artása kö­rülbelül ötvenmilliót emészt fel, a tüiifasegélyre és a felszerelés pótlására tehát ötvenmillió ko> rona marad Gaál tanácsnok referálta a Kazali tanitó em­lékének megörökítésére vonatkozó indi ványt íj. A tanács azzal a javaslattal terjeszti elő az in­dítványt, amely szerint mondja ki a közgyűlés hogy Kazali Imre emlékét együtt kivánja meg­örökíteni azoknak az emlékevel, akik a vá os falai közölt szintén érdemeket sz;reztek a nép­nevelés terén. Az emlékmegörökit s azonban • társadalom feladata a város szívesen hozzá­járul megfelelő adományaival az emléktábla költségeihez. Balogh Lajos nevezetes kettői indilványa, a szintláz á bmositásáról és a destruktív síjtó megrendszabályozá<áról szóló, szintén Giál ta­nácsnok darabjainak számát gysrspitja. A tanács ugy határozott, hogy az indítványt annak rendjs és módja szerint a közgyűlés elé terjeszti, a sürgősség kimondását is kéri rá, de azt java­solja, hogy térjen mindkét indiivány fölött napi­rendre a város közgyűlése. A hatósági húsüzem megszüntetését kívánó indítványt, amely Körmendy Mityás nevéhez fűződik, a tanács elvető javaslattal terjeszti i közgyü és elé, mert az indokolás szerint a ható­sági üzemekre mindaddig szükség van, amig a város fogvA8ztókö'.önségének érdeke ugy kívánj i. Ha m<jd változnak a viszonyok és szükségte­lenné válnak a hatósági üzemek, a tanács meg fogja szűntetni úgyis azokat. Néhány kisebb jelentőségű indítvány szerepel még a jinuári közgyűlés tárgysorozatán. Nagyobb baj mind in valószínűség szerint nem történik. Steinach tanár tudo­mányos filmje a megifjitás problémájáról február 4-től, hétfőtől a Korzó Moziban.

Next

/
Thumbnails
Contents