Szeged, 1924. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-29 / 24. szám

Egyes mmém éra 400 korona jMikesztöiég e> kiadöhlvaj.Vl Deák Ferenc-utca 2. (Fötfiülskottval szemben.) Telelte 18-33Jl.Szeged* megjelelik kétíö kivételével minden 39U> Esres szám ára 400 konu Elöflzetéei árak: Egy Ittupra Szegeden 8000,Budaputen és vidéken 8500 kot. Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 75, egy hasábon ISO, mislé! hasábon 225 K. Szövegközi 25 százalékkal drágább. Apr6hirdetés 150,kövér betűvel 300 K. Szövegközti közlemények soronként 1200. Ny ilttér, osaládi értesítés 2400 K. Többszöri feladásnál árengedmény V. évfolyam. Szeged, 1924 január 29, KEDD. 24-ik szám. A papagályok. Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy meggyőződéses antiszemita. Annyira meg volt gvőződve minden zsidó destruktív voltáról, hogy nem átallotta a szomszédját, aki történetesen szintén a rendezetlen felekezet kötelékébe tartozott napról-napra — megdicsérni. Valahányszor reggel a szomszédjával találkozott, sohasem mulasztotta el megismételni: — Mózsi szomszéd, maga a legderekabb, legbecsületesebb zsidó az egész világon. Bárcsak sok ilyen derék zsidója volna a hazának. Mózsi szomszéd egy ideig állta a sok dicséretet, de végül óvakodva megkérdezte: — Ugyan, ugyan, tekintetes ur, mivel érdemlem én ezt a sok dicséretet ? A zsidót dicsérő antiszemita megmagyarázta: — Azzal, hogy gyereke nincs. Bár ilyenek volnának valamennyien. ... Nos, hát ennek a meggyőződéses antiszemitának, aki még a dicséretet is ilyen eivekre szabta, volt egy papagálya. Örökségül maradt rá valamelyik vén kisasszony nagynénjétől, rbi nagyon szerette az állatokat. Elhozták hozzá a zöld tollú, pirosnyaku bestiát, amelyik kellemetlen hangon rikácsolt és makacs megátalkoiiottsággal ismételgette: — Kraó, kraó, kraó... A papagály uj gazdáját bosszantották ezek az értelmetlen hangok és uj tudományra tanította meg madarát. Némi célzatosság volt benne, mikor a papagályt két más szótagra oktatta ki: — Zsidó, zsidó, zsidó ... Ennyit még a legbutább papsgály is könnyen megtanul. A papagálynak tetszhetett is az uj tudomány, mert mihelyt a fejébe verték, páratlan buzgalommal rikácsolta: — Zsidő, zsidó, zsidó ... A meggyőződéses antiszemitának nagyon tetszett az eset. Reggelre kelve kitette a madarat a tornácra, ahonnét naponta dicséreteivel szokta elhalmozni Mózsi szomszédot. Mózsi szomszéd csakugyan megjelent és a paptgály hangos szóval fogadta: — Zsidó, zsidó, zsidó... Mózsi szomszéd meghökkent egy pillanatra, mikor a nem turáni eredetű madarat meghallotta, de bit egyebet nem tehetvén, belenyugodott a megállapításba: * — Igazad van, le furcsa madár, zsidó vagyok ... Mozsi szomszéd után jött azonban a helybeli takarékpénztár elnöke, akinek csak a foglalkozása volt destruktív, de a felekezete nem és a madár őt is hangos szóval üdvözölte: — Zsidó, zsidó, zsidó... Azután jött a jegyző, aki szive szerint erősen jobbfelé húzott, de hivatala szerint az arany középúton haladt. Az is megkapta az üdvözlést: — Zsidó, zsidő, zsidó ... Sorra jött mindenki. A papagály száján zsidó lett mindenki. Zsidó lett a csendőr, a finánc, a •solipbirö, az államhatalom valamennyi helyi képviselője, sőt — uram bocsáss — zsidó lett «*&?2.,ébredö* veiére és az Alföldi Brigád xátzlóaljparancsnoka is. Végezetül a buta madár m,ég íii*! lt> aki tudományára kioktatta, lezsidózta. 3. A papagály tulajdonosának kezdett kellemetlen enni madár, amelyet ő állitolt politikai és társadalmi elveinek a szolgálatába, tulment a kontemplált halárokon. A buta madár megtanulta, amit mondani kell, de nem tanulta meg hozzá a distinkciót, hogy kinek. ... Olvasván a vidéki kurzussajtó hasábjait és a népgyűléseken elhangzó beszédeket, ez a papagályhistória jut az eszünkbe. A sajtópaaacáívok is eltanulták a frázisokat, melyeket szájukba rágtak, de nem tanulták meg hozzá a distinkciót. Az ő jóvoltukból kezdün* már ott tartani, hogy destruktív lesz mindenki, kezdve az okfóberi forradalom szereplőitől a miniszterelnökig. Destruktív lesz mindenki, aki egyáltalán él és mozog. Mindenki az lesz, csak a fW^WrtWWVWWWWWffWAWWWVWA* papagályok nem, akik egyebet sem tudnak, csak értelmetlenül és válogatás nélkül rikácsolni, amit egyszer megtanultak. •WMÍMMIMMMMAMMMMMÍMMMMW Daruváry távozik a kormányból ? az (4 Szeged budapesti tudósítójától.) A közeli napokban a kormány öfszelételében valószínűleg változás fog beállani. Már napok óta beszélnek arról, hegy Daruváry Géza megválik a külügyminiszteri tárcájától. Daruváry már hosszabb idő óta — betegségére hivatkozva — nem vrsz részt a politikai éleiben, főt nem is tartózkodott itthon. Három héttel ezelőtt félbeszakította külföldi tartózkodását és átvette hivatalát. Ez azonban csak néhány napig tartott, mert ismét elutazott. Értesülésünk szerint a napokban hazaérkezett, de hivatala vezetését még nem vette át. Bizonyosra veszik, hogy Daruváry távozik a kormányból. Hir szerint már meg is találták Daruváry utódját Klebehberg Kunó gróf kultuszminiszter személyében. Benedek János a numerus clausus ellen. Az újjászervezett Kelenföld-Lágymányosi Polgári Kör az este a Gellért-kávéház külön helyiségében tagavató társasvacsorát rendezett, amelyen a kerület képviselője, Benedek János is résztvett és nagyhatású beszédet tartott: — Magyarország mindig akkor volt nagy, amikor jogokat adott és mindig akkor volt szánalomraméltó, amikor jogokat kobzott. A zsidóságra nem lehet azt mondani, hogy kelevények a nemzet testében, amelyet egyszerűen ki lehet vágni. Ebbe az operációba az egész nemzet belepusztul A zsidóság halhatatlan tudósokat, Írókat, művészeket, alkotó szellemeket adott a magyarságnak. Kiss József dicső emlékének akkor áldoztam a nemzetgyűlésen, amikor ott még féktelenül tombolt a felekezeti gyűlölködés. Boldog vagyok, hogy ezt megtettem. — LS mit akarnak tulajdonképen azzal a hírhedt numerus claususszal ? Rég elmúlt az az idő, amikor a többet tanulók a többet tudók ellen kasztszerü korlátokat lehetett fölállítani. A numerus claususszal nem védjük a fajmagyarnak nevezett ifjúságot, hanem éppen ellenkezőleg: ráneveljük, hogy kevesebb készültséggel vegye föl a versenyt az életben. Csakhogy nagy tévedés, nagy dőreség azt hinni, hogy a külföldre kiszorított zsidó diákok versenyétől megszabadultak az itthon tanulók. Tiztizenöt év múlva, ha egy vegyigyár szakmérnököt MWMAMMMMMMMMMMMM^^ Bethlen gróf beszámolója a kölcsöntárgyalásokról. keres, bizonyára azt a pályázót részesiti előnyben, aki külföldön a legkiválóbb professzoroknál tanult, mialatt idehaza egyetemi botrányok, igazoltatások voltak és nagyon meg fogják gondolni az emberek, hogy betegágyukhoz azt az orvost hivják-e, aki itthon gumibotot forgatott könyv helyett, vagy azt-e, aki a külföldön évekig szorgalmasan tanult és csak a tudománynak élt. — A mi időnkben is volt numerus clausus. Magyarország leghíresebb jogászai, orvosai, tudósai csinálták ezt a numerus clausust olyképen, hogy aki az ő magas tudományos mértéküknek nem felelt meg, egyszerűen elbuktatták. Ez rendben is volt ezt a numerus clausust látja egyedül szivesen egy kulturált nemzet, nem pedig azt, amely a számbeli többség jogán elnyomja és kiszorítja a kisebbséget. Meg kell szűnnie ennek a szégyennek, helyre kell állítani a jog egyéni és á tanulási szabadságot. Fajvédő beszámoló Cegléden. Lehner-Lendvai István vasárnap tartotta a ceglédi városházán képviselői beszámolóját. Kíséretében voltak: Eckhardt Tibor, Prónay Pál, Héjjas Iván, Kiss Menyhért és Zsirkay János. Lehner-Lendvai a tőle már megszokott modorban fejtegette, hogy a kormány hűtlen lett az ellenforradalomhoz. Eckhardt arról beszélt, hogy a politika fölött a gazdasági kérdéseknek kell uralkodniok. Prónay Pal azt magyarázta, hogy nem neki volt különítménye, hanem Bethlennek, amely kicsavarta a hatalmat az ellenforradalom vezéreinek kezéből. Végül Héjjas beszélt. A francia kommün bukása ulán — mondotta — Galiffet tábornok 14000 embert végeztetett ki és azt mondotta: én adtam ki a parancsot. Amit tettem, tettem. A legnagyobb támadások közben is odakiáltom: Én adtam ki a parancsot, de Isten és ember előtt vállalom érte a felelősséget. Ulaint kívánták ezután hallani, akit Kiss Menyhért ünnepelt a beszédében. De Ulain felszólalását a rendőrség nem engedte meg, mert neve a tárgysorozatban nem szerepelt. Ezután bankettre mentek. Prónayt a fogadó egyik szobájában két tábori fölszereléssel kiöltözött katona várta haptákban. (A Szeged budapesti tudósítójától.) Bethlen István gróf miniszterelnök londoni tárgyalásairól a következőkép nyilatkozott a hírlapírók előtt: — Legyen szabad nekem a következő precizitással beszámolnom a londoni tárgyalás eredményeiről, illetőleg azok lefolyásáról: Mint mélióztatik fudni, annak idején a népszövetségi tervezet nem tartalmazott semmit a reparációs kérdésekre nézve. Magyarországon a közfelfogás az volt, hogy a kölcsöntervet sikerü'ni fog szabaddá tenni a reparációs kérdések komp lexumától. A párisi konferencián a Népszövetség jelentesébe felvéte'ett egy passzus, amelyről a Ház előtt is nyilatkoz am és amely a reoarációra, illetőleg a béketerhtkre vona'kozik. A párisi konferencián ugyanaz volt a helyzet, : hogy elfogadták az első és a második számú • ie Vzökönyvet, de tendens, illetőleg elintézetlen \ maradt a pénzügyi bizottságnak a jelentése, • nevezetesen az a §, amely a jóvátételre vonat« kőzik. Mert erre a paragrafusra nízve ugy a i hatalmak valamint a kisántánt államok fenntartást jelentetlek volt be. Ez volt a helyzet, amikor Párisból visszatértem. * _ Ugyanakkor már kilátásba volt helyezve • a londoni konferencia, amelyen ezen kérdések tár*yaliatni fognak. Közbeesik a kisántánt kon* ferenciája, amelyen a kisántánt államai maguk közt is á lást foglaltak az itt felvetett kérdésekkel szemben és fenntartást állapítottak meg az esetleg elfogadandó magyar kölcsöntervezettel szemben. A kisántánt ezen fe tételeit röviden két pontbin állapithatom meg, amennyiben nyilvánosságra ju ottak a londoni konferencián. 1. Az egyik abban állt, hogy velük szemben a reparációt illető kérdések tisztáztassanak. Nevezetesen Jugoszláviának voltak bizonyos követelései, amelyek még a fegyverszüneti szerződésből folytak: bizonyos restituciés követelések, amelyek mindezideig nem voltak elintézhetők fs amelyeknek a tisztázását kivánta Jugosz'ávia, mert ellenkező esetben nem adná meg a hozzájárulását ahhoz a tervezethez, amelyet a Népszövetség kidolgozott. 2. A másik oldalon maguk közt a szövetségesek között tisztázni kívánják a kisántánt államai a liberációt és az állami javak kérdését. (Minthogy akadnak olyanok, akik nincsenek tisztában a liberációs tartozásokkal, megjegyzem, hogy a liberéciós tartozások azon összegeket jelentik, amelyeket az újonnan alakuló államok a felszabadítás fejében kötelesek a reparáció számlájára befize'ni a nagy államoknak. Ezen összegek 1500 m'llió koronát tesznek ki) A kisántánt azt a véleményét nyilvánította, hogy az ő felfogásuk szerint akkor, amikor Magyarorszá-