Szeged, 1924. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-23 / 19. szám

SZEGED Szeged, 1924 január 13. Pikler Emil: Éppen azokat nevezik ki főta­nácsosoknak. Friedrich István és Meskó Zoltán egyszerre kiáltják: Piklernek igaza van. Maday Gyula: Tessék megnyitni a gazda­sági kapukat. Teremisék meg a zsidó és ke­resztény egyensúlyt és akkor meg van oldva a zsidókérdés. Pikler Emil: Numerus clausussal, vagy anélkül? Maday Qyula: Ebből a keresztény és zsidó politikai frigyből egy egészséges, hogy ugy mondjam, angol üzleti szellem megszületését várom. A kezdő lépést a zsidóságtól várom. Ezután a külföldi kölcsönről beszél. Az in­demnitási elfogadja. Drózdy beszéde, Drózdy Győző beszélt ezután. Amig a rend­őrség és a csendőrség hatalmukkal visszaélnek, addig ebben az országban konszolidált állapo­tokról nem lehet szó. Több esetet emlit, többek között Szekszárdot, ahol Kiss Ernő és társai három rokkant katonát megvertek, akik a föld­reformról vitatkoztak. A konszolidáció ellen­ségének föfészke 1919 óta Kecskeméten van. Le kellene végre számolni ezekkel a haramiákkal, akik a közrendet veszélyeztetik. Miután módjá­ban van az Alföldi Brigád szervezetét feltárni, hazafias kötelességének tartja, hogy azoknak tagjait megnevezze, akiket még ma sem állítot­tak a büntető biróság elé cselekedeteikért. Ezek szereplése a román megszállás alatti 1919. év őszén kezdődik. Kecskeméten a katolikus egy­ház bérházában kezdődlek meg az u. n. ébredők összejövetelei. A román megszállás alatt az ottani Bagolyvárban tartották titkos összejöveteleiket s iit született meg az a gon­dodat, hogy bosszút kell állni a zsidóságon. Itt irták meg a fekete listát s annak végrehajtására külön szervezetet létesítettek: a Héjjas-különít­ményt A román megszállás utan azonnal akcióba léptek és a Héjjas-különítmény vezetői kimondták, hogy 1919 október 15 röl 16 ára virradó éjjel mindazokat le kell löni, akik ébredő­igazolvánnyal nem bírtak. Este megjelentek a Bagolyvárban és elhatározták, hogy amit hó­napok óta tervezgettek, végrehajtják. Ezen az értekezleten ott voltak a következők (olvassa): Szabó János, Kéri János, Zana Ferenc, Magyar József ügyvéd, Gyenei Pal, az ÉME helyettes elnöke, Kiss József árvaszéki elnök stb. stb., továbbá Héjjas Aurél, Héjjas Tibor, Héjjas András, Kiss Ferenc, Rehák Árpád tart. hadnagyok és főhadnagyok, Muraközy Ferenc, Majtényi polgármester és elsősorban Héjjas Iván és Francia Kiss Mihály. Héjjas Iván, mint város­parancsnok lépett fel, hogy végrehajthassák, amit elhatároztak. Azután megkezdték garázdál­kodásaikat, melyek valóságos magyar Szent Bertalan éjszakák voltak. Az áldozatokat kocsikra rakták és Orgovány felé hajtattak velük. Útköz­ben az áldozatok száját betömték s egyeseket az útszéli fákra felakasztottak, vagy botokkal agyonvertek. Többeket meztelenre vetkőztetve vertek agyon és a bugaci és monostori erdőknél alig félméteres árkokba elföldelték. Itt a szónok felolvassa az áldozatok neveit, akiknek száma 33 1919 november 15—16 ára virradó éjjel saját lakásukon Énekes Lászlót, Deutsch Frigyest és Fritz Rudolfot répával véresre verték, halálra kínozták. Drózdy még többeket emlit meg, akiket nappal leitatott gyilkosok öltek meg. Emlékezetes még az 1919 novemberében el­követett lajosmizsei vonat megállítása, ahol többeket leszállítottak a vonatról. Ez az eset véletlenül küudódott és ennél az esetnél a fő­szerepet Franczia Kiss Mihály játszotta. Ebből az alkalomból a rendőrök közül is többel el­bántak. Franczia Kiss Mihály egy alkalommal az utcán lelőtt egy Lusztig László nevü fiatal­embert. Pikler Emil: És ennek az embernek eljegy­zése országos ünneplés közben történt. Drózdy: Amint az adatok ax én kezemben megvannak, ugyanúgy megvannak azok az ille­tékes hatóságok kezében is. Névsort olvas fel ezután azokról, akik a legtöbb atrocitásban részt veitek. Ezek: Héjjas Aurél, András, Tibor, Muraközy Ferenc, Héjjas Iván. (Ndgy zaj.) Pikler Emii: Sohasem gyilkolt l Reislnger Ferenc: Itt halottak vannak, ezt mégsem lehet letagadni. Lendvai István közbeszól valamit. Drózdy (L?ndv*i felé): A hatóságoknak min­denkor rendelkezésükre állok, hajlandó vagyok mindent bizonyítani. Most más neveket sorol föl, mire a jobbol­dalon óriási zaj támad. A nagy zajban csak Reisinger Ferenc hangja hallható, aki ezt kia­bálja: Emléktáblát nekik l Drózdy Győző: A bíróságoknak kevés ilyen gonosztevői vannak. Lendvai: Egy sem volt szerelmet tanulni! Drózdy Győző (Lendvai felé): Lendvai képviselő urnák nincs joga szemrehányást tenni nekem, aki tisztességes házaséletet élek. ön és a szabadsierelem kortestvérek. Az Alföldi Brigádnak Héjjas a vezető embere. Mégis kijelentette, hogy a hatóságoknak kezére fogja juttatni az Alföldi Brigádnak elrejtett fegyvereit Szótok ezután adatokat sorol fel a Héjlas-brigád szervezésére és fegyvereire vonat­kozólag. A Héjjas-kü önitmény központja Buda­pest. Tagjai: Szánk, Polják, Szávits, Turzó fő­hadnagy, Szemerédy Dániel t. főtudnagy és fegyver és iőszertiszt, Dávid törzstisztek, akiket goronkivül előléptettek. Élelmezésügyi tiszt Muraközy. Orvosok: Szabó Gvőző, Müller és Dobó doktorok, stb. A zászlóalj gyülekezési helye: 1-ső század a bugaci ciöszMznál; 2-iíc század a kis dohánybeváltó előtt; 3 ik száz d a j*s:I szénaboglyáknál és a 4-ik a Héjjas­fivérek háza előtt. Azt is megmondhatja szónok, hogy a zászló és a fegyverek hol vannak el­rejtve. Kecskeméti gazdák házaibin és pedig: Felföldi G^ula háza, Nagy Ferenc gazdálkodó tanyája, Rácz András tanyája, Kovács Elek háza, Poják János tanyája és szőleje. Ezekkel a fegyverekkel 2000 enber szerelhető fel. (Egy hang a szocialistáktól: Rendet kellene csinálni.) Drózdy befejezi beszédét, az indemnitási nem fogadja el. (Az ellenzék has'zasan tapso'.) Elnök szólítja a következő szónokot, azon­ban a Ház baloldalán óriási zaj van. Felkiáltások: Halljuk a belügyminisztert l (Nagy zaj.) Farkas István: Most nem tud felszólalni a belügyminiszter ? (A belügyminiszter nimán ül helyén. Az ellen­zéki oldalon nőttön nő a lárma. Egyre csak ezt kiabálják: Halljuk a belügyminisztert! Egy hang: Majd Héjjas fogja megmondani, mit mondjon a belügyminiszteri Elnök csenget.) Dinich Ödön: Nagynehezen tud beszélni a testnevelés erdekében. Az indemnitást elfogadja. Saly Endre: A forradalom nyomait minde­nütt meglátni ebben az országban. Utakat, hdakat, iskolákat már négy éve nem építettek, ellenben tele van az ország rendőrökkel, csend­örökkel, folyamőrökkel, határőrökkel és örök vannak és.. . Peidl Gyula: És őrzöttek ... Saly Endre: Sióval, az egész ország egy börtön. Nem a hivatalokat kellene szaporítani, hanem az iskolák it. Az elnök most az ülést délután négy óráig felfüggeszti. A délutáni ülés. Háromnegyed 5 órakor nyitja meg az ülést Písthy Pál alelnök. Alig néhány kép/iselő van jelen. Saly Endre beszédében a szombathelyi vas­utas sztrájkkal foglalkozik és kijelenti, hogy a nyomozás vezetői nem találtak erre vona kozó­lag semni különös oko1. Érdekes, hogy a bi­zottság olyanokból állott, akik a sztrájk kezde­ményezői voltak. Ha ározati javaslatot terjeszt bj a MJv. személyzetének ellenőrzésére vonat­kozólag. A Somogyi-gyilkosság ügyében több jegyzökönyvet olvas fel, amelyekből megálla­pítja, hogy Somogyit és Bacsót Bibó főhad­nagy ölte' meg és hurcolta el. A Népszava. annak idején egyedül és fáradhatatlanul kuta­tott a dunántuli és siófoki bűnügyekben. Elnök figyelmezteti a szónokot, hogy ez nem tartozik a vitához. Saly Endre: Amig a kormány ebben az ügy­ben semmit sem tesz, neki kötelessége ezekkel a dolgokkal előhozakodni. Az eltűnésekre vo­natkozólag megállapítja, hogy ez az állapot tarthatatlan és ugy látszik, a belügyminiszter védelmébe vetle az atrocitások elkövetőit. A kormány iránt bizalmatlan, a javaslatot nem fogadja el. Herczeg Béla egységespárli: A kölcsönnel szemben bizalommal viseltetik és a javaslatot elfogadja. Lendvai István kije'eiti, hogy nem minden áron vallja magát ellenzékinek. Hosszasan be­szél Károlyiról. Összehasonlítja az 1848-at megelőző reakciót és a 48-as forrad lmat a világháború utáni forraldalommal. Szerinte ez iulajdonkép nem volt forradalom, hanem á hadi­milliomosok vagyonmentő vásári. Az indemnitási javaslatot nem fogadja el. Elnök napire idi javaslata szerint a legköze­lebbi ülés szerdán d lelőtt 10 órakor lesz. Az ülés háromnegyed 8 órakor véget ért. (A Szeged tudósítójától.) Ezerkilencszázhuszon­kettö tavaszán Mészáros István alsóvárosi ker­tészt egy alaptalan feljelentés után, lopás gya­núja miatt vizsgálati fogságba helyezte az ügyészség. Bekerült a Csillagbörtönbe, mig szeptemberben a biróság kimondotta, hogy a lopás nem volt egyéb gyanúnál és ezért föl­mentette. Mészáros ekkor kiszabadult a börtön­ből. Amikor hazaért, a házbeliek suttogni kezd­ték, hogy mialatt ö ártatlanul darócruhában ült a Csillagban, felesége — aki fiatal volt — viszonyt folytatott egy vasúti altiszttel, valami Dobine András nevűvel. Mészáros ekkor kér­dőre vonta feleségét, aki mindent tagadott. A szóváltások és pörlekedések ezután napirenden voltak. Szeptember 10-én reggel, amikor Mészá­ros még az ágyban feküdt, benyitott a szobába Dobine András és minden további nélkül fel­szólította Mészárost, hogy igazolja magát. — Mit keres ittl — mondotta. Szóváltás ke­letkezett, majd verekedés aminek az lett a vége, hogy Dobine hét nap múlva belehalt sérüléseibe. , . Az ügyészség haláltokozó súlyos testisértés miatt emelt vádat Mészáros I«tván ellen, akt hét hónapig ismét bekerült a Csillagbörtönbe, mig a vádtanács szabadlábra nem helyezte. A szegedi törvényszék Pókay tanácsa ebben az ügyben kedden délilőlt tartotta meg a fő­tárgyalást. Mészáros összevarrt, tarka-foltos, ócska katonakabáiban ül a vádlottak padján. Sápadt az arca, beesett, mint az éheseké. Bakancsa spárgával van összevarrva. Zavarosan beszél és néha jelentöségnéiküli dolgokat két­szer is elmond, azt mondj a, hogy azok mind nagyőri fontosak. A feleségét tanúnak idézték be. A folyosón ül egy barna karfás padon. Szürke lópokiócca! tukarídzik, színehagyott, megviselt ba is t bluz van alatta. A keze vörös. „Igazolja magát I" Egy apró gyermeket tart a karján. Nem lehet az arcába látni, ugy betíkarja a durva daróc­pokróccal. Al*zik a gyerek. Amikor az elnök beszólítja, valaki megkérdezi az asszonytól: — Kinek a gyereke? A Mészárosé? Az asszony besiet a tárgyalóterembe. A személyi adatokat veszi fel először az el­nök. Azután a vádat ismerteti. Mészáros zava­rosan mondja el az emlékezetes reggel törté­neiét. Korán reggel volt, az ágyban cigarettá­zott. Dobine hangosan kiáltott rá, hogy igazolja magát. — Az én lakásomban 1 felelte Mészáros. Iga­zolja maga magát! — Én Dobine vsgyok 1 Erre nekivadultan kiugrottam az ágyból, mondja Mészáros. Egymásnak mentek. Verekedés. Dobine bics­kát ránt, Mészáros nyujtőfát fog. Ki az utcára. Egymás ulán futnak. Djbine elől, utána 6—7 lépésnyire Mészáros, Dobine jobban szalad. Már tiz lépés. Mészáros egy téglát fog és a menekülő után dobja. — Ez okozta a halálát, mondja az elnök. Aztán rendőrök jöttek. Kihallgatás. Csillag­börtön. Két hónap múlva megint szabadon. És most itt ül a tárgyalóteremben a biróság előtt. Tanukat hallgat ki a biróság. Elmondják, amit láttak. Mészárosáét szólítják most be. — Nem köteles vallani, mert törvényes íir iesége a vádlottnak, szól az elnök. Mészárosné az urára néz és a gyerekére­— Nem vallok, mondja. Az orvosszakértők következnek. Aztán « P beszédek. Az ügyész fenntartja a vádit- A veuo fölmentést kér, mert Mészáros nem von °e­számitnató. Igy ítéltek Debrecenben is a namza­Pöíté!et. Bűnösnek mondta ki a biróság Miszá-

Next

/
Thumbnails
Contents