Szeged, 1924. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1924-01-23 / 19. szám
Szeged, 1924 január 23. SZEGED ros litvánt a hsláltokozó súlyos testisértés vét- köszön el a vádlott. Pókay elnök igy válaszolt : ségébea és ezért a 92. szakasz alkalmazásával — A biróság az igazságot keresi, ezirt nem kéthavi fogházra itélte, de a büntetést kitöltött- jár köszönet... nek vette. Erős felindulásban volt — mondja Vége a tárgyalásnak. Elmegy a vádlott. Oda a biró —, de nem volt öntudatlan. ! sem sző! a feleségének. Egyedül megy. Az Az ügyész felebbez. A vádlóit megnyugszik. j asszony vár. — Köszönöm a méltóságos biróság kegyességét, i — Nem beszélnek, mondják. • Lenin meghalt. (A Szeged budapesti tudósítójától.) Sokszor költölték már halálhírét Leninnek, »z orosz szovjetkormány fejének, de a hirt mindig cáfolat követte Most hiteles, részletes táviratok számolnak be haláláról, amitől nagyon sokan hiszik Oroszország sorsának megfoidulását, az orosz bolsevizmus véglegeB bukását. Távirataink a következők: Róma, január 22. Az orosz megbízott azt a hirt kapta Csicseriníől, hogy Lenin meghalt. London, január 22. Az orosz szovjet hivatalosan jelenti, hogy Lenin tegnap Moszkvában meghalt. Bécs, január 22. Lenin állapota 21 én délután rosszabbra fordult, 6 óra 5 perckor elvesztette eszméletét, 6 óra 50 perckor meghalt. Halálos ágyánál mellette voltak felesége, nővére és az orvosok. Megállapították, hogy halálát a tüdőműködés megbénulása okozta. Moszkvában most folyik az országos kongreszszus, amely alkalomból vöröszászlókkal lobogózták fel a várost. Lenin halálának hirére a zászlókat fekete szalagokkal borították, majd pedig tiszta feketével váltották fel. Egész Moszkvában a következő feliratú plakátokat ragasztolták ki: „Lenin meghaltLenint Moizkva közelében levő Gorka faluból 23 án viszik Moszkvába a szakszervezet épületébe. A díszőrséget a szakszervezet tagjaiból fogják összeállítani. Tudományegyetem tanára ismét megpengette azokat a húrokat, amelyekről évek óta erős harci riadót pengetett a szegedi egyetem ellen a numerus ciausiu^elnevezésü törvény enyhe alkalmazása miatt./Hogy miért tnragpzik Hoór professzor a Kolozsvárról Szegedre menekült Ferenc József-Tudományegyetemre, amelynek valamikor ö is tanára volt, nem tudjuk; de ha fajvédői haragjának talán volt is valamikor alapja, ma már nincsen. A Ferenc József Tudományegyetem ma már kisié, hogy ugy mondjuk, módosította a kolozsvári tradíciódat, megnyitotta kapuit az uj kor szelleme előtt és igyekszikhoz2á!gazodníHoór professzorékideologiájához. Hoór professzor legutóbbi kirohanása ügyében felkerestük dr. Veszprémy Dezsfit, a szegedi egyetem ezidei rektorát. Szerettük volna, ha a szegedi egyetem rektora kolozsvári módon, székelyes egyszerűséggel intézi et ezt az évek óta kisértő ügyet. Szerettük volna, hs Veszprémy professzor a kolozsvári egyetem félszázados múltjára hivatkozik és esek annyit mo d, hogy a Ferenc József-Tudományegyetem Siegsden A numerus clausus a szegedi egyetemen. Dr. Veszprémy rektor nyilatkozata. (A Szeged tudósítójától.) Az utóbbi időben vényt megtartja. Mást ne is tessék írni. Inkább Hoór professzor, a budapesti Pázmány Péter- s»játkezüleg leirom ert a mondatot. Dr. Vesyprémy Dezső valóban tollat vett a kezébe és a következőket irta egy darab papírra: / A szegedi egyetem a ,nutnerus clausus* törvényét megtartjd. Veszprémy. — Ennél többet nen mondok. Nem is mordott. Válaszolattsnul hagyta azt az ismételten fö tett kérdésünket is, hogy igaz-e a fővárosi lap cikkének állítása? Az egyetem rektoránál tett látogatásunkat felhasználjuk arra is, hogy a tizennyolcadikán lezárt beiratkozások eredményei iránt érdeklődjünk. Kérdésünkre elmondotta a rektor, hogy eddig négyszáznál valamivel több a beiratkozott Hallgatók száma, de nagyon *o*an különböző okok miatt haladékot k>p»ak a beiratkoz*sra, ugy hogy a hallgatók lé<8»áma minden valószínűség szerint ebben a félévben is eléri a „ , w mult félévi létszámot, amikor 1186 hallgatója védelmi szempontból a sajtó destruálását rosszalja; volt a szegedi egyetemnek. A beiratkozások í ? ^PstrHktJv nemzetellenes sajtó fészkelődését 11rddigi eredménye tehát véglegesnek nem te- { Sff,?e£5nc^eInendsf báy^zni kivtnj,a' annak kinthetö - mondotta dr. Ve zpTémy Dezső. ' Sszténv ^Wífe" • Jf?h!í Cg« ,an£.le!fi,áírt SaffiafkapcsSSS _ , indított budípes i diákmozgalom ügyében intéz- > mondat végét sehogy sem találjuk Ezért szakitotis féltékenyen őrzi a félszázados mult nemes f tünk kérdést a rektorhoz. A fé évi tandij ugyanis í tuk félbe még idejekorán. De már ebből a monhagyományait és azoktól nem tér el még Hoór , a különböző illettkekkel, dijakkal együtt száz- ; dattöredékből is világosan kibontakozik Balogh alapján megvonni Balogh Lajostól a szót, mert felszólalásának az volt a tendenciája, hogy elvből irtózik a szinház ügyével való foglalkozás gondolatától és nem törődve a szőnyegen fekvő kérdéssel, sem a házszabályokkal, mindenáron köznyomorról és az ország gazdasági kérdéseinek eredeti olvoslási módjairól óhajtott részletes előadást tartani a maga módja szerint. Ügy látszik azonban, hogy Balogh Lajos azóta revízió alá vette eszmekörét és bizonyos kérdésekkel kibővítette azt. Indítványának első részében egyébként azt a szenzációs és majdnem vadonatúj megoldási módot javasolja, hogy a város közönsége engedje át a szegedi színházat „összes tartozékaival együtt" a szervezendő „Magyar Királyi Szegedi Nemzeti Szinház" céljaira. Átmenetileg pedig, a sürgősség indoka folytán, február elsejétől öt hónapra vegye önkezelésbe. Mondja ki a közgyűlés azt is, hogy kész a Magyar Királyi Szegedi Nemzeti Szinház fenntartási költségének felét egyszer és mindenkorra magára vállalni és írjon fel a Nemzeti Kormányhoz, hogy az év második felétől kezdődőleg szervezze meg Szegeden is a nemzeti színházat és azt hazafias szakértővel igazgattassa. Hát bizony-bizony, ami azt illeti, szégyelheti magát Balogh Lajoson kivül Szeged város minden polgára és hatósága. Hogy ez a végtelenül egyszerit megoldás eddig nem jutott senkinek sem eszébe. Balogh Lajosnak kellett jönni, hogy megmutassa az örök hínárból való megszabadulás egyetlen lehetséges útját, annak a Balogh Lajosnak, aki eddig nem is törődött a szinház ügyével, de aki egyszeri ránézésre meglátta a baj gyökerét és megmondta a baj gyógyító varázsszerét. Balogh Lajos szerény véleményünk szerint megérdemli, hogy ércbe öntött alakja örök időkre ékesítse az általa megmentett szegedi szinház homlokzatát. A korszakalkotó indítvány második része is — korszakalkotó. A második rész első mondatában rejtőzik az az ügyes kapcsolat, amellyel az indítványozó összefűzi a szinházügyet a destruktív sajtó megrendszabályozásának régen aktuális problémájával. Azt mondja ez az első mondat, hogy „miután a sajtó a Nemzet jövője és a keresztény társadalom érdeke szempontjából a Nemzeti Színháznál sem kisebb jelentőségű és hivatottságu, azt pedig nyilvánvalóan nagyrészben a Haza érdekét mellőző nemzetközi, sőt hazafiatlan célú tőke irányítja, Szegeden is a terjeszkedő destruktív sajtó mindinkább a lelkek megmételyezésére tör és talál annyi mecenásra, kik megfelelő áldozatra készek: a 95 százalékig keresztény, de vagyonosság szempontjából már öt százalékig leszegényedett éhező közönség anyagi okokból nem képes nívós, hazafias szellemű napilapokat fenntartani ; határozza el a közgyűlés, hogy nemzetprofesszor kedvéért sem De Veszprémy rektor nem mondott ilyen?. Amikor előadluk jövetelünk célját, a következőket mondotta: — Más észrevételem riincs ezekre a vádakra, mint a következő: Stegeden a numerus clausu". törvényét megtartjuk, szigorúan megtartjuk. Minden állítás téves, amely arra vonatkozik, hogy áthágjuk. — Az egyik budapesti lapban — mondottuk — nem régen cikk jelent meg, amely szelj?* a szegedi egyetem ma már nem az enyciie^ magyarázza a numerus claususrói szóló törvényt, mint ait az előző éveka valóságnak?8 MeRfeld e/mé"6ság°3 uram rniTmnnlw étl,mást nem mondok, nem akarok mondani, mint azt, hogy az egyetem a tör "*' kili ncvenkétezer korona, ami bizony súlyos érvágást jeleni akármetyik szegényebb körülmények között élő hallgató számára. Dr. Veszprímy Dezső ki;elentette, hogy Szegeden még hasonló akció nem indult. — Nem a tandij magassága a baj — mondotta —, mert ez a tandij viszonylag nem is magas. Elsősorban a hallgatóság szociális helyzetét kellene rendezni Lehet akármilyen jó az egyetem, az in'ézeiek lehetnek a legtökéletesebben, ha a hallgatók szociális helyzete kedvezőtlen, a tanítás eredménye nem lehet kielégítő. A centralizáció káros következményeit még mindig érezzük Szegeden. A budapesti főiskolák hallgatósága aránytalanul többet kap, mint a vidékieké. Ma már javult ugygn a helyzet, van már menzánk, segélyalapunk, de még mindig sok minden hiányzik, •mjuuuimjis mimn mm -ir>wmrw A szinház, a destruktív sajtó és Balogh Lajos városatya. Bafogh Lajos most eKySuS^^m neve" hető indítványával egyszeribe meSotta miként az a bizonyos Alexander a sord,„„ í mészetesen a szinház kérdéS'^^Tó ame^ ugyan nem tartozik szorosan Balogh Laíos várni atya ur szorosan vett témakörébe, de Ba&Laíos azért Balogh Lajos, hogy megtalálja a szükséies kapcsolatot a lelkétől távolabb és közelebb fekvő kérdések, már mint a szegedi színház és a destruktív sajtó megrendszabályozása között, ha a hadihelyzet ugy kivánja. Áz történt, hogy a polgármesteri hivatalban heverő közgyűlési inditványkönyv kedden egy Uj bejegyzéssel gyarapodott, Balogh Lajos törvényhatósági bizottsági tag sajátkezüleg bejegyzett és két részre tagolt terjedelmes indítványával. Az indítványnak bevezető része is van és szól a következőkéoent Miután a lapok híradása szerint pár hónap előtt szerződött színházigazgató állítólag a nagy ráfizetés miatt mondott le a városi színházról: a törvényhatóság ez ügyben sürgősen hivatott állást foglalni és arra nézve határozni, hogy milyen sors éri a szinmüvészetet, mi a színház személyzetének a sorsa?" , Már ebből a néhány soros bevezetésből örömmel lehet megállapítani, hogy Balogh Lajos végre szakított azzal a rideg elzárkózással, amelyet mindezideig mindenféle szinházi kérdéssel szemben tanúsított. Még a legutóbbi nagy szinházi csata idejében is a rendkívüli közgyűlésen elnöklő polgármesterhelyettes kénytelen volt törvényadta ]oga Lajos hatalmas koncepciójú és tömör erővei megstilizált óhajtása. Balogh Lajos megérdemli, hogy kívánságát egyhangúlag és méltóan honorálja a város közönségének képviselőtestülete, a törvényhatósági bizottság. Mert Balogh Lajosnak igaza van. Szeged város polgársága nem tud, vagy nem akar nivós, konstruktív lapot fenntartani, tehát teljesen indokolt törekvés, hogy a nyilvánosságmentes konstrukciót városi szubvencióval tartsák életben. Utóvégre a város a nyilvánosságmentes és konstruktív szellemben szerkesztett Hivatalos Lapot1 is fenntartja, Balog Lajos indítványában ugyanezen sajtóproduktum beolvasztását is javasolja. Balogh Lajos körültekintő gondosságáról is tanúbizonyságot tesz indítványában. Világosan megmondja, hogy milyen szubvencióra gondol. A mai értékviszonyok mellett negyedévenkint előre folyósítandó havi hárommillió koronára. Ezenkivül a szubvencionálandó lap felelős szerkesztőjének fizetését — „egy VII. fizetési osztálybeli tisztviselő díjazását" — szavaztatná meg és „e célból egy ily osztályú állást a városnál beszüntet". A lap szerkesztésének ellenőrzésére egy állandó lapbizottságot szerveztetne. (Lehet, hogy Balogh Lajos nagyon megsajnálta a megszüntetett középitészeti tanácsot és „közszerkesztő tanács" cimen óhajtja ismét életre kelteni). Az indítvány végére lakonikus rövidséggel, de rettenetesen sokat sejtetően csak annyit irt Balogh Lajos, hogy „Indokaimat szóbelileg adom elő". Jaj a destrukciónak. Balogh Lajos most már kíméletlenül leszámol vele. A fontos és minden bizonnyal uj korszak hajnalhasadását jelző indítványról a polgármester is tudomást szerzett. Nyilatkozásra kértük fel tehát, de csak ennyit mondott: — Balogh Lajos tagja a város törvényhatósági bizottságának, tehát joga van indítványt tenni a közgyűlésen ... Persze, persze. Balogh Lajos tényleg városatya.