Szeged, 1924. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-20 / 17. szám

S Z 8 O R D • Szeged, 1924 január 20. jén a munka elhagyására akarja birni, nem gondolva még arra sem, hogy a megcsonkított ország ipari munkáját ezzel megbénítja. Régóta nyilvánított felfogásom szerint én igenis helyénvalónak és szükségesnek tartom a munkásság szervezkedését. Minden alkalmat fel­használtam, hogy a munkások érdekében azok vezetőségével tárgyaljak, de újból csak azt kí­vánhatom, hogy a munkásság vehetői fogják fel helyesen feladatukat és álljanak azon a ní­vón, amelyet ezen feladat igényel. Wimmer Fülöp. •MMMMIMMMMMíMMMAAMMMMMI történetek. — Tegnapról a mának. — A háború kezdő időszakában rosszul ment szinház sora. A közönség nem mert, de nem Apró milyen tanulságos, sőt termékenyítő volt ránézve ez a vendégeskedés. Majd elhallgatott és elgondol­kozva rótta az utcákat. Egyszerre megállt és lel­kesülten mondta: — Nagy és megnyugtató dolog, hogy olyan szövétnekek világítják a magyarságot, mint a fő­rabbi ur is ... Az elmúlt nyáron Keszthelyen gyógyítgatta magát jó Balassa Ármin. Betegen, nagyon elesetten érke­zett a Balaton mellé, amelynek tiszta levegője ja­vitóan hatott megrongált szervezetére. Pár nap alatt egy kis erőre kapott, megjavult a kedélye is és bizakodóan nézett a jövő elé. Sokat akart még dolgozni, megírni a Hegedűszót, amelyben a város j — majdnem négyévtizedes — kulturális és politi- ; kai eseményeit kívánta megvilágítani Í — Sor kerül mindenre — mondogatta — és ; a csak azt szeretném megérni, hogy a fiaim tető alá iS s kerüljenek. — És beszélt a múltról, ami küzdel- j tudott szórakozni, mert alig volt család, amelynek í mes, de szép volt az érvényesülési törekvése idő- j egyik-másik tagja nem lett volna a gyászthozó | szakáról és az ifjúságáról, ami hirtelen elmúlt, , harctereken. Ott tartottunk, hogy a nagyfokú rész- ; mint egy sejtelmes, szép álom. . vétlenség miatt, hacsak valami csoda nem segit, j , Auguszus4-éa volt a születésnapja. Felesége, be kell csukni a szinház kapuit. A csoda segített, I aki a szellőtől is féltette és gyöngédséggel ápol­még pedig elsőnek Jászai Mari személyében. A * gatta ajnározta, virággal kedveskedett neki, az nagyasszonyt felkértük és még egy csomó fővárosi ! ottlevo nőismerősei szintén, én azonban nem ud­szinjátszót, hogy jönne le a szegedi színtársulat ( tajn ví[ágot kentem (nem igen mozdultam ki a segítségére. Elsőnek Jászai jelentkezett, Írván, hogy 1 telepről), más uton-módon fejeztem ki a tisztelő i kész örömmel jön és csak az útiköltségének meg- [ megemlékezésemet. térítését igényli. A Borgia Lukrécia-ban és a Tolonc-ban vendégszerepelt. A nézőtér teljesen j megtelt, a művésznőt a közönség és társulat egy- j aránt ünnepelte és Jászai szereplése után kedve- ' zően változott meg a közönség magatartása a színházzal szemben. Szereplése után való napon is ittmaradt még a nagyasszony, akit dr. Löw Immánuel (ma van hetvenedik születésnapja) látott vendégül vacsorára. Egyszerű, ízes és polgári fo­gások kerültek az asztalra. A főrabbi családján kívül más idegen, mint e sorok rovója, nem vett részt a kedélyes hangulatban elköltött estebéden, amelynek végeztével a házigazda is és Jászai is a maga módja szerint elmondta az étkezés után való imádságot. Asztalbontás után a társaság a szalonba vonult, ahol teát szolgáltak. Sok minden szóba került, elsősorban persze a háború, majd iroda­lomra, művészetre, társadalmi kérdésekre került a beszéd sora. A nagyasszony pompás hangulatban volt, tetszett, sőt imponált neki az egyszerű és ke­resetlen környezet és mint mondani szokták: vitte a szót. Petőfi-ről kezdett beszélni. Az arca kipi­rult, a szeme tűzben égett és áradó szavakkal fonta a koszorút a halhatatlan homlokára. Csodás líráját magasztalta, lángoló tüzét, ami hevitve tör elő nagyszerű költeményeiből és nótát mondott gondolatainak fenségességéről, szavának gazdag­ságáról és arról a hitről, ami a szavaiban benn- I foglaltatott. A házigazda főrabbi a gyönyörűségtől eltelve hallgatta a nagyasszony lelkesedését és szerényen emiitette föl Arany János nevét. És min­den emóció nélkül, szinte lágyan, simogatóan han- \ f oztatta Arany kivételes nagyságát. Beszélt epikai öltészetéről, Toldit magyarázta, méltatta, majd j páratlan balladáit, tiszta, fenkölt líráját magasztalta, amit meg Jászai hallgatott feszült figyelemmel. Is- j mét a nagyasszony vette át a szót és Petőfinek ; kivánta a koszorút. Egy kis vita fejlődött ki Jászai és a főrabbi között. Csöndes, szenvedély nélküli, mélyen szántó gondolatoktól ékes vita, ami nem érintette az egymás igazságát, de nem hagyta a maga jussát sem. Felejthetetlenül szép és ritka él- i mény volt a két kiváló elme, a két értékes ma- \ gyar intellektuel mérkőzése, hivőségének magyará- I zása, elfoglalt álláspontjának védelmezése. A vita vagy egy óráig tartott és végeztével nem volt le­győzött, vagy győző. Veretlenül állt mind a két '. magyar kiválóság és megegyezően a magyarság i ősi erejében való hivésben, Petőfi és Arany egye­dülvalóságában. Az emlékezetes és felejhetetlen vita után, Jászai, a puha és kényelmes karosszék­ben ülve, mondani kezdte Petőfi verseit, a csoda­szépeket, csodaszépen. Áhítatos csendben hallgat­tuk a nagyasszonyt és egy-egy versmondás után az obligát tapsokkal sem zavartuk a templomi, ájtatos hangulatot. Petőfi után Arany költeményei­ből adott elő egy csokorra valót Jászai, aki ezzel a gyöngéd és finom figyelemmel kivánta méltá­nyolni a főrabbi Arany-rajongását. Majd zárószám gyanánt Kiss József Jehovája következett. Akkorra már nedvesek voltak a szemek, amelyekből köny­nyek szivárogtak elő a megrázó hatású versmon­dás alatt, aminek végeztével nem ütődtek össze a tenyerek, a tetszés szava se hangzott, hanem ültő­helyéből felemelkedett a főrabbi, a nagyasszony elé kézcsókra járult, amit követett a bájos és fi­gyelmes háziasszony és mindannyian, akik jelen voltunk. , , Amikor a nagyasszonnyal távozásra felcihelőd­tünk, hajnalodott és Lőrinc baráttal szólva, mond­hattuk volna: — Kékszemt reg mosolyg a barna éjre, Fény-csíktól tarkul a felhők szegélye. És ahogy kiértünk az utcára, friss levegő csapta j meg az arcunkat. Jászai Mari boldog örömmel — Basám — mondtam neki a szabad ég alatt való reggelizés közben —, nekem nincsenek virá­gaim, verset se tudok mondani, de hogy a mai napon különösen megtiszteljelek, fölvettem az uj és börberi ruhámat, ezzel ünnepellek. — Ezt is köszönöm — szólt mosolyogva" és melegséggel rázta a kezemet. Kedvesek vagytők, jók vagytok, mindent köszönök és mindennek örülök, de az örömem nem teljes, mert a gyere­kektől még nem jött levél. (Estére sürgöny is, levél is érkezett.) Majd végignézett a ruhámon, tetszett neki, de felhívta a figyelmemet az övére. — Békebeli portéka, finom a fogása és elpusz­tithalatlan. Ez se utolsó ám, koma. — Megpödörte hófehér, magyaros bajuszát, amelyre büszke volt nagyon és pajkos kedvvel rigmusba kezdett: — Ide börberi, oda börberi, Ez a régi az ujat mögveri. Nagyot nevetett és mint valami csintlan gyerek, kereRet oldott, egyenesen a szaletlinak tartott, ahol leheveredett a nyugágyra és olvasni kezdte Stendhal-t... Telefon: Pénztár 582. Belvárosi Mozi Telefon: Igazg. 258. Január hó 20-án, vasarnap A Paramoun'-filmek „Drágakő" sorozatából: A szerelem éltet, a szerelem öl! (Az izzó homokon) Bűbájos keleti szerelmi regény a Szaharából 7 felvonásban. Edith Róberts sel a főszerepben. Azonkívül: Aki kétszer él... Amerikai történet 5 felvonásban. címszereplő: Frank Mayó. Helyiség átadó. villanymotoros gépbe endezéssel 37 hangoztatta, hogy milyen jól érezte magát és hogy ! Bővebbet Mikszáth Kálmán-utca 24—26, emelet. A haditörvényszék Ítélkezett a Prónay-pörben. (A Szeged budapesti tudósítójától.) Prónay Pálnak Inczédy Ágoston hadnagy és hit tiszt­társa ellen indított ismeretes becsületsértési p"irében a haditörvényszék szombat délelőtt 10 órakor hirdette ki ítéletét. Győrffy őrnagyhad­biró tárgyalásvezető a bíróság oevonulása után azonnal hozzákezdett az itéet felolvasásához. — A Magyar ÁHam nejében I A haditör­vényszék kihirdeti Inczédy Ágo<ton hadnagy és társának tisztek közötti becsületsértés pőré­ben meghozott ítéletét. A haditörvényszék. Inczédy Agos'on és Kaas László hadnagyokat, vitéz Molnár András és Laczkovics László fő­hadnagyokat bűnösnek mondja ki a katonai büntetótörvénykönyv 526. szakasza alapján a tisztek között elkövetett becsületsértés vétségében s ezért Inczédy és Kaas h idnagyokat, valamint Molnir főhadnagvot egy heti Laczkovics László főhadnagyot pedig tiz napi foglárjogságra itéli. Kudar Lijos hadnagyot és vitéz Taby Ápidot felmenti az ellene emelt vád alól, mert állítá­saikat b.bizonyiiva lá'ja. C>irfu$z Ferenc had­nagyot, valamint Czirfusz Ödön gazd ís főiad­nagyot ped g azért me iti fel az ellenük emelt vád alól, mert az nem nyert beigazotást. — A hadi örvényszék — fo'y atta Győrtfy tárgyalásvezető — az ítéletet a követtezökDen okolja meg: — Bebizonyítottak találtuk, hogy 1921 őszén, a nyuga'magyarorszáei felkelés idején s az azt sövciő idősben Incíédy, Kaas hadmjfyok, Mol­nár és Laczkovics főhadnagyok különbözö becs­mérlő kifejezésekkel illetiék Prónay Pal sértettet. Igy Inczédy, Kaas és Molnár beismerték, hogy azt álliiouak Prónayról, hogy Ocskay brigadéros 8 á u ó L»czkovic> László pedig azt mondotta, hogy hülye gazember. Kudar Lajos és vitéz Taby Árpád szintén beismerték sz», hogy Prónayról azt híresztelték, hogy gerinctelen ember és fron'ot változtatott. — Valamennyien azzal védekezlek, hogy áUitásaikat bizon itani tudják é3 nvnden amit mondottak Pfónay megváltozott magatartásáv függ össze, A haditörvény.-<zék elrendelte a bi­zonyi'ást erre vonatkozóan és megállapította a tanúkihallgatások során, hogv Prónay Pál a második királypuccs idején még mindig erősen antidinasztikus és Habsburgellenes volt. 1920 tavaszán a Vérmezőn mondott bes édében ki­jel ntete, hogy nem akar osztrák főherceget látni a magyar trónon. Az első királypuccs idején p dg járőröket küdMt a Ferenc Józ*ef­h>d'a, hogy fogják el IV Károly király öfel­légé', ha arra jön. Ugyancsak ezzel egyidejűen 1 az udvari helyőrséget gépfegyverekkel erősítette ' meg. Később ez a magatartás alaposan meg­| változott, mert határozottan legitimista tett és Habsburg párti. — Tehát a haditörvényszék tényként álla­pítja meg, hogy Prónay Pál korábbi elveitől eltért. Az mar nem tartozifc a haditörvényszék hításköré^e, hogy ku'as^a, hogv vájjon Prónay ezt a felesége miatt, vagy pedig más okból cselekedte. Enn*'fogva a haditörvényszék vitéz Taby Árpid és Kudar Lajos vadját, hogy Prónay bü len lett a zászlóhoz, nem ai a gerinces em­ber, aki volt, frontot változtatott, bebizonyitott­nak találta. — Nem azonosíthatja magát a haditörvény­szék vitéz Molnár András, LtczVovics László, Kaas L'szló és Inczédy Ágoston kijelentésével, mert ezek .Ocskay brigadéros", „áruló" és egyéb becsületsértő megjegyzéseikkel tulmentek azon a natáron, amely eme vád keretein belül a bizonyítást megengedné. — Különösen méltányolta a vádlottak fiatal korát, ki üntetéseiket, kitűnő minősítésüket, vala­mint azt, ho*y az eskü hűségében megalkuvást nem ismertek Ezért a haditörvényszék még az elmarasztaltakkal szemben is a legenyhébb bün­tetésen alul állapította meg a büntetést. — Tudomásul veszik az Ítéletei? — szólt Gyorffy tárayalásvezető a vádlottakhoz fordulva. -- Igenis — mondották a vádlottak —, csak háromnapi fenntartást kérünk. Az ítélet ellen a katonai ügyész sem felebbezett, hanem szintén háromnapi fenntartást kért. Ezzel a lárgva'ás véget ért. Olcsó fflrdOkádak, gyermek- és ülökádak Foeel Edénél, Takaréktár-utca 8. « Hangszerek, alkatrészek, javítások legol­csóbban Babósnál, Iskola-u. «

Next

/
Thumbnails
Contents