Szeged, 1923. december (4. évfolyam, 274-296. szám)

1923-12-16 / 286. szám

Szeged, 1923 december 25. SZEGED 261 Belvárosi Mozi Telefon: P.'nzMr 5ft2. Telefon: laazo. 258. Vasárnap, december hó 16-án JEAH AHGELÓ az .Atlantis* és Mm*. LISENKÖ a .Karnevál gyermeke* főszereplőivel: nyasszony. a 7 felvonásban. Dráma Azonkívül: A kis angyal. 4^vSS. Előadások kezdete: 3, 5, 7 és 9 órakor. Igazg'0'u-85. Korié Mozi pjnztár^ö. December hó 16-án, vasárnap Cifra nyomorúság Nagyvárosi erkölcsrajz 5 felvonásban. Egyidejűleg: Puszták királya Provencei történet 4 felv. Főszereplő: CHARLES ROCHEFORT. Eléadások: Vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. H TEREM KCEbCNESea rÖTVE VHDI GÁBOR keleti szőnyeg- és textilszövöde szőnuegkiálliíása megtekinthető a kultúrpalotában 461 naponta délelőtt 10 órától 1 óráig. MMWMMMíMíMWWMMílMMMMMW KARÁCSONYI ÜNNEPEKRE SZÜKSÉGLETÉT LEGELŐNYÖSEBBEN CSAK KOMLÓSINÁL SZEREZHETI BE, KÖLCSEY-U. 3 ! Férfi ingek, nyakkendők, bőrkeztyiik, soknik, gamasnik és selyemsálak, női harisnyák, keztyük reformnadrágok, gyermek patent harisnyák, keztyük és gamasnik FELTÉTLEN TEGYEN PRÓBAVÁSÁRLÁST j MMWMM¥MMM¥MMMIMMMMMMI Lampel <. Hegyi Püspöktéri bazárépület .Telefon 14-03 Felhívjuk a tisztelt vevőközönségünk figyelmét e héten kezdődő: Karácsonyi wr alkalmi eladásunkra. Feltűnő olcsó áron kerülnek eladásra: Harisnyálc Keifyöjg Kötött áruk Férfi fehérneműd Szép selyemfényű muslin duplatalpu, hátul varrott női harisnya 14 ezer korona Legújabb divatú kötött nyakkendők 3800 koronától Szeged aggodalmát fejezi ki az uj árvaszéki rendszer ellen (A Szeged tudósitójától.) A közszolgálatban álló alkalmazottak létszámcsökkentéséről szóló törvény — mint ismeretes — az árvaszékek testületi szervezetét megszünteti és kimondja, hogy minden kérdésben az előadó ülnök saját felelősségére intézkedik, vagy határoz. A törvény felhatalmazása alapján a kormány október 31 én megjelent rendeletével szabályozta a gyámügyi eljárást. Dr. Bárkányi Zolián árvaszéki elnök a közigazgatási bizottság szombati ülésén bejelentette, hogy a törvény értelmében a szegedi árvaszék az uj rendszert már életbeléptette. Kötelességének érzi azonban, hogy felhívja a közigazgatási bizotlságnak, mint a gyámsági közigazgatás felügyelő hatóságának figyelmét azokra az aggályokra, amelyek a gyámhatósági jogszolgáltatást gyakorlatilag teljesítő szakemberek lelkében az uj rendszerrel szemben támadnak. Véleménye szerint már ezen kényszerítő indok nélkül szüntette meg a törvény a gyámhatóság társas szervezetét, amellyel együtt kizárta onnan nemcsak a nyilvánosságot, hanem megszüntette a tiszteletbeli ülnökök, tehát az autonómia laikus elemeinek a gyámi törvény által igen helyesen lehetővé tett részvételét is, pedig a gyámhatóság feladatkörébe olyan ügyek vannak utalva, melyek sokszor a családi élet szentélyébe nyúlnak, melyek élettapasztalaton nyugvó gyakorlati megoldást igényelnek, tehát nem rideg paragrafusok szerint birálandók, hanem méltányosság, emberszeretet, köz- és erkölcsi érdekek szemmeltartásával és gyakorlati érzékkel intézendők. Ezeket az ügyeket csak ülésben lehet helyesen megoldani, ahol a résztvevő tanácstagok gyakorlati gondolkodása, helyi és gazdasági ismeretei, élettapasztalata, helyes ítélőképessége igen gyakran az előadó ülnöknek, illetőleg az ügynek segítségére vannak s ezáltal a gyámhatósági felügyelet alatt állók érdekeit — a gyámhatóság ezen legfontosabb feladatát — hathatósan előmozdítani képesek. Igaz, hogy a gyámhatóság is jogszolgáltatást teljesít, de lényegesen más és előnyösebb szej mélyi körülmények és biztosítékok között működik az életfogytiglan kinevezett független biró, j mint az időről-időre választott közigazgatási tisztviselő. Az igazságszolgáltatást gyakorló biró < ezenkívül az előirt elméleti képesítés mellett előzőleg mint joggyakornok, jegyző, titkár bizonyos meghatározott éveken át tartozik gyakorlatilag működni, amely után a birói szakvizsga le! étele kötelező, tehát midőn a birói székbe kerül, már megfelelő elméleti szak- és gyakorlati képzettséggel rendelkezik, ami őt önálló ítélkezésre képesiti, ellenben az árvaszéki előadók részére a jogi elméleti képesítésen kivül sem a gyakorlati idő, sem a szakképzettség előírva nincsen, az ülnöki állás a közigazgatási szakban működő összes alacsonyabb rangosztályokba sorozott jogi minősítésű tisztviselők számára előmeneteli állás lévén, igen gyakran előfordult főleg a törvényhatósági városokban, hogy árvaszéki ülnökké vagy jegyzővé a gyámhatósági szolgálatban teljesen járatlan egyént választanak meg, amint ez éppen Szegeden a legutóbbi időben történt, hogy az árvaszéknél rendszeresített mindhárom előadói állásra egy azon időbon előző gyakorlattal nem rendelkező tisztviselők választattak meg. Ehhez hozzájárul még az a körülmény, hogy ilyen viszonyok között a helyi gyámhatóságnál egységes gyakorlat ki nem fejlődhet, ami pedig egyik lényeges alapfeltétele, az árvaszékek irányában kifejlődött nagy bizalomnak. Rá mutat egy másik fenyegető veszedelemre is. A gyámhatóság alatt állók sokszor igen nagy értékű vagyoni ügyeiben az árvaszékek előtt nem folyik kontradiktórius eljárás, nincsenek ellentétes érdekű peres felek. Az árvaszékek előtt folyó vagyoni ügyekben leggyakrabban az előadónak kell megvédenie a saját ügyének ellenőrzésére képtelen csecsemőnek, serdületlen gyermeknek, általában cselekvőképtelen féinek érdekeit sokszor a legközvetlenebb hozzátartozók, sőt igen [Vénusz cipők gyakran magának a törvényes képviselőnek önzésével, álnokságával szemben, jövőben tehát önállóan és kizárólag saját egyéni felfogása és irányítása mellett, minek folytán az önálló hatáskörrel felruházott ülnök a jövőben a kísértésnek fokozott mértékben ki lesz téve és a legkorrektebben müködó előadó sem lesz mentes az ellenérdekű felek gyanújától. Az uj rendszernek tehát az árvaszékek közismert megbízhatósága, tekintélye s a gyámhatósági jogszolgáltatás terén a jogbiztonság esik áldozatul emellett. Ez a rendszer a kitűzőit célt, az egyszerűsítést és takarékosságot egyáltalában nem érheti el. A biróságok példájára átszervezendő árrvaszékek ideje csak akkor érkezhet el, ha az árvaszék felsdatkörével rokon, de jelenleg más, leginkább a rendes biróságok hatáskörébe utalt egyes ügyek átutalásával, tehát a gyámhatóság hatáskörének kiterjesztésével a gyámhatósági szolgálat is törvényhozásilag rendeztetik és pedig ugy a minősítés, a szakvizsga, a kötelező előgyakorlat tekintetében, mint a függeilenség, ezzel együtt az életfogytiglani alkalmazás tekintetében, miáltal az árvaszéki előadók az itélőbirókal egyenlő elbánás alá kerülnének. Végül azt indítványozza az árvaszéki elnök, hogy forduljon a bizottság felterjesztéssel a kormányhoz, hogy a gyámügyi eljárás módosítását kimondó Itörvény rendelkezésének végrehajtását az általános gyámügyi reform megvalósításáig törvényhozási uton fügessze fel, addig is az elnöki észrevételekkel szemben az előadó által fentartott határozati javaslatok eldöntését az eddigi szabályok szerinti eljárás mellett a teljes ülés elé utalja, végül, hogy az előterjesztés mellőzésének esetében az árvaszéki elnöknek a II. fokú hatóság előtti előadói jogosultságát minden korlátozás nélkül állítsa vissza a kormány. Kéri továbbá, hogy a felterjesztés támogatása és hasonló álláspont elfoglalása érdekéből a hatósági városok és a vármegyék közigazgatási bizottságait felkéri a bizottság. Az árvaszéki elnök előterjesztését hosszú vita követte. A kérdéshez először a polgármester szólalt föl. Indítványozta, hogy a bizottság vegye le az előterjesztést a napirendről, mert véleménye szerint a törvény ellen semmiféle komoly aggodalom nem merülhet fel. Utána dr. Cserő Ede szólalt fel. Helyesli az árvaszéki elnök előterjesztését, mert kétségtelen, hogy az egyes birói rendszer — ha meg is gyorsítja az eljárást — soha sem lehet olyan alapos, mintha több ember tanácskozásából alakul ki a határozat. Dr. Végman Ferenc szerint az előterjesztést már csak azért is fel kell terjeszteni a kormányhoz, mert a törvény, illetve annak végrehajtása ellen aggályok merültek fel. Az aggályok elbírálására legilletékesebb fórum pedig kétségtelenül a kormány. Dr. Zombory Jenő szintén az egyes és a társas eljárás közötti különbségeket fejtegette. A társas eljárás mindig nagyobb garanciát jelent, mert több szem többet lát és igy a tévedés { lehetősége kisebb. Az egyes eljárásra való ' visszatérés föltétlenül visszafejlődést jelent. A törvénynek csak egy célja lehet — a létszámcsökkentés. Nem hiszi azonban, hogy ez a cél elérhető az árvaszékeknél. Éppen ezért az előterjesztés elfogadását javasolja. Dr. Ujj József és dr. Pap Róbert szintén az árvaszéki elnök előterjesztése mellett foglalt állást. Ezután dr. Aigner Károly főispán szólalt fel. A kérdésben állást nem foglal, csupán az árvaszéki elnök előterjesztésének egyes kitételeit kifogásolja. Kötelességének tartja, hogy azoknak a tisztviselőknek megvesztegethetetlenségét megvédje, akik ellen fegyelmi eljárás nincs. Kéri, hogy abban az esetben, ha a bizottság elfogadná az előterjesztést, azt megváltoztatott szövegezéssel terjessze majd föl. Ezután ismét a polgármester szólalt fel. Tudja, hogy minden emberben van bizonyos konzerKrausz M. utódánál kaphatók Klauzál-tér 9. sz. Kérjük az oksó árakat kirakatomban megtekinteni. sw