Szeged, 1923. december (4. évfolyam, 274-296. szám)

1923-12-06 / 278. szám

Egyes %*ém ára 400 korona. 11>enl0»ég él Wadöhir®•a)i Deák Ferene-utca 2. (Ftreáliskolával szemben.) Teleim 13-33.A.Szeged* megjele•ik héttő kivételivel minden Bap. Egyes szám ára 400 ko««UL Előfizetési árak: Egy Mnapra Szegeden 7000JBuda«nten és vidéken 7500 kot. Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 75, egy hasábon 150, másfél hasábon 225 K. Szövegközi 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 150,kövér betűvel 300 K. Szövegközti közlemények soronként 1200. Nyilttér, családi értesítés 2400 K. Többszöri feladásnál árengedmény IV. évfolyam. Szeged, 1923 december 6, CSÜTÖRTÖK. 278-ik szám. Wimmer Fülöp. A kereskedelmi és iparkamarának tegnapi ülésén egy vidéki kamarai tagnak a felszólalása révén szóbakeralt, hogy a kamara elnöke: Wimmer Fülöp december 14-én éri meg a negyvenedik fordulóját annak a napnak, mikor a Szegedi Kendeifonógyár kötelékébe lepett és átvette a vállalat szegedi telepének vezetését. A felszólaló kamarai tag nyomatékosan hangsúlyozta, hogy bár ez az évforduló elsősorban a vállalatnak lesz az ünnepe, abból ki kell venni részét a közgazdasági életnek is, mert Wimmer Fülöp és az 6 vezetése alatt a Szegedi Kenderfonógyár messze túlnőtt egy közönséges iparvállalatnak a keretein és faktora lett az egyetemes magyar közgazdasági éleinek. Negyven esztendeje a Szegedi Kenderfonógyár kis vidéki vállalat volt, amely akkor kezdett kibontskozni a patriarchális kézműipari keretekből. Negyven esztendőnek nehéz, de eredményes munkájával a szakmának Magyarországon legnagyobb, egész Európábin pedig egyik legnagyobb vállalata lett. Negyven esztendő előtt a szomszédos városok szatócsai jártak be a kenderfonógyárba kötelet vásárolni, ma idegen államok haditengerészetei tartoznak a gyár vevőinek sorába; a kendetfonógyár hálóival halásznak a norvég partokon és kötélhevederei minta gyanánt vannak kiállítva a tokioi császári kereskedelmi muzeumban. Ha a kenderiparról grafikonokat állítanak össze idegen országok statisztikai hivatalaiban, Szegedet nagy karikával szokták megjelölni. Ez a karika, amety Szegedet iparilag kiemelte a jelentéktelenségböi, nagyrészt a Szegedi Kenderfonógyár érdeke. Mi, akik személyi kultuszt nem üzönk, szántszándékkal a kenderfonógyáron keresztül igyekezünk megrajzolni Wimmer Fülöp negyven éves működésének a kontúrjait, mert kéiségtelenfll ez a gyár, amely sz ő keze és az ő működése alatt nőtt imponálóan naggyá és hatalmaasá, lesz működésének a legmaradandóbb emléke. Az a páratlan agilitás, amely működését állandóan jellemezte és a gyáron kívüli működésében is megnyilatkozott, a gyár szürke épületein belül, a zakatoló gépek közepette öliött pozitív formákat. Egyénisége, akaratereje, amely másutt, a kritika mezőin karesett érvényesülést, a gyár kapuján beiül az alkotó munkában csúcsosodott ki. Ez az eredményes alkotó munka, amely gyarapította a magyar ipari munka nevét és becsületét nemcsak a határokon innen, de tul, messze földeken és tengereken is, adta meg neki a sokaknál hiányzó erkölcsi bázist ahhoz, hogy a közélet más kérdéseiben is hallassa szavát. Mikor harcokat vívott jobbra és balra és mikor harcos természetnek mutatkozott a közélet porondján, lehettek róla eltérők a vélemények, de azt a vele szembenállók és mindig fenntartás nélkül kénytelenek voliak elismerm, hogy egy nagy eredménnyel váltotta meg a belépőjegyét közéleti tevékenységéhez. Ez az eredmény a hozzá legközelebb álló gyár, amelyet ugy megalapozott és kiépített, hogy bizton fejlődhetik tovább az általa nyomjelzett utakon. Rövid tiz napon belül másodszor illesztjük egy embernek a nevét vezető cikkünknek az élére. Az egyik volt Kiss Ferenc, az „erdöűttető", akinek S.eged azt köszönheti, hogy kiemelkedett a „sivány alföldi homokság" fátlan pusztájából. A másik Wimmer Fülöp. Bármennyire eltéiő is kettejüknek az egyénisége, távol esik egymástól működésük mezeje, eredményeik szinte kihívják az összehasonlítást. A szolgálat, mely a városnak tettek, túlnő a sablonos kötelességteljesítésnek a keretein. Valahányszor külföldi vendégei vannak a városnak, akiknek be akarjuk mutatni, hogy nem a szittyák steppéje, hanem EurCpa vagyunk, akkor Kiss Ferenc fái és Wimmer Fülöp zakatoló gépei a legnagyobb argumentum mellettünk. Ugy hisszük, hogy ennek a megérzése csendült ki a kamara ülésén elhangzott szavakból és a szegedi közgazdasági élet katonái ezért akarnak szélesebb keretet adni a gyár házi ünnepélyének és a gyár szolgálatában eltöltött, de a magyar iparra visszasugárzó negyven esztendőnek. Feltámasztják a német nagy koalíciót? Berlinből jelentik: A szociáldemokraták kijeléntelték, hogy bizonyos teltételekkel hajlandók megszavazni a felhatalmazási törvényjavaslatot. Legfontosabb feltételük az, hogy a kormány ellenőrzés céljából küldjön ki külön bizottságot és ebben a bizottságban a szocialisták is kapjanak helyet. A német nemzeti párt azt véli, hogy a nagy koalíció ismét megalakulhat. Ez a tervezgetés azonban alkalmasint még korai. Kérdéses, hogy Marx kabinetje alkalmas lenne-e a nagy koalició feltámasztására. Hitler bajor törvényszék elé kerül. Knilling bajor miniszterelnök ma hosszabb beszédet mondott a b&jor politikai helyzettől. Kijelentette, hogy a puccsistákat nem adják ki a birodalmi igazságszolgáltatásnak, hanem a bajor törvényszék fog felettük ítélkezni. Hitler továbbra is fogságban marad, mert igen sok polgár hazafias bizalmával súlyosan visszaélt. Politikai amnesztia a Ruhr-vidéken. Párisi jelenlés szerint a francia és belga kormány Degoutte tábornok javaslalára már többrendbeli enyhítést rendeltel a megszállás rendszerében. Elsősorban arról van szó, hogy általános politikai amnesztiát adnak a Ruhr-vidéken. Azt is tervezik, hogy a francia-belga vasutigazgatás jogait átruházzák nemzetközi társaságra. A megszálló csapstokat ugy csoportosítják, hogy a lakossággal minél kevesebbet érintkezzenek. A munkaidő felemelése könnyen ment végbe a Ruhr-vidéken és ez is arra vall, hogy a hangulat kissé megnyugodott. Fábián Béla nagy viharok között interpellált a Népről, Szózatról és a Kovács-testvérekről Szilágyi Lajos a Prónay-féle államszerződésről. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A nemzetgyűlés szetdai ülését 11 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnífe, Héjj Imre jegyzőifelolvasta az interpolációs könyvet, msjd az Hnök bejelentette, hogy az interpellációkra a napirend letárgyalása után térnek át. Qróf Hoyos Miksa személyes ügyben szólal fel. A Ház tegnapi ülésén Nagy Ernő egy közbekiáltást kockáztatott meg feleje. Azt mon dotta neki, hogy „suta gróf". Nem tudja, mit jelent ez és nagyon sajnálja, hogy Nsgy Ernő nincs jelen a teremben, de távollétében is kénytelen felszólítani, magyarázza meg, hogyan értelmezte a „suta gróf"-kijelentést. Ezután rátértek a földretormnovella folylatóIsgos tárgyalására. Az első szónok Baross János: Három kardinális hiányt lát a földbirtokpolitikai akcióban — mondja —, amely három kardinális hiba megakadályozza a földbirtokreform egészséges lebonyolítását. Az első az, hogy a volt földreformtörvény végrehajtását minden program nélkül kezdték meg és a végrehajtó közegek íulajdonképen maguk sem ismerték a törvény szellemét. A második az, hogy a birtokpolitikai akció pénzügyileg és hiteliieg egyáltalán nincs alátámasztva. CsonkaMagyarországnak legalább aproximativ birtokstatisztikáját állítsa össze. — Nélkülözi a novella a pénzügyi problémák megoldását. Ezzel szemben sikerült a házhelykérdés rendezése és ha a földmivelésügyi miniszter egész életében nem tett volna egyebet, akkor is többezer család áldaná érte. De miért sikerült ez is? Mert pénz nem kellett hozzál A házhelykérdés rendezése nem birtokpolitika, hsnem lakáspolitika, még pedig falusi lakáspolitika. Szólnom kell még a telepítési és járadékbirtokok kérdéséről is. Az az emberanyag, amely felepitésre felhasználható, gazdaságilag gyenge, mert akinek egy kis enyagi ereje van, igyekszik otthon maradni. Telepíteni tehát pénz nélkül nem lehet. — Szükségesnek tanja a járadékbirtokok létesítését, állami telepítő- és járadékbank felállítását. Fábián interpellációja. Szünet ulán áttérnek az interpellációkra. Az első interpelláló Fábián Béla, aki némely aggályos belpolitikai jelenségek tárgyában interpellál a belügyminiszterhez. Egy izben már intézett interpellációt a miniszterelnökhöz a | Szózat és A Nép példátlan Iázitásairól és izgatá$ iáiról. A Nép nov. 18. számában aMegint ' kakaó bombával követtek el merényletet a belső ellenségek* cimmel közölt cikket, melyben azt írja, hogy a szálak a belső kisantant felé, a bécsi szökevények barátai és a numerus clausus ellenségei felé vetetnek. A Szózat az „ujabb mübombától" irt téves beállítású tudósítást. Ismerteti A Nép bsn szept. 2. megjelent azon cikket, ametyben azt irja Apor volt főhadnaggyal kapcsolatban a miniszterelnökről, hogy 1 komolyabb tényről van informálva, amely napvilágra kerülése esetén kellemetlen lenne Bethlenre és más magas személyiségre, akit nem nevezett meg. Fábián ezután részletesen foglalkozik a mátészalkai népgyűlés előzményeivel, amelynek következtében Komoróczy alispánt felfüggesztették. Ez a körülmény a fajvédő sajtóban sokszor vita tárgya volt. Egy képviselő Mátészalkán keménykalapos menekült csirkefogónak nevezte Bethlent, a zsidőtemplomot pedig tetüfészeknek. Felkiáltások: Hallatlan! Ezután Fábidn hivatkozik a Duna-Tisza-közi, Forster főszolgabíró járására, továbbá céloz dr. Endre László főszolgabíró esetére, akit Gödöllőn választottak meg anélkül, hogy a saját járásából valaki rászavazott volna. Ezután rámutatott arra, hogy A Nép első oldalán támadja n zsidókat, nekiront a zsidó tökének, hátul pedig felhívja a keresztényeket, hogy zsidóknál szerezzék be szükségleteiket. Megbélyegzőnek, erkölcstelennek tartja A Nép-nek nemcsak ezt az eljárását, hanem épp oly erkölcstelen a bankok eljárása, amelyek az őket támadó A Nép-nek pénzt adnak. Ezután hoi>s8asan Ismerteti, hogy kik is tulajképen a Kovács-testvérek? Először is a Reismann zongoragyáros ügyével foglalkozik, majd különböző tanuk vallomását olvassa fel. Az ellenzéki politikusokat akarták láb alól eltenni, egyben a zsidó templom felrobbantását is tervezték. Ezután egy másik vallomást ismertet. Rakovszkyt, Vázsonyit, Rupertet és Klebelsberget is el akarták tenni láb alól. A Kovács-testvérek Andréka előtt bizalmasan vallottak és mindent beismertek, amikor azonban nyilvánosan hallgatták ki őket, akkor már tagadtak. Vas Titusz vallomását is ismerteti, aki szerint a szocialista képviselők megrendszabályozása alatt azoknak megveretését értették. A Dohány utcai zsidótemplom ellen tervezeit merénylettel kapcsolatban Vas azt mondotta, hogy