Szeged, 1923. december (4. évfolyam, 274-296. szám)

1923-12-05 / 277. szám

a SZBQED Szeged, 1928 december 5 a szociáldemokrácia és Kun Béla mentették meg. Mert ha a szerintem is igen radikális Buza Barna-féle reform végre lett volna hajtva, akkor nem tudom, lett volna-e mód annak vissza­csinálására. — A nagybirtok különösen azokon a vidé­keken teng tul, ahol a lakosság szintiszM magyar. Itt ezen a helyen foglalkoznom kell az egyke-rendszer kérdésével is. Ez hallatlant'! pusztító népbetegség, amely a magyar fajt már évtizedik óta őrli. Mikor a jobbágyok a XIX. század hatvanas éveiben nem tudtak tovább terjeszkedni, mert különösen Baranyában, So­mogyban és Fejérmegyében óriási latifundiumok nyomták őket, belátták, nincs éiielme annak, hogy a fajt tovább szaporitslk, mert nem tud­ták gyermekeiket ellátni. Mp^uk is, mikor már a jó kosztba belekó.^ita'-, nem ludt&k volna beletörődni, hogy gy .itr^keik ismét szolga­sorsba kerüljenek. Ez kűlönöfín protestáns vi­dékekre áll igv, meit a protestánsok fűggetlen­sé^érzeíe jobean kifejlődött. É1 a fölureform­novella részletes tárgyalásánál olyan értelmű módositác fogok benyújtani, amelyben köve­telni fogom, Ingy azokon a vidékeken, ahol az egyke dívik, csak teltételesen hajtsák végre a földreformot és hj ezeken a helyeken tiz éven belül nem változik az állapot, akkor vegyék el azoktól a földet és olyanoknak adják, akik azt megérdemlik, mert nagy családjuk van. — Ha a novellából törvény lesz s a végre­hajtás nem lörLnik nagy jóakarattal, hiába minden igyekezet. Nem akarom megsérteni a bírói függetlenséget, a legnagyobb tisztelettel beszélek a birói karról, de tény az, hogy a földbirtokrendezés alkalmával a birói eljárásban alig akadt, aki megértette volna a törvény intencióját. Ha egy-egy bíró a törvény szelleme szerint járt el, javaslatát évekig nem intézték el. — Csonka-Magyarország talpraé'litásának és Nagy-Magyarország eljövetelének el .gedhetetlen feltétele a földreform becsületes megvalósítása. A javaslatot nem fogadja el. \\ • Rövid szünet után Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter válaszol Rakovszky István in­terpellációjára, amelyet a kultuszminiszter tör­vénysértése tárgyában mondott el, amelyet — szerinte — a miniszter azzsl követett el, hogy sógorátnevezte ki a Ferenc József-intézet igaz­gatójává. — Rakovszky István képviselőtársam inter­pellációjában — mondotta Klebelsberg — az volt a fökérdés, hogy „mivel indokolja meg a kultuszminiszter azt a törvénysértést, hogy ifjabb Kovács Qyula miniszteri titkárt az 1883. évi XXX. t.-cikk 46. paragrafusának rendelkezéseit megsértve tankerületi főigazgatóvá kinevezte". Én Kovács Qyulát tankerületi fSigazgatónak nr .i neveztem ki. (Élénk helyeslés a jobb­oldalon,) Kiss Menyhért: Ez egészen mindegy l (Nagy iaj.) Klebelsberg: A Ferenc József-nevelőintézet vezetőjét kormányzónak hívták. Nem tartottam szerencsésnek ezt az elnevezést, ezért válasz­tottam a főigazgatói címet. Ezt a kinevezést senkinek sem volt joga azonosítani a tankerü­leti főigazgatói kinevezéssel. Nem tételezem föl, hogy a képviselő ur a kinevezési rezoluciót olvasta, mert akkor kétségbe kellene vonnom a képviselő ur jóhiszeműségét. A Ferenc József­nevelőintézetet azzal a céllal alapították, hogy Therezianumot csináljanak belőle. Ezt a célt az intézet eddig nem töltötte be teljesen. Igen nagy mértékben van szükség arra, hogy olyan embereink legyenek, akik a modern nyelvekben különösen jártasak. Éppen ezért valahányszor a Ferenc József-intézettel foglalkoztam, mindig az rebegett előttem, hogy ebből elit-intézetet csináljak. Ezt nem ugy értem, hogy a vagyoni és társadalmi kiválóságokat vegyünk oda fel. Demokratikus korban ez nem is le­hetséges, hanem azt, hogy felvegyük oda társa­dalmi különbség nélkül mindazokat, akik al­kalmasak lesznek arra, hogy idegen nyelv­ismeretüknél és modoruknál fogva a nemzet­közi diplomáciában méltóan képviselhessék Ma­gyarországot. (Helyeslés a kormánypárton.) IIven intézetre minden országban szükség van. Három i yen intézet tervét vétettem fel. Az első, a Ferenc Jóftef-nevelőintézet, a második a premontreiek gödöllői főgimnáziuma, a harma­dik Debrecenbe került volna. Azt hiszem, ha három ilyen intézetet létesítünk, akkor igenis rendelkezésre bocsáthatjuk nemcsak a közigaz­gatásnak, hanem az egész magyar társadalom­nak is azokat az erőket, amelyekre szükség van, hogy kellő modorral léphessünk fel, mint nyugati műveltségű emberek. — A Ferenc Jozsef-intézetnek nem volt szer­vezeti szabálya s igy semmi törvényes jogsza­bály nem irja elő, milyen minős téssel kell bírnia az intézet vezetőjének. Teljes joggal hoz­hattam javaslatba ifjabb Kovács Gyulát. Mikor engem nepotizmus vádjával illetnek, nincs joga a képviselő urnák egy római számot hozzá­tenni a kinevezés rangosztályához, annál ke­vésbé, mert — mint ismeretes — egy drago­nyos kapitány fia egyszerre az ötödik rang­osztályba ugrott, mint kinevezett főispin. Én a kinevezés előtt Csáky Károly honvédelmi mi­niszterhez fordultam, hogy nem tudna-e egy mag^srangu tisztet, aki nyelveket tud és erre az állásra alkalmas. A külügyminiszterrel is tár­gyaltam s információjuk alapján került Kovács Gyula az intézet élére. (Amikor a dragonyos százados fiáról esett szó, felkiáltások hangzot­tak el: Ez Rakovszky fia I) Klebelsberg ezután kijelentette, ho»y mi ide i­nemü szélsőséges irányzatnak puszta hirdetése is kárt jelent az országra, az irányzat uralomra­jutása pedig egyenesen végveszedelmet jelen­tene az országra. Kéri válasza tudomásul vételét. Ezután Rakovszky István, fiának, Rakovszky Egonnak a kinevezésével foglalkozik. Nyugodt lelkiismerettel kijelentheti, hogy egész politikai pályája alatt sohasem űzött nepotizmust és neki fia kinevezésében semmi része sem volt. (Nagy zaj, elnök állandóan csenget.) Scitovszky elnök komolyságra inti a kép­viselőket. Rakovszky erre figyelmeztette az el­nököt, hogy az intés a túloldalra is szóljon. Scitovszky: Nem fogadok el semmiféle uta­sítást 1 Rakovszky István : A rendreutasitoltnak joga van magyarázkodni. Ezután hosszabb vita támad az elnök és Rakovszky között, majd Rakovszky állandó nagy zajban tovább beszél. A miniszter vála­szát nem veszi tudomásul. A Híz többsége a választ tudomásul vette. Az ellenzék tagjai közül sokan a többséggel szavaztak, igy Gaál Giszton, Farkas Tibor, Paupera Ferenc, Förster Elek is. Az elnök három órakor zárta be az ülést. A francia kormány hozzájárul a rajnai tartomány megalakításához (A Szeged budapesti tudósítójától.) Berlinből jelentik, hogy a francia kormány most már nyíltan is megadja majd hozzájárulását — pá­risi hirek szerint — az autonóm rajnai állam megalakításához. Erről Poincaré tegnap este hosszasan tanácskozott Gerarddal. Franciaor­szágban gondot ad most a kormánynak az uj választás kérdése. Holnap Millerand elnöklésével összeül a minisztertanács. Ezzel kapcsolaban politikai körökben Millerand köztársasági elnök lemon­dásának eshetőségéről beszélnek. Az elnök állí­tólag már ki is jelentette, hogy bizonyos kö­rülmények között hajlandó visszalépni. Az elnök ugyanis ellene van a közigazgazgatási kerüle­tenkint való választásnak, ami a régi rendszer volt. Poincaré viszont ismétel en kijelentette, hogy ragaszkodik ennek a rendszernek a vissza­állításához. Berlinből jelentik: Tegnap este Halléban többezer munkanélküli nagy tüntetést rendezett. A menet a városháza elé vonult, ahol a városi ; tanács éppen ülést tartott. A tömeg erőszakkal ' akart behatolni az ülésterembe. A rendőrségnek { sikerült a tüntetőket szétszórni. Eközben szá­1 mos sebesülés történt. Ideiglenes áramegységárakat állapított meg a döntöbiróság. (A Szeged tudósítójától.) A szegedi légszeszgyár, mint ismeretes, már régebben kérte a kereskedelmi minisztertől az áramegységárak megállapítására hiva­tott döntőbizottság kirendelését, amennyiben ugy találta, hogy a hat hónappal ezelőtt összeállított szénklauzula alapján megállapítandó világítási egy­ségárak ma már nem felelnek meg az üzemi költ­ségek változásainak. A kereskedelmi miniszter Fejér Miklós miniszteri tanácsos elnökletével ki is ne­vezte az uj döntőbizottságot, amely november tizen­hetedikén meghallgatta a szegedi érdekeltségek kí­vánságait és azután megkezdte a rendkívül kompli­kált kérdés tárgyalását. Mivel azonban a döntő­bizottság előreláthatólag december közepéig nem hozhatja meg végleges határozatát, a megelőző döntőbizottsági határozat érvényessége pedig már szeptember harmincadikán lejárt, a döntőbizottság most közbenszóló határozatával ideiglenes egység­árakat állapított meg. Határozatát hétfőn délelőtt hirdette ki Budapesten és a kihirdetésen dr. Turóczy Mihály tiszti főügyész is megjelent. Az ideiglenes egységárakat csak a november elseje utáni fo­gyasztásért számlázhatja a légszeszgyár, tehát en­nek a határozatnak visszamenőleges hatálya nincs. A villamosáram uj egységárai a következők: A magánvilágitásra elhasznált áram hektowattja 170 korona, a közalkalmazottak számára 125, kávéhá­zak, éttermek, üzletek, irodák, műhelyek és általá­ban nem lakásjellegü helyiségek világításánál 242, nagyipari motorikus fogyasztás 85, kisipari motori­kus fogyasztás 125, városi közterületek és általá­ban minden olyan világitásnál, amelyért a város pénztára fizet és a szinház világítása 98, a városi üzemek motorikus áramfogyasztása pedig 68 ko­rona hektowattonkint. Az államvasút által világí­tásra elhasznált áram egységára 135, a motorikus célokra elhasznált áramé pedig 89 korona. Ugyanilyen arányban emelte a döntőbizottság a csengőreduktorok és az árammérők használati diját is. A szénklauzula alapján legutóbb október elsején állapították meg az egységárakat. A magánvilági­tásra elhasznált áram legutolsó szénklauzulás egy­ségára százharminchárom korona volt, tehát a döntőbizottság ideiglenes határozatával közel hu­szonöt százalékkal emelte fel az egységárakat. A szénklauzula életbeléptetése előtt, áprilisban a ma­gánfogyasztás egységára tizenkilenc korona volt, tehát nyolc hónap alatt kevés hijján megtízszere­ződött. A döntőbizottság, mint választott biróság a lég­szeszegységárakat is megállapította közbenszóló határozatával, amely szerint a magánfogyasztásra elhasznált gáz köbmétere november elsejétől kezdve a legutóbbi szénklauzulás 478 koronával és az áp­rilisi 65 koronával szemben 650 korona, ami a szénklauzulás egységár huszonöt százalékos eme­lését és az áprilisi egységár megtizszerezését je­lenti. Hasonló arányban emelte fel a választott biróság a város pénztárából fizetendő gázfogyasz­tás egységárait is. A döntőbizottság végleges határozatát dr. Turóczy Mihály főügyésztől nyert információnk szerint de­cember közepén hirdeti ki. Angliában nagy hevességgel folyik a választási harc. (A Szeged budapesti tudósítójától.) London­ból jelentik: Lloyd George tegnap kijelentette, bogy számítása szerint az uj alsóháznak 309 konzervatív, 160 liberális, 140 munkáspárti és 6 függetlenségi képviselője lesz. Amennyiben ez a jóslat beválik, akkor az alsóház nagyon rövid életű lesz és az angol kormány kénytelen lesz uj választást elrendelni. A választási küzdelem nagy erővel folyik. Sok belyen a programbeszédek alkalmával tett­legességre is került a sor. Az egyik kerületben az ellenpárt kortesei megrohanták a szónokló női képviselőjelöltet, a földre teperték és meg­rugdosták. A jelöltet a kórházba szállították. Churchill tegnap három beszédet is tartott Londonban. Az ellenpárt kortesei minden be- | szédét megzavarták, ugy hogy Churchill alig tudott szóhoz jutni. Előzően suhancok beverték autókocsijának ablakait. A munkáspártiak igy feleltek egyes nagylapok támadásaira, amelyek szerint a munkáspárt megsemmisítésére minden eszköz jó. Baldwin miniszterelnök tegnap tért vissza Londonba vidéki körútjáról. Útközben autója nekiment egy másik gépkocsinak, a miniszter­elnöknek azonban szerencséjére nem történt semmi baji. A két autó pozdorjává zúzódott. — KÜLFÖLD. A bolgár külügyminiszter kérte az ántántot, engedje meg, hogy Bulgária visszatérhessen a kötelező katonai szolgálatra. A zsoldos hadsereg ugyanis arra sem elegendő, hogy az ország belső rend­jét megóvja.

Next

/
Thumbnails
Contents