Szeged, 1923. december (4. évfolyam, 274-296. szám)

1923-12-05 / 277. szám

Szeged, 1928 december 5'. SZEGED A népszövetségi konferencia elsősorban a magyar kölcsönt tárgyalja. fi Szeged budapesti tudósítójának jelentése.) Párisból jelenük: A december 10-én összeülő népszövetségi konferencia elsősorban Magyarország újjáépítésének tervezetével foglalkozik, részletesen és végleges határozatot hoz a Magyarországnak adandó kölcsön ügyében. Ezenkívül csak másodsorban szerepel az ülés napirendjén a Memel-vidékre vonatkozó egyezség előterjesziése, továbbá a Saar-kérdés. Az ülés végül a sztrájkkérdés nemzetközi megoldásával is foglalkozik. Mindenekelőtt a legsürgősebben a magyar kölcsön kérdését intézik el és ebben az ügyben minden körülmények között dönlenek, még pedig olyan érlelemben, hogv a jövő év első heteiben már megtegyék a kölcsön folyósítására vonatkozó intézkedéseket. A Népszövetség körében az a felfogás, hogy a párisi tanácskozás rövid tartamú lesz. Bécsből jelentik: Zimmermann népszövetségi főbiztos Párisba utazik, hogy jelen legyen a népszövetségi tanácsnak e hó 10-én olt tartandó ülésén, amelyen főleg Magyarországnak { nyújtandó nemzetközi kölcsönről lesz szó. A népszövetségi főbiztos jelentést fog tenni az ausztriai pénzügyi rendezés ujabb sikereiről. A bombamerénylők visszavonták beismerésüket (A Szeged budapesti tudósilójdtól.) A bombamerénylet ügyében kedden ismét kihallgatták Márffy Józsefet és társnit. Márffyék visszavonták a rendőrség előtt tett beismerő vallómásukt azzal, hogy a rendőrségen ugy kényszeritették ki a beismerő vallomás megtételét. Szász Józsefet szabadlábra helyezték, Márffy József, Ctiriasti Ferenc, Horváth Halas József, A kereskedelmi kamara teljes ülése. Varga Ferenc és Kiss Ferenc ellen gyilkosság bűntettének kísérlete cimén elrendelték az előzetes letartóztatás további fenntartását. A vizsgálóbíró azért fogadta el az ügyészség minősítését, mert a rendőrség helytelenül állapította meg a gyilkosságra való szövetkezés esetének fennforgását. (A Szeged tudósítójától.) A szegedi kereskedelmi és iparkamara kedden délelőtt 11 órakor teljes ülést tartott palotájának nagytermében. Az ülésre nagyszámban jöttek el nemcsak a kamara rendes tagjai, hanem a kültagok is, hogy üdvözöljék nagyérdemű elnöküket, Wimmer Fülöpöt jubileuma alkalmából. Wimmer Fülöp elnök nyitotta meg az ülést, üdvözli a megjelenteket, majd a jegyzőkönyv hitelesítésére felkér két tagot. Mielőtt a napirend első pontjának tárgyalását megkezdenek, szólásra jelentkezik Fekete Sándor, a kamara békéscsabai kültagja, aki egyenesen erre az ülésre jött be Szegedre. Keresetlen és meleg szavakkal üdvözli Wimmer Füiöp elnököt a vidéki kültagok nevében abból az alkalomból, hogy a kamara elnöke negyven esztendeje vezeti a szegedi kenderfonógyárat, amelynek ma is vezérigazgatója. Utána bástyái Holtzer Tivadar a Kereskedők Szövetsége nevében köszönti Wimmert jubileuma alkalmából és az egész kereekedőtársadalom további ragaszkodását tolmácsolja. Körmendy Mátyás állott fel e?után, aki kijelentette, hogy az iparosság más keretben és más alkalommal fogja leróni üdvözletét a negyvenesztendős igazgatói ünnepség alkalmával. Wimmer Füiöp ezután meghatott szavakkal köszönte meg az üdvözlést, biztosilotta a kamarát, hogy továbbra is minden erejével fogja szolgálni üjzvüket. Esután a tárgysorozatra tértek át. Ifj. Cserzy Mihály kamarai fogalmazó olvasta föl az elnöki bejelentéseket. A terjedelmes jelentés részletesen beszámol több igen fontos rendeletről. Cserzy ismertette a sodronyés bádogárukkal való házalásról szóló kereskede emügyi miniszteri rendeletet, a vámengedélyek megújítását, a vámtételek felemelését. Az autófuvarozásról szóló rendelet következett, majd az uj te'efonkönyv kiadásáról számol bs. Az elnöki jelentés részletesen beszámolt még a növényvédelem országos szervezéséről, az Iparosok Országos Központi Szövetkezetéről kéazitett törvényjavaslatról, az államvasuti díjszabások reformjáról és végül a drogériák rendezéséről. , ,Dr;, T'nelli Sándor főtitkár telte meg ezulán jelentését a legutóbbi ügyforgalomról. A tárgysorozat kővetkező pontjai a két megüresedett tagsági hely betöltése volt. Két uj tagot kellett választani, mivel Juranovich Ferenc és Fejős Ferenc lemondottak tagságukról. A teljes ülés uj lagokul egyhangúlag választotta meg Cziegler Arnold épiiészmérnököt és ifj. Balogh Péter építőmestert. Dr. Landesberg Jenő kamarai titkár részletesen beszámolt arról a tevékenységről, amelyet a kamara az ipartörvénynovella életbeléptetése körül kifejtett és amelyről a Szeged már részletesen beszámolt. Bejelentette, hogy a legutóbbi időben a kamara nyolc helyen tartott ismertető előadást és ezenkívül a kamara kiküldöttjei résztvettek azon a szskéríekezleten, amelyet Békéscsabán tartottak. A tanonc- és mestervizsgáló bizottságok megalakításáról számolt be ezulán, majd az ipar'örvény végrehajtási utasításait ismertette. Ezulán dr. Landesberg azokról az utóbbi időben egyre sűrűbben föllépő nehézségekről számolt ba, amelyek egyer uj ipartestületek alakításánál jelentkeznek. A hatóságok és hivatalok olyan lassúsággal kezelik az uj ipartestületek ügyét, hogy addig, mig a jóváhagyástól szóló végzés leérkezik a testülethez, az iparosok elvesztik minden kedvüket, ugy hogy széjjelszóródnak és csak nagy nehézségekkel lehet őket ujabb szervezkedésre rávenni. Nem egy olyan eset volt, amikor a jóváhagyás megérkezéséig majdnem két esztendő telt el. A kamara illetékes halóságoknál meglette a kellő intézkedéseket, hogy ezek az anomáliák teljesen megszűnjenek, mert igy nem lehet az iparosság érdekeit szolgálni. A kamara pénzügyeinek rendezését és az uj kamarai illetékrendeletet dr. Tonelli Sándor is* mertette. Ezelőtt az egyes osztályokba sorozott kereseti adók alapján fizették a kamarai illetékeket, most, miután az osztályok megszűntek, az általános kereseti adó és a társulati adó alapján kell majd a kamarai illetékeket leróni. Végül a kamara 1924. évi költségelőirányzatát ismertette a főtitkár. A tárgysorozat utolsó pontjaként az indítványok szerepeltek. Bokor Adolf indítványozza, hogy abból az alkalomból, hogy a kamara két titkára, dr. Tonelli Sándor és dr. Landesberg Jenő tiz éve szolgálják a kamarát, a teljes ülés fejezze ki munkájukért elismerését. Egyhangúlag fogadták el ezt az indítványt. Dr. Tonelli Sándor bejelenti, hogy a kamara irodalmi pályázata november elsején lejárt. A beérkezett pályázatok közül egyetlen egy sem vált be és ezétt a dijat a bizottság nem adta ki. A bíráló-bizottság — amelynek tagjai Laki, Kovács egyetemi tanárok és Tonelli voltak — indítványozza, hogy újból írják ki a pályázatot, még pedig szabadabb formában. Ezt ugy gondolja a bizottság, hogy a pályázók a munkájuk első fejezetének megírása után mutassák azt be a bizottságnak és így a zsűri fogja elhatározni, hogy kit bíznak meg a teljes munka kidolgozásával. A pályadijat kettőszázezer koronára emelték fel a kamatos-kamatokkal együtt. A haláridő junius 1-én jár 'e. A bizottság inditványát a teljes ülés elfogadta. Ezután egy beküldött indítvány alapján a kamara levelező tagokul megválasztotta Tóth Andrást, Popper Ferencet, Endrényi Imrét, Wagner Ferencet és Tóbiás Lászlót. Az utolsó felszólaló dr. Pálfy József volt, aki bejelentette, hogy a postai szolgálatban bizonyos hibák fordulnak elő a legutóbbi hónapokban. A bejegyzett küldeményekel felünően lassan kézbesitik, sőt egyszer az isi megtörtént, hogy egy express-levelet — amelyet pedig külön küldöncnek kellene rendeltetési helyére juttatni — néhány órával később kapott meg a címzett, mint az ugyanabban az Időben feladott közönséges levelet. Ezeken a késedelmeken okvetlenül segíteni kell. Wimmer Fülöp elnök bejelenti, hogy a postaigazgatóság nemrégiben a legelőzékenyebben felkérte a kamarát, hogy minden tapasztalható hibát, késedelmet jelentsen be a postaigazgatóságnak. A kamara el fog járni ebben az ügyben is és nincsen kétség, hogy az igazgatóság meg fogja szüntetni ezeket a hibákat. Az ülést ezután az elnök bezárta, mire a megjelentek felállva, éljenezve és tapsolva ünnepelték Wimmer Fülöpöt. Az orosz-román egyezmény. Bukarestből jelentik: Két hónapig tartó tárgyalások után létrejött a szerződés Oroszország és Románia között és már életbe is lépett. Az egyezmény arra való, hogy kölcsönösen kiküszöböljék a határkonfiktusökat s üldözzék azokat a rablóbandákat, amelyek az egyik állam területéről a másikba menekülnek át. A szerződés értelmében vegyes bizottságok fognak alakulni 3—3 román, illetőleg orosz taggal s minden egyes esetben az illétő állam területén fogják megejteni a vizsgálatot. <WWWW<WW<W<W<W<W<W<W<W<W<W<W<WIW< Lebontották a városháza hadibódéját. Megint kevtsebb egy hadiépitkezéssel. Nem valami értékes .monumentum volt, hogy ércnél maradandóbban hirdesse a világháború szegedi csodáit. Fadeszkákból tákolták össze árubódénak a városháza és a várod bérház között. Aligha dobban meg hangosabban akárkinek a szive is, ha arrafelé járva nem látja többé. Inkább talán föllélekzik egynéhány szegény asszony: csakhogy nincsen márl Mert valamrtoar sok kínos órát okozott neki az a bódé. Ott árulták a valamivel olcsób hatósági beszerzésű husf, krumplit. S a nagyon szegények odajártak virrasztóéi. Éjfél után csoportokban gubbaszkodtak máft körülölte s nyári virradatra tömegestül ácsorogtak melletie, szorongva, egymást lökdösve, egymás sarkát tiporva. Egyik főtelepe volt a hadi ácsorgásnak, annak a nevezetes, gyötrelmes időtöltésnek, amelyben szenvedő türelmet kellett kipróbálniok a fronton innen is az emberek százezreinek. Félnapokat töltöttek el ott asszonyok, karjukon a legkisebb gyerekkel akinek épp az is egyik kiváltsága volt a felnőttek fölött, hogy ott az ácíorgás helyén sem kellett a táplálékért órákig várakoznia, ha ugyan az édesanya tápláló melléből ki nem ipasztotta még a tejet az inség. Amikor már a krumpliosztásra került a sor, közvetlenül a bódé osztóablaka mellett sem szűnt meg még a harc. Hatósági kofák voltak az osztogatók, akiknek kofatekintélyét, ami sohasem volt kicsiny, megizmositotta a hadi konjunktura s még félelmesebbé fokozta a hatósági jelleg. Gorombaságokkal igazán nem takarékoskodtak és még most is eldöntetlen, mi volt fullánkos nyelvük ellen a hatásosabb védelem: a vakmerő szembeszállás, vagy a keresztényi tűrő alázat. A bódé eltűnt, csak az a kis Széchenyi-térre néző kamrája marad meg egyelőre, ahol a rokkant vitéz trafikja van, akinek maga a kormányzó volt kis dohánytőzsdéje megszerzésénél a protektora. Ez aféle emlék mararad, mint a várból a kioszk, már ameddig megmarad. A lebontott árubódé után ma már talán a patkányok se sírnak, akik ott szaporodtak el imponáló tömegű nemzetséggé. Hisz hulladék már rég nem kínálkozik ott nekik csődűlésre érdemes bőséggel. Ki tudja, hány nyirkos pince dohába húzódtak már onnan, amig majd későbbi nemzedékeik megérik a jobb idők virradását: az emberek uj világháborúját. MM<W<W<WAAAAMUMrtM<VM<MA<M<M<«VVU Szatymazi munkások kitüntetése. A földmivelésügyi miniszter a főispán előterjesztésére Szakáll Péter és Imre István szatymazi gazdasági munkásokat szorgalmas munkálkodásukért elismerő oklevéllel tüntette ki. Az okleveleket december 16-án adja át a két munkásnak a főispán, még pedig ünnepélyes keretek között. Az ünnepélyen résztvesz dr. Kószó István államtitkár is, aki ez alkalommal megtartja képviselői beszámolóját.