Szeged, 1923. december (4. évfolyam, 274-296. szám)

1923-12-05 / 277. szám

Egyes %wém ára 400 korona Bmkeiztöség t% kiadökhralali Deák Ferenc-utca 2. (F6reál iskolával szemben.) Telelőn 13-33.A.Szeged" megjelenik hétfő kivitelivel minden nap. Egyes szám ára 400 kot«na. Előfizetési árak: Egy «taapri Szegeden 7000,Budajt»l;n éa vidéken 7SOO kor. Hirdetési árak: Félhasábon I mm. 75, egy hasábon 150, másfél hasábon 225 K. Szövegközi 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 150,kövér betűvel 300 K. Szövegközti közlemények soronként 1200. Nyilttér,családi értesítés 2400 K. Többszörifeladásnál árengedmény IV. évfolyam. Szeged, 1923 december 5, SZERDA. 277-ik szám. Régi ismerős a láthatáron. Rövid hír jelenti, hogy Berchtold Lipót gróf meglátogatta Magyarországot, M kes János grófnál járt, a szombathelyi püspöknél. Ebben valóban semmi sincs, ami a nyilvánosságra tartozna, mert hiszen egyik grófnak csak ugy joga van meglátogatni a másikat, mint ahogy a célszerű szegény emberek felkeresik egymást. A célszerű szegény emberek disznótoroznak ilyenkor és a nagy urak talán vaddisznótoroznak. Szent Hubert napja már elmúlt és minél pocsokabb az idő, annál jobban esik a vadász uraknak baráti pohár mellől nézni ki az este csepegő ködébe, amelyben egykori királyok lovagolnak árnyék paripákon és jövendőbeli királyok táltosának nyeritése hallik, a bizonytalan messziből. Nincs azon semmi, ha Mikes János gróf, a kedves és szeretetreméltó gaval ér, aki királyt is fogadott már vendégszerető házában, most a néhai külügyminisztert látja vendégül, boldogtalan végű császárok friss jó egészségnek ötvendő szolgáját. Ehhez a vendégeskedéshez a nyilvánosságnak vslóban semmi köze sircs mindaddig, mig két uri ember privát mulatságáról van szó. Utóvégre Betchíold grófnak csak annyi joga van az élet örömeihez, mint másnak, — legfeljebb arról lehet szó, hogy más a Berchtold gróf helyén talán elbujdosott volna e világból, szőrcsuhát öltött volna valamely vadonban, mint ama Salamon király és élete végéig térden vezekelne ott az isten irgalmáért és ennek az országnak a bocsánatáért, vsgy talán nem is olyan sokért, csak annyiért, hogy felejtsék el a nevét. Magunkfajláju ember talán ezt tenné, hu annyi dokumentum bizonyiianá, hogy ö volt az eszköz a végzet kezében Európa legrégibb dinasztiájának földönfutóvá tételére, egy hatalmas monarchiának a történelemből való kitörlésére és egy boldogtalan nemzetnek holtig való fegyházba vetésére. De Berchtold gróf talán nem olvas újságokat, talán nem olvas memoárokat, talán nem is tudja, hogy 6 kicsoda, talán azt hiszi, hogy ö még mindig államférfi s még mindig az a nagy diplomata, akinek két balhatatlan érdemét örökíti meg a história: egyik az, hogy a világháborút előre láiván, megszerezte a monarchiának Prenk bib Doda albán kecskepásztor-chef barátságát, amelyre támaszkodva batran szembeszállhatott az egész világgal; a másik az, hogy egy háború előtti sorsdöntő diplomáciai konferencián neki volt a legszebben vasalt nadrágja és mint akkor a monarchia illusztrált sajtója örömmel jelentette, egy kislány elragadtatva konstatálta, hogy Lipót gróf csecse-ember. Akármint van, az bizonyos, hogy Lipót gróf egy hanggfl se tiltakozott íoha azok ellen a vádak ellen, amelyek az ő kiválóan sikeres politikáját tették a háború primum m'ovens-évé, lehet, azért, mert lelkiismeretét annyira tisztának és magát kortársain annyira felülállónak érzi, hogy a védekezés nem férne össze méltóságával. De az is lehet, hogy a dokumentumok oly bitelesek és cáfolhatatlanok s a világ annyira cudar, hogy inkább hisz a bécsi, berlini és pétervári levéltárak aktáinak, mint egy Berchtold grófi szavának. Ha igy van, ha amúgy, az kétségtelen, hegy a nemes gróf egészen más fából van faragva, mint a többi halandók, mert nem riasztotta vissza a rettenetes mult és az irtózatos jelen attól, hogy meglátogassa Magyarországot, ezt a szomorú kriptát, amelynek egyik sarkába az ő neve van odavésve, mint alkotó művészé: fecitL. Berchtold. Semmi közünk hozzá, hogy a monarchia végzetes külügyminisztere milyen lábon van a saját lelkiismeretével, — ha megbékült vele, az az ő szerencséje. Mi magyarok nem vagyunk bosszuvágyó nemzet, a történelemre bizzuk az Ítéletet olyan bűnök fe'ett, amelyeket már semmi ítélet meg nem másíthat és jóvá nem tthet. Nekünk semmi kifogásunk ellene, ha Berchtold gróf baráti vizitet tesz Magyarországon s az ellen se lehet szava senkinek, ha itt telepszik meg s emeli az arisztokrácia fényét a barbár szitiyák közt Vadászhat, kártyázhat, sportolhat, gyaog és lóháton, amennyit jól esik neki: de tiltakoznunk kell minden kísérlet ellen, amelyiknek az a célja, hogy Berchtold grófnak akármilyen formában is újra szava legyen a magyar politikai életben. Ez a föltevés talán nem egészen képtelenség akkor, mikor a közCs monarchia legtipikusabb külügyminisztere a magyar legitizmus fejénél tesz látogatást. De kétségbeejtő volna arra gondo'ni, hogy ezt a föltevést meg akarnák valósítani olyan politikusok, akik azt hirdetik, hogy egyetlen céljuk a történelmi Magyarország helyreállítása. Mi elérhetetlen fontosnak valljuk a legitimizmust, de nem tartjuk veszélyesnek mindaddig, mig nagy gyerekek ártatlan társasjátéka marad. De mihelyst a 1 végzetes grófot is belevonják a többi grófok játékába, azonnal végigborzongat bennünket a hidrg ís a veszendő magyarság féltésével kiáltjuk: vigyázzatok, ebből megint tüz leszi Heinrich Ferenc a külföldi kölcsönről. (A Szeged budapesti tudósitójátől.) A Nemzeti Polgári Párt kedden délután értekezletet tartott, amelyen Heinrich Ferenc, a párt elnöke fejte1 te ki az aktuális politikai helyzetről való véleményét. A külföldi tölcsön nagy jelentőségével foglalkozott, amely dacára annak, hogy nem igen nagy összegről van szó, mégis üdvös következményekkel fog járni ugy valutánkra, valamint egész jövő pénzügyi helyzetünkre vonatkozólag is. A leglényegesebb a kölcsönnél az, hogy tényleg a deficit csökkentésére és produktív beruházásokra legyen fordítva, mert ba mérlegeljük azokat a nagy adóterheket, amelyek fppen a londoni határozatok értelmében ránfc várrak és ha figyelembe vesszük, hogy a kölcsön első részletének folyósítása és a bankóprés megállítása között önerőnkből leszünk kötelesek magunkat eltartani, ugy kétségtelen, hogy ujabb adótárgyak és adóalanyok biztosítása válik szükségessé. Ezután a Jegybank felállítására való belföldi kölcsönről beszélt Heinrich Ferenc, amelyhez nem a legnagyobb reményeket fűzi és csak ugy képzeli mtgva ósithaténak, ha kényszerkölcsönt veszünk igénybe. Eitöl a kény szer kölcsön tői már csak i azért is félünk, mert amúgy is óriási adóterhek nyomnak bennünket. A Jegybank felállításához: szükséges töke előteremtése nehezen jog menni. - Heinrich Ferenc után Székely Ferenc fejtegette a külföldi kölcsön problémáját. Karácsonyi amnesztia. A nemzetgyűlés folyosóján kedden az a hír terjedt el, hogy a kormány karácsonyi amnesztiára készül és amnesztiában részesiti a királypuccsal kapcsolatos pör vádlottjait, továbbá állítólag az emigránsokat és az Ulain-féle bűnügy szereplőit. Erre vonatkozóiig a következő felvilágosítást adták: — A királypörfcen szereplő vádlottak amnesztiájáról szó esett a minisztertanácson és valószínű, hogy ez meg is lesz. Ellenben egyáltalán ban nem lehet számítani arra, hogy akár az emigránsok, akár az Ulain Ferenc és társai bünügyében a kormány amnesztiára vonatkozó előterjesztést tegyen a kormányzónak. A miniszterelnök hallani sem aksr arról, hogy a kommunisták és a bécsi szökevények Magyarországra ismét visszajöhessenek. A földreformjavaslat tárgyalása. Klebelsberg felel Rakovszhynak a Ferenc József-intézeti kinevezésről. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A nemzetgyűlés keddi ülését háromnegyed 11 óra után nyitotta meg Scítovszky Béla elnök. Sokorópátkai Szabó htván személyes kérdésben szólal fel. A tegnapi vita alkalmával — úgymond — két szónok is érdemesnek tartotta csekélységemmel foglalkozni. Qriger képviselő ur azt vágta felém kartácsnak, hogy nekem nincs politikai fajsulyom. Az egész földművelő magyar nép bizalommal van hozzám. Itt van nálam egy levél, felolvashatnám ... Griger képviselő ur válaszlói irták a levelet. Arról van benne szó, hogy hiába fordulnak a képviselőjükhöz, nem tud rajtuk segíteni, tehát énhozzám fordulnak. Peidl Gyula: Miben nem tud segíteni 1 Griger Miklós: Talán kijárásokban? Felkiáltások a szocialistáknál: Kiviteli engedélyek szerzésében? Sokorópátkai Szabó István: Visszautasítom. Nem szoktam ilyenekkel foglalkozni. A földreform dolgáról van szó. Griger Miklós: Már többet a földreformért nem tett senki, mint én. Sokorópátkai Szabó István: Megkérem a képviselő urat, togy máskor legyen elnézőbb, mert ha ő azt mondja, hogy nekem nincs politikai fajsulyom, mások viszont benne nem bíznak. Cserty képviselő ur is foglalkozott a beszédében velem. Mint va ami gramofon elnyikorogta újra a régi dolgokat. (Derültség.) Griger Miklós is személyes kérdésben kér szót. Sokorópátkai Szabóra vonatkozó megjegyzése nem volt sértő, legfeljebb nem volt hízelgő. Egyébként felszólítom sokorópátkai Szabó Istvánt, a velem szomszédos kerület képviselőjét, hogy kössünk Treuga Deit. (Derültség.) Szakács Andor a házszabályokhoz kér szót. A naplóban olyan képviselők közbeszólását olvasta, akik vagy Amerikában vannak, vagy az Atlanti oceánon hajóznak. Igy például a november 21-i naplóban benne van Drózdy Győzőnek egy közbeszólása, pedig Drózdy jelenleg nincs itt. Pedig ma több gyorsíró tan, mint amennyi ezelőtt volt. Scitovszky Béla elnök kijelenti, hogy meg fogja vizsgálni, miként kerülhetett hibás feljegyzés a naplóba, egyben felhívja a naplóvizsgáló bizottság elnökét, hogy a jövőben nagyobb óvatossággal és körültekintéssel járjanak el. Napirend szerint következik a III. bíráló bizottság két tagjának megválasztása. A szavazatok összeszámlálása után az elnök | kijelenti, hogy az eredményt az ülés folyamán fogia kihirdetni. Következik a napirend szerint a földreformnovella tárgyalásának folytatása. Eőri-Szabó Dezső: Griger Miklós tegnapi nagyszabású beszédével teljesen egyetért. Jólesik konstatálni, hogy habár két különböző ág hajtásai, közös gyökerük van: az a Krisztus, akinek szivében több emberszeretet és szociá is tanítás van, mint a világ minden szociáldemokráciájában. Az a keresz énység, amely csak a túlvilágon hi:deti a jólétet, az igazságot, az nem az igazi kereszténység. Az igazi kereszténység azt kivánja, hogy a becsületes munka már itt a földön megtsl Ija lé feltételeit. A nagybirtoknak mindenáron való védői közelebb állanak a kommunizmushoz, mint mi és lskivánom szögezni, hogy Magyarországon a nagybirtokot