Szeged, 1923. december (4. évfolyam, 274-296. szám)

1923-12-04 / 276. szám

1928 SZEGED Szeged, 1923 november 25. gyűlés és az egész magyarság vállveteti erőfeszítését kívánja meg. Mai helyzetünket tulajdonképen a magunk erejéből kell rendeznünk és a külföld csak annyiban segíthet rajtunk, amennyiben rendelkezésünkre adja azt a minimális összeget, amely deficitünk fedezésére feltétlenül szükséges. — Be kell szüntetnünk a jedezetlen jegykibocsátást és jel kell állítanunk még a külföldi kölcsön folyósítása előtt az önálló magyar Jegybankot. Utóobira vonatkozólag azt tervezem, hogy alap'őkéjét vagy egészben, T$gy túlnyomórészben hazai forrásból meríthessük. Az önálló magyar Jegybank felállítására vonatkozó törvényjavaslat tervezetet a Népszözetség tanácsának december elején tartandó ülésére már magammmal akarom vinni. Kijelentette még a miniszter, hogy Ausztria példájára hozzánk is küldenek egy ellenőrt, mert enélkül nem adnak kölcsönt. Végül a miniszter nagy elismeréssel nyilatkozott a migyar szakértők munkájáról. Az ipartestületek pénzügyi adminisztrációjának reformja. (A Szeged tudósilójától.) A kereskedelmi és iparkamara — mint ismeretes — kedden délelőtt tizenegy órakor tartja teljes ülését. Az ülés tárgysorozatán szerepel többek között az uj jpartörvény életbeléptetésével kapcsolatos intézkedések megtárgyalása is. Erre vonatkozólag kérdést intéztünk dr. Tonelli Sándor kamarai főtítkárho7, aki a következőket mond itta: — Mivel az uj ipartörvény november elsején életbelépett, szükségessé vált annak a biztosítása, hogy a törvény lehetőség szerint zökkenőmentesen menjen át a gyakorlati életbe. A kamara tisztviselői ebből a célból nyolc ismertető előadást tartottak már a kamara kerületében és réaztvettek azon a békéscsabai értekezleten is, amelyen Daimel Sártdor aiispán elnökölt és a békési főszolgabíró, valamint a pénzügyi előadók vetlek részt. Ezen az értekezleten részletesen letárgyaltuk az uj ipartörvény intézkedéseit és megállapítottuk a szükségessé vált teendők sorrendjét. Az ipartestűletek egyik legfontosabb teendője az úgynevezett tanoncvizsgálóbizottságok megalakítása, az uj törvény érielmében ugyanis a tanoncoknak vizsgát kell tenniök felszabadulásuk előtt. — A szegedi kamara a műit héten körlevelet intézett az ipartestületekhez, amelyben részletes tájékoztatást nyújtott a tanonc-vizsgálóbizottságok megalakítása ügyében. Ugyanebben a körlevélben szövátette a kamara az úgynevezett iparos- és meater-vizsgálóbizoitságok megalakítását is, mert azok szintén az ipartestületek közreműködésével alakitandók meg. — Ezekkel a kérdésekkel kapcsolatos természetesen maguknak az ipartesteteknek a kérdése is. Az uj ipartörvény ugyanis igen nagy feladatokat ró az ipartestületekre, amelyeknek azok esik ugy felelhetnek meg, ha megfelelő irodával és állandó tisztviselőkkel rendelkeznek. Síegeden, Hidmezővásárhelyen és a kamarai kerület egyes helyein a testületek kielégítik ezt a feltételt, nagyon sok helyen azonban az ipartestületeknek állandó tisztviselőkaruk nincs és hetenkint csak egyszer, vagv kétszer és akkor is délután tartanak hivatalos órái. Ennek pedig az az oka, hogy a legtöbb ipartestület tagdijat tulalacsonyak, évi hirom-négyszáz koronát sem érik el, ami alig több egy doboz gyufs áránál, tehát érthető, ha ilyen Körülmények közölt nem adminisztrálhatnak egy hivatalt. Éppen ezért a kamara vezetősége azt a javaslatot terjeszti a teljes ülés elé, hogy a kamara hívja fel a kerületébe tartozó ipartestületeket pénzügyi adminisztrációjuk reformjára, hogy kötelezettségeiknek így megfelelhessenek. Körm>ndi Mátyás, a szegedi ipartestület ügyvezető-elnöke egy szigorító jellegű indítvánnyal egészítette ki a kamara vezetőségélek javastatát. Azt indítványozza, hogy a kamara értesítse az ipartestületedet arról is, hogy amennyiben az uj ipartörvényben rájuk hárított feladatokat nem fogják kifogástalanul ellátni, ugy a kamara autonómiájuk megvonására tesz előterjesztést a kereskedelmi miniszternél. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A nemzetgyűlés már megkezdte a földreformnovella tárgyalását, amihez az ellenzék részéről elsőnek Grieger Miklós szólott, akinek érdekes beszédét a nemzetgyűlés nagy figyelemmel hallgatta. A novella tárgyalása irámi érdeklödásböl előrelátható, hogy többnapos vitára van kilátás. Éppen ezért a kormánypárton már most is foglalkoznak azzal a tervvel, hogy a földreformnovella tárgyalását siettetni fogják, mert fontos érdek, hogy a novella letárgyalása után az indemnitást is mielőbb megszavazza a Ház. Ez okból a kormánypártok elhatározták, hogy kérni fogják a földrejormnovella tárgyalására a sürgősség kimondását, illetve a nyolcórás üléseket. Már ma megkezdték az aláírások gyűjtését. A sürgősség kimondását kérő ivet mar holnap be akarják terjeszteni, ami ha megtörténik, ugy e hit végén már nyolcórás ülésben tárgyalja a Ház a novellát. Ugy remélik, hogy a nyolcórás ülések mellett a nemzetgyűlés nyolctíz nap alatt le fogja tárgyalni a novellát s akkor megkezdheti az indemnitási javaslat tárgyalását. Nyolcórás üléseken fogják tárgyalni a földreformnovellát Ma ismét hirek terjedlek el arról, hogy amennyiben az indemnitás beterjesztéseig a novella tárgyalását a nemzetgyűlés be nem fejezné, ugy a tárgyalást félbeszakítják és megkezdik az indemnitás tárgyalását. A földmivelésQgyi kormány részéről azonban ezt a tervet megcáfolták. V (i4 Szeged budopesti tudósítójától.) A nemze'gyülés hétfői üléséi Pesthy Pál elelnök háromnegyed tizenkét órakor nyitja meg. Meleg hangon elparentálja Széchenyi Mikió3 gróf nagyváradi püspököt. Indítványára a nemzetgyűlés jegyzőkönyvileg ad kifejezést részvétének. Az elnök eiufán a házszabályok épségben tartásának érdekében a szombati ülésen történtekre utalva nyilatkozatot tesr, melyben kijelenti, hogv a napirendre szánt idő letelte után a következő ülés napirendjének megállapítása előtt zárt ülést elrendelni nem lehel, az interpellációk előterjesztése közben azonban lehet. A szombati zártülés után — folytatja az elnök — megtörtént az a sajnálatos eset, hogy az egyik Sokat beszéltek ma délelőtt a folyosón a fővárosi kormánybiztosság kérdésérői. Komoly jelöltként Melli Béla doktort emiégetik. öt lovagias ügy. Bethlen István gróf miniszterelnök vasirnap este provokáltatta Rakovszky htvánt a nemzetgyűlés zárt ülésén elhangzott sértésért. A nemzetgyűlés szombati zárt üléaén történt eseményekkel kapcsolatban még több lovagias ügy támadt. Bethlennek a Prónay-ügyben volt segedei Csáky j Károly gróf honvédelmi miniszter és Prónay György báró államtitkár lovagias elégtételt kértek Szilágyi Lajostól. Ugyancsak Csáky Károly gróf és Prónay György báró provokáilaiíák Rakovszky Istvánt. Termelő biztosok, vesztegetők és a Somogyi gyilkosok. Viharok között tárgyalták a földreformnovellát. politikai napilap közléseket tett egy kfpvirelő beszédére vonatkozólag és az illető képviselő maga is nyilatkozott a sajtóban erről. Kérnem kell a képviselő urakat, hogy a zárt ülésről semmiféle közléseket ne tegyenek és még személves reflekszióktól is tartózkodjanak. Napirend szerint következik a földreformnovella folytatólagos tárgyalása. Az első szónok Griger Miklós: Minden forradalom mögött elmulasztott reformok lappanganak. Mi az őszinte, becsületes földreform hivei, tudtuk, hogy a törvény erejét gyengitő kompromisszum eredménye csak kerettörvény tesz, mégis, miután a földművelésügyi miniszter ur és az akkori előadó, Kenéz Béla, azt mondotta, hogy a törvény hibáit novella utján is javítani lehet, elfogadtuk a javaslatot. Bíztunk a birtokososztály jóindu'aiában és jóérzéséb ezek a reményeim azonban nem váltak . A nagybirtoko'ok legnagyobb részéi nem sarkalja ez az érzés, ezeknek a kommunizmus sem volt elég lecke. Ezek a nagybirtokos urak, akik a kommün alatt élvezettel szorongatták a népbiztosok véres kezét, hogy kétezer koronás termelőbiztosi állást kapjanak birtokukon, akik tálcán ajánlották birtokuk felét, hogy a másik fele megmaradjon, megindították az aknamunkát a földreform ellen. „Úgynevezett törvénynek* mondották, később forradalmi törvénynek minősítették és a napi sajtó hasábjain is igy beszéltek róla. Terrorizáltak, fenyegettek, hazudtak, talán vesztegettek is. — Eiismerem, hogy sehol sem mutatkozik a bíráskodásban olyan nehézség, mint a földbirtokreformnál. Meg kell azonbin állapítanom, hogy az OFB nem vitt életet eljárásába. Amit az OFB-ről mondottam, áll a bíróság által kirendelt tárgyalási bírákra is. Ezek a nagybirtokos osztálynak valóságos terrorja alatt állottak. Szomorú tapasztalataim vannak a földbirtokreformról, hogy a birói karnak nem minden tagja kátói jellemű. Ismtrieti ezuián a csornai földbirfokrendezést. Az Eszterházy-uradalomból a községtől legtávolabb e*ő terü.eíet akarják a földnéikülieknek adni, olyan területeket, amelyek láposak és mélyen benne vannak a Hanságban. Igaz, hogy a földművelésügyi miniszter ur központi szakértőt küldött ki. A kiküldött szakértő azonban nem járta be az egész területet, csak ahol az ut vezet. Létay Ernő: De a dijakat felszedte. Griger Miklós: Az illető dr. Csehrer volt. Létay Ernő: Ez az én emberem. Griger Miklós: Amikor aztán kikötéseit teljesítették, sőt kiküldéséért köszönetet mondtak a földművelésügyi miniszier urnák, akkor a nagybirtokos érdekeit védő szakvéleményt adott be. Mándi Samu: Hátha igaza volt? Dénes István: Megszólalt a huszonhatezer holdas kisgazda. (Derültség.) Griger Miklós: A mindenesetre tehetséges Hadik János gróf fővezérlete alatt valósággal koncentrikus támadás indult meg a novella ellen és csodálatos, ho?y ebben a harcban nemcsak együtt láttuk az OMGE t, az OFB-t és a gazdaszövetségeket, hanem a GyOSz-t és a TÉBE t is. Felkiáltások: Nagyon érdekes t Dénes István: A nagybirtok és a nagytőke szövetkezése! Szünet után Griger Miklós folytatta beszédét: A bolsevizmus utáni véres kitörések jobb lett volna, ha elmaradtak volna és ha a kormány mint egyedüli és legfőbb tekintély tartja kezében a rendet. Nem tudja, mi vezette Somogyi Béla gyilkosait. Ha bosszú, ugy elérték céljukat, de ha azt gondolták, hogy e gyilkossággal szétugrathatják a szociáldemokrata tábort, ugy keservesen csalódtak. Somogyi holtan terült el, a bolsevizmus után szétütött szociáldemokrata párt azonban talpraugrott. Pikler Emil: Eszmét nem lehet meggyilkolni, csak embereket I Gtiger Miklós: Nem erőszakkal és drótsövényekkel lehet meggátolni a szociáldemokrata párt terjeszkedését. — A földbirtok terén tapasztalható aránytalanságnak tulajdonitható az — mondotta —, hogy nálunk aránylag kevés az ipari munkásság. Fel kell hívni a figyelmet a tulajdon kötelességeire is, mert minden tulajdonjognál ven egy szentebb jog: az exisztenciához való jog. A novellát nem fogadja el. A következő szónok Cserty Józstf, aki kifogásolja, hogy a kormánypárt igen kevés érdeklődést tanúsít a novellával szemben. A népművelés fokozásának szükségességét fejtegeti ezután. Javasolja, hogy utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy terjeszzen téléven belül a Ház elé törvényjavaslatot a 4. és 6 osztályú elemi népiskoláknak 8 osztállyá való átszervezéséről. Az elnök ezután napirendi indítványt tett. A holnapi napirend során többek kőzött Klebelsberg kultuszminiszter válaszolni fog Rakovszky Istvánnak egy régebben hozzáintézett interpellációjára. Az ü<és délután 3 órakor éri véget.