Szeged, 1923. december (4. évfolyam, 274-296. szám)

1923-12-04 / 276. szám

Egyes siám ára 400 korona tsarkeizlfaég és kiadókhnIsli Deák Ferenc-ulca 2. JFÖrtilfekolával szemben.) Telelőn 13-33.A,Szeged" megjeleBlk hétfő kivételivel mlndea nap. Egyes szám ára 400 koisna. Előfizetési árak: Egy Msapra Szegeden 7000,BudaVsslen is vidéken 7500 kor. Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 75, egy hasábon 150, másfél hasábon 225 K. Szövegközi 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 150,kövér betűvel 300 K. Szflvegköztl közlemények soronként <200. Nyilttér, családi értesítés 24U0 K. Többszöri feladásnál árengedmény IV. évfolyam. Szeged, 1923 december 4, KEDD. 276-ik szám. A magyar kölcsön. Kezdenek körülbelül kibontakozni a gazdasági életünk és államháztartásunk rendbehozatalára szánt kölcsönnek a kontúrjai. A francia követség kapujában elhelyezett bomba szerencsére nem ártott meg neki. A bombának ugyanis több esze volt, mint elhelyezőinek és azoknak, akik a kölcsön ügyében velük egy álláspontot vallanak. A bomba meggondolta magát és nem robbant föl. A miniszterek is, ugy látszik, nem hiába járták a külföldet és nem hiába tettek a jogrend és liberalizmus szempontjából olyan nyilatkozatokat, melyekért két esztendő előtt legenyhébb esetben a deslrukiiv cim járt volna ki báikinek, a külföldi kölcsön már útban van. Tárgyalnak róla. Néhány hét előtt nálunk jártak a népszövetség tanácsának a kiküldöttei. Három vagy négy napot töltöttek Budapesten, hogy tanulmányozzák a magyar viszonyokat. A három vagy négy nap nagyrésze udvariassági látogatásokkal és látogatások visszaadásával telt el. Volt a tiszteletükre két-három ebéd és vacsora, időt kellett szakitaniok még a budafoki mintapince meglátogatására is. Akármennyire tiszteljük is a kiküldött urak tudását és tehetségét, egy cseppet se csodálkozunk rajta, hogy ilyen beosztás mellett néhányszor huszonnégy óra alatt a magyar viszonyokra vonatkozó ismereteik hézagosak maradtak. Még a mi ismereteink is hézagosak és szinte napról-napra kell megállapítanunk, hogy még mindig vsnnak hazai rejtelmek, melyekről nem is álmodtunk. Ujabban a volt kurzus lovagjai igyekeznek rohamosan gyarapítani hiányos ismereteinket. Mennyivel nehezebb a népszövetség helyzete. Rossz néven lehet-e venni tőle, ha mielőtt a kölcsön dolgában döntene, nem elégszik meg azzal, amit már tud TÓIunk, hanem — kiküld egy ujabb bizottságot. A helyzet tehát a következő: Valamennyi hatalomnak van már állandó képviselője Budapesten. Ezek legkönnyebben tehettek volna javaslatot a magyar kölcsönre vonatkozólag, de nem voltak illetékesek. A kölcsönt a mi kiküldötteinknek kellett előkészíteni Génuában és folytatni keilett az informálást Genfben. Utána a miniszterelnök és pénzügyminiszter bejárták az antant államok fővárosait. Erre jött egy bizottság, amely az atmoszférát tanulmányozta. És elvben javasolta a kölcsön engedélyezését. Utána a pénzügyminiszter és kereskedelemügyi miniszter kiutaztak Londonba, hogy az adatokat feltárják. Most megint jön egy bizottság, amely a feltételeket fogja megállapítani. Így ha Isten is megsegit, váratlan akadályok nem merülnek fel, még két-három bizottság megjárta Budapestet, Londont, Párist és Genfet, a kölcsönt tavaszra talán nyélbe is ütik. Mindezeknek e körülményes ide-oda utazgatásoknak az elmondásával legkevésbé se akarjuk annak fontosságát lekicsinyleni, ami már történt és nem akarjuk a néhai kurzus lapok példáját követni, amelyek előre visszautasítják a kölcsönt, valószínűleg, mert nem ők kapják. Mi igenis azt hisszük, hogy a kilátásba helyezett 250 millió aranykorona, — ennyiről van ugyanis szó — ha azt tényleg államháztartásunk rendbehozatalára és produktív beruházásokra fordíthatjuk, a gyógyulás folyamatának lesz a kezdete. Ezt mutatja legalább Ausztria példája, amely 1921 végén kapta meg külföldi kölcsönét. Tavaly a deficitje 5000 milliárdban volt előirányozva, de csak 2000 millió lett belőle; pénze stabilizálódott; gazdasági élete | rendbejött; jövő költségvetése pedig s abil ko- j róna mellett már csak 800 milliárd hiánnyal számol. Ha közjövedelmek, vasutak jövedelmei az eddigi arányban szaporodnak, a kiadások pedig az eddigi mértékben csökkennek, még ez a 800 milliárdban preliminált hiány is erősen redukálódik. Az ígért 250 millió aranykorona alapjában véve nem sok, körülbelül egy nyolcada az utolsó békeévek magyar költségvetéseinek. Ekkora kölcsönt kért azelőtt nem kellett egész Eurípát végigházalni. A kölcsön kicsiny lesz, kevesebb, mint amennyire számítoltunk. Valószínűleg szomszédaink leszorították az összeget, mert nem teljesedett az a kívánságuk, hegy jelentős része jóvátételi célokra fordinassék. De ha kicsiny is a kölcsön, az az elvi elhatározás, hogy a miénk lesz, még ha felhasználásának ellenőrzése mellett is, reánk nézve nagy értéket képvisel. Önmagában már ez is jelentős, még jelentősebbnek kell azonban tartanunk a pszichológiai hatásokat. Az utolsó évek tapaszés közgazdaság tudományát, helyesebben szólva azt bizonyították be, hogy a gazdasági téren nem a puszta matematikának, henem legfőként a lélek'annak a törvényei érvényesülnek. A bizalom és bizalmatlanság a gazdasági életnek két hatalmas rugója. Ez a fellendülések és pangások, konjunktúrák és pánikok lélektani magyarázata. Ilyesfajta lélektani eredményt várunk mi a kölcsöntől. Önmagában a 250 millió aranykorona csodát nem tebet, de a bizalom visszatérésének lehet a kezdete. Bizalom a korona iránt, bizalom a gazdasági helyzet megváltozása iránt és bizalom a politikai agybántalmak kigyógyulása iránt. Akkor pedig mi is ráléphetünk a két éve még lesajnált, ma tatatai nagyrészt felforgatták az államháztartás | pedig irigyelt Ausztria konszolidációs útjára. Ludendorffot letartóztatják. (A Szeged berlini tudósítója jelenti Budapesten át.) Az utóbbi napokban Müncnencen több politikai letartóztatás történt, de a lapokban szigorúan tilos erről hirt adni és a letartóztatottak neveit Eözölni. Ludendorffot valószínűleg hamarosan letartóztatják. Annak idején tudvalevően becsületszóra szabadlábon hagyták, de meg kellett Ígérnie, hogy az igazságszolgáltatásnak bármely percben rendelkezésére áll és tartózkodni fog minden politikai agitációlól. Most aztán Kahr főállambiztos és Ludendorff tábornok között levélváltás volt. Az főállambiztos figyelmeztette a tábornokot, hogy a legkülönfélébb helyekről kapott értesülései szerint az állam biztonságával össze nem egyeztethető tevékenységet fejt kl, attól tartózkodjék, mert különben a hatóságok előzetes őrizetbe fogják helyezni. Ludendorlf levélben válaszolt g élesen tiltakozott a főállambiztos eljárása ellen, arra ugyanis nem adta becsületszavát, hogy a pniitikai agitációtól visszavonul. Tiltakozik az ellen a felfogás ellen, hogy nyilatkozatai az állam szempontjából veszélyesek volnának és megengedhetetlennek mondj), hogy a főállambiztos e megállapodás ellenére a bűnügyi eljárás tartamára is őrizetbe akarja helyezni. Ugy hirlik, hogy Ludendorff letartóztatása minden pillanatban bekövetkezhetik. Az éjszakai órákban érkezett a letartóztatásról egy pár szavas távirat. Azonban ezt a hirt lapzártakor megcáfolták. A kancellár föloszlatja a birodalmi gyűlést? Berlinben Marx kancellár elnöklete alatt ma délelőtt minisztertanács volt. Elhatározta a kormány, hogy a birodalmi gyűléstől felhatalmazást fog kérni, hogy halasztást nemtűrő esetekben rendeleteket bocsáthasson ki a törvényhozás megkérdezése nélkül Is. Könnyen megeshetik, hogy Maix kabinetje mindjárt a bemutatkozás alkalmával megbukik. Marxnak eltökélt szándéka, hogy a'ban az esetben, ha leszavazzák, feloszlatja a birodalmi gyűlést. Három olasz község tünt el a föld színéről. Az olaszországi gátszakadás következtében a ma estig érkezeit hirek szerint mintegy 700 ember vesztette életét. A gáttöltés, amely körülbelül 36 méter magas és 42 méter vastag, Bresciától északra a Scalve-völgyben épült. A gátszakadás után óriási viztömeg zudult alá. Az ár egész falvakat ragadott magával; Dezzó, Gardinó és Corne teljesen eltűntek a föld színéről. Öt nagy energiatermelöállomás elpusztult, A Dezzó-folyó a gátszakadás idejében kiáradt medréből s mintegy öt méter magasságban elöntötte a völgyet. A szerencsétlenség hirére Mussolini miniszterelnök nyomban intézkedett, hogy a kormány képviseletében Lissia hadügyi államtitkár utazzék a helyszínére. Szigorú vizsgálat indult meg annak kiderítésére, hogy a szerencsétlenségért kit terhel a felelősség. Egyébként az olasz király is azonnal a szerencsétlenség helyszínére utazott. Kállay miniszter a kölcsönről és a Jegybank felállításáról (A JSzeged budapesti tudósítóidtól.) Kállay Tioor pénzügyminiszter és kísérői hétfőn este hazaérkeztek Budapestre. Kállay a hírlapírók előtt hosszabban nyilatkozott, amelyből a következőket közöljük: — Londonban ezidőszerint arról volt szó, hogy a Népszövetség pénzügyi bizottsága megszerkessze a maga jelentését azoknak az adatoknak alapján, amelyet részben a Népszöveiség Budapesten járt bizottsága, részben a magyar kormány Londonba kiküldött delegátusai ujabban bocsátottak rendelkezésére. Ezt a jelentést azután a Népszövetség tanácsa fogja tárgyalni előreláthatólag még december elején Pánsban. A tervezet ezenfelül még a jóvátételi bizottság hozzájárulását igényli. — Ami a pénzügyi bizo'lság jelen'ésérek érdemét illeti, ezt már ismertet ék s igy ezidőszerint csak a magyar nagyközönség élőit talán leginkább vitatott pontra, tudniillik a kölcsönösszeg nagyságara óhajtok pár megjegyzést tenni. Ezt az összeget nettó 250 millió aranykoronával vették kilátásba, mig a kormány annak idején a maga részéről nagyobb összeget tartott szükségesnek, mert hosszabb időt tervezett a szanálás biztosítása céljából, mint a pénzügyi bizottság által javasolt két és fél esztendő. Oe viszont kétségte'en az is, hogy minél rövidebb időtartamot és minél kisebb összeget állapítanak meg a szanálás céljára, annál hamarabb jutunk rendezett viszonyokhoz és annál kisebb az az évi megterheltetés, amelyet az évenkénti deficitek fedezésére szánt. — Hangsúlyoznom kell ezután, hogy a Népszövetség a maga szanálási tervezetében a szóbanforgó kö csönösszeg megállapításakor kizárólag a költségvetési hiányoknak az átmeneti időben való megállapítását tartotta szem előtt. — Meg kell azonban jegyezni, hogy a Népszöveiség pénzügyi bizottságának tervezete az emli'ett és a költségvetések hiányára szolgáló kölcsönön kivül más kölcsönt is kilátásba helyezett, nevezetesen az államüzemek beruházási szükségleteinek fedezése céljából. — A pénzügyi szanálásnak végrehajtása természetszerűleg a magyar kormány, a nemzet-