Szeged, 1923. december (4. évfolyam, 274-296. szám)

1923-12-25 / 293. szám

Sleged, 1923 december 25 SZEGED 17 KÖRZDMOZI TELEFON: IGAZGATÓSÁG: 4-55 PÉNZTÁR: 11-85 Dec. 25-én, karácsony első napján, kedden Az apja leánya Vígjáték 4 felvonásban. Főszerepben: Lőtte Neumann. Egyidejűleg: Emberi szivek. Egy egyszerű kis család tragédiája 6 felvonásban. December hó 26-án, szerdán, karácsony másodnapján Csak egy napig! EusiKitarmie Szinmű 5 felvonásban. Főszereplők: Clara Sweating és Stigel Barrie. Egyidejűleg: A kötéltáncos leánya Amerikai történet 5 felvonásban. Főszereplők: Ella Hall és Fred Storne. December 27. és 28-án, csütörtökön és pénteken KIS PENZIÓ Egy kis cseléd története négy felvonásban. Egyidejűleg: SZÉLHÁMOSOK Nagyvárosi életkép négy felvonásban. Azonkívül: SPORTREVÜ Egy felvonásban. Előadások kezdete: Ünn pnap 3, fél 5, 6, fél 8 és 9, hétköznap fél 5, fél 7 és fél 9 órakor. lön I JÖN s LUCY DORAINNEL, a Sodorna és Gomora főszereplőjével: A milliárdosok utcájában Történet a tőzsde és bank urainak életéből 8 felvonásban. ELILAfi TÁNCA Nordisk attrakció 6 felvonásban. Főszereplők: Karina Bell, Gorm Schmldt. ATLANTIS I. é» II. rész egyszerre. Teljesen uj filmmel! Mi történt Ezt a kis beszámolót leginkább azzal kezdhetnénk, hogy októberben értük meg az ötödik esztendejét a nagy összeomlásnak, amely eltemette a háborút, de egyúttal maga alá temette a háboruelőtti világnak szilárd és biztosnak látszó éleiét. Ugy látszik ugyanis, hogy az uj történelmi időszámítást, akárcsak a napoleoni háborúk utáni időkben a bécsi kongresszustól, most Európa sorsának uj rendezésétől kell kezdenünk. A világnak minden baja, nyomorúsága e békekötéseknek nevezett kényszer-szerződésekből fakad és talán a legközelebbi félszázadnak az lesz a históriai tartalma, hogy jóvátegye azt, amit a békemüvek szerzői elrontottak. Az 1923. esztendőnek csaknem összes jelentősebb eseményei a békeszerződésekkel állanak összefüggésben. Az események középpontjában súlyánál és jelentőségénél fogva Németország összeomlása áll. Még a mult év végén Németország moratóriumot kért fizetéseinek teljesítésére, mire január 9-én a jóvátételi bizottság kimondotta, hogy a német kormány szántszándékkal nem teljesifi a versaillesi szerződésben vállalt kötelezettségeit. Ez a Poincaré által provokált határozat jogcímül szolgált Franciaországnak, hogy Németország legnagyobb ipar- és bányavidékét, a Ruhr-vidéket kézizálog gyanánt katonailag megszállja. Január 11-én Degoutte tábornok parancsnoksága a francia és belga csapatok megkezdték előnyomulásukat és a megszállási zónát az egész év alatt állandóan tágították. Nagybritannia Franciaországnak ehhez az akciójához nem Icsatlakozott. Bonar Law angol miniszterelnök Németország fizetőképességének megállapítását javasolta, az angol sajtó pedig erősen támadta a franciák könyörtelen politikáját. Németországban az a hit terjedt el, hogy a Ruhr-kérdésben számithatnak az angolok támogatására. Ebben bizakodva a Ruhr-vidék iparvállalatai, vasutai, közigazgatási hivatalai beszüntették a munkát. A paszsziv ellenállás első eredménye az lett, hogy hónapokon keresztül a franciák még azokat a jóvátételi részleteket sem kapták meg, melyeket Németország maga megajánlott. A passzív ellenállást a német kormány is támogatta; állandóan pénzzel látta el a sztrájkoló munkásokat és tisztviselőket. Franciaország nem érte ugyan el célját, de passzív ellenállás katasztrofális következményei mégis Németországot tették tönkre. A franciák hallatlan erőszakossággal léptek fel ; katonai megszállás helyett a Ruhr-vidéket vám- és kereskedelempolitikai tekintetben is elszakították az anyaországból; a német moz• galom vezetőit — közöttük Krupp von Bohlent, | a világhírű esseni gyár tulajdonosát — sok \ évi börtönre és kényszermunkára ítélték; mesterséges elszakadási mozgalmat szítottak a rajnai tartományban és a munkájukat beszüntető tisztviselőket ezrével utasították ki otthonukból. Közben Németország tett ugyan fizetési ajánlatokat, augusztus 13-án pedig az angol kormány nyíltan kijelentette, hogy a megszállás ellentétben van a versaillesi szerzédéssel, de a franciák minden ajánlatra ujabb követeléssekkel állottak elő. Németország gazdasági élete ezalatt teljesen szétzilálódott. A bankóprés szüntelen járatása a márka értékét ugy aláásta, hogy a szovjet-rubel alá került, a drágaság elviselhetetlenné telte az életet, belső zavarok ütöttek ki s miután Poencarénak szeptember 19-én ügyes sakkhúzással sikerült Baldwin uj angol miniszterelnököt álláspontjára vonni, szeptember 27-én a német -kormány bejelentette a passzív ellenállás beszüntetését. A Ruhr-vidéken megindult a munka, de Németország fizetni nem tudott, Franciaország a megszállott területekről kivonulni J nem akart és a megoldás jobban eltávolodott, , mint bármikor azelőtt. Belső zavarok Németországban. j A gazdasági összeomlás és a külpolitikai helyzet teljes bizonytalansága Németországban súlyos belső zavaroknak lelt a kútforrása. A szélső jobboldaliak és a kommunisták egyaránt felütötték a fejüket. Berlinben és Szászországban már juliusban kommunista zavargá1923-ban? sok kezdődtek, Bajorországban pedig nyilf monarchista mozgalom kezdődött a Wiltelsbachok visszahívása érdekében. Október elején a Stresemann kormány kivételes hatalomra kért és kapott a birodalmi gyűléstől felhatalmazást. Október és november volt az év legkritikusabb hónapja. Drezdában Zeigner miniszterelnök szocialista-kommunista kormánya nyíltan megtagadta az engedelmességet a birodalomnak, ugy hogy katonasággal kellelt helyéről eltávolítani. Bajorországban egy Hitler nevü volt mázolósegéd és Lundendorff tábornok november 8-án puccsot kíséreltek meg a birodalmi kormány által kinevezett Kahr főállambiztos ellen. Ugyanakkor a Rajnavidéken a franciák által támogatott szeparatista mozgalom ütötte fel a fejét. Ugy látszott, hogy a birodalom, melyet ötven esztendővel azelőtt Bismarck kovácsolt össze, darabokra készül hullani. Noha a kormányhü csapatoknak sikerült a Hitler-féle puccsot leverni, a helyzet egyáltalán nem konszolidálódott, sőt a trónörökös váratlan hazaérkeztével még kompvlikálódott. Ebért elnök egymásután nevezte ki a kancellárokat, de a kormányalakítási kísérletek mind meghiúsultak. Az év eredménye Németországban teljes gazdasági lezüllés, nyomor és inség. Az év elején egy korona ért egy márkát, ma egy korona körülbelül 50 millió márka. — A német válság azonban Angolországra sem maradt hatástalan. Beigazolódott a józanabb angol politikusoknak az a jövendölése, hogy Németország tönkretétele gazdasági válságba fogja dönteni Angolországot is. A háborútól szétzilált világ vásárlóképessége rendkívüli módon megcsappant és Angolországban a munkanélküliek száma másfél millióra növekedett. Bonar Law és Baldwin kormányának ez volt a legsúlyosabb problémája. Az utóbbi november végén, valósággal kényszerhelyzetben rászánta magát a parlament feloszlatására. A konzervatív többség ugyanis csekély volt ahhoz, hogy vele Baldwin gazdaságpolitikai programját, a védvámnak behozatalát, mellyel egyrészt az államháztartás deficitjét, másrészt a munkanélküliséget akarta megszüntetni, keresztülvigye. A választást a kormány december 6-ra tűzte ki. A választásnak az lett az eredménye, hogy a konzervatív párt a liberálisokkal és munkáspárttal szemben kisebbségbe jutott. A választáson azonban Anglia nemcsak a szabad kereskedelem javára döntött, hanem elitélte egyúttal a konzervatív pártnak franciabarát és imperialista politikáját is. Előreláthatólag Angliában munkáspárti kormány fog alakulni, liberális támogatással, Ramsay Macdonald vezetése alatt. Az angol választás ujabb tanulság a magyar közönség számára, hogy a külföldön a liberális és demokratikus erők kezdenek érvényesülni és csak ezekkel szövetségben lehet remélni a békeszerződések igazságtalanságainak fokozatos jóvátételét. Angolország a világpolitikában. A mult év végén egy mélyreható változás ment végbe Angliában, az ir szabad állam megalakulása. Nálunk jóformán csak a bélyeggyűjtők vettek tudomást erről a változásról az uj bélyegek révén, pedig egy több évszázados küzdelemnek a befejezését jelenti Anglia és Írország között. Az írek megkapták önkormányzatukat és ugyanolyan rangra kerültek, mint az önkormányzattal biró gyarmatok. A szerencsétlen országban az év első hat hónapjában változatlanul dult a polgárháború. A köztársaságiak, akik önkormányzat helyett a teljes elszakadást akarták, fegyverrel szegültek ellene Cosgrave elnök kormányának. A nyugalom még ma sem állt teljesen helyre, de az augusztusi választásokon a kormány és vele szövetkezett pártok 108 mandátumot nyertek a republikánusok 45 mandátumával szemben. November elején tartották meg Londonban az úgynevezett imperiális konferenciát, melyen Anglia és a gyarmatok miniszterelnökei vettek részt. Ennek a konferenciának célja az egyetemes birodalmi ügyek intézése. Megnyitójában Baldwin miniszterelnök ugy jelle-