Szeged, 1923. december (4. évfolyam, 274-296. szám)

1923-12-25 / 293. szám

18 SZBQED Szeged, 1923 december 25 mezte a helyzetet, hogy a háború előtt volt egy kis Anglia és annak voltak gyarmatai a világ minden részében, most pedig van a vi­lág minden^részében egy nagy Anglia és a Világ többi részei ahhoz kerüllek gyarmati viszonyba. E büszke szavak ellenére magán a birodalmon belül és a birodalmon kivüi veszedelmek vetitik előre az árnyékukat. Az egyik az indiai kérdés. India Nagybritanniának legnagyobb gyarmata és hatalmának az alapja. Indiában azonban állandó elégedetlenség dul s az angol kormány ez évben volt kény­telen a nemzeti mozgalom vezetőjét, a szent hirében álló Gandhit bebörlönöztelni. A hin­duk egyenjogúságot és polgárjogot követel­nek maguknak a birodalomban, az önkor­mányzattal biró többi gyarmatok azonban második osztályú polgároknak tekintik őket és gátakat emelnek a hindu bevándorlás elé. A másik veszedelem külpolitikai természetű és azzal függ össze, hogy Anglia lassankint elveszti világhatalmi pozícióját. A háború élőit az angol hajóhad mindig erősebb volt, mint az utána következő másik két hajóhad együtt­véve. Ez a helyzet a háború óta megszűnt. Az Egyesült-Államok veszedelmesen az elő­térbe nyomultak, sőt a világ gazdasági erejé­nek nagy részét is magukhoz rántottak. Az igazi veszedelem azonban nem onnét, hanem Franciaország felől fenyegeti Angliát és a francia imperializmusban rejlik az fc. uj nemzetközi bonyodalmak magva, melyeket a Ruhr-konfliklus alkalmával már csak nehezen lehetett elleplezni. Francia­ország a leszerelés dacára közel 900.000 embert tart fegyverben és ami az angolokat legjobban izgatja, állandóan növeli légi had­erejét. Az angol lapok ezt egyenesen London fenyegetésének tekintik. Viszont Olaszország, ahol Mussolini fascista kormánya megszilár­dult és Spanyolország, ahol Primo de Rivera tábornok katonai puccsal keritette kezébe a hatalmat, egyezségre léptek egymással a földközi tengeri kérdésekben, melynek éle Franciaország ellen irányul. Másutt is csupa megoldatlan kérdések teszik bizonytalanná a politikai látóhatárt. Az Adria partján Olaszország és Jugoszlávia, az Aegei tenger partján pedig Görög- és Törökország állanak szemben egymással. Kisázsiából Kemal pasa a természeli viszonyok adta po­zícióra támaszkodva kiverte a görögöket és elérte a békeszerződés revízióját. Az antant megszálló csapatai kivonultak Konstanti­nápolyból, de az uj török kormány a bizto­sabb Angorát tette meg fővárosnak, Görög­ország közvetlenül karácsony előtt szolgált meglepetéssel a világnak. A választások a köztársasági pártnak szereztek többséget és a pártvezérek a királyi családot békés erő­szakkal eltávolították az országból, mig a nemzetgyűlés nem határoz a végleges kor­mányforma fölött. A monarchia romjain kép­ződött uj államok konszolidációja nehezen halad előre. Megnehezítik ezt a nemzetiségi viszonyok, melyeket még a barbár módon végrehajlott kisajátítási politikával sem tudnak megoldatni és a korrupció, amely különösen Romániában és Jugoszláviában öltött hallatlan mérveket. Legnagyobb szerencséről a háborút vesz­tett államok közül Bulgária beszélhet, amely majd három esztendőn át a parasztdiktaturát nyögte. Mégis ez annyiban szerencse volt Bulgáriára, mert Stambulijszki parasztkor­mánya behódolt a kis antantnak s a kedvéért a szerb és román kormányok kijárták a bul­gár háborús adósságok fix összegben való megállapítását és nagyon kedvező fizetési feltételeket állapítottak meg számára. Mikor ez meglörtént, a Boris cár hallgatólagos a beleegyezésével szervezett ellenforradalom ? elűzte a parasztkormányt; Stambulijszkit me­nekülés közben meggyilkolták, de amit Bul­gária elért, többé visszacsinálni nem lehetett. Ma Bulgáriában félig-meddig normális álla­potok vannak és a bulgár pénz a külföldi piacokon sokkal jobban áll a leinél. Legkevesebb hir, legkevésbbé megbízható formában az orosz szovjet-köztársaságról került a magyar nyilvánosság elé, amely no­vemberben hatodik esztendejét töltötte be. Ugy látszik, Oroszországban a fejlődés menete ugyanaz, mint az 1789 utáni Franciaország­ban ; uj és forradalmi formában konszoli­dálódnak az állapotok. A szovjet-rubel zuha­nása megállt, a termelés — bér egyelőre szűk keretek között -— megindult és a szovjet­köztársaság már árucsereszerződéseket köt a nyugati kapitalista államokkal. A legérdeke­sebb azonban az, hogy a gazdasági, sőt katonai újjászervezés állítólag német vezetés alatt történik. Hogy ez a feltevés komolynak látszik, azt Angliának és Franciaországnak szeptember 29-én Németországhoz intézett jegyzéke bizonyítja, amely azzal vádolja a német kormányt, hogy fegyvereket szállít Oroszországba, német tiszteket helyez el az orosz hadseregben és a berlin-stockholm­pétervár-moszkva-tifliszi légi útvonal berende­zésének őrve alatt szervezi újra légi flottáját. Mindeneseire Oroszország felől még várha­tók meglepetések és e meglepetések alkal­masint először Lengyelországot és Romániát fogják érni. Mielőtl végére érnék e kis világpolitikai szemlének, még arról kell megemlékeznünk, hogy szeptember 2-én Japánban borzalmas földrengés pusztított, amely Tokio fővárost és kikötőjét, Jokohamát romokba döntölte. A pusztulás emberéletben és értékekben oly nagy volt, hogy az amerikai lapok már Japán nagyhatalmi állásának összeomlását kürtölték világgá. Ez nem történt ugyan meg, mert a japán kormány a szabad ég alatt megtartott első minisztertanácsában imponáló eréllyel és határozottsággal kezdte meg a rekonstrukció munká át. Évekig fog azonban még eltartani, mig Japán régi súlyával léphet fel a hatalmak koncertjében. Ebbe a világpolitikai miliőbe beállítva a megtépett és megcsonkított Magyarország sajnos módon csak passzív szerepet játszha­tott. Anélkül, hogy az egyes dátumokat és eseményeket felsorolnánk, a belpolitikában történteket körülbelül abban foglalhatjuk össze, hogy a Bethlen-kormány a régi kurzus-politi­kától erősen eltérő irányba orientálódott és szakított a fajvédőkkel, akik a mostani nem­zetgyűlés bölcsőjét ringatták. A belső meg­fontolás mellett Bethlen valószínűleg ebbe az irányba tolták el a külföldi kölcsön megszer­zése érdekében folytatott tárgyalásai is. A kölcsön ügye hosszú vajúdás után december elején jutott döntő stádiumba. A kölcsönügy részleteit, minthogy a közönségnek élénk em­lékezetében vannak, külön nem ismertetjük. Egyéb nemzetközi vonatkozásokban meg kell emliteni, hogy Ausztriával sikerült már egyes kereskedelempolitikai megállapodáso­kat kötni; Csehországgal pedig a tárgyalások folyamaiban vannak. Történtek még magyar részről bizonyos külpolitikai „egyéni akciók", Kemal pasa, Mussolini és a bajor puccsisták irányéban. Ezek azonban nem annyira a vi­lágpolitikai referádának, mint inkább a humor­nak a körébe tartoznak. A világ gazdasági élete 1923-ban nyomolt volt. Azoknak a gátaknak ledöntése, melyeket a kormányok a világhá­ború befejeztével emeltek országaik köré, ' nem könnyű feladat. A nemzetközi forgalmat még mindig ki- és beviteli korlátozások, út­levél- és vizumrendszabályok nehezítik. A valuták ingadozása a külkereskedelmet a leg­több esetben tőzsdei játékká teszi. A dermedt tagokba csak lassan tér vissza az élet. Orosz­ország évekig tartó kikapcsolása a gazdasági életből, az idén pedig Németország gazda­sági összeomlása a többi országokra sem maradt hatástalan. A német válság egész se­reg exisztenciát rántott magával a külföldön is, akik a márka javulására spekulállak. Francia­ország ebben az évben semmit sem kapott a jóvátételnek nevezelt hadisarcból s a fran­cia frank ezért hanyatlik. Ezért van munka­nélküliség és gazdasági pangás még a győztes országokban is. Az általános gazdasági helyzetet ma az jellemzi, hogy a termelés a szükséglettel szem­ben hiányt tüntet fel; egyúttal pedig mindenütt nagy vagyon- és jövedelemeltolódások történtek s a tömegek élelstandardja leromlott. Ebben a szerencsétlen helyzetben még relaliv sze­rencse volt, hogy a mezőgazdasági termés­eredmények világszerte igen kedvezők voltak és a legfontosabb éietszükségleti cikkek árai a világpiacon csak mérsékelt módon emel­kedtek. Az általános pangás alól csak Ame­rika volt kivétel. A háborúban rengetegül meggazdagodott, területe, ereje és vásárló­képessége akkora, hogy önmagában is zárt egészet alkothat. Európa az oceánon túlra tekint és válságában onnan várja a segítsé­get. Amerika egyelőre hallgat és még jobban erősödik. Talán az uj históriai periódusnak az alapjait rakja le. Talán az elvénhedt és a világháborúban elvérzett Európa civilizáció­jának a súlypontja Amerikába tolódik át és Amerika van hivatva arra, hogy uj virágzásra érlelje a fehér emberiség szellemi és anyagi kulturáját. Olyan lehetőségek ezek, melyre csak a jövő tudja igazán a választ megadni. Széchenyi Mozi a legolcsóbb Az iramszarvas csodája! Goldgruber Irén n5i kalap divatterme, Somogyi-utca 22. szám alatt Modellkalapok állandóan raktáron. Átalakítások jutányosán elvállaltatnak. SALAMANDER CIPŐTÁRSASÁG SZEGED Kárász-utca 6. Telefon 311. Ajánlja lack és antilop estélyi cipőkkel dúsan felszerelt raktárát. Cipői a legszebbek és legjobbak! A világ- Qtnpwar RprnrH intoítaismét kapható Qzakszerü javítóműhely rlső Szegedi Iró- |/Q||Qr szaküzlet Széchenyi-tér H hirü UIUPWPI '»PUUIUHUgoygyár. árban. ^ és kellékek raktára. É gép vállalat ÍVCIlCl 8. sz. B Telefon: 3-63. S7FNDF MTHÁF Y SS^-S^iÖ OZjLíI NLyLi 1 111 lrVLí 1 tékban Kelemen-utca 12

Next

/
Thumbnails
Contents