Szeged, 1923. december (4. évfolyam, 274-296. szám)

1923-12-20 / 289. szám

SZEGED Szeged, 1923 december 192. lyen! •irtokot ni áron költöshetö 3 aronóólak, a ház 4 anyai, bekölK*. I seobás lakásMl 5, 35 millióért, rcnától. , pincével, meltWUnál. ifién etóAa. Billióért príma tájitól övei tak, föld, scólQ, Jól, ipar- «a gyár17T galmi irodája szám. Telefo. hirdetéseimet. dáruk ÉS WEISZ nics-utca 3. :sas épület g isár tel Z Szeged. ska endez. trisnyák párja : párja 16.000 let. 578 fiteár! 1, öngyújtó, áront j-uíca 7. tlhely! 480 áruk n-utca 5. részesülnek írpitosnál, ut •n készülnek. ekre >n hozzuk 581 >e, Zrínyi- és fon 11-78. áruk Feketesasutca 17. ban :sola, stb. 500 cs-tér. Egyes mxim ára 400 korona. QurketztOség és kiadóhivatal i Deák Ferenc-ntca 2. (F6reáliskolával szemben.) TeleIon 13-33^ .Szeged" megjelelik hétfő kivételével minden nap. Egyes szám ára 400 kocsna. Előfizetési árak: Egy Moapra Szegeden 7000,Budapesten és vidéken 7500 kor. Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 75, egy hasábon 150, másfél hasábon 225 K. Szövegközi 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 150,kövér líetflvel 300 K. Szövegközti közlemények soronként 1200. Nyilttér, családi értesítés 2400 K. Többszöri feladásnál árengedmény IV. évfolyam. Szeged, 1923 december 20, CSÜTÖRTÖK. 289-ik szám. A paróka-ellenőrök. A forradalom előtti Franciaországnak nagyon sck volt a kiadása, de nagyon kevés a bevétele. Noha akkoriban még boldog idők jártak és nem nagyon szoktak különbséget tenni a király privát kiadásai és az állam szükségletei között, a különbséget mégis valahogyan ki kellett egyensúlyozni, összeültek hát a kamarai titkos tanácsosok. hopmesterek és fgyéb lakájok; kimondták, hogy ők most adóki^ondoló bizottság és uj adókat fognak kitalálni, hogy a hiányzó jövedelmeket megszaporítsák. Előttük volt egész Franciaország, melynek privilegizált földje úgyszólván semmi adót nem fizetett, de az nem jutott az eszükbe. Kitalálták ellenben a paróka-adót. Aki olyan fene nagy ur, hogy parókát visel, fizessen érte. Sokat ugyan a paróka-adó a francia monarchiának veszedelmesen ingadozó háztartási egyensúlyán nem segített, de legalább tanúbizonyságot telt ióla, hogy a kigondoló bizottság mégse végzett teljesen meddő munkát. Ha már vajúdtak a hegyek, megszületett az egér. Mentségére legyen mondva a bölcs bizottságnak, azt mindegyik tagja nagyon jól tudta, hogy a parókaadó nem jövedelmezhet sokat. Ugy vélték azonban, hogyha egyébre nem is, elég lesz arra, hogy belőle fedezsék az udvari borbély költségeit és jövedelméből vásárolják meg őfelségének, a királynak a parókáit Diktum- faktum, életbelépett az uj adó. Dehát az adó azért adó, hogy ellenőrizzék. Azokat a lakájokat tehát, akiket takarékoskodás cimén • menesztettek ax udvartól, ÍJaióüa-ellenőrökrtk alkalmazták. Az lett a mesterségük, hogy járják ét róják Páris utcáit s ahol egy parókát felfedeznék, követeljék tulajdonosától az adóbiféta elörnutatását. Köztudomásúlag azonban minden hivatal eszi á pénzt s a paróka-ellenőrök sokkal többe kerültek, mint amennyit a parókák jövedelmeztek. Az esetnek pedig az fett a szomorú vége, hogy az emberek leszoktak a parókaviseletről, de W*"}™™™1*?!! a parókaellenőrök, akik hiába ették a: áham ktnyerét. Körülbelül ilyen paróka-adó,Í talált ki a város tanácsa, mikor a hirdetési szabályrendeletnek a kapcsán meg akarta adóztatni a lapok és egyéb nyomdai termékek hirdetéseit. A városnak is sok a kiadása és kevés a jövedelme; de a városi hivatalos lap formájában van egy drága parókája. Hogy legyen miből ezt a parókát fenntartani, meg akarta adóztatni a többi parókákat. Ha a javaslat keresztülment volna a közgyűlésen, biztosan következtek volna a paróka-ellenőrök. Szerencsére a közgyűlés ritka egyhangúsággal, melyben találkoztak destruktivok, konstruktivok, nadrágosok és csizmások egyaránt, elvetette ezt a tizennyolcadik század fináncbölcsességére emlékeztető javaslatot. Még a tanyai magyarok* is visszaborzadtak attól a gondolattól, hogy adót fizessenek, mikor a tehenüket vagy csikójukat akarják eladni. A közgyűlésen felszólaló bizottsági tagok megmagyarázták a tanácsnak, hogy mi volna a hatása ennek sz adónak. Az üzleti életnek, amely másutt amúgy is megfizeti a maga adóját, éltető eleme a reklám. Ez az adó fejbekólintaná az ipart és kereskedelmet, amely a városnak egyik fenntartó eleme. Egyben pedig azt is eredményezné, hogy nagyon "sok olyan üzleti jellegű, vagy hirdetésekre alapiloit nyomtatványt, melyeket ma a szegedi nyomdák állítanak elő a vidék, sőt a főváros számára, többé nem Szegeden rendelnének meg. A szegedi munkások keresete csappanna meg a városi hivatalos lap kedvéért. Olyan politika ez, mintha valaki fejés előtt a tehén nyakát akarná elvágni Ezen még a szabályrendelet előadójának az'a morális prédikációja se változtat, hogy a lapok elől erkölcsöt tanítanak, hátul pedig kiadó szobákat hirdetnek. Bennünket ugyan még a célzás se érint, amely ebben a megjegyzésben lappang, mert még a hirdeíések Közlésénél is alkairnsüzuk magunkra a publica honestas elvét, de t;szteletiel kérdezzük, miért háborodik fel éppen a város más lapoknak esetleges ilyen hirdetésein. . Hát a városnak nincsen jövedelrre bizonyos erkölcsnemesitésre nem szolgáló intézményekbői? A tanulság pedig, amit a paróka-adó históriájából és a tegnapi szábályrendsleti tragikomédiából a város költségvetése számára még leszűrni is lehet, az, hogy semmiféle nyilvános közületnek a háztartását ide-oda kapkodással, csipri-csupri jövedelmi források beállításával kiegyensúlyozni nem lehet. Parókák, dugópénzek, borravalók, újságreklámok és kalendárium! hirdetések megadóztatása csak kellemetlen, esetleg kárt okoz, de nem hajt jövedelmet. Ami belőlük befolyik, azt megeszik ugyanis a paróka-ellenőrök. Minden józan adópolitikának alapvető elve ellenben az, hogy általános, könnyen megfogható és még kevésbé ki nem aknázott vagyontárgyak adóhozamát igyekezzék szaporítani. Köztudomásúlag kivételesen szerencsés helyzetben levő Szeged városának van még ilyen kellően ki nem aknázott vagyontárgya, amely aranyparitásos és világparitásos jövedelmet, egyúttal pedig az adók alapjául szolgáló többi tárgyaknál és személyeknél aránytalanul alacsonyabb adóterhet is élvez. Paróka* adók kitalálása és paróka-ellenőri állások szervezése helyett ezt ajánljuk a város tanácsának és közgyűlésének szives figyelmébe. Románia és Jugoszlávia a magyar kölcsön ellenzői. Párisból jelenlik: A magyar kölcsön albizottsága tegnap egész délelőtt és délután a kölcsön iervét t8rla'mazó, úgynevezett második jegyzőkönyvet tárgyalta Bethlen István gróf miniszterelnök és Kállay Tibor pénzügyminiszter részvételével. A pénzügyi bizottságnak Londonban kidolgozott javaslatát a Párisban tartott pénzügyi bizottsági ülés a magyar álláspont hátrányára módosította. Bethlen István gróf az albizottság tegnapi ülésén ezt a módosítást nem fogadta el. Az albizottság kielégítő megoldást tartalmazó ujabb javaslat kidolgozására utasította a pénzügyi bizottságot. A pénzügyi bizottság ma tan 'JUt. Pátiéból jelemi*: Legrosszabb esetben január 15-én (11 össze a népszövetségi tanács s akkor kizárólag a magyar kérdéssel fog foglalkozni. Ezt az illést valószínűleg Rómában tartják meg. A tegnapi eszmecsere folyamán az angol, olasz és francia delegátusok szembehelyezkedtek a kisántánt indítványával és felszólalásukban a magyar álláspontot támogatták. A kisántánt részéről a jugoszláv és román delegátusok mereven visszautasító fellépésével szemben Benes a mérsékelt álláspontot képviselte. Párisból jelentik: A Népszövetség ama tagjai, akik a magyar bizottságban nincsenek elfoglalva, már elutaztak Párisból. A magyar albizottság folytatja munkáját. Az angol lapok szerint a magyar kölcsön ügyében felmerült jóvátételi kérdéssel kapcsolatban kompromisszum fog létrejönni. Eszerint Magyarországtól a javaslat nem kíván jóvá' tételt, csupán naturális szolgáltatásokat. Magyarország limitált évi összeget fizetne jóvátétel cimén. Megbatározott összegről nincs szó. Maximumként évi tizmillió arany koronát emlegetnek. Bethlen gróf tárgyalni fog az ellenzékkel az ex-lex elkerüléséről. (A Szeged budapesti tudósítójától.) Ismételten hírt adtunk arról, hogy Voss József miniszterelnökhelyettes felszólította a különböző ellenzéki pártokat, szavazzák meg karácsony előtt az indemnitást, hogy az ex-lex elkerülhető legyen. Az ebbtn az irányban megindult tárgyalások szerdán sem jutottak eredményre. A szccialisták kijelentették, hogy teljes részletességgel vesznek részt az indemnitási vitában. Vass József, a miniszterelnök helyettese az ügyről a következőket mondotta; — Ismétlem, hogy ellenzéki oldalról merült föl az a teiv, hogy januárban tűzzünk napirendre egy kormánnnyilatkozatot s afölött induljon meg részletes, mindenre kiterjeszthető vita. Ezzel szemben az ellenzéki pártok megszavaznák karácsony előtt az indemnitási javaslatot. Hajlandó voltam erről tárgyalni, de a kellő garanciákat nem kaptam meg és igy a kívánt kormánynyilatkozat elmarad. Miután a karácsonyi szünet előtt összesen három napunk van csak még, nem remélhető, hogy az indemnitást most már a szünet előtt megszavazzák. Most az a terv merült fel, hogy karácsony és újév között is tartson ülést a nemzetgyűlés, hogy az indemnitás újév előtt megszavazható legyen. Hétfőn a miniszterelnök ur hazaérkezik és tanácskozni fog az ellenzékkel, hogy az elfogadható föllételek mellett újév előtt engedje keresztül az indemnitást. Az i M Szeged budapesti tudósítójától.) A nemzetgyűlés szerdai ülését n órakor nyitotta meg wtovszky Béla elnök. Az elnök elrendeli a "avBzási a kedden benyújtott indítvány fölött 0 nyolcórás ülések tárgyában. A nemzetgyűlés az indítványt elfogadta. . Nagyatádi Szabó István: Eöri-Szabó Dezső 'egnapi beszédében azt állította, hogy én batati körben olyan kijelentést tettem volna, hogy j a mezőgazdasági munkabértörvény végrehajtási Hatását a kormányzóság szándékosan hosszú ) !?ör® visszatartotta. Hogy Eöri-Szabó mennyire téved, arra nézve elég kijelentenem, hogy egy \ érvény végrehajtási utasítása sohasem megy a > kormányzósághoz, nem is tartozik oda. Eörii Dezsőt cserbenhagyta az emlékező teí h.e;/ége, mert a szóbanforgó végrehajtási uta;; sitás sem volt soha a kormányzóságnál és igy • vissza sem tarthatták. Ezután köveikezeit az indemnitás vitája. . Hébelt Ede: Amikor másfél évvel ezelőtt a szo• ciáldemokrata párt a nemzetgyűlésbe bevonult... javaslat vitája. Bartos Andor: Vörösszegfüvei! Horváth Zoltán: Ez nem atrocitás l Hébelt Ede:... a kormány megígérte, hogy a kivételes állapo'ot fokozatosan megszünteti és csupán azokat a rendeleteket tartja érvényben, amelyeket a nemzetgyűlés törvénybe iktat. Az ellenzék megnyugvással fogadta e kijelentést. Azóta a kormány számos javaslatot terjesztett be, amelyekről maga is tudta, hogy soha törvénykönyvbe nem kerülhetnek be és amelyek, ha parlamentáris tárgyalásokra kerül a sor, olyan elementáris felháborodást keltenek, amely elsöpörné az egész rendszert. A törvény szerint a kivételes hatalmat azonnal meg kell szüntetni, amint arra szükség nincs. Igy mindenki kénytelen azt hinni, hogy a konszolidáció és az egész rendszer nálunk nagyon ingatag alapon áll. A kü'földön valóban terjed is az a meggyőződés, hogy itt a cári uralomnál is rosszabb viszonyok vannak. Angol konzervatív folyóiratok Hcrthy- uralomról és Hortbyvilágról beszélnek.