Szeged, 1923. december (4. évfolyam, 274-296. szám)

1923-12-20 / 289. szám

SZEGED Szeged, 1923 december 192. lyen! •irtokot ni áron költöshetö 3 aro­nóólak, a ház 4 anyai, bekölK*. I seobás lakásMl 5, 35 millióért, rcnától. , pincével, mel­tWUnál. ifién etó­Aa. Billióért príma tájitól övei tak, föld, scólQ, Jól, ipar- «a gyár­17T galmi irodája szám. Telefo. hirdetéseimet. dáruk ÉS WEISZ nics-utca 3. :sas épület g isár tel Z Szeged. ska endez. trisnyák párja : párja 16.000 let. 578 fiteár! 1, öngyújtó, áront j-uíca 7. tlhely! 480 áruk n-utca 5. részesülnek írpitosnál, ut •n készülnek. ekre >n hozzuk 581 >e, Zrínyi- és fon 11-78. áruk Feketesas­utca 17. ban :sola, stb. 500 cs-tér. Egyes mxim ára 400 korona. QurketztOség és kiadóhiva­tal i Deák Ferenc-ntca 2. (F6­reáliskolával szemben.) Tele­Ion 13-33^ .Szeged" megjele­lik hétfő kivételével minden nap. Egyes szám ára 400 ko­csna. Előfizetési árak: Egy Moapra Szegeden 7000,Buda­pesten és vidéken 7500 kor. Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 75, egy hasábon 150, más­fél hasábon 225 K. Szövegközi 25 százalékkal drágább. Apró­hirdetés 150,kövér líetflvel 300 K. Szövegközti közlemények soronként 1200. Nyilttér, csa­ládi értesítés 2400 K. Több­szöri feladásnál árengedmény IV. évfolyam. Szeged, 1923 december 20, CSÜTÖRTÖK. 289-ik szám. A paróka-ellenőrök. A forradalom előtti Franciaországnak nagyon sck volt a kiadása, de nagyon kevés a bevé­tele. Noha akkoriban még boldog idők jártak és nem nagyon szoktak különbséget tenni a király privát kiadásai és az állam szükségletei között, a különbséget mégis valahogyan ki kel­lett egyensúlyozni, összeültek hát a kamarai titkos tanácsosok. hopmesterek és fgyéb laká­jok; kimondták, hogy ők most adóki^ondoló bizottság és uj adókat fognak kitalálni, hogy a hiányzó jövedelmeket megszaporítsák. Előttük volt egész Franciaország, melynek privilegizált földje úgyszólván semmi adót nem fizetett, de az nem jutott az eszükbe. Kitalálták ellenben a paróka-adót. Aki olyan fene nagy ur, hogy parókát visel, fizessen érte. Sokat ugyan a paróka-adó a francia monarchiá­nak veszedelmesen ingadozó háztartási egyen­súlyán nem segített, de legalább tanúbizonysá­got telt ióla, hogy a kigondoló bizottság mégse végzett teljesen meddő munkát. Ha már vajúd­tak a hegyek, megszületett az egér. Mentségére legyen mondva a bölcs bizottságnak, azt mind­egyik tagja nagyon jól tudta, hogy a paróka­adó nem jövedelmezhet sokat. Ugy vélték azon­ban, hogyha egyébre nem is, elég lesz arra, hogy belőle fedezsék az udvari borbély költsé­geit és jövedelméből vásárolják meg őfelségé­nek, a királynak a parókáit Diktum- faktum, életbelépett az uj adó. De­hát az adó azért adó, hogy ellenőrizzék. Azokat a lakájokat tehát, akiket takarékoskodás cimén • menesztettek ax udvartól, ÍJaióüa-ellenőrökrtk alkalmazták. Az lett a mesterségük, hogy járják ét róják Páris utcáit s ahol egy parókát felfedez­nék, követeljék tulajdonosától az adóbiféta elö­rnutatását. Köztudomásúlag azonban minden hivatal eszi á pénzt s a paróka-ellenőrök sok­kal többe kerültek, mint amennyit a parókák jövedelmeztek. Az esetnek pedig az fett a szo­morú vége, hogy az emberek leszoktak a paróka­viseletről, de W*"}™™™1*?!! a paróka­ellenőrök, akik hiába ették a: áham ktnyerét. Körülbelül ilyen paróka-adó,Í talált ki a vá­ros tanácsa, mikor a hirdetési szabályrendelet­nek a kapcsán meg akarta adóztatni a lapok és egyéb nyomdai termékek hirdetéseit. A vá­rosnak is sok a kiadása és kevés a jövedelme; de a városi hivatalos lap formájában van egy drága parókája. Hogy legyen miből ezt a pa­rókát fenntartani, meg akarta adóztatni a többi parókákat. Ha a javaslat keresztülment volna a közgyűlésen, biztosan következtek volna a paróka-ellenőrök. Szerencsére a közgyűlés ritka egyhangúsággal, melyben találkoztak destrukti­vok, konstruktivok, nadrágosok és csizmások egyaránt, elvetette ezt a tizennyolcadik század fináncbölcsességére emlékeztető javaslatot. Még a tanyai magyarok* is visszaborzadtak attól a gondolattól, hogy adót fizessenek, mikor a te­henüket vagy csikójukat akarják eladni. A közgyűlésen felszólaló bizottsági tagok megmagyarázták a tanácsnak, hogy mi volna a hatása ennek sz adónak. Az üzleti életnek, amely másutt amúgy is megfizeti a maga adó­ját, éltető eleme a reklám. Ez az adó fejbe­kólintaná az ipart és kereskedelmet, amely a városnak egyik fenntartó eleme. Egyben pedig azt is eredményezné, hogy nagyon "sok olyan üzleti jellegű, vagy hirdetésekre alapiloit nyom­tatványt, melyeket ma a szegedi nyomdák állítanak elő a vidék, sőt a főváros számára, többé nem Szegeden rendelnének meg. A szegedi munkások keresete csappanna meg a városi hivatalos lap kedvéért. Olyan politika ez, mintha valaki fejés előtt a tehén nyakát akarná elvágni Ezen még a szabályrendelet előadójá­nak az'a morális prédikációja se változtat, hogy a lapok elől erkölcsöt tanítanak, hátul pedig kiadó szobákat hirdetnek. Bennünket ugyan még a célzás se érint, amely ebben a meg­jegyzésben lappang, mert még a hirdeíések Közlésénél is alkairnsüzuk magunkra a publica honestas elvét, de t;szteletiel kérdezzük, miért háborodik fel éppen a város más lapoknak esetleges ilyen hirdetésein. . Hát a városnak nincsen jövedelrre bizonyos erkölcsnemesitésre nem szolgáló intézményekbői? A tanulság pedig, amit a paróka-adó históriá­jából és a tegnapi szábályrendsleti tragikomé­diából a város költségvetése számára még le­szűrni is lehet, az, hogy semmiféle nyilvános közületnek a háztartását ide-oda kapkodással, csipri-csupri jövedelmi források beállításával kiegyensúlyozni nem lehet. Parókák, dugó­pénzek, borravalók, újságreklámok és kalendá­rium! hirdetések megadóztatása csak kellemet­len, esetleg kárt okoz, de nem hajt jövedelmet. Ami belőlük befolyik, azt megeszik ugyanis a paróka-ellenőrök. Minden józan adópolitikának alapvető elve ellenben az, hogy általános, könnyen megfogható és még kevésbé ki nem aknázott vagyontárgyak adóhozamát igyekezzék szaporítani. Köztudomásúlag kivételesen szeren­csés helyzetben levő Szeged városának van még ilyen kellően ki nem aknázott vagyon­tárgya, amely aranyparitásos és világparitásos jövedelmet, egyúttal pedig az adók alapjául szolgáló többi tárgyaknál és személyeknél arány­talanul alacsonyabb adóterhet is élvez. Paróka* adók kitalálása és paróka-ellenőri állások szer­vezése helyett ezt ajánljuk a város tanácsának és közgyűlésének szives figyelmébe. Románia és Jugoszlávia a magyar kölcsön ellenzői. Párisból jelenlik: A magyar kölcsön albizott­sága tegnap egész délelőtt és délután a köl­csön iervét t8rla'mazó, úgynevezett második jegyzőkönyvet tárgyalta Bethlen István gróf mi­niszterelnök és Kállay Tibor pénzügyminiszter részvételével. A pénzügyi bizottságnak London­ban kidolgozott javaslatát a Párisban tartott pénzügyi bizottsági ülés a magyar álláspont hátrányára módosította. Bethlen István gróf az albizottság tegnapi ülésén ezt a módosítást nem fogadta el. Az albizottság kielégítő megoldást tartalmazó ujabb javaslat kidolgozására utasí­totta a pénzügyi bizottságot. A pénzügyi bi­zottság ma tan 'JUt. Pátiéból jelemi*: Legrosszabb esetben január 15-én (11 össze a népszövetségi tanács s akkor kizárólag a magyar kérdéssel fog foglalkozni. Ezt az illést valószínűleg Rómában tartják meg. A tegnapi eszmecsere folyamán az angol, olasz és francia delegátusok szembehelyezkedtek a kisántánt indítványával és felszólalásukban a magyar álláspontot támogatták. A kisántánt részéről a jugoszláv és román delegátusok mereven visszautasító fellépésével szemben Benes a mérsékelt álláspontot képviselte. Párisból jelentik: A Népszövetség ama tag­jai, akik a magyar bizottságban nincsenek el­foglalva, már elutaztak Párisból. A magyar al­bizottság folytatja munkáját. Az angol lapok szerint a magyar kölcsön ügyében felmerült jóvátételi kérdéssel kapcso­latban kompromisszum fog létrejönni. Eszerint Magyarországtól a javaslat nem kíván jóvá' tételt, csupán naturális szolgáltatásokat. Ma­gyarország limitált évi összeget fizetne jóvá­tétel cimén. Megbatározott összegről nincs szó. Maximumként évi tizmillió arany koronát em­legetnek. Bethlen gróf tárgyalni fog az ellenzékkel az ex-lex elkerüléséről. (A Szeged budapesti tudósítójától.) Ismételten hírt adtunk arról, hogy Voss József miniszter­elnökhelyettes felszólította a különböző ellen­zéki pártokat, szavazzák meg karácsony előtt az indemnitást, hogy az ex-lex elkerülhető legyen. Az ebbtn az irányban megindult tár­gyalások szerdán sem jutottak eredményre. A szccialisták kijelentették, hogy teljes részletes­séggel vesznek részt az indemnitási vitában. Vass József, a miniszterelnök helyettese az ügy­ről a következőket mondotta; — Ismétlem, hogy ellenzéki oldalról merült föl az a teiv, hogy januárban tűzzünk napi­rendre egy kormánnnyilatkozatot s afölött indul­jon meg részletes, mindenre kiterjeszthető vita. Ezzel szemben az ellenzéki pártok megszavaz­nák karácsony előtt az indemnitási javaslatot. Hajlandó voltam erről tárgyalni, de a kellő garanciákat nem kaptam meg és igy a kívánt kormánynyilatkozat elmarad. Miután a kará­csonyi szünet előtt összesen három napunk van csak még, nem remélhető, hogy az indem­nitást most már a szünet előtt megszavazzák. Most az a terv merült fel, hogy karácsony és újév között is tartson ülést a nemzetgyűlés, hogy az indemnitás újév előtt megszavazható legyen. Hétfőn a miniszterelnök ur hazaérkezik és tanácskozni fog az ellenzékkel, hogy az el­fogadható föllételek mellett újév előtt engedje keresztül az indemnitást. Az i M Szeged budapesti tudósítójától.) A nem­zetgyűlés szerdai ülését n órakor nyitotta meg wtovszky Béla elnök. Az elnök elrendeli a "avBzási a kedden benyújtott indítvány fölött 0 nyolcórás ülések tárgyában. A nemzetgyűlés az indítványt elfogadta. . Nagyatádi Szabó István: Eöri-Szabó Dezső 'egnapi beszédében azt állította, hogy én ba­tati körben olyan kijelentést tettem volna, hogy j a mezőgazdasági munkabértörvény végrehajtási Hatását a kormányzóság szándékosan hosszú ) !?ör® visszatartotta. Hogy Eöri-Szabó mennyire téved, arra nézve elég kijelentenem, hogy egy \ érvény végrehajtási utasítása sohasem megy a > kormányzósághoz, nem is tartozik oda. Eöri­i Dezsőt cserbenhagyta az emlékező te­í h.e;/ége, mert a szóbanforgó végrehajtási uta­;; sitás sem volt soha a kormányzóságnál és igy • vissza sem tarthatták. Ezután köveikezeit az indemnitás vitája. . Hébelt Ede: Amikor másfél évvel ezelőtt a szo­• ciáldemokrata párt a nemzetgyűlésbe bevonult... javaslat vitája. Bartos Andor: Vörösszegfüvei! Horváth Zoltán: Ez nem atrocitás l Hébelt Ede:... a kormány megígérte, hogy a kivételes állapo'ot fokozatosan meg­szünteti és csupán azokat a rendeleteket tartja érvényben, amelyeket a nemzetgyűlés törvénybe iktat. Az ellenzék megnyugvással fogadta e kijelentést. Azóta a kormány számos javaslatot terjesztett be, amelyekről maga is tudta, hogy soha törvénykönyvbe nem kerülhetnek be és amelyek, ha parlamentáris tárgyalásokra kerül a sor, olyan elementáris felháborodást keltenek, amely elsöpörné az egész rendszert. A törvény szerint a kivételes hatalmat azonnal meg kell szüntetni, amint arra szükség nincs. Igy min­denki kénytelen azt hinni, hogy a konszolidá­ció és az egész rendszer nálunk nagyon inga­tag alapon áll. A kü'földön valóban terjed is az a meggyőződés, hogy itt a cári uralomnál is rosszabb viszonyok vannak. Angol konzer­vatív folyóiratok Hcrthy- uralomról és Hortby­világról beszélnek.

Next

/
Thumbnails
Contents