Szeged, 1923. december (4. évfolyam, 274-296. szám)

1923-12-19 / 288. szám

SZBGKD Szeged, 19 december 15. — A miniszterek között nemcsak politikai tekintetben, hanem erkölcsi felfogás dolgában is óriási ellentétek vannak. Nagy Emil igazságflgyminiszter több izben bangoztalta, hogy nem ért egyet a kormány pénzügyi politikájával. Igy vagyunk más kérdésekkel is. Szolnom kell a kereskedelmi miniszter tárcájába vágó dolgokról is. Sem a Máv.-nál, sem a postánál, séma távirdánál nem javult semmit ellenkezőleg, leromlott minden az ő kormányzata alatt, a deficit növekedett és ezek az intézmények a csőd szélére kerültek. Bírálja a kereskedelmi kormány politikáját, a behozatal és a kivitel tekintetében. — A belügyminiszter most meg akarja hoszszabbitani a torvényhatósági választójogi javaslatával azok mandátumát, akik ma is törvénytelenül ülnek a törvényhatóságokban. Nálunk az a helyzet, hogy az államfő beleavatkozik a napi politikába. Ezt láttuk a fóváros jubileumi közgyűlésén, amikor Ciilléry izgató, láziló beszédet mondott... Felkiáltások a kormánypárton: Nem igaz, nem igaz! Györki Imre:... a jelenlévő államfő pedig zugó tapssal honorálta. Felkiáltások a kormánypárton: Ez igazi Györki Imre: Az uszitó sajtóról Vass József népjóléti miniszter egy minapi felszólalásában jelentette ki éppen, hogy A Nép et és a Szózatól, ezt a két szennylapot nem olvassa. Felkiáltások a jobboldalon: Azt nem mondta, hogy szennylapot. Györki Imre: Ha ez az uszítás tovább fog tartani, akkor a községi képviselőtestület örökös tagjai között nemsokára ott fogjuk találni Francia-Kiss Mihályt, a Kovács-testvéreket, Apor főhadnagyot, a kettőskereszt vér szövetségének és a cselekvő magyarok táborának tagjait. Györki Imre ezután határozati javaslatot nyújt be az általános titkos választójog alapján benyújtandó törvényjavaslat iránt. Majd ismét az uj büntető novelláról beszél. Nem kell jósnak lenni — úgymond —, hogy megállapítsuk, hogy a büntető novellából nem lesz törvény s ha mégis lenne, a magyar biróság a gyakorlatban lerontaná annak erejét. Hilározati javaslatot terleszt be a büntető novella visszavonására. A javaslatot nem fogadji el. Eőri Szabó beszéd*. Eöri Szabó Dezső a következő szónok, aki megdöbbenéssel értesült, hogy a földbirtoknovella tárgyalását félbeszakították. (Nagy zaj a kormánypárton.) Nagyatádi beszélgetés kapcsán elmondotta nekem, hogy a földmunkások munkabérének szabályozására vonatkozó törvény végrehajtási utasítását a kormányzói irodában egy ideig visszatartották. (Nagy zaj a kormányparton.) A választás szépséghibái után nem viseltetik bizalommal a kormány iránt, nem is szólva az atrocitásokról. (Közbeszólás: Hát atrocitások is voltak?) Az a jelszó, hogy „aki nem tisztességes uton viseli a mandátumát, az mondjon le róla", ma már csak egy kopott cégér. Rassay Károly: Két esztendő kellett hozzá, hogy ezt megértsék. Eöri Szabó Dezső ezután a zsidókérdésről beszél. Leszögezi, hogy a nem it, ismert magyar falvakat sok derék zsidó lakja. Annak idején a Dunántulon a nemzeti hadsereg első tagjai is zsidók voltak, ami azt biz nyitja, hogy sok becsületes magyar zsidó volt a kommün alatt, de bizonyítja azt is, hogy a nemzeti hadsereg nem minden zsidót üldözött. A fajvédőktől az választja el, hogy nem általánosít a zsidókérdésben. Ha a zsidósággal nem érintkezünk, ha őket üldözzük, legfeljebb azt érjük el, hogy a tisztességes és becsületes zsidókat is elriasztjuk magunktól. Majd arról beszól, hegy mennyire inegnövekedett a korrupció. A külföldi kölcsön életelikszir, de nem a nemzet, hanem a kormány számára. A kormánypárt szuggeszció alatt ven, hn azt hiszi, hogy Bethlenen kivül nincs más ember Magyarországon, aki segiteni tudna a bajokon. (Helyeslés az ellenzéken, ellenmondások a kormánypárton.) A kormánynak sok ellensége van, aminek oka egyrészt a fővárosi választások küszöbűn léte, másrészt a fajvédőktől való félelem. Ezzel szemben kénytelen leszögezni, hogyha a kormánynak nincs is ellenzéke a nemzetgyűlésen, annál nagyobb vin künn az országban. Ezután felolvassa az erdőcsokonyai nyolc pontot, amely a kö /étkezőket tartalmazza: 1. A külföldre való termény- és állatkivitel szabad engedélyezése. 2. A tisztviselőkérdés megoldása. 3. A földreform becsületes és gyors végrehajtása. 4. A főrendiház megszüntetése és kétkamarás országgyűlés létesítése rang és kiváltságok nélkül. 5. A virilizmus eltörlése. 6. A közigazgatás demokratikus reformja, a közigazgatási tisztviselők titkos valasztások utján való megválasztása. 7. Fokozatos és progresszív adórendszer. 8. Általános IÜko3 választójog törvénybeiktatása. (A jobboldalról a felolvasás alatt állandó zaj kiséri Eöri Szabó felolvasását, a baloldalon és a balközépen nagy tapssal fogadják a nyolc pontot.) Az elnök figyelmezteti a szónokot, hogy a tárgyalásra szánt idő lejárt, fejezze be beszédét. (Felkiáltások a jobboldalon: Ki irta alá a pontokat ?) Eöri Szabó Dezső: Az összes somegymegyei kisgazdapárti szervezetek. Majd igy folytatja beszédét: A nemzetgyűlés nagy többségében nem felel meg az ország közvéleményének; ezt a nemzetgyűlést fel kell oszlatni. (Viharos taps a baloldalon és a balközépen, zaj a jobboldalon.) Demokratikus titkos választójoggal uj választást kell elrendelni. Végül kijelenti, hogy mivel a kormánnyal szemben bizalmatlan, az indemnitást nem szavazza meg. Az elnök rendreutasítja Györki Imrét azért a kitételéért, hogy „ha a törvényhatósági bizottságokba örökös tagokat fognak kinevezni, akkor ott helyet foglalnak Francia Kis Mihály és társai is". Ezt az elnök az államjő elleni támadásnak minősítette. (Felkiáltások az ellenzéken: Miért, miért?) Qyörkit beszéde során csak azért nem utasitotla rendre, mert nem hallotta a neveket. Szilágyi Lajos: Hit ez sértés ? (Nagy zaj a Ház minden oldalán.) Elnök a vitát megszakítja. Napirendi inditványt tesz, melynek elfogadása után az ülés háromnegyed két órakor véget ért. Januárban tárgyalják az Ulain-ligyet. (A Szeged budapesti tudósitójától.) A királyi igyészség ma elrendelte annak a vádiratnak a kikézbesítését, amelyet Ulain Ferenc, Szemere Béla és Bobula Titusz ügyében elkészített. Az MMMMMMMMMMMMMÍMMMWMI ügyészség a 156-ik §-ba ütköző lázadásra való szövetkezés bűntettével vádolja őket. Mivel a védők a kifogás ellen nem jelentettek be felebbezést, a főtárgyalást január havában kitűzik. • • Ötesztendős makói vérvád. (A Szeged tudósitójától) ötvennél nem sokkal kevesebb esztendő mult el az emlékezetes és hírhedt tiszaeszlári vérvád is „nagy pör" óta, amelyen a nagyeszű Eötvös Károly bizonyítékai és a való tények beigazolták, hogy a mai társadalomnak még a zsidók sem olyan tagjai, akik kannibálok módjára keresztény leányok vérét használják fel vallási szertartásaikon. A tiszaeszlári nagy pör óta azonban időről-időre itt is, ott is felbukkan egy-egy vérvád-mese, amely természetesen mindig minden alap nélkül való. Legutoljára Makón bukkant fel egy ilyen *ulyos vérvád 1918 augusztus 24-én. Lelkiismeretlen és minden műveltség nélküli emberek és asszonyok a legkomolyabb formában híresztelték a városban, hogy egy gazdag makói zsidó egy 12 esztendős keresztény leánynak vérét vette, hogy az or odox rítusnak eleget tegyen. A híresztelek * r» jangoztatták, hogy a zsidó udvarában amua el a szerencsétlen leány telemét. Az izgatott időkben a minden műveltség nélkül való tömeget a lelkiismeretlen embereknek sikerült annyira felizgatni, hogy ezek még aznap este megtámadták a megvádolt polgár házát, kövekkel bezúzták a ház összes ablakait, kidöntötték a kert kerítését és csupán azért nem történt nigyobb veszedelem, mert éppen a legkritikusabb órábin váratlanul előkerült az a kis tizenkét éves ártatlan parasztleány, akinek megölésével vádolták meg az ortodox ritusu zsidó polgárt. Ekkor azután a tömeg, némi moraj után, széjjeloszlott — és ottmaradtak a betörött ablakok es a kidöntött kerítés. Az ügyészség vádat emelt azután a támadásban résztvett emberek ellen magánosok tulajdona ellen elkövetett bűntett miatt. A csendőrség hozzá is fogott a nyomozáshoz és két fiatalkorú paraszt suhancot el is fogott, akik bevallották már az első kihallgatásukkor, hogy résztveitek a felizgatott tömeg támadásában. A törvényszéken már többször kitűzték ebben az ügyben a f5tárgyalást, azonban a két suhancot nem lehetett felelősségre vonni, mert egy izben sem jelentek meg a tárgyaláson. Ajszegedi törvényszék AMroy-tanácsa újból főtárgyalást tűzött ki az öt év előtti vérvádból átminősített magánosok tulajdona ellen elkövetett bűnügyben ős erre a tárgyalásra makói csendőrök hozták be Szegedre a két fiatalkorú vádlottat: Pósa Jánost és Pallagi Lajosi, akik öt éven át semmibe sem vélték a törvényszék szűkszavú, de szigorú idézéseit. A tárgyaláson először Pókay Elek beszólítja a két vádlottat, akik szuronyos csendőrök között várakoztak a folyosón. Mind a ketten fiatalok, egyik sem több busz évesnél. Rövid bekecs van rajtuk, kis batyu a ke.ükben, amit a pad alá hCiyeznek el, amikor az elnök leülteti őket. A személyi adatok felvételekor kitűnik, hogy sem Pósa, sem Pallagi a tett elkövetésekor még nem töltötték be a 18 ik éielévükel. Az elnök ezután ismerteti a vádiratot. 1918 augusztus 24-én, szombati nap lévén. Mergalits József makói polgár, aki a zsidó ortodox hitközségnek tagja, az utcáról egy Szabó Rózsika nevű kis leányt hívóit be bazába, hogy a gyertyákat egyik helyről a másikra tegye, mivel azt ő maga szombaton nem tehette meg. A behívást az utcán többen látták, azonban ettől a perctől kezdte nem látták töóbé Szabó Rózsikát. A déli órákban azután szinte rohamosan hire terjedt a városban, hogy Mergalits vérét vette az ártatlan keresztény kislánynak. Kaposi Istvánné, Vass Józsefné, Kodor Józsefné és Göbölyös Józsefné sorra járták az utcákat és a következőket mondották az egyre szaporodó tömegnek: — A zsidó ma befogott egy rózsaszíntuhás kisleányt, megölte 1 Üssétek agyon a zsidót, amiért a kisleány vérit vette ... A tömeg e szavakra egyre izgatottabb lett, mig végre Mergalits háza elé vonult. Itt kövekkel betörték a ház negyven ablakát, kidöntötték a kerítést, a házból nem engedtek senkit sem eltávozni, majd megkezdték az előkészületeket, hogy behatoljanak a szobákba. Ekkor — est 9 órakor — váratlanul előkerült az eltűnt Szabó Róziika. A támadás második része elmaradt, a tömeg pedig lassan elvonult. Pallagit és Pósát az igyészség az ablakok betörésivel vádolta meg. A két vádlott egyöntetűen vallotta, hogy nem érzik magukat bűnösnek, mivel ők résztvettek ugyan a tüntetésben, de egyetlen ablakot sem törtek be. Ezzel szemben a kihallgatott tanuk és a fölolvasott tanúvallomások azt igazolták, hogy mindketten résztvettek a ház megtámadásában is. A perbeszédek következtek ezután, amelynek során az ügyész kéri a vádlottak elítélését, a védő pedig a fölmentésüket. A biróság Ítélethozatalra vonult vissza. Rövid tanácskozás után Pókay Elek a következő Ítéletet hirdette ki: A törvényszék bűnösnek mondotta ki mind a két vádlottat a magánosok tulajdona ellen elkövetett bűntettben és ezért dorgálásra ítélte őket, miután a tett elkövetésekor még mind a ketten nem haladták meg tizennyolcadik életévüket, valamint az ügy már öl évvel ezelőtt töriént, tehát nem lenne méltányos régi dolgokért, — melyet azóta már megbánhattak — súlyosabb ítéletet hozni. Az ügyész és a vádlottak megnyugodtak a dorgálásoa. Igy az öt év előtti makói vérvád a két dobálással befejeztetett. „Vénus" cipők Krausz M. utódánál kaphatók Klauzál tér 9. Kérjük az olcsó árakat kirakatunkban megtekinteni. 3as Reich Efzai ledolgozott modelljeiből karácsonyi vásárt tart. Egyidejűleg bemutatja a legújabb párisi kreációkat. Női divatterme Somogyi-u. 22. 5ta