Szeged, 1923. december (4. évfolyam, 274-296. szám)

1923-12-19 / 288. szám

Szeged, 1923 december 19. SZEQED 11 A főispán és a templomépitő bizottság ülése. (A Szeged tudósítójától.) Megírta a Szeged, hogy | a fogadalmi templomépitő bizottság hétfőn délután a polgármester elnökletével ülést tartott, amelyen Foerk Ernő bemutatta a kereszthajó oltárának részletes terveit és költségvetését. Mint ismeretes, az oltár épitési költségeit Back Bernát vállalta magára. Foerk Ernő költségvetése szerint az oltár elkészítése száznegyvenhatmillió koronába kerül. Back Bernát megjelent kedden délelőtt a polgármester előtt és közölte vele, hogy az egész száznegyvenhatmillió koronát befizeti a templom épitési alapja javára. Back Bernát nemes áldozatkészsége követésre méltó példa. Sajnos, eddig nem igen akadt követője ebben a nagy, gazdag katolikus városban. A templombizottság hétfői ülésének egyébként érdekes epilógusa van. Dr. Aigner Károly főispán ugyanis kedden a következő átiratot intézte Somogyi Szilveszter polgármesterhez: „Méltóságos Polgármester Ur! A lapokból értesülök, hogy tegnap délután öt órakor az úgynevezett fogadalmi templomépitő bizottság Méltóságod elnöklete alatt ülést tartott. Ezen ülés határideje velem nem közöltetett, arra meghívást nem kaptam, igy azon részt nem vehettem. Miután ez az eset, dacára annak, hogy szóbelileg azt már Méltóságodnál sérelmeztem, nem először fordul elő, hanem immár a következetesség látszatával bir, ennélfogva, nehogy Szeged sz. kir. város katolikus társadalma a fogadalmi templom építése iránti kezdeményező és gyakorlati tevékenységekben is megnyilvánult törhetetlen lelkesedésemet ellanyhultnak vélje, kénytelen vagyok átiratban fordulni Méltóságodhoz, hogy jövőben az e tárgyban tartandó ülések határidejét velem is közölni szíveskedjék. Igaz, hogy Méltóságodnak ez nem volt hivatalos kötelessége, épp ugy, mint nekem nem volt hivatalos kötelességem a fogadalmi templom továbbépítése kérdését még hivatalba lépésem első évében kezdeményezöleg a reménytelenül elmaradt teendők közül soronkivül kiragadni, arra a sajtó, a nagy nyilvánosság, a tekintetes Tanács és Méltóságod figyelmét felhívni, a vallás és tanulmányalap vezetőségénél, az egymás után következő kultuszminiszter uraknál kölcsönért, illetve segélyért deputációzni és egyéni gyűjtést folytatni, melynek eredménye immár a 12 milliót meghaladja, de mindkettőnk részéről katolikus kötelesség, hogy a szent ügy érdekében vállvetve együtt munkálkodjunk. Én az együttműködésre irányuló kötelességemet hivatalos kötelességemen felülemelkedve teljesítettem s hogy ezt továbbra is változatlanul megtehessem, azért kérem Méltóságodat, hogy az e tárgyban tartandó ülésekre a jövőben annál is inkább meghívni szíveskedjék, mert a Méltóságod által összeállított és esetenkint összehívni szokott, úgynevezett fogadalmi templomépitő bizottságnak éppen Méltóságod felkérése folytán tagja vagyok, miután a tagok sorából ezideig még sem ki nem zárattam, sem ki nem léptem s mert ugy vélem, hogy Méltóságodnak a fogadalmi templom továbbépítésénél minden katolikus támogatására szüksége van, még akkor is, ha azok egyike véletlenül a törvényhatóság élén álló főispán." A szerdai városi közgyűlés tárgyai. (>t Szeged tudósítójától.) A keddi előkészítő tanácsü'és hangulata nem igen árulta el a szerdai közgyűlésen esedékes viharokat. A tanács csendesen, nyugodtan hányta-vetette meg a közgyűlés tárgysorozatába felveendő ügyeket. Először Gaál Endre dr. ismertette a közgyűlésre szánt ügyeit. Részletesen ismertette a zeneiskolai b zotiság javaslatát a zeneiskolai szabályzat mődositására vonatkozólag. A tanács a javaslatot, melynek alapja a kultuszminiszter nemrégen kiadott kötelező rendelete, általánosságban elfogadta, de néhány részével nem értett egyet. Igy nem járult hozzá ahhoz sem, hogy a zeneiskolai tanárok magasabb fizetési osztályba kerüljenek, hiába bizonyítgatta Gaál tanácsnok, hogy máskülönben nem kap tanárt a zeneiskola. A tanács hosszú vita után végre mégis engedett a negyvennyolcból és elvileg kimondotta, hogy abban az esetben, ha valami országos nevü zenetanár megszerzéséről lesz szó, számára szívesen engedélyez bizonyos működési pótdíjat. Egyéb emlitésreméltó, a közgyűlés tárgyalására való kulturális Ugy nem létezik ezidőszerint Szeged szép városában. Gudasági ügyekben sem tul nagy a választék. Legérdekesebb köztük Csonka Gergely indítványa és három részből álló interpellációja. Indítványában a Hattyas-sor makadám-burkolatának elkésiitését sürgeti. A tanács azzal a javaslattal terjeszti a közgyűlés elé, hogy majd a jövő évi kövezési propram tárgyalása "alkalmával foglalkozzon érdemileg a törvényhatósági bizottság a kérdéssel. A három pontból álló interpelláció „elintézése" azonban már körülményesebb volt. Csonka Gergely ugyanis néhány közismert alsóvárosi sérelemre hívja fel benne a közfigyelmet. Interpellációjának első részében az iránt érdeklődik, vájjon tud e a tanács a Vadkerttéri ártézi kut vályújának és környékének botrányos áüapoitáról. A második részben Csonka Gegely alsóváros harminchétezer lélekszámú lakosságának egyszerű arculcsapását látja abban a körülményben, hogy a kut és az ottani bőrgyár kerítése között alig két méter távolság van. Csonka Gergely harmadszorra a Dobó-utca és a Fölmüves-utca sarkán levő kifolyó eldugulását teszi szóvá. Mindhárom ügyben sürgős orvoslást sürget. A tanácsot sokáig foglalkoztatta ez az interpelláció. — Üdvösséges dolog volna, ha nem várnánk meg az interpellációt soha, hanem mindent elintéznénk idejében. Csonka Gergely most majd büszkén eldicsekszik vele, hogy interpellációjára a tanács azonnal intézkede t. A dolog ugyanis ugy történt, hogy a tanács, ott az előkészítő ülésen sebtiben elhatározta, bogy a vadkerti kut környékét sürgősen rendbehozatja és a Föld műves-utcai eldugult kifolyót kitisztittatja. A bőrgyár kérdésében azonban nem sd a tanács megnyugtató választ Csonka Gergelynek. Az interpelláció ilyenértelmü elintézése után Balogh Károly bejelentette, hogy a temetkezési szabályrendelet két éve húzódó módosításának ügye ismét hozzákerült, de nem viszi be a közgyűlésre, mert előbb meg kell beszélnie a kérdést a papokkal és le kell tárgyaltatnii a közegészségügyi bizottsággal. Bdrdoss Béla tb. főjegyző bemutatta a városi hirdetési szabályrendelet-tervezetét, amely a budapesti szabályrendelet mintájára készült. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban kiderült, hogy a tanács a legnagyobb titokban egy uj adónemet fedezett fel. A polgármester ugyanis bejelentette, hogy egyfüst alatt el lehet mindjárt az újságokban megjelenő magánhirdetések megadóztatásának kérdését is intézni. — Mivel már mindenkinek megvan róla a kialakult véleménye — mondotta a polgármester —, minden tárgyalás szükségtelen, tehát szavazzunk. Te mire szavazol? — fordult a balján ülő polgármesterhelyetteshez. - Én tiz százalékig megadóztatom az újságokat — válaszolta Bokor Pál. Taschler Endre, Fodor Jenő, Balogh Károly hasonlóképen nyilatkoztak, Turóczy Mihály, Gaál Endre és Rack Lipót nem et mondtak a polgármester javaslatára. Az igenesek azonban négyen voltak és igy a polgármester kihirdette az eredményt, hogy a tanács többsége elhatározta az uj adónem bevezetését. Csak ezután derűit ki, hogy a szerdai közgyűlés elé terjesztendő szabályrendeletet 1925 január elsején akarja élelbsléptetni a tanács. A polgármester még büszke is rá, hogy Szeged az első város, ahol kitalálták ezt az uj jövedelemforrást és ezzel a találmánnyal megelőzte Szeged sz egész világot... A közgyűlés elé kerülő pénzügyek már sokkal fontosabbak. A jövő évi költségvetés és a hárommilliárdos póthitel Ugye szinte észrevétlenül siklott át sz előkészítésen. A tanács a pémügyi bizottság javaslatait változtatás nélkül elfogadta és változtatás nélkül terjeszti a közgyűlés elé. Hogy a közgyűlésen mi lesz a sorsa a két ügynek, az a szerdai nap titka. Rack Lipót pénzügyi szenátor javasolni fogja még a közgyűlésen a városi bélyegilleték ötszörösére való felemelését és a nem szorosan vett városi alkalmazottak tüiifasegélyének — negyvenmillió koronának — kiu'alását. Közben elharangozták a toronyban a delet is, ujabb interpelláló városatya nem jelentkezett, a polgármester tehát előkésziteltnek minősítette a decemberi viharosnak ígérkező közgyűlést. /fxjrefc — A városok el61ép6ie. Budapestről jelentik: A rendezett tanácsú városok bizottsága tegnap délelőtt ülést tartott a városházán Várhtdy igazgató elnöklésével. Az ülésen megjelentek Újpest, Eger, Szombathely, Kaposvár, Nagykanizsa, Pápa, Szolnok is Nyíregyháza városok polgármesterei. A polgármesterek beadvánnyal fordulnak a belügyminiszterhez ós ebben kérik, iktasson be a belügyminiszter az uj törvényhatósági törvényjavaslatba pótlásképen egy szakaszt, amely megengedi, hogy a rendezett tanácsú városok belügyminiszteri rendelettel alakulhassanak ál törvényhatósági várossá. A bizottság elhatározta, hogy testületileg keresi fel a belügyminisztert és kéri a pótszakasz becikkelyezését. — Rekviem az elhunyt csókái psp lelklUdvéért Az elhunyt csókái plébánosnak, Farkas Szilárdnak a lelkiüdvéért pénteken reggel 9 órakor tartanak gyászistentiszteletet a belvárosi templomban. — Torontál főispánja. Az egyesitett Torontálvármegye főispánjává a kormányzó Purgly Emilt, Csanád- és Aradvármegye főispánját nevezte ki. Torontálvármegye főispáni teendőit eddig ideiglenesen Jankó Ágoston, Tolnavármegye főispánja látta el. — Márványbányát fedeztek fel a Baranyában. Magyarország a békeszerződéssel elvesztette márványbányáit is. A legjobb magyar márványt a Szárhegyen bányászták, ez azonban most román kézen van. A Mecsek-hegységben már régebbi időben is ismerlek ugyan kisebb márványrétegeket, ezeket azonban nem bányászták s legutóbb az ország több helyén kutattak márvány után. Hir szerint a kutatás most sikerrel járt, amennyiben a Baranyában, Pécs közelében nagyobb kiterjedésű feketemdrványrétegre bukkantak. A szakértők megállapítása szerint a most feltárt baranyai feketemárvány minőségben vetekszik az eddig leginkább használt belga feketemárvánnyal, sőt a brazíliai márvánnyal is. A baranyai márvány kiaknázását már meg is kezdték és rövidesen forgalomba hozzák az országban. A Zsidó Nőegylet dominóbálja. Az idei báli szezon egyik eseményének Ígérkezik a Zsidó Nőegylet január 26 iki domlnóbilja, amelyre már is serényen készülődik az elnökség és a vigalmi bizottság, amely arra kéri mindazokat, akik a bálban dominóban kívánnak megjelenni, hogy ezt a szándékukat vagy Htltzer Jakabné elnöknőnél, vagy Holtzer Aladárné vigalmi bizottsági elnöknőnél idejében bejelenteni szíveskedjenek. — Adományok a fogadalmi templom épltéaéra. A főispáni hivatalba, ahol állandóan folyik a gyűjtés a fogadalmi templom épitési alapjára, eddig a kővetkező adományok érkeztek: Reiszmann Márton 70.000, özv. Tóth Péterné 70.000, Kitór János 5030, Pálity Lázár 10.003, Szász Ernó 2,000.000, dr. Milkó Endre 5,000.000, Unterreiner József 10.000, Erdélyi József 1030, Székeagy Lajos 5000, Szöllősy Gábor 5000, Szotyori Mihály 4000, Solymos Elemér 5,00.030, özv. ifj. Tóth Ferencné 200.000, Nagy Zseni 10.000, özv, Tóth Péterné 200.000 koronával járult hozzá a templomépítés költségeihez. — A karácsonyraáaodnapi kulturdélutáu. A kereskedelmi kamara előadótermében 26-án, szerdán délután 5 órakor kezdődő irodalmi délután műsorán Móra Ferenc előadásán kívül Juhász Gyula George-verseket mutat be sajál fordításában, Nagyfalust Jenő Stefan George címen tart előadást. 3500 koronás ülő és csekély számú 1500 koronás állóhelyek a Szöllőskölcsönkönyvtárban kaphatók. — A szentesi Kossuth-szobor. Szentesről jelentik: Szentes városa megmintázlatta Kossuth Lajos szobrát s a szoborműhöz szükséges ércanyagot már korábban beszerezték tizenkétmillió koronáért s azt egyik budapesti öntőtelepen el is raktározták. Most aztán arra került a sor, hogy a szobrot ércbe öntsék. Csupán az öntési munkálatok közel hatvannyolc millió koronába kerülnek és három hónapi időt vennének igénybe. Négyessy dr. polgármester most azon fáradozik, hogy olcsóbb árajánlatot szerezzen, mert a hatvannyolc milliós árajánlat mellett nem tudja a város elkészíttetni a szobrot. Női, valamint férfi bó- és sárcipők érkeztek a Gummi is Bőriparba. — Telefon 16—94. A Nemzeti Áruházban horgolt nyakkendők és sálak a legolcsóbbak. m