Szeged, 1923. december (4. évfolyam, 274-296. szám)

1923-12-18 / 287. szám

okai . a boégdl Szeged, 1928 december 18. SZBQED a devizabeszolgáltatás körülményei. A spanyolok belterjes termelésük következtében állandóan abban a helyzetben vannak, hogy paprikájukat jelentékenyen olcsóbban szállíthatják. Mai áraik minőség szerint 200—280 peseta 100 kilónkint. Ez az ár megfelel 8000— 11,200 magyar koronának, vagy 18.200.-tól 25.500 osztrák koronának. Ezzel szemben az édesnemes paprika mai ára kivitelre (különféle illetékekkel együti) 23.000 korona. Még szembeötlőbb a különbség a newyorki piacon. Mig a legszebb spanyol paprikát newyorki importörök elvámolva fontonként 26 centért jegyzi !r, addig mi az édes paprikát legfeljebb 40 centért számithatjuk. Ehhez még hozzájön fontonként 5 cent behozatali vám és a newyorki imporiör haszna járul. Látható tehát, hogy az édesnemes magyar paprika, a spanyol paprikának éppen a kétszeresébe jönne. Az igaz, hogy a magyar paprika minősége jobb a spanyolnál, 15—20 százalékos árkü önbözetet el is bir, azonban a jelenleg meglévő nagy differencia következtében egyáltalán nem versenyképes és a háború alatt befészkelődött Fpsnyol áru azt a nyugati államokban teljesen kiszorította hajtás, mely késés által az áru nem szállítható nyomban el és a lebonyolítás hosszadalmas. A magyar paprika exportjának elősegítése érdekében szükséges volna az államnak fizetendő illetékek teljes eltörlése és szükséges volna, hogy a gyorsabb lebonyolítás érdekében megfelelő számú ellenőrt alkalmazzanak. A devizabeszolgáitatás terén, mint ismeretes, már történt némi könnyítés. A paprika exportját tehát csak ugy leheU elősegíteni, ha megengedi a kormány, hogy a paprikáért befolyó összeget külföldről elfektiv magyar koronában küldhessék be. Ezen Bdatok alapján a paprikakereskedők és feldolgozók arra kérték Balkányi Kálmánt és Fenyő Miksát, járjanak közbe, hogy a kormány szüntesse be egyrészről a paprika kivitelit gátló körülményeket, másrészről a devizabeszolgáltatás terén engedje meg a külföldről behozott effektív koronával való fizetést. Balkányi Kálmán és Fenyő Miksa kijelentették, hogy a szükséges lépeseket haladéktalanul és a legnagyobb készséggel megteszik. A hentesiparosok azt kérték Balkányi KálAz édes paprika kivitelénél az exportőrnek j mántól és Fenyő Miksától, hogy járjanak el a minden kiló paprikánál 682 korona kiviteli költ- j közélelmezési tanácsnál a zsir és a szalonna séggel kell számolnia. Ez az összeg az államnak kivitelének megengedése érdekében, mert az fizetendő, ezenkívül ven még a csomagolási költség (zsákok vagy ládák), a napszámosok dija, ugy hogy egy kiló édesnemes paprika exportra való elkészítése kilánkint 1000 koronába kerül. Az exportra küldendő áru elkészítése is bonyodalmas és nehézkes. A kirendeltség részérói kiküldött e'lenőrök csupán délelőtt 9—12-ig és délután fél 4—6-ig vannak jelen a hajtásnál. Mivel az ellenőrök száma nem elegendő, a bejelentés után csak néhány napra eszközölhető a exporttilalom lehetetlen helyzetet teremtett a hentesiparban. Az élő disznó exportját ugyanis megengedte a kormány és igy a sertéshús ára horribilisán emelkedik, a szalonna-áru azonban — ameiynek megfelelő piaca a belföldön nincs — elhelyezhetetlen. Balkányi Kálmán és Fenyő Miksa megígérték a küldöttségnek, hogy a hentesiparosok jogos kívánságának teljesítése érdekében is minden lehetőt megtesznek. Wimmer (A Szeged tudósítójától.) Wimmer Fülöp vasárnap ünnepelte azt a hosszú negyven esztendőt, amelyet szakadatlanul a Szegedi Kenderfonógyár Részvénytársaság igazgatói székében töltött el. Ez a negyven esztendő sokkal több volt, mint egy ember egész élete, mert Wimmer Fülöp a negyven esztendő alatt annyit alkotott, amennyit az átlagemberek százai összefogódzva sem tudnak alkotni kerek száz esztendő alatt. Ez a jubileum nem egy gyárnak, vagy egy S2akmának ünnepe volt, hanem december 16-án ünnepelt az egész város és ünnepelt az egész ország szakbeli társadalma. A város hí tósága éppen ugy részt vett az ünnepség minden fázisában, mint a vállalat egész személyzete és megjelent az ünnepségen a kormány szegedi képviselője csak ugy, mint a város társadalmának minden képviselője. A társada'/>mnak minden része ünnepelte Wimmer Fülöpöt, hogy némiképen is lerójja háláját azokért az eredményekért,-amelyeket a vezérigazgató vállalatának kötelékében, a város közéletében, a szegények szrsának enyhítésében és a művészetek pártolásában elért. Szombaton délutáa — mint ismeretes — munkásai ünnepelték megkapó felvonulásban, este pedig tisztelői gyűltek össze ünnepi lakomára. Az ünneplés vasárnap tovább folytatódott és ez a nap mutatta meg, hogy mit ért el Wimmer Fülöp és hogy ebben a társadalomban még elvi ellenségei is elismerik alkotó munkájának jelentőségét. Ünnapség a kamarában. Vasárnap délelőtt 11 órakor a kenderfonőgyár rendezett ünnepséget a kereskedelmi és iparkamara disztermében. A tágas terem most szűknek bizonyult, az ünnepségre eljött fényes közönség százai szorultak kint a kamara folyosóján. A padsorokban ott láttuk a szegedi társadalom minden rétegének képviselőit, valamint ott voltak a polgármester mellett a fővárosi testületek képviselői is. Amikor 11 órakor Wimmer Fülöp belépett a terembe, a zsúfolt padsorok hatalmas éljenben törtek ki és az ünneplés még akkor sem csöndesült el, amikor a jubiláns elfoglalta helyét a pódiumon. Az éljenzés és taps elcsendesedése után dr, Tonelli Sándor meleg szavakkal üdvözölte a jubilánst és a nagy számban megjelent ünneplő közönséget. Ezután elsőnek Strasser Richárd a kenderfonógyár igazgatósága nevében köszöntötte megkapó szavakkal Wimmer Fülöpöt, a •• • » •• ünneplése. tettek meg nem alkuvó emberét. Weil Zsigmond igazgató a tisztviselők nevében fejezte ki köszönetét Wimmer munkájáért, amelyet nem fognak elsöpreni az idők. Szabados András pedig a gyár munkásai nevében mondott megható beszédet. A polgármester szavai. Ezután dr. Somogyi Szilveszter polgármester lépett az emelvény elé és a következő nagyhatású beszédet mondotta: — A munkának ezen a nemesen egyszerű ünnepén szivem mélyéből fejezem ki jókívánságaimat Wimmer Fülöp vezérigazgató ur iránt, Szeged város hatósága és közönsége nevében, ahol 40 esztendős, sikerekben és eredményekben gazdag munkáséletét eltöltötte. — A rátermettségnek, a kiváló tehetségnek és vasszorgalomnak az a helyes aránya ritkán található fel egy emberben ugy, mint ő benne és én ebben látom az ő működése sikerének titkát. — Köszöntöm őt elsősorban mint ipari férfiút, amely az ő nagyságának az alapját képviseli. Az ő ernyedetlen szorgalma, merész szellemű elhatározása és cselekvése a gondosságára és vezérletére bizott iparvállalatot nemcsak fejlesztette és felvirág oztatta, hanem a kontinens egyik legelső iparvállalatává tette. Különösen üdvözlöm őt amiatt is, hogy vrfen nagy munkavállalatnak a létesítése és állandó fentartása által lehetővé tette a munkások nagy tömegének megélhetését és kenyeret adott itt állandóan több ezer családnak. Az ő működésének, ipari és kereskedelmi tevékenységének Szeged város megírandó történelmében külön fejezet jut és a történetírónak meg kell majd állapítani, hogy az ipar és kereskedelem legkiválóbb képviselője évtizedeken át Wimmer Fülöp volt. . — Különösen köszöntöm őt, ami hozzám legjobban is illik, mint magának a városnak kiváló derék polgárát, aki a város közügyeiben tevékeny részt vett, az ő éles elméjével közgyűléseinken, tanácskozásainkon okos érveléseivel a szeget mindig <} fején találta és közügyeink vezetői igen nagy hasznát látták az ő sokoldalú, mindenbe beleszóló praktikus ötleteinek és eszméinek. Beleolvadt Wimmer Fülöp Szeged város uri társadalmába és a tegnap esteli, túlságosan is népes bankett, az a sűrű nagy embertömeg bizonyítja, hogy mekkora nagy társaságnak vált ő központjává. — Legjobban hozzátartozik szociálislérzéke és cselekvése, amely nemcsak abban nyilvánult, hogy az ő ipartelepén jól bevált munkásjóléti intézményeket létesített, hanem abban is, hogy nincs ebben a városban jótékonysággal foglalkozó egyesület, amelyen ő hathatósan anyagilag, erkölcsileg, cselekvésileg nem segített volna, hogy azok kitűzött nemes céljukat minél jobban megvalósíthassák; az ő ajtaján nem kopogtatott nyomor, mely nála bőkezű segítséget nem talált volna és akármilyen ügyben dolgozott, akármilyen ügybe beleavatkozott, ott ő harcias közkatonából igen hamar vezérré változott. — Vannak egyes emberek, akikről a megtévesztésig hisszük, mintha vezetők volnának, pedig tulajdonképen nem is vezetők, hanem csak elöl vannak, mások pedig Isten adta kiváló képességeiknél és tehetségeiknél fogva valódi vezérek és Wimmer Fülöp ezek közé az utóbbiak közétartozik. — Most, hogy 40 esztendei szolgálat után nyugalmasabb pozícióba vonul, szivem mélyéből kívánom, hogy a nyugalmasabb élettel együtt járó igazi, tiszta életörömöt és boldogságot érje el. De egyszersmind kérem arra is, hogy mint eddig, ezután talán több idő állván rendelkezésére, fokozottabb mérvben segítse ezt a várost kereskedelmi és ipari törekvéseiben és ahogy én ismerem, ö nem fogja megvonni tőlünk e tekintetben segítő kezét és én ebben a biztos tudatban éltetem és kívánok neki hosszú boldog életet és ismételten tolmácsolom Szeged város közönségének köszönetét és üdvözletét. Harsány éljezés fogadta a polgármester beszédét, amely csak percek múlva csöndesedett et. I A többi üdvözlés. Ottovay Kéroly beszéde következett ezután, aki a kereskedelmi és iparkamara nevében üdvözölte a jubilánst, aki egyben a kamara elnöke is. Wimmer Fülöp mindig szivén viselte I a kereskedők ügyeit — mondotta — és igy 1 tanúbizonyságot adott arról, hogy ő éppen olyan jó kereskedő, mint iparos. Kérte továbbá az elnököt, hogy ne hagyja el a jövőben sem a kereskedőket, akiket mindig a legnagyobb lelkesedéssel fog oldala mellett találni a legnagyobb harcokban is. Pálfy Dániel volt a következő szónck, aki az ipartestület zászlaját hajtotta meg Wimmer Fülöp előtt. Kijelentette, hogy az ipartestllet már évekkel ezelőtt díszoklevelet küldött Wimmernek, ez volt a legnagyobb, amit az iparosok adbsttak. Majd kifejtette, hogy Wimmer -munkássága az éícnél maradandóbban hirdeti nagy és elmúlhatatlan érdemeit Beszédét igy fejezte be: — Te a munkát soha sem találtad soknak, te dolgozni is tudtál, nem csak dolgoztatni. És neked mindig nyitva volt a szived, ha a szegényekről volt szó és nyitva volt a pénztárcád is. Fenyő Miksa a GyOSz nevében mondott ezután frappáns beszédet. — Ez az ünnep nem \ egy vállalat, egy foglalkozás, vagy egy város * ünnepe, ez az ünnep mindenkié, aki tudja, hogy mi a munka. Wimmer szótárából hiányzik két szó: az akadály és a nyugalom. Az elsőt könnyen legvőzi Wimmer, de a másodikat épp ugy nem lehet elképzelni, mintha a Niagara egyszer csak szelíden csolnskokat ringatna a hátán. A magyar iparosoknak nem lehet más programja, mint — Wimmer Fülöp élete. Az Országos Iparegyesület nevében dr. Soltész Adolf mondott ezután üdvözlő beszédet. Kifejtette, hogy nem régen ebben a teremben jubilálták a kamara harminc éves fennállását. A mei jubileum és a kamaráé szorosan összefügg. Mind a kettőnél Wimmer munkásságát ünnepelték ugyanazok az emberek. O elhozta ide Matlekovich Sándor üdvözletét is, ami talán a legtöbbet jelent. Dr. Menyhárt Gáspár egyetemi tanár az Egyetem Barátainak Egyesülete nevében köszöntötte Wimmer Fülöpöt, aki mindig kereste az alkalmat, hogy hol segíthet az egyetemen. Wimmer Fülöp élete példa lehet ebben az országban. Ezután dr. Balkányi Kálmán felszólalása következett, aki az OMKE nevében köszöntötte az ünnepeltet. Elhozta Sándor Pálnak üdvözletét is, valsmint Rotter Zsigmondét, aki személyesen azért nem jöhetett el az ünnepségre, nivei súlyos beteg. Kijelentette ezután, hogy ba tízszer olyan sok Wimmer-féle kereskedő lenne ebben az országban, akkor itt semmitől sem kellene félni. A külföldi kölcsönről beszélt ezután, szerinte Wimmer Fülöpök nélkSl még arannyal sem tudjuk tatpradllitant ezt az országot. Schiller Oító a textilgyárosok egyesülete nevében köszöntötte Wimmert, kijelentette, hogy Wimmer a magyar textilipar hőskorának győzelmes hadvezére volt. A következő felszólaló Bokor Adolf volt, aki a Lloyd Társulat üdvözletét hozta el. A munkásság transparensének szavaival: „Erős kit