Szeged, 1923. december (4. évfolyam, 274-296. szám)

1923-12-18 / 287. szám

SZEGED Szeged, 1923 december 18. karodat, nagyszivü vezérünk, sanyarú napokban, I A szegedi agy etem zsidó hallgatóinak sürgönye most ne vond meg tőlünk" köszönti Wimmert. igy szó!: Jubileuma alkalmából diszelnöküket Bástyái Holtzer Tv dar a kereskedők szö- i szivből üdvözlik és áldásdus tevékenységéhez veís-gének nevében mondott szép szavakkal j továbbierötés kitartást kívánnak. * köszönetet Wimmer Fülöpnek, nagyértésü mun- - Szurf-ay Ro^ert:,a Ma®[arR Pamut.par rt vezerLASiiJ! Vír'o mí« C h. «« i. k.„l r, igazgatója, a Textil iparosok Egyesületének alelnöke kájáért. Kére még hogy ha ott ts hagyja a ! hbossbzab£ sörgönyében a többi között azt mondja, gyár igazgatói széké', ne hagyja el a kereskedőket, hanem vezesse továbbra is őket. Kőrös Mihály t Ziinegkereskedők Országos Egyesülete nevében díszes emlékalbumot nyújtott át szép szavak kíséretében a jubilánsnak. Varga Mihály a szegedi zsinegkereskedők nevében ugyancsak fényesen kiállított emlékiratot nyújtott át. Pongiácz Albert a Szegedi Munkaedók Szövetségének nevében mondott ezután beszédet és kérte, hogy továbbra is igazítsa őket útba. Szűrik József művezető a művezetők egyesülete nevében szólalt fel. Msjd Pdlfy József nagy hatással beszélt a Jótékcny Asztaltársaság nevében. A jótékonyság mindig közel állott Wimmer szivébe?. Ezért kért most ő is szót ezen az ünnepen. Végül Móra Ferenc mondott néhány aranyos ünnepi szót Wimmer Fülöphöz. A helybeli istenszegénykéje: a kullurpalota nevében húzza most az ünnepi harangot. N gyón teli szívvel hogy Wimmer „működése a hazai textilipar fényj pontja, amelyre mindnyájan bámulattal és büszke' séggel nézünk." iró Pál nemzetgyülesi képviselő, a Rimamurányi Vasmüvek vezérigazgatója, a maga és a „Gyosz" nevében küldött meleghangú üdvözlő táviratot, mig ifjú Chorin Ferenc, a Salgótarjáni Kőszénbánya vezérigazgatója ezt sürgönyözte: „Engedje meg, hogy érdemes és nagy eredményeket felmutató munkásságának jubileumi évfordulója alkalmával régi tisztelettel üdvözölhessem." Részint levélben, részint táviratban küldtek még üdvözletet a következők: Kohner Adolf dr., báró Kohner Willy, Neumann Miksa dr.. Szeged Csongrádi, Szarvady Lajos, Firhás Nándor, Körösi István postafőnök, a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara, a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara, a Makói Kereskedők Egylete, a Győri Kereskedelmi és Iparkamara, az Orion bőrgyár, Cserő Ede dr., Szegedi Bankegyesület, Szász Ernő, Rotter Zsigmond, a Budapesti Kereskedelmi Csarnok alelnöke, Fuchs Leo, a textilgyárosok alelnöke, Scultéty Sándor, Zsidó Nőegylet, Tóth József, Szegedi jött ide, hogy mindent megköszönjön, amit Leányegylet, Vakokat Gyámolító Országos Egye Wimmer tett a kullurpalota érdekében, meg- sülét, Szegedi Lloyd. köszöni azekaí, amelyeket a nyilvánosság is tud, de azokat is, amikről senki sem tud. A lelkes és hosszantartó éljenzés után Wimmer Fülöp emelkedett szólásra. — Lehetetlennek látszó feladat, mondotta, hogy ezt a sok ünneplést mind megköszönjem. Én csupán kötelességemet teljesítettem az egész vonalon és tzérl nem illet meg dicséret és elismerés. Kijelenti ezután, hogy azokat az eredményeket, amelyektől most szó volt, csak ugy érhette el, hogy mögötte egy olyan cég állott, mint a Strasser ts Kohner cég, amely még akkor sem sajnált anyagi áldozatot, amikor a befektetés nagyon kockázatos volt és kevés sikerrel kecsegtetett. Mindenginek együttesen köszöni meg az üdvözlést, amivel elhalmozták, de mégis ki kell emelni Mallekovich Sándorét, akinek tanítványa volt az Akadémián és aki nem felejtkezett meg mindenkét. Ügy látszik, hogy még sok meglepetésben lesz résiünk. » ív Weil Zsigmond kijelenti, hogy ez az ünnep az ország ünnepe, a megjelentebre üriíi poharát. Faragó L«jos Strasser Sándort, a vállalat elnökét üdvözli. Ottcvay Károly mondott ezután pohárköszöntői, majd dr. Tonellh Sándor arról a kötélről beszélt, amelyet Wimmer negyven év alatt font erőssé: az emberszeretet köteléről. Az érdekképviseletek tisztviselőit üdvözli. Wimmer Fülöp meghatottan köszönte meg az ujabb ünneplést. — Engem Szegeden mindig osak támadtak, sohasem tudtam, hogy ennyien szereinek. Ezt köszönöm meg most mindenkinek. Czukor igazgató felszólalása után Móra Ferenc köszöntötte ismét Wimmert, mint akihez fl legnagyobb ujságiró: sikere Jüződík. Ugyanis Wimxier azt mondta egyszer egy támsdó cikkére, hogy szeretné, ha ilyen ellenfelei lennének mindig. Ezután a g?árrói betuéH, amelyet akkor alapított meg Wimmer, mikor senki sem gondolt arra, hogy Szegednek a kötélhez gyárra is volna szüksége. Nagy tetszéssel fogadott szavait igy fejezte be: — Engedjék meg nekem hogy én, mint a legdestruktivabb ember üdvözöljem Wimmer Fülöpöt, mint a legkonstruktívabb embert. Bödő Lajos főgépész keresetlen, őszinte szavakkal tolmácsolta azt a szerethet, amelyet mint Wimmer munkása érez irén*a, snnak ellenére, hogy vagy negyvenszer már kidobta.őt Wimmer a "gyárból. Ha Wimmer kidobással fenyegetődzik, az sohasem baj: itt van ő még ma it». Nagyon kéri az ünnepeltet, hogy még sokáig álljanak a gyárban — egymással szemben. Utoljára még Varga Mihály és Menyhárt Gíspár mondtak beszedet, msjd Wimmer Fülöp a megjelentik lelkes éljenzése közben elhagyta a termet. A díszebéd. Délután két órakor a kenderfonógyár nagyszabású, fényes és valóban réj»en látott ünnepi díszebédet adott Wimmer Fülöp tiszteletére, amelyen körülbelül kétszáz meghívott ember jelent meg a Kass-száiló emtleli nagytermében. A második fogás után Strasser R chárd mondotta az első köszöntőt. Kijelentette, hogy 40 év u án Wimmert egv uj oldiláról ismertük meg: Wimmer nyugodtan végig hallgatott meg MíiréSc Meghalt a cbókai pap. A csókái pap: az isten szive szerint való igaz papnak, a minden emberi gyarlóságokat megMv "Sifíi WnmkérTöTc^kérnl I Mö és megbocsátó nagy ezivnek, a legjobb és ff láKJáI í L T. L-.SÍ ifS legtisztább lelkű embernek a fogalma fűződik C ÍSJX£? éVÍ2tde 1 í ehhez a megnevezéshez, amely alatt Szegeden és Torontálban f-arkas Sz lárd csók i plébánost értette barátainak, tisztelőinek, jóembereinek végtelen sora. Rossz embere nem is volt neki: az egész emberből kiáramló szeretetreméltóság és báj előtt le kellett rakni a fegyvert a szülelett rosszakaratnak is. Most szűkszavú távitat jelenti szegedi barátainak, hogy a ciókai pap nincs többé Szombalon halt meg, vasárnap már el is temették, anélkül, hogy a szerb megszállás alatt levő Csókára bárki is átmehetett volna barátai, vagy rokonai közül. (Rack Lipót városi tanácsnok sógorát 'gyászolja benne.) Farkas Szilárd mindszenti születés volt, deákéveit Szegeden töltölte s a temesvári szeminárium elvégzése után hama:osan Szegedre került káp ánnak, ahol a vidám és elmés fiatal pap, a mindenki álial becézett Szdyi nagy baráti körnek vált központjává. A hívek is rajongtak a mindenkihez előzékeny és prédikátornak is kiváló belvárosi káplánéit, aki hoszszabb ideig adminisztrátora is volt a belvárosi pléb-niának. Innen került tizenöt évvel ezelőtt Csókára, amelynek soha még olyan népszerű papja nem volt, mint ő. A Zentával szemben levő torontáli faluban is szegedinek érezte magát, sürün átszaladt itteni ba^átaiho?, viszont a szerény csókái paplak vendégszerető födele alatt is sokat virradtak meg szegedi írók és egyéb cigánylegények. A megszállás óta azonban egészsége is megrendült a csókái papnak — méj és vesebaj gyötörte —, kedélye is elborult s csak kerülő uton érkezett róla néha egy-egy aggasztó hir. Nemesszivü patrónusa, Léderer Ariur, a mintagazdaságáról országszerte ismert csókái földesúr, akintk a plébános 15 éven keresztül minden este szívesen látott asztaltársa volf, mindent elkövetett ugyan megmentésére, de előrehaladott baján nem lehetett segíteni. Az őszön beszállították a zentai kórházba, ahonnan mint gyógyíthatatlan beteg vitette magát haza, hogy otthon halhasson meg, a csendos plébánia-házban, az ágya fölött vigyázó igy folytatta — Szavakkal nem tudom megköszönni ezt f az érdemeken felüli ünneplést és csak arra kérem Önödet, tartsanak meg jóemlékezeiükben a jövőben is. — Kereskedő vagyok és egyben ipőros is, tehát nem érdem, ha az ő érdekeiket szolgáltéin. £s nem érdem a jótékonyság sem, hanem ez is kötelesség. Hogy Móra Ferenc, ckire az egész ország csodálattal néz, eljött ide, az a legnagyobb kitüntetés, amit várhattam volna. Végül meghalott szavakkai köszönte meg mégegysier a — szerinte — érdemein fölül álló ünneplést. Az ünneplő közönség percekig felállva tapsolta Wimmer Fülöpöt. Üdvözlések. A jubileum alkalmából az ország minden részéből tömegesen érkeznek az üdvözlő sürgönyök és levelek. Báró Szterényi ezt a sürgönyt küldte a Kenderfonógyár cimére: „Lélekben önöknől vagyok, midőn Wimmer Fölöp vezérigazgatót ünneplik. Négy évtizeden át az ország közgazdaságának tett nagy szolgálataiért szivből köszöntöm kiváló ünnepeltet és ünneplőket. Kelemen Béla dr. ezt sürgönyözte: .Közhasznú, munkás közgazdasági tevékenységének mai jubiláris ünnepségén őszinte megbecsüléssel üdvözlöm: Weisz Fülöp, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank elnöke, meleghangú levelében a többi között ezeket irja: „Végtelenül sajnálom, hogy hivatalbeli elfoglaltságom következtében nem valósithatom meg azon tervemet, hogy a szép ünnepélyen megjelenvén élőszóval tolmácsoljam legjobb kívánságaimat. Fogadja tehát, igen tisztelt Barátom, ezúton igaz szerencsekivánságaimat és kérem, legyen meggyőződve arról, hogy én, aki immár csaknem egy fél évszázad óta figyelemmel kisérem az ön működését, igaz csodálattal adózom az ön tevékenységének és az elért szép eredményhez szivből gratulálok." Barczy István ezt sürgönyözte: „Wimmer vezérigazgató urat jubileuma alkalmából őszinte nagyrabecsüléssel « meleg ragaszkodással köszöntöm." Back Bernát Budapestről sürgönyözte a következőket : „Mai ünneplésen személyesen nem vehetek részt. Fogadd ezúton legőszintébb szerencsekivánataimat. ódon feszület alatt, kedves könyvei és vadásztrófeái közt. A kikerülhetetlen véget maga jrt» meg néhány hét-el ezelőtt egyik szegedi barátjának, akitől „az örökre elválók csókjával" búcsúzott. Most aztán patrónusa küldi az értesítést, hogy isten csa-ugyan magához vette leghívebb szolgáját, aki annyi fényt árasztott maga körül e szomorú, világtalan világban. Alig volt hatvan éves. HalÉla hírét sokan fogadták megilletődéssel és sok baráti szív fogja emlékezetét megőrizni a c ókai papnak, akiről Móra Ferenc „A festő halála" cimü regényében a nsgyszivü falusi plébános alakját mintázta. — Dr. Menybárt Gáspárt a KANSz szegedi elnökévé választották. A Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének szegedi csoportja vasárnap délelölt tisztulifó közgyűlést tartott, amelyen dr. Menyhárt öáspár egyetemi tanárt elnökké választották. Az uj elnököt lelkesen ünnepelték. A meleg ovációt meghatott hangú beszédben köszönte meg Menyhárt Öáspár. Arra fog törekedni, mondotta, hogy szüntessék meg végre azt a megkülönböztetést, amely edjig gyakorlat volt a fővárosi és a vidéki tisztviselők között — a vidékiek rovására, akik pedig éppen olyan fontos munkásai az ország egyetemes érdekeinek, mint a fővárosiak. Ezelőtt az egyetemeknél is megvoll ez a differencia.de hosszú küzdelem árán mégis sikerült annak kiküszöbölése. A tisziujitó közgyűlésen az ügyvezető elnöki tisztségre dr. Szenttamássy Miklós táblabírót, az alelnöki lisztségekre Faur Kornélt, Nagy Endrét, Kaufmann Qyörgyöt és dr. Szandtner Pált választották meg. A tisztújítás meglepetést is hozott, amennyiben Schmiedt Ferenc Máv. főfelügyelőt, a vaeuti műhely neves főnökét a közgyűlés többsége kibuktatta az alelnöki székből. — Beazentelték Castagnetto herceg holttestét. Budapestről jelentik: Castagnetto herceg holttestét hétfőn délelőtt szentelték be Budapesten Koszorút kü'döttek: Horthy Miklós kormányzó, Mussolini olasz miniszterelnök, 8 magyar kormány, Bethlen gróf miniszterelnök, az összes követségek. A gyászszertartáson résztvett Horthy Minlós konnányzó i8. A beszentelés után a holttestet Olaszországba szállították.