Szeged, 1923. december (4. évfolyam, 274-296. szám)

1923-12-18 / 287. szám

SZEGED Szeged, 1923 december 18. karodat, nagyszivü vezérünk, sanyarú napokban, I A szegedi agy etem zsidó hallgatóinak sürgönye most ne vond meg tőlünk" köszönti Wimmert. igy szó!: Jubileuma alkalmából diszelnöküket Bástyái Holtzer Tv dar a kereskedők szö- i szivből üdvözlik és áldásdus tevékenységéhez veís-gének nevében mondott szép szavakkal j továbbierötés kitartást kívánnak. * köszönetet Wimmer Fülöpnek, nagyértésü mun- - Szurf-ay Ro^ert:,a Ma®[arR Pamut.par rt vezer­LASiiJ! Vír'o mí« C h. «« i. k.„l r, igazgatója, a Textil iparosok Egyesületének alelnöke kájáért. Kére még hogy ha ott ts hagyja a ! hbossbzab£ sörgönyében a többi között azt mondja, gyár igazgatói széké', ne hagyja el a kereske­dőket, hanem vezesse továbbra is őket. Kőrös Mihály t Ziinegkereskedők Országos Egyesülete nevében díszes emlékalbumot nyúj­tott át szép szavak kíséretében a jubilánsnak. Varga Mihály a szegedi zsinegkereskedők nevében ugyancsak fényesen kiállított emlék­iratot nyújtott át. Pongiácz Albert a Szegedi Munkaedók Szö­vetségének nevében mondott ezután beszédet és kérte, hogy továbbra is igazítsa őket útba. Szűrik József művezető a művezetők egye­sülete nevében szólalt fel. Msjd Pdlfy József nagy hatással beszélt a Jótékcny Asztaltársaság nevében. A jótékonyság mindig közel állott Wimmer szivébe?. Ezért kért most ő is szót ezen az ünnepen. Végül Móra Ferenc mondott néhány aranyos ünnepi szót Wimmer Fülöphöz. A helybeli istenszegénykéje: a kullurpalota nevében húzza most az ünnepi harangot. N gyón teli szívvel hogy Wimmer „működése a hazai textilipar fény­j pontja, amelyre mindnyájan bámulattal és büszke­' séggel nézünk." iró Pál nemzetgyülesi képviselő, a Rimamurányi Vasmüvek vezérigazgatója, a maga és a „Gyosz" nevében küldött meleghangú üdvözlő táviratot, mig ifjú Chorin Ferenc, a Salgótarjáni Kőszénbánya vezérigazgatója ezt sürgönyözte: „Engedje meg, hogy érdemes és nagy eredményeket felmutató munkásságának jubileumi évfordulója alkalmával régi tisztelettel üdvözölhessem." Részint levélben, részint táviratban küldtek még üdvözletet a következők: Kohner Adolf dr., báró Kohner Willy, Neumann Miksa dr.. Szeged Cson­grádi, Szarvady Lajos, Firhás Nándor, Körösi Ist­ván postafőnök, a Pécsi Kereskedelmi és Ipar­kamara, a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara, a Makói Kereskedők Egylete, a Győri Kereskedelmi és Iparkamara, az Orion bőrgyár, Cserő Ede dr., Szegedi Bankegyesület, Szász Ernő, Rotter Zsig­mond, a Budapesti Kereskedelmi Csarnok alelnöke, Fuchs Leo, a textilgyárosok alelnöke, Scultéty Sándor, Zsidó Nőegylet, Tóth József, Szegedi jött ide, hogy mindent megköszönjön, amit Leányegylet, Vakokat Gyámolító Országos Egye Wimmer tett a kullurpalota érdekében, meg- sülét, Szegedi Lloyd. köszöni azekaí, amelyeket a nyilvánosság is tud, de azokat is, amikről senki sem tud. A lelkes és hosszantartó éljenzés után Wim­mer Fülöp emelkedett szólásra. — Lehetetlennek látszó feladat, mondotta, hogy ezt a sok ünneplést mind megköszönjem. Én csupán kötelességemet teljesítettem az egész vonalon és tzérl nem illet meg dicséret és el­ismerés. Kijelenti ezután, hogy azokat az eredménye­ket, amelyektől most szó volt, csak ugy érhette el, hogy mögötte egy olyan cég állott, mint a Strasser ts Kohner cég, amely még akkor sem sajnált anyagi áldozatot, amikor a befektetés nagyon kockázatos volt és kevés sikerrel ke­csegtetett. Mindenginek együttesen köszöni meg az üd­vözlést, amivel elhalmozták, de mégis ki kell emelni Mallekovich Sándorét, akinek tanítványa volt az Akadémián és aki nem felejtkezett meg mindenkét. Ügy látszik, hogy még sok megle­petésben lesz résiünk. » ív Weil Zsigmond kijelenti, hogy ez az ünnep az ország ünnepe, a megjelentebre üriíi poharát. Faragó L«jos Strasser Sándort, a vállalat elnökét üdvözli. Ottcvay Károly mondott ezután pohárköszöntői, majd dr. Tonellh Sándor arról a kötélről beszélt, amelyet Wimmer negyven év alatt font erőssé: az emberszeretet köteléről. Az érdekképviseletek tisztviselőit üdvözli. Wimmer Fülöp meghatottan köszönte meg az ujabb ünneplést. — Engem Szegeden mindig osak támadtak, sohasem tudtam, hogy ennyien szereinek. Ezt köszönöm meg most mindenkinek. Czukor igazgató felszólalása után Móra Ferenc köszöntötte ismét Wimmert, mint akihez fl legnagyobb ujságiró: sikere Jüződík. Ugyanis Wimxier azt mondta egyszer egy támsdó cik­kére, hogy szeretné, ha ilyen ellenfelei lennének mindig. Ezután a g?árrói betuéH, amelyet akkor ­alapított meg Wimmer, mikor senki sem gon­dolt arra, hogy Szegednek a kötélhez gyárra is volna szüksége. Nagy tetszéssel fogadott szavait igy fejezte be: — Engedjék meg nekem hogy én, mint a legdestruktivabb ember üdvözöljem Wimmer Fülöpöt, mint a legkonstruktívabb embert. Bödő Lajos főgépész keresetlen, őszinte sza­vakkal tolmácsolta azt a szerethet, amelyet mint Wimmer munkása érez irén*a, snnak ellenére, hogy vagy negyvenszer már kidobta.őt Wimmer a "gyárból. Ha Wimmer kidobással fenyegetődzik, az sohasem baj: itt van ő még ma it». Nagyon kéri az ünnepeltet, hogy még sokáig álljanak a gyárban — egymással szemben. Utoljára még Varga Mihály és Menyhárt Gíspár mondtak beszedet, msjd Wimmer Fülöp a megjelentik lelkes éljenzése közben elhagyta a termet. A díszebéd. Délután két órakor a kenderfonógyár nagy­szabású, fényes és valóban réj»en látott ünnepi díszebédet adott Wimmer Fülöp tiszteletére, amelyen körülbelül kétszáz meghívott ember jelent meg a Kass-száiló emtleli nagytermében. A második fogás után Strasser R chárd mon­dotta az első köszöntőt. Kijelentette, hogy 40 év u án Wimmert egv uj oldiláról ismertük meg: Wimmer nyugodtan végig hallgatott meg MíiréSc Meghalt a cbókai pap. A csókái pap: az isten szive szerint való igaz papnak, a minden emberi gyarlóságokat meg­Mv "Sifíi WnmkérTöTc^kérnl I Mö és megbocsátó nagy ezivnek, a legjobb és ff láKJáI í L T. L-.SÍ ifS legtisztább lelkű embernek a fogalma fűződik C ÍSJX£? éVÍ2tde 1 í ehhez a megnevezéshez, amely alatt Szegeden és Torontálban f-arkas Sz lárd csók i plébánost értette barátainak, tisztelőinek, jóembereinek végtelen sora. Rossz embere nem is volt neki: az egész emberből kiáramló szeretetreméltóság és báj előtt le kellett rakni a fegyvert a szüle­lett rosszakaratnak is. Most szűkszavú távitat jelenti szegedi barátainak, hogy a ciókai pap nincs többé Szombalon halt meg, vasárnap már el is temették, anélkül, hogy a szerb meg­szállás alatt levő Csókára bárki is átmehetett volna barátai, vagy rokonai közül. (Rack Lipót városi tanácsnok sógorát 'gyászolja benne.) Farkas Szilárd mindszenti születés volt, deák­éveit Szegeden töltölte s a temesvári szeminá­rium elvégzése után hama:osan Szegedre ke­rült káp ánnak, ahol a vidám és elmés fiatal pap, a mindenki álial becézett Szdyi nagy ba­ráti körnek vált központjává. A hívek is ra­jongtak a mindenkihez előzékeny és prédiká­tornak is kiváló belvárosi káplánéit, aki hosz­szabb ideig adminisztrátora is volt a belvárosi pléb-niának. Innen került tizenöt évvel ezelőtt Csókára, amelynek soha még olyan népszerű papja nem volt, mint ő. A Zentával szemben levő torontáli faluban is szegedinek érezte ma­gát, sürün átszaladt itteni ba^átaiho?, viszont a szerény csókái paplak vendégszerető födele alatt is sokat virradtak meg szegedi írók és egyéb cigánylegények. A megszállás óta azon­ban egészsége is megrendült a csókái papnak — méj és vesebaj gyötörte —, kedélye is el­borult s csak kerülő uton érkezett róla néha egy-egy aggasztó hir. Nemesszivü patrónusa, Léderer Ariur, a mintagazdaságáról országszerte ismert csókái földesúr, akintk a plébános 15 éven keresztül minden este szívesen látott asz­taltársa volf, mindent elkövetett ugyan meg­mentésére, de előrehaladott baján nem lehetett segíteni. Az őszön beszállították a zentai kórházba, ahonnan mint gyógyíthatatlan beteg vitette ma­gát haza, hogy otthon halhasson meg, a csen­dos plébánia-házban, az ágya fölött vigyázó igy folytatta — Szavakkal nem tudom megköszönni ezt f az érdemeken felüli ünneplést és csak arra ké­rem Önödet, tartsanak meg jóemlékezeiükben a jövőben is. — Kereskedő vagyok és egyben ipőros is, tehát nem érdem, ha az ő érdekeiket szolgál­téin. £s nem érdem a jótékonyság sem, hanem ez is kötelesség. Hogy Móra Ferenc, ckire az egész ország csodálattal néz, eljött ide, az a legnagyobb kitüntetés, amit várhattam volna. Végül meghalott szavakkai köszönte meg mégegysier a — szerinte — érdemein fölül álló ünneplést. Az ünneplő közönség percekig felállva tap­solta Wimmer Fülöpöt. Üdvözlések. A jubileum alkalmából az ország minden részé­ből tömegesen érkeznek az üdvözlő sürgönyök és levelek. Báró Szterényi ezt a sürgönyt küldte a Kenderfonógyár cimére: „Lélekben önöknől vagyok, midőn Wimmer Fölöp vezérigazgatót ünneplik. Négy évtizeden át az or­szág közgazdaságának tett nagy szolgálataiért szivből köszöntöm kiváló ünnepeltet és ünneplőket. Kelemen Béla dr. ezt sürgönyözte: .Közhasznú, munkás közgazdasági tevékenységének mai jubilá­ris ünnepségén őszinte megbecsüléssel üdvözlöm: Weisz Fülöp, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank elnöke, meleghangú levelében a többi között eze­ket irja: „Végtelenül sajnálom, hogy hivatalbeli elfoglaltságom következtében nem valósithatom meg azon tervemet, hogy a szép ünnepélyen megjelen­vén élőszóval tolmácsoljam legjobb kívánságaimat. Fogadja tehát, igen tisztelt Barátom, ezúton igaz szerencsekivánságaimat és kérem, legyen meggyő­ződve arról, hogy én, aki immár csaknem egy fél évszázad óta figyelemmel kisérem az ön működé­sét, igaz csodálattal adózom az ön tevékenységé­nek és az elért szép eredményhez szivből gratulálok." Barczy István ezt sürgönyözte: „Wimmer vezér­igazgató urat jubileuma alkalmából őszinte nagy­rabecsüléssel « meleg ragaszkodással köszöntöm." Back Bernát Budapestről sürgönyözte a követ­kezőket : „Mai ünneplésen személyesen nem vehe­tek részt. Fogadd ezúton legőszintébb szerencse­kivánataimat. ódon feszület alatt, kedves könyvei és vadász­trófeái közt. A kikerülhetetlen véget maga jrt» meg néhány hét-el ezelőtt egyik szegedi barát­jának, akitől „az örökre elválók csókjával" bú­csúzott. Most aztán patrónusa küldi az értesí­tést, hogy isten csa-ugyan magához vette leg­hívebb szolgáját, aki annyi fényt árasztott maga körül e szomorú, világtalan világban. Alig volt hatvan éves. HalÉla hírét sokan fogadták megilletődéssel és sok baráti szív fogja emlékezetét megőrizni a c ókai papnak, akiről Móra Ferenc „A festő halála" cimü regényében a nsgyszivü falusi plébános alakját mintázta. — Dr. Menybárt Gáspárt a KANSz szegedi elnökévé választották. A Közszolgálati Alkal­mazottak Nemzeti Szövetségének szegedi cso­portja vasárnap délelölt tisztulifó közgyűlést tartott, amelyen dr. Menyhárt öáspár egyetemi tanárt elnökké választották. Az uj elnököt lel­kesen ünnepelték. A meleg ovációt meghatott hangú beszédben köszönte meg Menyhárt Öás­pár. Arra fog törekedni, mondotta, hogy szün­tessék meg végre azt a megkülönböztetést, amely edjig gyakorlat volt a fővárosi és a vidéki tisztviselők között — a vidékiek rovására, akik pedig éppen olyan fontos munkásai az ország egyetemes érdekeinek, mint a fővárosiak. Ezelőtt az egyetemeknél is megvoll ez a differencia.de hosszú küzdelem árán mégis sikerült annak ki­küszöbölése. A tisziujitó közgyűlésen az ügy­vezető elnöki tisztségre dr. Szenttamássy Miklós táblabírót, az alelnöki lisztségekre Faur Kornélt, Nagy Endrét, Kaufmann Qyörgyöt és dr. Szandtner Pált választották meg. A tisztújítás meglepetést is hozott, amennyiben Schmiedt Ferenc Máv. főfelügyelőt, a vaeuti műhely neves főnökét a közgyűlés többsége kibuktatta az al­elnöki székből. — Beazentelték Castagnetto herceg holt­testét. Budapestről jelentik: Castagnetto her­ceg holttestét hétfőn délelőtt szentelték be Budapesten Koszorút kü'döttek: Horthy Miklós kormányzó, Mussolini olasz miniszterelnök, 8 magyar kormány, Bethlen gróf miniszter­elnök, az összes követségek. A gyászszertartá­son résztvett Horthy Minlós konnányzó i8. A beszentelés után a holttestet Olaszországba szállították.

Next

/
Thumbnails
Contents