Szeged, 1923. november (4. évfolyam, 249-273. szám)

1923-11-18 / 263. szám

82BQBD Szeged, 1923 november 13 A zenei nevelés. A szegedi zeneélet fájának csenevész gyökerei nem nyúlnak nagyon messze: a mult század két utolsó évtizedében egy pár lelkes muzsikus próbálkozott a komoly zeneélet megteremtésével, de alig akadt néhány világjáró művész, aki Szegedre ellátogatott volna s bizony nem ritkán üres ház előtt muzsikált. A színházi zenekultura jobbadán operett előadásaiban állott és a néha-néha fellobbanó operakultusz lángja hamarosan elaludt. A háború előtti években Fichtner Sándor honvédzenekara adott havonta egy-egy szimfonikus koncertet, de a háború vészes vihara sok más kulturértékkel egyetemben ezt is elseperte. A forradalom kitörése idejében alakult meg a Szegedi Filharmonikus Egyesület zenekara, amely céltudatos munkával, jóbarátok lekicsinylő nyilatkozatával dacolva, a rosszakarók fumogáló megjegyzései ellenére is fontos zenei tényezővé vált és működését nemcsak Szegeden, hanem a fővárosban, sőt az •rszág határain tul is elismeréssel emiitik. A zenei élet megteremtésének legfontosabb kelléke a céltudatos zenei nevelés. Mi szükséges ehhez? Mik a nyugateurópai zenei nevelésnek alapfeltételei, mik vannak ebből meg Szegeden s mik azok, amiknek hiányossága akadályozza és megnehezíti a céltudatos munkát. A zenei nevelésnek három fontos tényezője van. 1. Zenei oktatás, 2. hangversenyek, 3. színház. A zenei oktatás nyilvános iskolák és magánoktatás utján történik. Sajnos, a szegedi zenei oktatás lehetősége nincs azon a nivón, amit Szeged mai fonios nemzeti pozíciója megkívánhatna. Eltekintve egy pár okleveles zenetanártól, a magánzeneokta'ók özöne árasztotta el a tanulni vágyókat. Aki látja, hogy legtöbb ilyen kézből kikerült .zenész" a zenei tudatlanságnak milyen magas fokán áll, még ha máskülönben tehetséges volna is, csak az tudja megítélni azt a. rettenetes romboló hatást, amit ezek a „zenei kuruzslók" a kultura ellen vé keznek. A városi zeneiskola, amelynek hivatása volna a budapesi zeneakadémiával párhuzamosan szerepelni, szép fellendülés után — sorvad. Tanári kara, mely a szegedi viszonyokhoz képest évekkel ezelőtt is kevés volt, folyton kevesbedik s az üresedésben lévő állások betöltésénél alkalmazott kicsinyes szempontok azt eredményezték, hogy évek óta betöltetlen ugy a hegedű-, mint a zongoratanári állás, nincs sem gordon-, sem fúvós-tanszak, dacára, hogy megfelelő tudásu és képzettségű szakerők állanának a város rendelkezésére. A zeneiskola továbbfejlődésének lehetősége a tanári kar létszámának kibővítésével és felfrissítésével volna csak lehetséges. Jól fizetett művészemberek, kiknek saját művészi képességének legalább is megtartására megfelelő anyagi dotáció áll rendelkezésére, alkalmasak csak arra, hogy a szegedi zenei nevelés alapja, mely a jövő generáció zenei nevelésének legfontosabb előfeltétele — jó kezekben legyen A második fontos tényezője a zenei nevelésnek a hangversenyek. Szegeden a zenekari hangversenyek rendszeresítése óta óriási fejlődést mutat a zenei élet. A rendkívül olcsó ifjúsági jegyek biztosítják, hogy a jövő generáció nem fog a zenei tudatlanság rémitő naivságában maradni és a nagy zeneszerzők nevei és müvei nem marad terra inkognila. A világjáró művészek szegedi hangve senyei az utóbbi időben örvendetesen növekednek, ami a szegedi zenei élet fejlettségét és magas nívóját bizonyítja. A hangversenyek fejlesztik a hallgatóság ízlését, fokozzák zenei tudását és egyeseket ambicionálnak továbbképzésre. A harmadik faktor: a színház, ahol ugy a vokális, mint az instrumentális zene mellett a színjátszó képesség is szóhoz jut. A szegedi sztnnáznak az utóbbi években nem volt terv szerinti zenei programja. Kapkodva, muszájból dobtak be opera-előadásokat s igy a szegedi opera-előadások jóindulatu kritika szemével nézve "^'"egesség minden jelét magukon viselték Hogy éveken keresztül 16-18 zenész játszott a zenekarban, avval adtak elő operákat, az csak az illetékesek elnézése mellett volt lehetséges. Most megváltozottnak látszik a helyzet. A színigazgató maga is muzsikus ember és a zenekar felfrissítésével igyekszik a hiányokat pótolni, de 21 tagu szerződött zenzészből álló zenekarral komoly opera-előadásokat tartani lehetetlen. Az ambíción kivül ehhez nagyen sok szükséges, legelsősorban tervszerű kiépítése a fejlődés lehetőségének. Kórus nélkül nem képzelhető el jó opera-előadás, ehhez pedig nem elegendő a létszám, oda muzsikális, énekelni tudó emberek kellenek, amit csakis a szegedi dalárdákkal karöltve volna lehetséges megszervezni. A kiegé zitett zenekar, jól megszervezett kórus egyedül biztosíték arra, hogy a szépem fejlődésnek induló dalmű-kultusz mélygyőke ret verhessen. A színház könyvtárának birnia kell mindszon operák anyagát, amik vidéki színpadon előadhatók. Gondos készültséggel, fokozott ambícióval kell törekedni arra, hogy mindaz, ami színpadon és zenekarban történik, a zeneizlés fejlesztésének legyen az istápolója. Ha e három tényező: a színház, hangversenyek, zenei oktatás harmonikusan összeolvadnak, biztosítva lesz, hogy Szeged zenei élete, a nyugateurópai városokhoz hasonlóan az igaz művészetet szolgálhatja. Dr. K. /, A szegedi kistrafikosok valamennyien államhitelt kérnek. (A Szeged tudósítójától.) A kis'rafikosoknak régi kívánsága teljesül: megkapják az állami hitelt, amire üzletük folytatásához nagy szükségük van. A dohányáru ugyanis olyan nagy mértékben drágult, hogy a kistőzsdéseknek ma tetemes összeg kell az árubeszerzésre. Meglehetős nagy pénzekért csak kismennyiségü dohánynemüt kapnak, holott a forgalmat nem apasztotta az áremelés. Mint minden eddigi drágulásnál, most is csupán az első két-bárom hétben csökkent a fogyasztás, nem azért, mintha a dohányosok ezrével váltották volna be az irtózatos fenyegetést, hogy most már igazán leszoknak a dohányzásról, hanem azért, meri a bekövetkező drágulás biztos hirére mindenki, aki tehette, nagyobb készletet vásárolt előre. Az állami hitelt többszöri sürgetésre kapják meg most a kistőzsdések. Valamennyi szegcdi MMMMMMMMWMMMAMMAMMMMIIMI .^IVMl^H^fli^VWWW^^V^MVM^WMWN* Hatvan százalékkal csökkent a paprikaforgalom. hogy a paprikaexportörök külföldi cégek Magyarországon levő koronatartozásaiért adhassanak el paprikát, ez az eljárás azonban nagyon körülményes, mert minden egyes esetben egy harmadik személy beiktatását teszi szükségessé, ha meg is kaphatják az exportörök igy árujuk teljes értékét. — A jelenlegi helyzetben a paprikaexport igazi fellendítését csakis a deviza beszolgáltatásának kötelezettsége alól való teljes felmentése után lehtf trafikost becitálták a napokban a nagytőzsdére, ahol közölték velük a föltételeket. Iveket kaptak, amelyekben vagyoni viszonyaik felől kell felvilágosítást adniek. A föltéte ek, amelyek mellett hitelt kapnak, lényegekben a következők : Hitelként minden kistrafikos igény beveheti az 1923 szeptemberi üzleti forgalma értékének felét. Ez a szegedi kistrafikosoknál átlag 1—3 millió korona. A három millió már tulzófok, mert igen kevesea vannak olyanok, akik ezt elérik. A hitelt 10 évre kapják, 21 százalékos kamatra. Ha ingatlanuk van, akkor arra a kölcsönt betáblázzák, ha nincs, akkor két megfelelő kezest kell megnevezniük. Értesülésünk szerint a szegedi kistőzsdések az állami hitelt valamennyien igénybe akarják venni. (A Szeged tudósitójától.) Sok szó esik az utóbbi időben a magyar paprika válságosra fordult helyzetéről. A mostoha körülmények — talán az illetékes körök rövidlátása is — kiszorították a magyar paprikát a világ piacairól, amelyeken pedig a háború előtt korlátlanul uralkodott. A paprikaexport nagyarányú visszaesése veszélyes helyzetet teremtett a szegedi papvikatermelés és paprikafeldolgozás számára. A szegedi paprikaforgalom az utóbbi időben hatvan százalékkal csökkent, ami nagyon érzékenyen érinti azt a többezer embert, aki a paprikatermelésből él Szegeden. A magyar paprika válságos helyzete ügyében kérdést intéztünk dr. Tonelli Sándor kamarai főtitkárhoz, aki a következőket mondotta: — A magyar paprikát a spanyol paprika Szorította ki a külföldi piacokról, pedig a spanyol paprika nem is paprika, csak a magyar paprika egyik rokonnövénye és a neve sem azonos, pinceptonnak hívják. Abban különbözik a magyar paprikától, hogy hiányzik belőle a capszicin, amely a magyar paprikának azt a jellegzetes édes-csipős izét adja. Ez az oka annak, hogy a spanyol paprika megfesti nagyon az ételt, de izt, zamatot nem ad. A spanyol kereskedők a háború előtt nagymennyiségű magyar paprikát vásároltak és azzal ízesítették meg a saját árujukat, a magyar paprikakereskedők pedig a mennyiség szaporításáért keverték árujukat spanyol paprikával. A spanyol paprika rosszabb minősége ellenére erősen ven az utódállamokban a magyar paprikat. Az utódallamokban egyre nagyobb mennyiségeket importálnak Spanyolországból. Ennek az oka abban is keresendő, hogy nekünk nincsenek kereskedelmi szerződéseink az utódállamokkal és azok, politikai okokból is, inkább a spanyol piacot keresik fel. hzen a helyzeten egyoldalulag nem lehet változtatni, de van a magyar paprika háttérbeszoritásanak egy olyan speciális oka is, amely az érvényben levő kormányintézkedésekben rejlik, a devizarendszerben. - A spanyol kereskedő ugyanis, amikor eladja a paprikáját, az érte kapott külföldi valuták fölött teljes -egészében szabadon diszponálhat A paprikát exportáló magyar cégek azonban ha idegen valutáért adják el árujukat, nem a valosagos értéket kapják meg érte, hanem csak a Devizakozpont fiktív árfolyamértékét, ami gyakran harmincötnegyven százalékos veszteséget jelent számukra. Ez ellen a paprikakereskedők már többször felszólaltak és körülbelül egy hónappal ezelőtt az iparkamara is felterjesztéssel fordult a földmivelésiigyi miniszterhez, hogy a nyomasztó versenyviszonyokra való tekintettel mentesítsék a papnkaexportöröket a devizabeszolgáltatás kötelezettsege alól. A gyógyés ipari növény forgalmi iroda közbeja/asára adtak ugyan bizonyos engedményt, megengedték, I • Dr. Tonelli Sándor nyilatkozata hűen tükrözi vissza a paprikaexport belföldi akadályait. A külföldi piacokon a helyzet azonban már annyira megromlott, hogy nem hiszünk a devizarendszer megváltoztatásának varázslatos hatásában. A dolog ugyanis ugy áll, hogy az utódállamokban a paprika ára jávai sokszor ötven százalékkal alacsonyabb, mint a magyar paprika belföldi ára. Az amerikai piacokat pedig teljesen elhódította már Spanyolország és ebben nagy része van annak, hogy Magyarország elvesztette egyetlen tengeri kikötőjét, Fiumét. Spanyolország paprikaexportőrjeinek kalkulációjában a vasúti költségnem szerepel, a magyar paprikaexportőröknek az árut előbb vagy a hamburgi, vagy a trieszti kikötőbe kell száliitaniok, ami az anyagi veszteségen kivül nagy időveszteséget is jelent. A spanyolok paprikája három hét alatt kiérkezik Amerikába, a magyar paprika utja eltart sokszor három hónapig is. Ezek olyan körülmények, amelyek nem igen változnak meg a devizarendszer megváltoztatásával, mert hiszen a háború teremtette helyzet következményei. Magyarország, míg a viszonyok nem változnak meg, nem számithat az amerikai piacra, de az európai piacokat nem szabadna elveszítenie, illetve vissza kellene szereznie. A visszaszerzés lehetőségének egyik legfontosabb előfeltétele pedig a devizarendszer megreformálása. Tee,°" Belvárosi Mozi Pénztár 582. Novtmber hó 19., 2ü. és 21-én, hétfőtől szerdáig WCRNCR KRAUSS ezidei legújabb filmje: Tao-Tai Szerelmi történet a napkelet országából 7 felvonásban. Főszereplő: WERNEH KRAUSS. - Azonkívül: Kutya-kutya tarka. Amerikai burleszk 2 felvonásban. Előadások kezdete: 5, 7 és 9 órakor. Ne vegyen írógépet Wirth és Üveges ^Szt- °™-tér 5Telefon 3-45.