Szeged, 1923. november (4. évfolyam, 249-273. szám)

1923-11-16 / 261. szám

Egyes siáiw ára 400 korona •nrfceirftog és kkuMhlvatll t Deák Fareao-ntea 2. (FSreállskolával szembe*.) Teteted 13-33.A .Szeged* megjel*•t hétfő kivételére) mindea Up. Egyes szám ára 400 konoa. Előfizetési árak: Egy húnapri Szegeden BOOO,Budapctltn é« vidéken 6300 kor Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 75, egy hasábon 150, mástél hasábon 225 K. Szövegközi 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 150,kövér betűvel 300 K. Szövegközti közlemények soronként 1200. Nyilttér, családi értesítés 2400 K. Többseöri feladásnál árengedmény IV. évfolyam. Szeged, 1923 november 16, PENTEK. 261-ik szám. Bent a bárány ... jó, bogy Reynald szenátor ur és Ballero főszerkesztő ur éppen akkor járnak nálunk, amikor megkérdőjelezve kering a magyar sajtóban az a hir, hogy a csehek megint el akarják gáncsolni a magyar kölcsönt. Valami olyan indokolással, hogy a nagyántánt az osztrák kölcsön iránt is kelleténél nagyobb érdeklődést tanúsított annak idején, mindenesetre nagyobbat, mint a cseh kölcsön iránt, minek kelljen ennek most már a magyar esetben is megismétlődni ? Valami ilyen indokolás: mondjuk, mert nem egészen lehet kivenni, miről van szó a kérdőjeles rémhirben. Azaz, hogy a lényeget ki lehel venni. A lényeg az, hogy Msgyaroiszág gazdasági talpraállását mirden módon meg kell akadályozni. Ha más ürügy nincs rá, az is jó, hogy „minek zavarod az én vizemet?" Holott ismeretes a phaedrusi meséből, hogy a bárány nem zavarhatta meg a patak vizét, mert a farkas állt följebb és ő felőle folyt a viz a bárány felé. Eszünk ágában sincs a cseh oroszlánt komoly farkasnak nézni, holott két fórka is van neki hozzá és magunk se vagyunk hajlandók a bárány szerepét vállalni, akit végre is széttép a farkas. De eszünkbe kell jutni ennek az elmés állatmesének, amely mindennepos az életben is, a történelemben is, de talán sehol soha olyan phaedrusi tökéletességgel nem játszódott le, mint minálunk, ennél a farkasok gyűrűjébe szorult bárány-országnál. Jó, hogy az előkelő vendégek éppen most járnak itt s a maguk szemével láthatják, bogy mennyire veszélyesek vagyunk mink, dühös magyarok, higgadt, nyugodt, emberséges, békeszerető szomszédainkra, csehre, szerbre, románra, akik állig felfegyverkezve Őr2ik a világ békéjét Európa keletén. Most a maga szemével láthatja a két előkelő és nyilván jőszemü francia, hogy egy nekibőszült nemzet földjén jár-e, amely fejjel akar menni a falnak, vagy egy józan nemzetén, amely nyomoiba döntötten és hideg fejjel keresi az életlehetőségeket? Hideg ftjiel, ha nem apathikus lemondással és lomha ksbu'tsággal is. Mert aljasság volna azt kivánni tőlünk, hogy ne várjuk mindnyájan annak az órának az eljövetelét és ne higyjünk az eljövetelében, amely a törvény és természet rendje szerint el fogja hozni a mi igazságunkat. Ehhez éppen olyan emberi jogunk van, amilyen volt a franciának ahhoz, hogy ötven éven át várja Elzász felszabadulását és Reynald szenátoréknak nagyon meg kellene bennünket vetniök, ha bennünk nem volna annyi ragaszkodás ezeréves örökségünkhöz, amennyi ő bennük volt az ezer év alatt mindig lapda gyanánt ide-oda dobott Alsatiához. Az integer Magyarország gondolatát csak az utolsó magyar sziv átszúrásával lehetne elpusztítani. De ez a gondolat nem felforgató, nem rombo'.ó, nem háborúkat inditó, ez természeti törvény, amely teljesedni fog, mikor itt lesz az ideje. Oktalanul siettetni és katasztrófát felidézni senki komoly ember és semmi felelős tényező nem akarja. Aki akarja, az vagy eszeveszett kalandor, vagy egyszerűen eszeveszett. Mivel lenne ez az ország veszedelmes derék szomszédura? Talán maximált hadserege teszi félelmessé három ország százakkorra fegyveres népére? Talán a fütykösökkel nem bírnak versenyezni a gépfegyverek és ágyuparkok? Ki hallotta azt, hogy egy ország háborúra gondoljon százezer koronás búzaárak mellett? „Minek zavarod a vizemet?" — ezt teszi mindaz a komikus ráfogás, amivel farkasaink illetnek bennünket. Reynald szenátorék a maguk szemének higyjenek, amellyel látták egy nagy kulturának a visszfényét, amely lebuktában is világit, mint a napáldozat. Látlak egy pusztuló országot, amelynek minden vágya: békében élni, békében dolgozni, hogy legalább ami a múltból hiegmaradl, azt át tudjuk menteni a jövendőnek. A kisántánt politikája, amely a jövendőnket is el akarja pusztítani, a Balkán szellenének álarcos betörése a nyugat politikai erkölcseibe, aminek aztán igazán áldozatul eshet Európa békéje. Ezt mondják el a magyarokat tanulmányozó franciák otthon s ezzel szolgálatot tesznek nemcsak a mi hazánknak, hanem a magukénak is. Két nappal később ül össze a nemzetgyűlés. (A Szeged budopesti tudósítójától.) A szokásos pénteki minisztertanácsot ezen a héten csütörtökön tartotta meg a kormány, aminek oka abban rejlik, hogy a Népszövetség kiküldöttei a magyar delegá usokkal együtt pénteken hagyják el Budapestet. A csütörtöki minisztertanács a magyar delegátusoknak a szükséges utasításokat adta meg. Szóba került a Ház összehívásának kérdése is. Értesülésünk szerint a kormány eltért eddigi tervétől, nem huszadikára hívja össze a nemzetgyűlést, hanem csütörtökre, vagy péntekre. Egyébként Nagy Emil igazságügyminiszler az Ulain-ügy ben indított vizsgálat befejezése után — ami már a közel jövőben várható — a sajtó utján ismertetni fogja a vizsgálat eredményeit és egyúttal közli a kormány további céljait is ebben a kérdésben. A londoni kölcsönűgyi tárgyalások. Péntek este utaznak Londonba a magyar delegáció ttgjai. Mfgát a kölcsönt Londonban fogják financizálni. Halljuk, bogy a magyar delegáció tagjai az angol pénzügyminiszterrel és azon angol bankárokkal fognak tárgyalni, akik résztvesznek a kölcsön folyósításában. A kölcsön fedezésére a magyar állam jövedelmei adják az évi annuitást, amellyel Magyarország letörleszti a külföldi kölCBönt. Londonban fog eldőlni az is, hogy az a federet, amelyet a magyar kormány a kölcsön biztositékául felajánlott, kielégíti-e azokat, akik Magyarország részére a kölcsönt adják. Zichy János pártalakitása. A Zichy János pártalakitásáról közreadott híreket különböző módon cáfolják. Erre vonatkozólag megállapítják, hogy sem Zichy János gróf, sem az ő lapjai nem cáfoltak, a pártala- \ Anglia nem tiltakozik a trónörökös hazatérése miatt. kitás munkálatai folynak, még pedig teljesen legális politikai formák között. \ A parlamenti bizottságban befejezték a földreformnovella tárgyalását. Ma délelőtt folytatták a fö'dreformnovella tárgyalását. A tárgyalás a 25. §-nál kezdődött. A 25. §-nál egy uj második bekezdést iktattak be, valamint a 25. és 27. §-nál is némi kis módosítást tettek. A 28. §-t változatlanul fogadták el. A bizottság ezután áttért a 12. § tárgyalására. A 12. §-t eredeti szövegében lényegtelen módosításokkal fogadták el. Létay Ernő az igénylők jogairól lett még indítványt. Az előadó ezután azt kérte, hogy az együttes bizottságok kérjék a sürgősség kimondását. Az együttes bizottság az indítványt elfogadta. Ezután Baross János szólalt fel. Köszönetet mondott az együttes bizottságnak és mindazoknak, akik az előkészítés munkájában résztveitek. Nagyatádi megköszöni az elismerést és kifejti, hogy bizonyos körök nem átallották, hogy megkíséreljék a földreformnovella tárgyalás meggáncsolását és hamis beállításban olyan színbe igyekeztek feltüntetni a földreformot, mint amely a kölcsönbizottság munkájának megakadályozására alkalmas. Kijelenti, hogy ugy ö, mint a kormány elhatározta, hogy a novellát mielőbb tető alá juttatja. A pénzügyi bizottság szardán tárgyalja le a költségvetést. A nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága szerdán délután ül össze, hogy letárgyalja a számvevőség költségvetés-tervezetét. Az fllés másik tárgya az inségadó ügye lesz, amellyel a városok kongresszusának állandó választmánya foglalkozott a mult héten. A Chicago Tribüné jelentése szerint az angol kormány arról érlesitette párisi nagykövetét, hogy Nagybritannia a volt német trónörökös ellen semminemű eljárásban nem vesz részt, sőt még a volt császár esetleges visszatérése ellen sem tiltakozik. Az angol kormánynak az a véleménye, hogy a szövetségesek kezében nincsen hatásos kényszerítő eszköz, sőt még Kamburg és Frankfurt megszállásával sem lehetne a volt trónörökös kiutasítását kikényszeríteni. Mussolini a maga részéről semmiféle katonai, vagy haditengerészei lépésben nem kíván részt venni. Belgium pedig az amerikai közlemény megjelenése óta tartózkodóan viselkedik. A brüsszeli kormány kifejezte, hogy nem rendelkezik csapatokkal egy ujabb megszállás céljaira. Párisi jelentések szerint a belga kernarában három interpellációt terjesztettek be, amelyekben a kormányt felszólítják, hogy követelje a német trónörökös kiszolgáltatását. Nyugalom Münchenben — drótakadályokkal. A november 13 ról 14-re virradó éj;el Kahr áliamfőbiztos hivatalát Oberwiesenfeldből a 9. védeiőgyalogezred társas körenek épületéből a felső bajorországi kormánypalotába helyezték vissza. Ennek azt a jelentőséget tulajdonítják, hogy Münchenben újból helyreállott a viszonyok általános megszilárdulása. A Maximiliam-stras- | sen levő kormánypalotára már ki is is tűzték a fekete-fehér-vörös lobogót. A csapatok elzárták a teret s a biztonság kedvéért drótakadályokat állítottak fel. Nem állitják birodalmi törvényszék elé Hitleréket. Müncheni jelentés szerint Bajorország visszautasította a birodalmi kormánynak azt a követelését, hogy a Hitler-puccs szervezőit elitélés végett birodalmi törvényszék elé állítsák. Tetőpontján a ruhrvidéki váleég. A súlyos gazdasági válság a Ruhr-vidéken elérte a tetőfokát. November 30-ra valamennyi munkás és egyéb alkalmazott felmondott, mert a düsseldorfi tárgyalások a franciákkal meghiúsultak és a munkaadók nem képesek az üzemet folytatni. Párisból jelentik, hogy a szövetségközi műszaki bizottság és a rémet nagyiparosok között tegnap véglegesen megszakadtak a tárgyalások. Fél kiló hus — kétbillió márka. Egy font marhahús félbillió márka, egy font disznóhús kétbillió márka, barna kenyér 210 milliárd, fehér kenyér 410 milliárd. Réz Járadék-pfenningek. A birodalmi pénzügyminiszter hirdetménye