Szeged, 1923. november (4. évfolyam, 249-273. szám)

1923-11-14 / 259. szám

Egyes Mám ára 400 korona IwlM^lliti ís ttadftHvaM) • Deák Ferenc-otca 2. (Fö• eáliskolával szemben.) Telelőn 13-33JI .Szeged* megjelelik bétfö kivételével minden wp. Egyes szám ára 400 koMOJL Elöiizetési árak: Egy Moapi* Szegeden 60UU,Budaawten te vidéken 6500 kot. Hirdetési árak: Félhasibon ) na. 75, egy hasábon 150, másfél hasábon 225 K. Szövegközi 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 150, kövér bettvel 300 K. Szövegközti közlemények soronként 1200. Nyilttér, családi értesítés 2400 K. Többszöri feladásnál árengedmény IV. évfolyam. Szeged, 1923 november 14, SZERDA. 259-ik szám. A beugratottak. Tebát nem akarták felforgatni az országot, nem akarták Hitler zsebrákjait behozni, nem akarták a zsidókat agyonverni, se a liberálisok fejeit levagdosni, még a minisztereket se akarták elkergetni, arról meg természetesen nem is álmodtak, bogy fik Öljenek a helyükbe, — de hát akkor mit akartak, a fajvédő Hadúr szent nevére? Nem lehet tudni, mert fik maguk se tudják. Csak annyi bizonyos, hiszen fik maguk mondják, hogy fik mind jó fiuk, ártatlan fehér galambok, hóiiszta bárányok, akiket beugratott ebbe a csúnya ügybe az a Döhmel, az a csúnya vasárossegéd, aki a mázolósegéd nagykövete volt a budapesti fajvédők udvarában. Szemere ur, aki az „államszerződést" aláirta, mint első magyar nemzeti géniusz, azzal mentegetődzik, bogy fi semmit nem tud a világon, még németQl sem tud. (Ami becsületére válik mint magyar nemzeti géniusznak, ellenben nem válik diszere a miniszteri tárca igényifijének.) Bobula ur, a második számú nemzeti géniusz azzal vágja ki magát, hogy fi amerikai állampolgár, de azért nem Ameiikát akarta megmenteni, hanem Magyarországot, még psdig nem puccs által, hanem egy buszonötmillió dolláros kölcsönnel, amit azonban Bethlen István gfigösen elutasított. (Mert Bethlen István tudvalevőleg rendkívül gőgCs ember külföldi kö rönök d> >gában.) Végre maga Ulain Ferenc, a fősámán, vagy kurzus-arkangyal, vagy az ördög tudja, mi a fütyülős fülemülének kell stílszerűen tisztelni, — szóval a nemzet prókátora kijelenti, bogy pz „államszerződést* ő legkevésbé tartja komolynak, sőt határozottan az a véleménye róla, bogy az gyerekes dolog és most már ő se érti, hogy öt, akármilyen jóhiszemű, naiv ember, hogy ugrathatták ebbe bele. Ezeket olvasván sok mindent gondolnak az emberek, többek közt olyanokat is, amiket mi nem vagyunk hajlandók leírni, mert mi a más gondolataiért nem felelhetünk. Mi a magunk részéről való igaznak vesszük a szegény beugratott emberek védekezését és egy szóval se mondjuk azt, hogy ezek az összeesküvők nem tartoznak a bátor összeesküvők közé, akik akkor is állnak az igazságuk, vagy a hóbortosságuk mellett, ba az ügyük elbukott. Mi nem firtatjuk az), hogy az „államszeuődéi" melléklete gyanánt összefogdosott bajorokat minek hozták ide előlegnek azok, akiknek semmiféle komoly szándékuk nem volt a bajorokkal. Lehet, hogy puszta jószívűségből mint nemes emberbarátok bivlák meg szegény összeszáradt belü fiukat a magyar Kánaánba a kecskeméti disznótorok szezonjára, hadd vessék ki a nyavalyásak a drágát a hasukból. Mi nem vetjük fel a kérdést, bogy akkor is ilyen beugratott embereknek vallják-e magukat Ulain és r-ittya társai, ba Hitler ma Németország diktátora és ők Magyarország diktátorai. Mi készpénznek vesszük, amit vallottak: bogy őket, zöld gyerkeket vásott fiuk beugratták ebbe a pajkosságba és ők éopen ugy nem ludták, mit cselekszenek, mint anc^y a részeg ember nem tudja. Mi ennek az enyhítő körülménynek az ismeretében abba is belenyugodnánk, ha nem statáiiális biróság elé állítanák őket, hanem gyermekbiróság elé. Azonban ... Igenis, van egy „azonban" is. Ha Ulain és társai inkább szánalmat érdemelnek is, mint virgácsot, a felbujtókkal irgalmatlanul el kell bánni. Hogy kik lehettek a felbujtók, ahhoz nem kell inkvizíció, azt úgyis tudhatja mindenki. A felbujtók csak azok lehettek, akik ebben az országban évek óta veszélyeztetik a békés polgárok nyugalmát. Akik fenyegetődzé8eikkel nemcsak az itthonvalókat rémitik meg, hanem odakint is rossz hírbe keverik az országot. Akik mindenféle titkos társulatok boszorkánykonyháján rémséges varázsigék mormolása mellett keverik a mérget Hungária számára. Akik folytonosan összeesküvésekel szőnek, hála istennek, mindig olyanokat, amik nem sikerülnek, de ssjncp, mindig olyanokat, amiknek ügyetlenül bogozott hurkai közt is mindig ügyesen ki tudnak bújni a megtorlás elől. Nekünk erős a gyanúnk és tessék megfigyelni, talán igazolódni is feg: begy ezek a szegény Ulainék e^y öidOgi cselszövCj áldozatai: az októbristák, a szabadkőművesek, a liberálisok ugratták be őket, egyszóval: a zsidók ... A bajor nacionalisták Kahr ellen fordulnak.. A hangulat mindinkább Kahr ellen fordul Különösen, mióia racionalisták és egyeteni hallgatók álltak a Hitler-mozgalom élére. A diátok tegnapi tüntetését ugyan feloszlatta a védőrség, de a hangulat rendkívül ugatott. Többen azt kiáltották, hogy Kahrt meg kell ölni. mz egyetemi hallgatók ujabb heves tüntetést rendezuk Kahr ellen és Hitler mellett. Erhardfot hazaárulónak bélyegezték. A bajor kormánynak sz a szárdéka, hogy Hitlert kiutasítja és áttoloncolja a határon. Luderdorff a miniszterelnökhöz nyilatkozatot küldött, amelyben közli, hogyha nem adják meg neki azon engedményeket, amelyeket mozgási szabadsága étdekében a bajor kormány számára biztositolt, önként vizsgálati fogságba megy. Mint a Vorwarts müncheni tudósítója jelenti, hétfőn délután az oltani egyetemek diákgyülést tartottak, amelyen a hangulat igen izgatott volt, mint szombaton este. Azegye'emek és technikai főiskolák rektorai hiába igyekeztek az ifjúságot megnyugtatni. A hiábavaló kísérlet után a diákok az utcára vonultak és tüntető menetet próbáltak alkotni. Erre következett az egyetemek há(om napra való bezárása. Az egyetemi hallgatók és a birodalmi véderő összeüközése alkalmával az egyetem elölt többek közt Sauerbruch tanár, titkos tanácsos is megsebesült. A tanár fejének hátsó részét puskatus ütés érte. Saueibiuchnsk kórházba kellelt mennie. Kahr kaszárnyában lakik. Kahr állambiztos a puccs óta nem a kormányhatóság épületében, banem a 19. ezred kaszárnyájában tölli az éjjeleket. távoztak. Erre Seeckt elrendelte a nyomdász sztrájk vezeifiinek a letartóztatását. Ugy látszik azonban, hogy az egész birodalomban el fog harapózni a sztrájk. A jóvátételi bizottság megvizsgálja Németország fizetőképességét. A jóvátételi bizottság mai ülésén egyhangúlag elhatározta, hogy a lehetőség szerint meghallgatják a német delegátusokat a német birodalom fizetőképessége ügyében a német kormány 1923 október 24-iki javaslatának megfelelöleg. Az időpontot még nem állapitolták meg. A bizottság egyhangúlag elhatár zta továbbá, hogy & német delegátusok meghallgatása után megvizsgálja, vájjon szükséges-e szakértő bizottságot kinevezni, hegy a német birodalom pénzügyi helyzetét vizsgalat alá vegye. A szeparatisták terjeszkednek. Limburgban a szeparatisták ma délelőtt bevet ék a csupán gyenge rendőri erfivel megszállott városházát. A polgármester a tisztviselők sorsáról még semmit sem tudnak. A postahivatalt körülzárták a szeparatisták. Stinnes megegyezett a franciákkal. Stinnes a rubrvidéhi nagyiparosokkal valamennyi pontban teljes megegyezésre jutott a francia megszálló hatóságokkal. Német-francia megegyezés a vasutakról. Vasárnap délután megegyezés jött létre a németországi vasutak megbízottja és a szövetségközi vasúti igazgatás közt a rajnai és a Ruhr-területen való vasutakra nézve. Terjed a berlini nyomdászsztrájk. A vasutasokkal is megegyeztek a franciák, A nyomdászsztrájk veszedelmes fordulatot vett. ; Az Havas megerősíti, hogy a németekkel a Seeckt tábornok rendeletének csak mintegy 3000 vasutasok visszatéréséről szóló elvi megegyeszedő engedelmeskedett, több mint 10.000 ellene szegült. Hét ótakor megjelentek ugyan a nyomdában, de nem állottak munkába és elzést aláírták. A francia és belga kézben lévő vasutak 120000 vasutas közül 90.000-et vesznek vissza. Vilmos császár hazakészül. Frigyes Vilmos exlrónörökös után most II. Vilmos is útra készül. A jelek azt mutatják, hogy Vilmos nemsokára ismét német földön lesz. Ezt a hírt, amely nem is lehetett meglepő az előzmények után — igen érdekesen legelőször francia forrásból ielegrofálták szét a világ minden részébe. Ezek a párisi hirek lehet, hogy még kissé koraiak és kissé túlzottak, fzonban annyi tény, hogy Vilmos császár el szándékozik hagyni a doorni kastélyt és nem marad tovább Hollandiában, hanem mihelyt lehetséges, átlépi a német határt. Doorni jelentések szerint tegnap a volt német császár 12 útlevelet kapott a maga, valamint kísérete számára, hogy visszatérjen Németországba. A hdland kü'ügyminisztérium egyik hivatalnoka Doornba utazott, hogy tárgyaljon a volt német császárral. Ezt az utazást kapcsolatba hozzák Vilmos készülődéseivel. Tegnap délután titkosjegyü távirat érkezeit Doornba Németországból, délután egy órakor pedig'tanácskozás volt az egykori uralkodó és meghitt környezete között. Négy órakor azután Kahn ur látogatását fogadta a volt császár, aki a hollandi kormány egy magasrangu tisztviselője. Az Echo de Paris btüsszeli távirata szerint a Gazetta is hasonló jelentést adott ki és hozzáteszi, hogy december 4 én akarják a Hohenzollern-monarchiát visszaállítani s vagy a volt császár, vagy fia fog a porosz trónra ülni. Az extrónörökös már a sziléziai Oelsbe érkezeit. Tüntetések sem útközben, sem megérkezésekor nem voltak. Az angol sajtó izgalmat jelez. A Times azt irja, hogy a volt trónörökös Németországba való visszatérése erős izgalmat okozott Londonban. A Reuter Ügynökségnek a vott trónörökös németországi uljáról szóló egyik közleménye a következőkkel végződik: A volt trónörököst a versaillesi szerződés nem említi. Még ha a volt császárról volna is szó, akkor is csupán Németországhoz lehetne tiltakozást intézni, nem pedig Hollandiához. A szövetségesek követelik a trónörökös kiszolgáltatását. Brüsszelből jelentik: Miután a volt német trónörökös a háború bűnöseinek listáján szerepel, a belga kormány a nagykövetek konferenciájának minden intézkedését támogatni fogja. A francia álláspont az, hogy a versaillesi szerződés kötelezi Németországot a volt német trónörökös kiszolgáltatására.