Szeged, 1923. november (4. évfolyam, 249-273. szám)

1923-11-14 / 259. szám

SZEGED Uj választások Angliában. (A Szeged tudósítójától.) Cobden Richárd év­tizedes harcainak eredményeképen lett Anglia szabadkereskedővé és közel száz évig vihetett minden ország vámmentesen árut Angliába. Egészen a modern angol imperializmus meg­teremtőjének, Birmingham egykor .vörösen ra­dikális" po'gármesterének, Joseph Chamberlain­nek feliépéig nem is mert senki nyiltan a szabadkereskedelem elve ellen harcot hirdetni, de 1903 tói fogva, mikor Chamberlain először hirdette, hogy az angol világbirodalom tág és laza kerekeit csak a „tariff reform", a védvámos rendszerre való á'térés fűzheti sorosabbra, a konzervatív párt programjának ez egyik sarka latos pontjává vált. Az angol konzervatív párt természetesen első feladatának tekinti most, hogy uralomra jutott, azl, hogy áttérjen a védvdmrendszerre, kivált miután a most Londonban éppen ülésező biro­dalmi konferencia is emellett foglalt állást. Az angol parlament mai összetétele mellett a kon­zervatív pártnak több, mint kétharmad többsége van, igy nem lenne kétséges annak a bilinek a A rendőrség letöri a hazárdjátékot. sorsa, amit Stanley Baldwin a védvámos ke­reskedelmi rendszerre való áttérésről nyújtana be és mégis a ma érkezett londoni táviratok jelentik, hogy az angol miniszterelnök bejelen­tette az alsóházban, hogy felhatalmazást kért és kapott V. György királytól a parlament fel­oszlatására és az uj választások kiírására, mert Stanley Baldwin szerint, olyan fonios kérdés­ben, mint a védvám és szabad sereskedele n között va'ó választás kérdésében egyedül a nemzet van hivatva dönteni. Az uj választások minden valósiinüség szerint már december ötödikén és hatodikon lefolyni fognak. Csodálatosképen mi ismerünk országokat Európa keletén, melyek még ennél is nagyobb és súlyosabb kihatású kérdésekben sem tartják fontosnak a közvélemény ítéletének kikérését és tudunk minisiterelnökökrő1, kik ellentétben angol kollégájuktól, mitől sem félnek jobban, mint éppen a nép véleményének megnyilvánulásától, melyre Anglia prima minisztere mindenkor oly sokat adott. (A Szeged tudósítójától.) Mintegy hat héttel ez­előtt részletesen beszámolt a Szeged arról a nagy­arányú hazárdjátékról, amely már régebben folyik nemcsak az egyes kávéházakban és bizonyos ka­szinókban, hanem rendkívül sok magánlakásban is. A rendőrség azóta fokozott figyelemmel kiséri mindazokat a nyilvános és magánhelyiségeket, amelyekről bizalmas jelentések érkeztek többször is a rendőrkapitányság vezetőjéhez. A detektívek ezeknek a jelentéseknek alapján — amelyeket rend­szerint olyan emberek szolgáltattak a rendőrség­nek, akik szinte egész vagyonukat elvesztették ezekben a titkos játékbarlangokban — indultak el és ma már ennek a többhónapos munkának meg van az eredménye. 8 [A rendőrségen teljesen tisztában vannak azzal, hogy melyek azok a helyek, ahol a hátsó termek­ben és eldugott fülkében rendszeresen iizik a hazardjátékokat, a chemin de fer-t, a baccarat és a makaó-t A detektívek — akik teljesen észrevét­lenül és spontán jelentek meg ezeken a helyeken — meglepő eredményről számoltak be a kapitány­ság vezetőtisztviselőinek. Megállapították, hogy az utolsó időkben egyes kávéházakban — ame­lyek nem is esnek messzire a város központjától — már nemcsak az esti és éjszakai órákban ját­szanak különböző kétes egzisztenciák hazárd­játékot a belső, titkos szobákban, hanem a leg­utóbbi hetekben egyes társaságok már fényes nap­pal is a kártyaasztaloknál ülnek és feltűnő nagy összegekben játszanak makaót. Az egyik igen elő­kelő kávéházban déli tizenkét órakor — egy detek­tív jelenlétében — milliós tételekben phemineztek jobbára állásnélküli fiatalemberek. A detektívek ma már névszerint ismerik ezeket a hazardöröket, akiket minden razzia nélkül azon­nal előállítanak a rendőrségre, ahol természetesen eljárás indul ellenük. A rendőrség eddig még nem tartott nagyobbarányu úgynevezett kártyarazziát, mivel enélkül is teljesen tisztában van a hazar­dörökkel és azokkal a helyekkel, ahol ezeket a játékokat rendszeresen folytatják. Ma már a de­tektivtestület valamennyi tagja ismeri az összes hazardjátékokat és nem egyszer történt meg, hogy a detektívek is leültek a titkos asztalokhoz, hogv teljesen tisztában legyenek a játékosokkal. A. hazardörök már csak akkor vették észre a detek­tívek jelenlétét, amikor azok diszkréten figyelmez­tették őket, hogy a „rendőrségen nagyszerű fran­cia kártyák és koporsók akadnak". Egy hét előtt az egyik nyilvános helyen várat­lanul sipisták jelentek meg, akik jóformán teljesen kifosztották partnereiket — természetesen külön­böző fogásokkal és jelekkel. A detektívek azonnal lefülelték ezeket az embereket, akikről kihallgatá­suknál kiderült, hogy már nem egyszer volt dol­< guk a rendőrséggel, sőt ki is vannak tiltva a vá­rosból. Ezeket természetesen azonnal átadták az Spahlinger. Magyarországon nem igen ismerik a nevét, sőt ezer ember közül kilencszázkilencvenkilenc bizonyo­san még azt sem tudja, hogy embernek, vagy va­lami hires versenyparipának-e a neve, jóllehet Londonban és egész Angliában ma ő róla beszél­nek kétségkívül a legtöbbet. Az igaz, hogy hoz­zánk még nem juthatott el Spahlinger hire, hiszen ő nem talált fel semmiféle uj ágyút, mérges gázt, bombavető repülőgépet, vagy valami ehhez hasonló „nagyszerű találmányt, amely ismét egy lépéssel közelebb viszi az emberiséget az örök béke ideál­jának megvalósításához", ahogyan a hivatalos és félhivatalos kommünikék szokták mondogatni vala­hányszor valami „ujabb és modernebb" öldöklő szerszámmal „gazdagodik" a Háború amúgy is túlontúl gazdag fegyvertára. Spahlingernek valóban nincsenek ilyen „érdemei" az emberiséggel szemben, hiszen ez a fiatal tudós fsak az emberiség legborzasztóbb betegségének, a tuberculosisnak kutatta éveken át a gyógyítását és találta is meg minden valószínűség szerint. Nem lehet hivatása egy a nagyközönség számára készülő napilapnak állást foglalni akár pro, akár kontra orvosi felfedezésekkel szemben, részben mert az olyan terjedelmet követelne, ami sajnos nem áll rendelkezésünkre, részben pedig mert olyan kérdé­sekhez, melyekben a nagy tudósok egyrésze sem mer még határozott véleményt nyilvánítani, nincs is joga hozzászólani. Igy csak szárazon regisztrál­juk, hogy azok a tudósok, akiket Spahlinger felkért szérumainak felülvizsgálására és akik már meg­lehetősen nagyszámú kísérletet is végeztek az uj találmánnyal, egyöntetüleg azt állítják, hogy ha Spahlingernek módjában lesz kísérleteit befejezni, ugy alkalmasint biztos gyógyszere lesz a XX. század talán legnagyobb veszedelmének: a tüdő­vésznek. Ma azonban ennek még van egy nagy akadálya: Spahlingernek elfogyott a pénze, már pedig ehhez is, miként a háborúhoz, pénz, pénz és ismét is csak pénz kell. Az igaz, hogy nem annyi, de vi­szont mig ott az emberek milliói életének kioltá­sát jelentheti egy uj találmány, itt csak emberéle­tek millióinak megmentését eredményezné az a százezer font, amire Spahlingernek még szüksége volna. Angliában már megindult a gyűjtés a hiányzó százezer font megszerzésére és remény van rá, hogy rövidesen sikerül is a korona mai állása mellett mintegy tízmilliárdot kitevő összeget összegyűjteni, hiszen az idén tavasszal, mikor Spahlinger először szorult segítségre, mindjárt az első nap jelentkezett sir Stanley Birkin és 20.000 fontot bocsátott a fiatal svájci tudós rendelkezé­sére, hogy folytathassa kísérleteit, melyek enélkül a segítség nélkül már akkor végleg megszakadtak volna. Spahlinger céljaira a Lancashirei Biztosító Bizottság már meg is kezdte a gyűjtést és Neville Chamberlain, a volt angol közegészségügyi minisz­ter közvetlen lemondása előtt hozzájárult ahhoz a kérelemhez, hogy a különböző munkásbiztositó pénztárak kísérletezzenek az uj szérummal és tá­mogassák Spahlinger kísérleteit. 100.000 font szép összeg, még Angliában is és még szebb összeg Spahlinger hazájában, Svájc­ban, hiszen az több, mint két és félmillió svájci frank, de ennél kevesebből valóban nem igen le­hetne befejezni a kísérleteket. Spahlinger theoriája tudniillik azon alapul, hogy huszonkét különböző tuberculosis bacillus van és mind a huszonkettő­nek más és más a széruma, amit ha kellő ará­nyokban vegyitünk, megkapjuk a tuberculosis ellen védő teljes szérumot. A huszonkét szérumot ugy kapjuk, hogy a méreggel lovakat oltunk be s igy a kísérletek lefolytatásához legalább ötven lóra van szükség. A kísérleteket még az is jelentősen megdrágítja, hogy a legjobb eredményeket a jó­vérű, sötétszinü ir lovakkal lehet csak elérni, ame­lyek még Angliában is igen drágák, mert 80 fonton, vagyis mintegy 2000 aranykoronán alul nem lehet őket megvásárolni. Jelenleg Spahlinger­nek mindössze tizenhárom ló áll rendelkezésére kísérletei céljaira, ami majdnem egyértelmű azzal, Szeged, 116 november II. ügyészségnek. Dr. Bottka Sándor rendőrfőtanácsos egyébként ma kijelentette a Szeged munkatársa előtt, hogy a legnagyobb kíméletlenséggel le fogja teljesen törni a hazárdjátékot. Nem fogja megengedni, hogy bizonyos emberek minden felelősség nélkül teljesen kifosszanak egyes embereket. Kijelentette még, hogy ha kell, erclyes eszközökkel fogja le­törni ezt az egyre jobban elharapódzó társadalmi betegséget. Betlen, az Ébredők és a Venkov. A cseh miniszterelnök lapja, a Venkov gya­núsnak találja a magyar kormány eljárását az Ulain-ügyben. Különösen arra tereli a figyel­met, hogy Ulain Budapesten néhány óráig sza­badon mozoghatott, amely idő aMt alkalma volt arra, hogy a kompromittáló iratokat rue£­semmisitse és cinkostársait kitanítsa. Mert am n! a lap írja, Magyarországon mindent el­tussolnak, amit csak lehet. Az U'ain-ügy egy­általában kezd komédia lenni. Bethlen István miniszterelnök nagy hangon nyilatkozik a la­pokban, amely nyilatkozatoknak az a cílja, hogy a Budapesten tartózkodó pénzügyi dele­gátusokkal hatásosabban tárgyalhasson. Igazság pedig az, hogy Bethlen István nem mer fellépni az ébredőkkel szemben. Seitz lett Bécs uj polgármestere. Az újonnan megválasztott községtanács Seitz községi tanácsost, a nemzetgyűlés volt elnökét a szociáldemokraták valamennyi szavazatával Bécs város polgármesterévé választotta. Olasz-Jugoszláv tárgyalások. A Bulgáriával való konfliktus elrendezése után a jugoszláv kormány figyelme most főkép a fiumei kérdés felé fordul. A kérdés felvetést nek oka ebben a pillanatban a következő: A tárgyalások Belgrád és Ró na között tovább fqlynak. — Olaszország az ismert követeléseken kivül ujakkal nem áll elő. — Valótlan egyes lapoknak az az állítása, hogy azon az alapon tárgyalnának, hogy Fiume Olaszországnak jus­son, Jágoszlávia pedig Szlovéniában határ­kiigazítást kapjon. Ezen az alapon Jugoszlávia nem akar tárgyalni, hanem csakis a rapallói szerző­dés alapján. Ebben az irányban folynak tényleg a tárgyalások s nincs kizárva, hogy a fiumei kérdés megoldása már a legközelebbi napokra várha'ó. mintha teljesen abba kellett volna hagynia kuta­tásait. Spahlinger igen jómódú genfi családból származik és eddig kísérleteire mintegy 80.000 fontot, vagyis kétmillió svájci frankot költött, ami­vel azonban a család elérkezett teljesítőképessége legvégső határáig és most már valamennyien koldusszegényekké lettek, azáltal, hogy Spahlinger kísérletezéseit lehetővé tették. Dacára annak, hogy a kísérletek még nincsenek befejezve és a szérum még nem tökéletes, mégis csodálatos eredményeket értek el vele. Dr. Ste­phany genfi orvos, aki egyike Európa első phthisis szakértőinek, például 294 esetet kezelt a Spahlin­ger-szérummal és 80 százalékos eredményt ért el vele, jóllehet, a szérum még távolról sem tökéle­tes. Egyébként Spahlingert napról-napra több és több orvos keresi fel leveleivel, amelyekben mind­egyikük szérumot kér tőle. Sajnos, ezek a kérések teljesen hiábavalók, a már fentebb vázolt okoknál fogva. A gyógyulási folyamat nem túlságosan gyors: mintegy másfél évet vesz igénybe, viszont azonban kétségbevonhatatlan eredményekkel jár. Ha Spahlingernek sikerül is megkapnia a 100.000 fontot — amire, ismerve az angolok áldozatkész­szégét, biztos remény van — még mindig körül­belül két évbe telik, mig a kísérletek befejezést nyer­nek és a tökéletes szérumot sikerül előállítani. Spahlingernek egyetlen óhajtása, hogy annyi szé­rumot állíthasson elő, amennyiből minden kísér­letező igényét kielégíthetné. Ha száz kísérleti lova volna is csak Spahlingernek, abból már 10.000 orvost lehetne kísérleti célokra szérummal ellátni, ami már kétségbevonhatatlanul nagy eredmény volna. Hogy sikerül-e Spahlingernek ennek a száz lónak megvételéhez és eltartásához szükséges 100.000 fontot megszereznie, az most olyan kér­dés, mely mellett az összes aktuális kérdéseknek el kellene törpülniük, ha csak valamennyire is ké­pesek volnánk magasabb szempontokból vizsgálni az emberiség fejlődését. Spectator.

Next

/
Thumbnails
Contents