Szeged, 1923. november (4. évfolyam, 249-273. szám)
1923-11-10 / 256. szám
93 SZEGED Szeged, 1923 november 11. ! tek minden mozgalmát, vagy összevonását. Minden politikai cselekményt hazaárulásként büntetnek meg. Aláirás Reinhardt katonai parancsnok. Fegyveres erővel kényszeritették Kahrt csütörtöki nyilatkozatára. A Regensburger Zeitung a bajor kormánynak a következő nyilatkozatát közli: A ma éjszaka történt müncheni puccskísérlet folytán dr. Matt, dr. Me;nel és dr. Krausznek bajor államminiszterek Regensburgba utaz ak, hogy innen intézzék tovább a kormány ügyeit. Rövidesen helyreállították az összeköttetést a kormányéi nőkkel. Regensburgből máris megtörténtek a szükséges katonai és rendőri intézkedések. Münchenbe erísitések mentek. Kahr állami főbiztos és Lossow országos parancsnoksal az érintkezést helyreállították. Azokat a nyilatkozatokat, amelyeket Kar, Lossow és Geisser ezredes a csütörtöki gyűlésen tettek, fegyveres erővel kényszeritették ki tőlük s azokat már vissza is vonták. A véderő és a tartományrendőség híven az alkotmányos kormány mellett áll. Hitlerók, a pucos és a Times. A Times a német eseményekről „Ludendorffi puccs* cimen emlékezik meg és Ludendor/fban látja a bajor felforgató szellem megtestesítőjét. Hitlerék Ausztriával való uniót terveztek. A Manchester Guardian bécsi tudósítója azt irja, hogy a bajor nacionalisták egyesülést terveztek Ausztriával és a német birodalom bomlására irányuló törekvésekben támaszt vártak a lengyelek részéről is. Hir szerint Kelet Poroszországot Ígérték Lengyelországnak, ha a lengyel kormány semleges marad a német eseményekKel kapcsolatosan és kikerüli az esetleges beavatkozást. A tudósító azt állítja, hogy Hitler Amerikából pénzügyi támogatást kapott antiszemita érzésű milliárdosoktól. Elzárják a bajor-osztrák határt. Bécsben a bajor események miatt ma minisztertanács volt. A kormány a miniszterfanácson utasításokat küldött szét Salzbruck és Insbruckba, hogy a határt fokozott szigorúsággal őrizzék, zárják el katonasággal és csendörséggel, nehogy a bajorországi gyanús elemek beszivároghassanak. Vilmos császár és a puccs hire. Az itteni kormánykörökből vett értesülés szerint a császár kastélyába késő éjjel érkezett meg a puccs hire. A császár már nyugodni tért, amikor megjött a hír, de felkellették II. Vilmost, aki sápadtan hallgatta végig a referádát és csak egy szó hagyta el ajkát: Deutschland. EzutJ.' visszavonult a lakosztályába és hajnalig fel és alá járkált a szobájában. Hajnalban u| hirek érkeztek a császár kastélyába. Ezek közt a trónörökös üzenetei is, mely egyenesen a császárnak volt címezve és tartalmát senki sem tudja. A szövetségesek és a német helyzet. Az Express Korrespondenz jelenti Parisból: Beavatott körökből származó értesülések szerint a mai francia minisztertanács amely Millerand elnökletével folyt le, mérföldkövet jelent a francia politikában. Poincaré az elnök javaslatára eredeti szándékaival szemben arra határozta el magá', hogy a berlini francia nagykövetet megbízza, jelentse ki, hozy a francia kormány nem engedné meg Németországban a diktatúra kikiáltását. A minisztertanács egvidejüleg elhatározta, hogy jóváhagyj* Poincarén3k a washingtoni francii nagykövedhez intézett utasítását, amelyben Poincaré bizonyos közeledést mutat az amerikai álláspoit fe é. A mai minisztertanács két határozata kétségkívül szoros kapcso atban áll egymással. — A határozatok egyrészről jóváhagyják Franciaország részvételét a németországi belpolitikai helyzetnek kiegyenlítésére irányuló fáradozásokban, másrészt biztosítják a francia kormány részvételét a német gazdasági élet talpraállitásának munkájában. Illetékes helyről ezzel kapcsolatosan közölték, hogy a francia nagykövet a francia kormánynak ezt a németországi diktatúra ellen bejelentett lépését eddig nem tette meg. A Temps ezzel kapcsolatban azt jelenti, hogy a kormány utasította a berlini francia nagykövetet, tudassa anénet birodalmi kormánnyíl, hogy Franciaország nem tűrné Németországban egy diktátori kormány megalakítását. A szövetséges kormányok a német birodalommal szemben elfoglalandó magatartás tekintetében megegyeztek. Tekintettel a jelenlegi németországi eseményekre, különösen a bajorországi diktatúrára, a nagyköveti konferencia, amelyet valószínűleg megbíznak azzal, hogy kisérje figyelemmel a dolgok folyását és tegye meg a kívánatos, szükséges intézkedéseket, ma délután összeült. Franciaország poiit ká'a okozta a márka árzuhanását. Stresemann birodalmi kancellár egy beszélgetés során kijelentette, hogy a márkának jelenleg példátlan értékcsökkenése a franciák ruhrvidéki politikájára vezethető vissza. A franciák a megszállott terüetek teljesen felszabadult gazdasági életétől a szénadóknak devizákban való utólagos megfizetését követeli, ami azonban lehetetlen. A francia lefoglalások fölemésztették a rejtett tartalékokat. Franciaország következetes, lefoglalta a német kormánynak a megszállott területen Ínséges lakossága támogatására szánt összegeit. A német nép nem képes a munkanélküliek segítségére sietni; ha a megszállott területen éhínség és lázadás törne ki, ezért a franciák felelősek. 20 millió dollárral segíti Amerika Németországot. Az amerikai kongresszus 20 millió dollárt fog kérni a németországi éhínség elhárítására, ugyanannyit, amennyivel Oroszországot is segítette. Harcok Gelsenkirchenben. A Kölnische Zeitung szerint a gelsenkírcheni kerület munkanélküli bányászainak mozgilma még tart. Tegnap a Consolidation-akna előtt súlyos összeütközésre került a sor. A rendőrség fegyverét használta. Két em^er meghalt, öt megsebesült. A munkásság több esetben bántalmazta a bánya tisztviselőit és arra kényszeritelte őket, hogy tüntető felvonulásaik élén haladjanak. Hollandia kiengedi trónörököst. Egy németalföldi személyiség az Havas-ügynökség képviselője előtt kijelentette, hogy a holland kormány elő t nem ismeretes, vájjon a német trónörökös el akar-e utazni. Az eddigi rendszabály lehetetlenné teszi a trónörökös számára, hogy Hollandiát a kormány beleegyezése nélkül elhagyja. Ha a német bírod dom kormánya megengedi a volt trónörökösnek a Németországba való visszatérést, Hollandia aligha állhatná útját elutazásának. Lázadás há'-om francia hadihajón. Az Humanité kimerítő tudósítást közöl három francia hadihajón kitört lázadásról. Mikor a hajók lőgyakorlatra készültek és elhagyták a Juani-öblöt, hogy visszatérjenek a hadikikötőbe, a breton legénység az élelmezés rosszasága és a tisztek durva bánásmódja miatt megtagadta a szolgálatot. A lázadók kitűzték a hajóra a vörös lobogót, erre a jelre a másik két hajó legénysége megtagadta a szolgálatot. A tiszteknek csak az éjjeli órákban sikerült a legénységet megnyugtatni és a szolgálat felvételére birni. Egyesitik a brtinni és a pozsonyi egyetemet? A Prager Presse jelentése szerint irányadó körökben már hosszabb idő óta foglalkoznak az;al a gondolattal, hogy a brünni és pozsonyi egyeteuek néhány szemesztert szoros viszonyoa hozzák egymással. Az intézkedés nem érintené a két jogi fakultást, ezzel szemben Pozsonyban csak egy filozofiai, Brünnben csak egy természetbeni fakultást hagynának meg. A terv okai pénzügyi természetűek de az is, hogy nagy hiány mutatkozik kvalifikált tanerőkben. A közeljövőben tőrvényjavaslat kerül a parlament elé, amely S7erint Pozsonyban evangélikus theologiai fakultást állítanak fel. Ei lehetővé tenné a német nemzetiségű protestáns theotogusok belföldi kiképzését. Az a terv a jövóre marad, hogy a felvidéki keleti részek számára Kassás műszaki főiskolát építsenek. Jelenleg ugyanis hiányoznak a pénzügyi lehetőségek. A Sasfiók. Napoleon ... Azt irják róla életének krónikásai, hogy 1769 augusztus tizenötödikén született, Ajaccióban, Korzika ódon városában. Ezt az adatot jegyezte be Keralio, a brienni katonai iskolák főfelügyelője abba a jelentésbe, amit XVI. Lajosnak küldött. Az adat hiteles, azonban csupán Bonaparte Napóleonnak, a korzikai polgárnak a születését jelzi és nem Napoleonnak a császárnak. Az utja Ajacciotól a Szent Ilona szigetén fekvő Longwoodig a véres realitások utja volt az az ut, amelyre Szent Ilonán lépett, romantikus íveléssel szélesedik az örökkévalóság felé Bonaparte Napoleon a véres reáhtások utján csak kísérlet volt, a bolondos kedvű történelem oktalan és rettenetes kísérlete. Szent Ilona és ami utána következik, az a kísérlet végeredménye. A lombikba kényszeritett erők fölszabadultak és arannyal festették át a korzikai polgár embervérrel irt nevét. Az embervér kiváló kötőanyag az aranyfesték számára, átmenti azt az örökkévalóságba és megőrzi, talán fokozza is ragyogását. & A név átfestésével teljesen befejeződött a kísérlet. A szeszélyesen, rendszertelenül összekevert elemek kózott megtörtént minden kémiai akció és reakció, vegyületek külön váltak a salaktól, az atomcsoportok fölbomlottak és egyesültek és a folyamat végén kikristályosodott a história: Napoleon. Nincs és nem lehet tovább. Ugyanazok az elemek ugyanabban a lombikban kiélték minden energiájukat. Legfeljebb álmodozhatnak a folytatásról, de az álomból valóság nem lehet soha Az álmodozáshoz joguk van a kihasznált elemeknek és élnek is ezzel a joggal. Ebből az álmodozásból szövődnek, aztán a sasfiókok, fantoinszerüen, csalókán, mint mikor a kezét vesztett gránátos érzi a hiányzó ujjait. Az álom fantomszerüségében, a folytatás kizártságában rejlik a sasfiókok szomorú tragédiája. Megtörnek, összeroppannak a napoleonok rettenetes súlya alatt. Nincs talán a vtlághistóriában olyan sasfiók, aki ne tört volna meg. Attilának három fia volt — ha igazat mondanak a regösök, Ellák, Dengeizcs és Imák. Mindhárman eltűntek az ismeretlenség végtelenségébe, <*ak a kiélt elemek álmodtak róluk, a Csabautjárói. Rákóczi Ferencnek is volt két sasfiókja. Ki sem tollasodott szárnyakkal buktak bele a semmibe mindketten. Goethe fiáról szintén nem tud senki. Napoleon fia, a szőke, degenerált reichstadti herceg, az osztrák császári kalitkába zárt gyámoltalan sasfiók, legklasszikusabb tipusa a sablónos tragédia főhősének. Edmond Rostand ragyogó poezissal bezománcozott hamis adatai minden hamisságuk mellett sem vétenek a történelem ellen. Igaz, hogy egykori följegyzésekből cáfolhatatlanul megállapították, hogy a római király kis, jelentéktelen, senki volt, a Sas-tói nem örökölt semmit, energia nélküli lelkébe a Sas lelkéből egyetlen atóm sem jutott. De azért mégis olyan volt, amilyennek Rostand álmodta, mert ilyennek érezték a nagy, befejezett kísérlet kiélt energiájú ellemei, a fíambeauk és talán ilyennek érezték a metternichek is, akiknek szintén kémiai szerepük volt a kísérlet lombikjában. A reichstadti szőke herceg összeroppant a longwoodi ravatalról fölröppent örök Sas nagyságának roppant súlya alatt, de a világ benne álmodta tovább a befejezett kísérlet fantomszerü folytatását. Tragédiája — amely talán mindenki tragédiája volt, csak éppen az övé nem, mert lehet, hogy nem is tudott róla — még most is aktuális. A világtörténelem meddő várakozásokból szövődik össze tarka mozaikká. Az emberiség mindig vár valamit, de sohasem a Sast várja, csak a Sasfiókot. Ha a Sas felröppen az örökkévalóságba, szédülve kapnak utána, de csak a szegény sasfiókok fantom-tragédiáját fogják meg. Napoleon fiát ma is várják. A kísérletet 1914-ben újra kezdte a história. De az elemek közül elfelejtett valamit. A lombik szétpattant, a kísérlet nem sikerült. Most nem kristályosodott ki egy sas sem az összekevert elemekből. Apró, véreskezű Sasepigonok támadtak ugyan, de nem ők voltak a rettenetes kísérlet célja. Az elemek azonban nem fáradtak ki, a sikertelen kísérlet nem emésztette el minden energiájukat. Azért aktuális ma is a Sasfiók tragédiája. A véres reálitásoktól megrészegedett emberiség szelídebb narkótikumokra vágyik és megváltják azok, akik a vágyak kielégítéséből élnek: az üzletemberek, akik különös ösztönnel érzik meg a vágyak tárgyát. Rostand Sasfiókja ismét állandó müsordarabja a francia színházaknak és állandó müsordarabja a világ minden színházának is. A Sasfiók témája a filmgyárakat is megmozgatta, hogy a mozi vásznáról szihassa tele magát szelíd, romantikus narkotikummal a várakozó emberiség. A magyar színpadok és a magyar mozik is adagolják a narkótikumot. Szegeden, a Belvárosi-Mozi tűzte műsorára a Haldokló Sasok cimü filmet. A magyar közönség is beleálmodja álmát ebbe a francia tragédiába, pedig azt kissé elidegenítette tőlünk a trianoni szent szövetség. Magyar László.