Szeged, 1923. november (4. évfolyam, 249-273. szám)

1923-11-07 / 253. szám

Egyes swém ára 300 korona jUerkeizlöség és kladőhfva­til: Deák Ferenc-ulca 2. (F6­reáliskolával szemben.) Tele­ki 13-33.A .Szeged" megjele­»ft héttő kivételével mindea *ap. Egyes szám ára 300 ko­ma. Előfizetési árak: Egy fcCtwpr» Szegeden 6000, Buda­testen és vidéken 6500 kor. Hirdetési árak: Félhasábon 1 •r. 75, egy hasábon 150, más­Ki hasábon 225 K. Szövegközi 25 százalékkal drágább. Apró­hirdetés 150,kövér betűvel 300 K. Szövegközti közlemények soronként 1200. Nvilttér, csa­ládi értesítés 2400 K. Több­szöri feladásnál árengedmény IV. évfolyam. Szeged, 1923 november 7, SZERDA. 253-ik szám. Nép és sorsharag. A fajvédők harccs orgánuma, A Nép, amely­nek kétségtelen ül nagy és intelligens olvasó­tábora van Magyarországon, elismerésre méltó elszántsággal küzd politikában, társadalomban, művészetben minden ellen, ami nem keresztény és nem magyar. Például kQzd Bethlen István ellen, aki neki nem elég keresztény és nem elég magyar. Küzd Rákosi Jenő ellen, aki szintén nem elég keresztény és nem elég magyar. Küzd Apponyi Albert ellen, aki nem olyan in­trenzigens magyar, mint Anka János és nem olyan krisztusi lelkű keresztény, mint Zairkay János. Nem hivatásunk Bethlen Istvánt megvédel­mezni s Rákosi Jenő és Apponyi Albert nem szorultak rá a mi védelmünkre. Egyébként is a mi liberális felfogásunk csak az lehet, hogy A Nép nek joga van olyan politikát csinálni, amilyent ő akar és ö bizonyára olyan politikát csinál, amelyről tudja, hogy nagy és intelligens olvasóközönségének szájaize szerint van. Ha A Nép lezsidókérencez mindenkit, akár minisz­terelnök, akár polgármester, akár egyetemi tanár, akinek a világfelfogása és a politikai álláspontja más, mint az övé és ha ezt tapssal honorálja a nagyobbrészt köztisztviselőkből álló olvasó­közönsége, hát ez igazán az ő dolguk. Mi azéit igazán nem kiabálunk ügyész és megtorlás alán és mi tiltakoznánk legőszintébben az ellen, ha bárkinek is eszébe jutr.a olyan szelid nyo­mással kiütni A Nép-et a hivatalnokok kezéből, amilyennel éveken át próbálták leszoktatni őket egyéb destruktiv lapok olvasásáról. Mi ebben is liberálisak vagyunk és mindig azt vallottuk és valljuk, hogy mindenkinek joga van, vitathatatlan emberi és polgári joga olyan lapot kedvelni és olvasni, amely sz ö mentalitásának, tudásának és Ízlésének megfelel. A Nép azonban, noha intranzigens keresztény és a keresztényi erények koszorújában nagvon előkelő helyen tündöklik a türelem, A Nép minden liberális megmoccanásnál ügyész ulán kiabál és pörbe akarja fogatni még a halottakat is. íme A Nép legutolsó száma felhivja az ügyészség figyelmét egy a köztársaságot d csőitő afüzfazöngeményre", amivel szegény Nagy Q>urka fejfáját „éktelenítette el" valaki halottak napján a kertpesi temetőben. A füzfazöngemény, amellyel „egyes agyalágyult emberek vakmerően megzavarták" a temető békés csendjét, igy szól: Jertek ki hozzám s itt kiáltsatok Síromnál éljent a respublikára, Meghallom ott lent s akkor béke száll Ez üldözött, e fájó szív porára. Mi nem mondjuk, hogy ez a legszebb magyar vers, amelyet valaha Írtak, de talán füzfazönge­mény nek még az a lap sem bélyegezheti, amelynek olyan nagy költők a munkatársai, mint Anka János, Zsirkay János és Lendvai Léhner István. Tisztelet-becsület mind a három névnek, amelynek viselői ugy tisztelik a törvé­nyeket, hogy soha le nem irtak még az ügyész­ség figyelmére érdekeset, — de azért talán Petőfi Sándor is volt valaki. Mert az éktelen füzfazöngemény-amellyel kapcsolatban a költő­triász lapja agyalágyultságot emleget és ügyész után kiabál, Petőfi Sándor itja. Ugyanaz a Petőfi Sándor, akinek centennáriumát A Nép ís lelkesen megünnepelte, követelvén a zsidó kiadóktól, hogy minél olcsóbb Petőfi-kiadásokat csináljanak és ne merjék megakadályozni azt, hogy Petőfi szent eszméi megtermékenyítsék a magyar nép lelkét... Petőfi Respublica cimü verse, amelynek utolsó strófájával ékesítették fel a jóbaráiok a republi­kánus vezér fejfáját, 1848-ban jelent meg először az Életképek-ben és azóta benne van minden Petőfi-kiadásban. Politikai értékéről, ha volna olyan bolond ember, aki a verseket politikai szempontból értékelné, megoszolhatnának a vélemények, de bogy tiszta és tökéletes Petőfi­vers, azt még senki se vonta kétségbe. Azt se lehetne mondani, hegy egy kevésbé ismert verse volna Petőfinek, meri eltekintve attól, hogy nem magyar író az, aki Peőfinek minden verséről nem tud, ez a vers elég széles körök­ben ismert, már csak a Petőfi-centennárium évéből is, amikor széltében-hosszában magya­rázgatták és mentegették ezt a veiset Petőfi kurzus-esztétikusai. Már moBt mit gondoljunk? Azt rem gon­dolhatjuk megbántás nélkül, hogy A Nép szer­kesztőségében olyan n?gy magyar irók ülnek, skik nem ismerik Petőfi verseit és nem ismerik saját irodalomtörténetiróik és esztétikusaik ítéleteit Petőfiről. Ha elég kíméletlenek volnánk ezt feltételezni, megérdemelnénk, hogy rágalmazásért és becsületsértésért bepereljenek bennünket. Tehát kénytelenek vagyunk arra az álláspontra helyezkedni, hogy A Nép tudatosan vádolja meg az ügyészség előtt izgatással, a magyar közönség előtt tehetetlenséggel Petőfi Síndort. Akiknek Apponyi nem elég jó keresztény és nem elég jó politikus, szoknak Petőfi nem elég magyar és nem tl-g jó költő. Reakciós német kormány alakul? A Stresemann-kormányt löbb oldalról kapa­citálják, hogy a republikánus szervezeteket fegyverezze fel. a cenirumpártiak ilyen irányú felhívást vártak Ébertől, a kormány azonban nem akar ez n eszközökhöz nyúlni, mert ele­gendőnek tartja a véderőt. A benini tüntetés után a hangulat igen pesszimisztikus. Általában az a vélemény, hogy a kormány bizalmát a rendszert támogató erők magatartása nem iga­zolta. A Centrum bomlófélben van. A jobboldal ersően fascista hangulatu, a baloldal pedig tel­jesen tétlen. A német nemzeti párt a fascisták felé orientálódik. Arra akarjak révenni a kor­mányt, hogy a hatalmat egy nemzeti direktó­riumnak adja át. Kérdéses, hogy ennek elent tud-e állani Stresemann. Stresemann különben az utolsó pillanatban egyezséget akar létrehozni a nemzeti párttal. A Szeged berlini tudósítójának megbízható érte­sülése szerint ma délután fontos megbeszélést tartott a kancellár a német nemzeti párt veze­tőivel. Stresemann messzemenő engedményeket tenne megegyezés esetében a német nemze­tieknek. Ebben az esetben Jarres lenne a bel­ügyminiszter, Bayerle bajor'néppárti pedig az igazságügy miniszter. Ha ez a kabinet létre jönne, erőien reakciós színezete lenne a kor­mánynak. Valószínű, hogy a demokrata párti hadügyminiszter kilép a kormányból és akkor az a helyzet áll elő, hogy az a puccs, amit Kahr akart, a Stresemann-kormány saját kebe­lén belül jönne létre. Ez a lépés feltétlenül bizonyítja Stresemann nagyszerű taktikai ügyes­ségét; Ebben az eselben Erbardt csapatai vissza­vonulnának a thűringiai határról. Berlinben pedig lépések kezdődnének a jobboldali diktatúra felé. Ma este a demokrata és a szociáldemokrata párt felhívást bocsátott ki, amelyben felhívnak minden fegyverforgatót a köztársaság meg­védésére. A berlini antiszemita zavargások. Berlinben a zavargások és fosztogatások egész éjjel tovább tartottak, sőt ma is folyta­tódtak. A város nyugati negyedében az összes üzleteket kifosztották és autókat állitsttak meg az utcákon. A reakció a rettenetes gazdasági helyzet miatt zsidó elleni hecceket rendezett Budapesti mintára különítmények alakultak, s ezeknek tagjai megszólítják a járókelőket és igazoltatják, hogy milyen vallásúak. A felelőtlen agitátorok mindenért a fe'elősséget a galíciai­akra hárítják. Steinen negyedben, ahol a tün­tetések a legveszedelmesebbek voltak, erős rendőri készenlét gátolta meg, ugy hogy itt nyugalom uralkodott. A kórházak zsidókkal vannak tele, súlyos sebesültek jelentkeznek állandóan felvételre. A rendőrségen kijelentették, hogy mindent el fogrnk követni, hogy megvédjék a polgárokat az erő­szakos támadásoktól és ebben a védelemben nem tesznek felekezeti különbséget. A fosztogatók ma délután tovább dolgoztak, ugy hogy a rendőrségnek több helyen közbe kellett lépni, sőt a katonaságtól kértek segítséget. A város belsejében is számos fosztogatás történt. A reakciósok állandóan izgatják a tömeget. Délután a kormány lefoglaltatta a zsirkészle­te^et. A kenyér árát 140 milliárd má káról 80 ra nyomta le. Azt hiszik, hogy ez megnyug­tató hatású lesz. A köztársaság életének nap­jai megvannak számlálva... A Vorwárts szemrehányást tesz a kormánynak, hogy egyik felhívásában a köztársaság szó nem fordult elő . . . Az esti órákban a hangulat rendkívül izga­tott. Mnden ucán autók szágudanak rend­őrökkel, hogy lecsillppiteák az utcát. A város nyugati részén azonban ismét fosztogatnak. A Fridrfch strassén és az Unter den Linden en megállítják a járókelőket. Nagy fosztogatások mindenütt A letartóztatottak száma százra tehető. A Berlin nyugati részeiben és Charlottenburg­ban történt üzletfosztogatások bizonyos tervsze­rűségre mutatnak. A rendőrség mindenült be­avatkozott és a készenléti parancsnokságok se­gítségével, amelyek teherautókon siettek a hely­színére, szébzória a csoportosulásokat. A Lokalanzeiger jelentése szerint a berlini rendőrfőnök egy kedd estére egybehívott SHti­szemita jellegű gyűlést betiltott Letartóztatások a tegnapi tüntetések miatt Berlin kűönböző részeiben, különösen a Schei' envirtelben történt hétfő esti fosztogatá­sok 129 ember letartóztatására vezettek. Ezek közül 81-et őiize1 ben is tartoltak. Egyik-másik letartóztatottnál rabolt holmikat találtak. A rend­őrség, csak egyszer lőtt a tömeg közé és ekkor egy embert a mellén megsebesítettek. A rend­őrségnek utasítást adtak, hogy a jövőben min­den rendelkezésre álló eszközzel járjanak el a rendzavarók ellen. A koncentrációs pártok külön felhívásokat bocsátanak ki. A Vossische Zeitung értesülése szerint a ré­gebbi koncentrációs pártok tegnap este az egyes párt képviselőiből alakult bi.ottságokat azzal a feladattál bízták meg, hogy határozzanak a pártok részéről kibocsátandó és a lakossághoz szóló felhívás kérdésében. A tanácskozás ered­ménye az, hogy a pártok nem bocsátanak ki közös felhívást, hanem minden egyes párt kü­lön szól a néphez, de a felhívásra vonatkozóan egységes irányelveket állapítottak meg. Zár alá veszik a gabonakészleteket. A birodalmi kormány a törvénytől nyert fel­hatalmazás alapján rendeletet bocsátott ki, mely zár alá veszi a gabonakészletet és a raktáron felhalmozott liszteket. Bácsi segély. A bécsi községtanács elhatározta, hogy a német birodalmi inségesekr ek segélyezésére egymilliárd osztrák koronát utal át a birodalmi elnöknek tetszésszerinti felhasználásra.

Next

/
Thumbnails
Contents