Szeged, 1923. november (4. évfolyam, 249-273. szám)

1923-11-25 / 269. szám

Egyes stáüi éra 400 korona Infbentöség te kiadfflihra­llli Deák Feren<-utca 2. (P0­f oélísKolával szemben.) Tete­tni 13-33.A .Szeged" megjele­mk hétfő kivitelivel mindea •tp. Egyes szám ára 400 ko­ma. Előfizetési árak: Egy lön»pr« Szegeden 6000,Bud»­Witen és vidéken 6500 kot. Hirdetési árak: Félhasábon I rdi. 75, egy hasábon 150, más­fél hasábon 225 K. Szövegközi 25 százalékkal drágább. Apró­hirdetés 150,kövér betűvel 300 K. Szövegközti közlemények soronként 1200. Nyilttér, csa­ládi értesítés 2400 K. Több­szőrifeladásnál árengedmény Szeged, 1923 november 25, VASÁRNAP. IV. évfolyam. Vádinditvány. A vádinditvány egy derék magyar falu ellen szól, Bónisfalvának hívják, nem tudjuk, hol található, de bizonyára tul a Durán, mert a tudósítás, mely Bónisfalva bűnét hirdeti, Vesz­prémből van kel ezve. Ezerszázalékos pótadót vetett ki magára ez a Bónisfalva, hogy iskolát építhessen, mivel az államra erre most nincsen pénze. Ez annyit tesz, hogy a bónisfalvi ma­gyar, mondjuk Nagy István uram, aki mint „célszerű szegény ember" százezer korona állami adót fizet, a jövö esztendőre egymillió­százezer korona közterhet vállal magára, csak azért, hogy a falunak iskolája legyen. Ügyész ur, valahol ott a legközelebbi lörvényszékes vá­rosban, tessék megindítani a pört. Itt nemzet­sértés és az állam tekintélyének lecsökkentése követtetett el, sonkái alaposabban, mint aho^y azt izgága skriblifexek szokták elkövetni, akik még a régi világból felejtődtek itt, amikor még nem lehe ett olyan könnyen drótkerítésbe üt­közni az igazmondással. Először is Bónisfalva megsértette a régi nemzeti virtust. Ta'án nem köve'ünk el vee kegyeletsértést az ősök iránt, ha olyan nemzeti forrásek»a hivatkozva, mint Jókai, Mikszáth és Baksay Sándor, megállapítjuk, hogy jóravaó magyar ember nem alábújik az adónak, hanem kibújik alóla Világért se mondjuk hogy ma is igy van, de így volt. Nemzeti virtus volt adót nem fizetni („egy halálom, egy életem : én az adót nem fizetem", — mondta a régi kortes­nóta) — és ma se nemzeti virus a kultura anyagi támogatása. Olyan kon-peens taiu to íjCí .óla bizonyságot, mint a kultuszminiszter, hogy letagadhatailanul destruktív szaguk van azoknak, akik nagyon bőkezűen támogatják a kulturát. Sok tehetős fajvédő található a Duna­Tisza közén, de egy ől se ha lottuk mép, hogy nem az állami adója tizsüeresét, csak a dupa­ját ajánlotta volna fel kulturális célra. Ad vocem: kulturális cél, — ehhez kapcsoló­dik a iráscdik vádpont. Ebben az országban uri dogma volt a paraszt butasága, nebé2fej(l­sége és kultura gyűlölete. Ebben az országban vicclap és költő, tanférfiu és államférfiú egy­aránt kedvét lelte a Minek'a és Mánmögint családok kifigurázásában, smelyek honosak az omág minden részén. És ezek a gatyás parasz­tok, ezek a Minek'ák és Mánmögintek vágnak most magukon eret a kuituráért? Ezek elfajzott emberek, ezek Árpád korcs magzatjai, ezekre jó lesz vigyázni. Van még tovább is. Ezek a destruktiv parasz­tok tüntetnek az áilam ellen, mert iskolaalapí­tásukkal azt demonstrálják, hogy az állam nem tartja be a szerződést, amit Nagy István polgár­társsal kötött, mikor az adóját befizettette vele. Az állam azért az adóért mindent ígért Nagy Istvánnak, amivel egy modern kulturáltam tar­tozik s amit egy modern kulturáliamnak minden polgára követelhet. S mit kap Nagy István az adójáéit? Nem kap jó utat, nem kap köztiszta­ságot, nem kap orvost, patikát s nem kap iskolát se. A Nagy Istvánok azonban tudják, hogy ebben nem a mai állam a hibás, amely a legnagyobb koldus ebben az országban, hanem az a régi állam, amely szintén nem adott neki se jó utat, se orvost, se iskolát, hanem adott neki imperialista politikát, amiről a Nagy Istvánok azt se tudták, ve!őgép-e az, vagy fsjdisznó. Csak akkor tudta meg, hogy mi az az imperialista politika, ami miatt ő nem tanulhatott meg irni-olvasni, mikor ugyanaz az imperialista politika elindította a Volga partjáról az írástudatlan muzsikot és elindította fekete hegyeitől az írástudatlan cemagorcot és az imperializmus analfabétái, akiknek semmi bajuk se volt egymással, szuronyt döftek egymás tusába és golyót eresztettek egymás fejébe. Ennek a fegyveres kézzel való találkozásnak az előkészítésére költötték a mcdern kulturállamok az egész vegyonuka', amely lulajdonkép nem ?s az ó vsgycruk volt, hanem sz orosz, magyar, német, frencia, szerb Nagy Istvánok millióié. 1914 óta csak kilenc év telt et, de attól az Időtől mindtn látszat ellenére és mir.den eiő­kCdés ellenére is tilerc évszázadnyira vagyunk. Azt a világot soha tcbbé semmi vissza nem hozhatja, it ég el ben sz országban sem, ah 1 ime Bínisfalva pp.reszljai iskolára adóztatják 269-ik szám. meg magukat és Tápé parasztjai be akarják vezettetni falujukba a villanyvilágítást. Nem azért, mert most több a pénzük, mint háború előtt volt, hanem azért, mert más a ma parasztja, mint a háború előiti paraszt. A par­lament nagyságos parasztjai hiába szegődtek a reakció zász!ai £15, a falu névtelen parasztjai, mikor iskolát építenek és villanyvilágítást ter­veznek, azt a nyugati demokráciát készítik elő, amelyért a városok liberális polgársága harcol. Még nincs döntés a kölcsön ügyében. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A Nép­szövetség pénzügyi bizottsága Lordonban még semmi döntésre nem jutott a magyar kölcsön kérdésiben, azonban remélhető, hogy a jövö hét elején végleg meg fognak állapodni a Nép­szövetség december 10 iki genfi ülésére beter­jesztendő javaslatban. Kállay és Walkó a jövő het péntekjén érkeznek vissza Budspestre. M nt Be!grádból jelentik, a Népszövetség ta­nácsának december 10-re kitűzött ülésén, me'y a magyar kölcsön ügyében dönt, Jugoszlávia képviselője is részt fog venni, m:rt a kisántám­nak ebben fontos szerepe van. Londonból jelentik: Lord Róbert Cecil az angol kormány nevében vacsorát adóit a nép­szövetségi bizottság tiszteielére. A vücsorán a bizottság tagjain kivűl a magyar kiküldöttek is résztvettek. Lord Róbert Cecil a bizottság tár­gyalásainak sikerére emelte poharát. Janasen bizottsági elnök a felköszöntésre válaszolva, nagy megelégedéssel emelte ki, hogy immár a második nemzet veszi igénybe a Népszövetség segítségének kedvezményét, amely hite szerint áldásosnak fog bizonyulni. A vasárnap politikája. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A vasár­nap legjelentősebb politikai eteménye Györki Imre debreceni beszámo ója lesz, amelyen Peyer Károly is részt fog venni. A beszámolón Peyer Károly részletesen ki fogja fejteni a szociál­demokrata párt parlamenti frakciójának állás­pontját a Treuga Deivel szemben és megokolja, hogy miért nem járulhatnak ahhoz a szociáldemo I kraia képviselők hozzá. Ismerteti azokat a köve­teléseket, amelyeknek teljesítése esetén hajlandó lenne a szociáldemokrata párt parlamenti frak­| ciója simán megszavazni az indemnitási javaslatot. A követelések elseje az általános titkos választó­jognak törvénybe iktatása és a parlament hala­déktalan feloszlatása, továbbá az interndió táborok megszüntetése, teljes politikai amnesztia, az emigráció likvidálása és a közszabadságok helyreállítása. Ismertetni fogja Peyer Károly a szociáldemokrata párt jövőbeni állásfoglalását és követéseit is, ugy hogy s holnapi beszámoló elé politikai körökben rendkívül nagy érdeklő­déssel tekintenek. Egyébként a szociáldemokrata párt parla­menti frakciója hétfőn délután megbeszélést tart, amelyen a parlament most megállapított | munkarendjével, továbbá az indemnitási javas­lattal s a földreformncvellával szemben köve­tendő magatartást határozzák meg. Az Ulain-ügy a Ház előtt. A nemze'gyülés keddi ülésén szerepel tudva­levően a meriielmi bizottság javaslata Ulain Ferenc menteimi ügyében. Éppen ezért a keddi ülés előreláthatóíag rendkívül izgalmas lefo­lyású lesz, mivel az ellentétek az utóbbi na­pokban nemhogy tompultak volna, hanem erő­sen kiéleződtek. Vast miniszter a tisztviselők fizetésének rendezéséről. Vass József helyettes miniszterelnök a tiszt­viselők fizetésrendezése ügyéről a következőket mondotta: A közszolgálati alkalmazottak de­cemberi fizetésrendezése kérdésében a tegnapi minisztertanács nem döntött. Megvárjuk, amíg a miniszterelnök ur vidéki tartózkodásáról vissza­tér és akkor fogunk határozni a KANSz előter­jesztése tárgyában. Azonban tekintettel a sür­gősségre, ha nem várnánk be a miniszterelnö­köt, egy rendkívüli minisztertanácsot hívunk össze. Nem Stresemann utódját. A Szeged tudósítója jelenti az éjszakai órá­ban: Siresemannak még nincsen utódja. A Hieber—Wirth- kombináció megbukott. Az uj jelöltek Jarres volt kölni főpolgármester, Steger­wald, a keresztényszocialista szakszervezetek vezére és Gessler birodalmi hadügyminiszter. A politikusok felfogása szerint a belpolitika buk­tatta meg Stresemannt. Az eddig folytatott ta­nácskorá'ok mind eredménytelenül végződtek. Megállapítható, hogy Németországban általános a khaosz. Mint berlini psrlamenti körökben híre jár, Kardorff néppárti képviselő visszautasította a kabinetalakitdsra vonatkozó megbízást. Az uj kormány megalakítása. A birodalom elnöke szombaton Slresemann lemondása után Loebe házelnököt és vala­mennyi vezelCket a német nemzetiektől a szociál­demokratákig tanácskozásra hivta össze, a ta­nácskozás éjjel két óra után fejeződött be és azzai a fontos eredménnyel járt, hogy sem a centrum, sem a demokraták nem kívánják a hivatalnokminisztériumot, melyet a birodalmi elnök —• ugy látszik — tervezett. ! Egy másik jelentés szerint a birodalmi elnök szombaton délelőtt egymásután kérette magá­hoz az egyes pártok vezelőit, hogy megbeszélje velük a kormányalakítás kérdését. Eddig semmi' féle irányban sem történt döntés. Annyit azon­ban máris lehet mondani, hogy ügyvivő, vagy hivatalnok-kormány többé szóba sem kerül, mert majdnem valamennyi pártfrakció az ilyen ideiglenes megoldás ellen nyilatkozott. Mint a Germania közli, a centrum visszautasította azt a tervet, hogy soraiból töltsék be a birodalmi kancel­lári állást. Ezzel szemben, hir szerint, a né­met néppárt most is hajlandó kancellárt álli­tsni. Több lap Kardorff képviselőt emlegeti, aki hajlandó is a kancellári állást magára vál­lalni. Kardorffot korán délután a birodalmi elnök kérette magához. Ugy a német néppárt, mint a centrum- és a demokrata párt köreiben több lap szerint az a kívánság jutott kifejezésre, kérjék fel dr. Stresemannt, hogy mint külügy­miniszter lépjen be az uj kormányba. A birodalmi kormány újjáalakításáról a ber­lini lapok különböző lehetőségeket jelentenek. Valószínűnek tartják, hogy a birodalmi elnök parlamentáris uton fog haladni és az ellenzéki

Next

/
Thumbnails
Contents