Szeged, 1923. november (4. évfolyam, 249-273. szám)

1923-11-01 / 249. szám

SZ B020 Szeged, 1923 november 1 álláspontot kell elfoglalnia és hogy a birodalom nem engedhet követeléseiből. A jóvátételi bizottság, mint ismeretes, elvben hajlandónak mutatkozott arra, hogy Németország fizetőképességének megvizsgálására bizottságot küldjenek ki. Ennek a bizottságnak a tagjait a jóvátételi bizottság maga nevezné ki, kivéve az amerikai delegátust. Minden valószínűség szerint ez Pierpont Morgan lenne, aki máris Párisban tartózkodik. A bizottság francia tagja Avenol, vagy Tanneri lenne, az angol pedig Mac Sinney, az angol kincstár volt alállamtitkára. Hir szerint Németország angol és amerikai pénzcsoportoktól nagy kölcsönajánlatokat kapott. Hughes, az Egyesült Államok külügyi államtitkára ma Coolidgé elnökkel tanácskozott és ezen a tanácskozáson, Itir szerint, Coolidge azt a nézetet vallotta, hogy Poincaré magatartása nem fogja a. program végrehajtását gátolni. Körülbelül ugyanez Anglia felfogása is, mert a tegnapi angol minisztertanács ugy döntött, hogy az angol kormány elfogadja a szakértői bizottságra vonatkozó francia feltételeket, noha az illetékes körök ugy tudják, hogy a jóvátételi kérdésnek korlátok közé szorított megbeszélése, amely küszöbön áll, nem lesz olyan gyümölcsöző, mint azok a tágabb körii értekezletek, amelyek elfogadását Nagybritannia Franciaországtól remélte. Általánosságban mégis az a nézet, hogy a szakértői értekezlet is jobb, mint a semmi. Remélik, hogy Amerika körülbelül egyetért Nagybritanniával abban az óhajban, hogy elégedjenek meg azzal, ami a jelen körülmények között a legjobb módot nyújtja a helyreállítási kérdés megoldásának engedélyezésére. Franciaország és Belgium hivatalos álláspontja ma sem változott, legfeljebb annyiban, hogy ma a párisi sajtó hírt adott arról, ho®' a ruhrvidéki passzív reszisztencia miatt fogságba vetett németeket szabadon fogják bocsátani. Viszont a francia kormány kívánságára a nagykövetek értekezlete éppen ma határozta el, hogy jegyzékben fordul Németországhoz és abban követeli a szövetségközi katonai ellenőrzés helyreállítását. Jellemző a mai szomom németországi helyzetre, hogy ennek a bizottságnak a legalacsonyabb sarzsihan lévő hadnagya is több fizetést fog' kapni, mint egy német miniszter.] Némi reménysugár! jelent a szomorú híreknek ebben a hosszít sorában, hogy Brüsszelben a belga szocialista párt főtanácsa tegnap a következő határozati javaslatot fogadta el: A belga munkáspárt főtanácsa azonnal vizsgálatot kiván a belga katonaságnak a Rajna-vidéken a szeparatista mozgalomban tanúsított magatartása ügyében és tiltakozik a belga hadvezetőségek a német belső ügyekbe való minden beavatkozása ellen. A belga szocialistákhoz teljesen hasonló álláspontot foglal el különben az angol kormány is, amely párisi és brüsszeli nagykövetét megbízta, hogy értesítsék a francia és belga kormányt, hogy az angol kormány az ideiglenes rajnai kormánybiztosságot nem ismeri el és ennélfogva az angol zónában a szeparatista felkeléssel szembe fog szállani. Megindul Szegeden az építkezés. (A Szeged tudósítójától.) Jelentette már a Szeged, hogy a kormány lakásépítési akciójával kapcsolatb n Szegeden a kereskedő- és iparos körökben néhány nappal ezeőtí tárgyalások indullak meg, amelyeknek az volt a céljuk, hogy miképen lehetne Szegedet ebbe az akcióba minél- előnyösebben és minél gyorsabban belekapcsolni. A tárgya'ások eredményeképen ma délelőtt megbeszélést tartottak a kereskedelmi és Iparkamarában ebben az ügyben és ezen a népes értekezleten képviseltette magát a város hatóságán kivül az államépitészeti hivatal, a kamara, az ipartestület, a Kereskedők Szövetsége és még számosan jelentek meg egyes vállalatok képviseletében. Az értekezletet Körmendy Mátyás nyitotta meg, majd dr, Tonelli Sándor kamarai főtitkár részletesen ismertette a hivatalos lapban már megjelent lakásépítési lörvényt és annak végrehajtási utasításit. A törvény kimondja, hogy a vidéken azo'*, akik uj lakásokat épilenek, tehát azáltal régi lakások szabadulnak fel, ugyanazokat a kedvezményeket kapják, mint a fővárosban. A kedvezményeket megkapják azok is, akik uj üzlethelyiséget építenek. A lakások, illetőleg az üzlethelyiségek építtetői, ha kellő biztosítékai t vannak, a Pénzintézeti Központtól, 60 százalékos építkezési hitelt kaphatnak, évi 18 százalékos kamat mellett. Az uj lakások után 30 évig nem kell adót fizetni, valamint nem kell fizetni a kincsári haszonrészesedést sem. A törvény kimondja azt is, hogy az épít Kezők küön részvénytáts ságokba is tömörülhetnek és igy közösen indíthatják meg az építkezési akciót. Ez ismertetés után dr. Tonelli Sándor megállapítja hogy lehetnek olyan nagyobb vállalatok, amelyek tisztviselőiknek és munkásaiknak akarnak önállóan lakásokat épi'eni — és lehetnek olyan vállalatok is, amelyek részvénylársaságba tömörülnek, igy megszereznek egy telket és munkásaiknak egyenkint 1—2 lakást építtetnek. Ezután fölhívja mindazokat, akik építtetni akarnak, je'entsék be ezt a szándékukat. Balogh Károly tanácsnok az első fölszólaló. Kijelenti, hogy a város halósága a múltban nem egyszer adott különböző társaságokn k, rokkantaknak, vasú asoknak telket és igy most sem fog elzárkózni ez elől, ha ilyen kérelemmel jönnek kereskedők, vagy iparosok. Megállapítja ezu án, hogy amig a város belterülete nincsen beépítve, addig kár a város határain kivül építkezést kezdeni. A külterü'eíeken nincs vízvezeték, világifás stb. A város hatóságának a belterületen mintegy 40 telek áll rendelkezésére és ezek fölött korlátlanul rendelkezhetik a középitési tanács. Ezek a telkek most haszonbérbe vannak kiadva. A Követség Hóbajárt basánál/) Irta: Móra Ferenc. II. Maga is kegyetlen jó ember volt ez a Hóbajárt basa. Semmi kevélység nem lakozott benne, ami abból is megte'szik, hogy olyan helyre is elment látogatóba, ahová senki sí hivta. Ott aztán egy ültő helyében megevett egy sült bárányt, megivott rá egy vödör bort s mikor ettül jókedve kerek:detf, leereszkedőn szóba állt a szegény házigazdával is: — Hej, te kulyaházi magyar ember, de szeretnék egy kis hegedűszót hallani. Erre aztán e őugrott két fülig száj szerecsen, lekapta liz kCmiéről a gazdát s vonószakadtig hegedüli rajta mogyorófa-vonóval hol fr sset, hol sebeset, ahogy a Hóbajárt basa parancsolta. Mivel pedig ilyen rettenetes kedves vendég volt a basa, nem lehet rajta csodálkozni, hogy a forró hideg rázta a fápéiakat, mikor a szegedi várból kengyelfutó érkezett hozzájuk az örömhírrel : — Holnap ilyenkorra mind az egész Tápé féllábon álljon, mert a basa őkegyelmessége szerencséltet benneteket a látogatásával. Saját kegyelmes szemével akarj j látni, milyen volt a termés ebben az esztendőben. — Túlságos möglisztöltelés ez nekünk, — nyögött a tápt'i biró, — n?m jobb vo!na, ha inkább a helyibe vinnénk a vacsorát a kegyelmes basának ? Attól félők, lemarad a csizma a *) Felolvasás a Dugonics-Társaságban. telkek legnagyobb része a Csillag-tér, a szeszgyár és Dorozsma felé vannak. Ezután szóba kerül az egyetem fölépítésének kérdése is. Balogh Károly kijelenti, hogy az egyetemet csak oda lehet építeni, ahol közmüvek is vannak. Ezek szerint Újszegedre lehetetlen építeni az egyetemet, különben is a parkot nem szabad beépiténi. Nincs mis hely csak a Tiszának a jobb partja. Kijelenti ezután, hogy a várost csak ugy lehet fejleszteni, ha lehetőleg minden nagy építkezést ezen az oldalon kezdenek meg. Bejelenti, hogy a föntebb emiitett telkeken kivül van egy 600 négyszögöles tekk a Földvári-utcában is és a Kiskaszinó körül is lelehetne építkezni. A Kossuth Lajos-sugáruton két felek is van, aztán ott van a Babarczy-telek, a szegényház és a Rákóczi-tér, mivel a kormány leirata szerint ott nem lehet hivatalpalotát épi'eni. — Ajándékozni nem tud a város,— folyla'ta Balogh Károly. Kijelen'hetem azonban, hogy a város a legmesszebbmenő támogatást fogja nyújtani. Fölszólalt ezu án Villányi főtanácsos, az államépitészeti hivatal nevében és Szegő Árpád. Bach Jenő a szabadrendelke<ési jogot teszi szóvá. S mmiféle korlátozást nem ir elő a törvény, csak kikö'.i, hogy 50 százalékban olyanoknak kell kiadni az uj lakásokat, akiknek nincsen lakásuk. Különben az építtető szabadon választhatja meg a személyeket. Vértes Miksa kijelenti, hogy a kereskedők között a legrövidebb időn belül meg fog indulni az építkezés, de éppen igy az iparos knak is hozzá kell látniok végre az építkezéshez Támogatás van, az akció megindulhat, csak össze kell szedni a vállalkozókat. Pálfy József szerint az egyes vállalkozókat szeparálni kellene az e célta alakult részvénytársaságoktól. Körmendy Mátyás kimondja, hojcy előkészítő bizottságot küld ki az értekezlet, amelynek tagjai a kamara elnöke és titkára, sz ipartestület elnöke és titkára valamint a Kereskedők Szövetségének elnöke és ügyvezető elnöke. Ez a bizottság a legrövidebb időn belül összegyűjti az építkezni akarók neveit és ezután a kormány támogatása melleit, semmi akadálya nem lest az építkezési akció megindulásának. WWVWWVWVWW'MWWVWWWWWW Tisza-emlékünnep. A Tisza IstvánJJ emlékbizottság ma este Tisza István halálának évfordu'ója alkalmából emlékünnepet rendezett. Az ünnepélyt Berzeviczy Albert nyitotta meg, utána Kozma Andor olvasta fel Bárd Miklós .Tisza litván" cimü költeményét. Végül Rmsz László ief püspök mondott biszédst Tisza István történeti szerepéről. iá' árul ebben a feneketlen sárban, mire Tápéra kiér. — Feneketlen sárban ? — csudálkozott el a kengyelfutó. — Színét se láttam én a sárnak egész ulon. Okos ember volt a tápéi biró, tudta, hogy kis bölcseséggel kormányozzák a világot, a markába nyomott egy ezüst garast a kengyelfutónak. — Visszafelé jobban kinyisd a szömödet, hogy mögláthasd a nagy sarat. — Mit ér az, ha csak az egyik szememmel látok? — nyújtotta a kengyelfutó a másik tenyerét is. (Látszik, hogy a kengyelfutók voltak a mai diplomaták ősei.) Azt is kibélelte egy széles garassal a tápéi biró s ettől egyszerre nekinvájasodott a Hóbajárt basa követe. — No, — azt mondja, — lá'om, hogy jó helyei tartjátok az eszeteket. Hát majd megnyugtalom a kegyelmes basát, hogy helyébe hozzátok a drága jó vacsorát, hanem azt megmondom, hogy aztán szine-java legyen ám az idei termésnek I Alig porzott el a kengyelfutó Szeged felé, a tápéi tanács már kint őgyelgett a földeken. Összetette az eszét öregbiró, ki biró, falu borbélya, falu kovácsa: mivel kedveskedjenek annak a nagybélü pogánynak? — Edös a szőlőnk, mint a méz, azzal lögyünk udvarlására, — vélte az öregbiró. — De aprő a szöme, — vetette ellen a kisbiró — Annál nagyobbra nőtt a lószömü szilva, — találgatta a borbé'y. Ezt meg már a kovács nem állhatta szó nélkül: — Még azt gondolná az a lószömü töröV, hogy ütet akarják vele csúfolni. — Vigyünk neki inkább ebbül a lánybögyü almábul. — Ráéhözik az ebhitü a lányainkra, — aggodalmaskodott a kisbiró. — Hanem mondok én annál jobbat. Semmi se nőtt az idén akkorára a határban, mint a tök. Azt vigyünk a Hóbajárt basának egy zsákkal. Csakugyan ott sárgállottak a kukoricatarlón a nagy gömbölyű disznótökök, igen formázván a basa tar fejét. — No ezt jól kieszölted, kisbiró, — mondja az öregbiró, — de hát hun szőttek akkora zsákot, akibe ebbül beleszoríthatnánk vagy hármat ? Jó szerencse, hogy odavetődött az öreg kukoricacsősz is, világlátott ember, fiatal korában Makón volt a vármegye rabja, ott tanult meg urakkal bánni. Bele is adta mindjárt az eszét a tanácskozásba. — Nem ugy lössz az, embörök. Sült tököt vigyetök a Hóbajárt basának, majd möglássátok, annak ugy mögörül, hogy aranyba foglal bennetöket. Ez okos beszéd volt, rá is helyeslett egyszerre az egész tanács, ugy, hogy az öregbirót elfogta az irigység. — Ejnye, bátya, — mondja csúfolódva, — kend úgyis ösmeri a nagy urak gusztusát, nem