Szeged, 1923. október (4. évfolyam, 223-248. szám)

1923-10-19 / 238. szám

SZEGED Szeged, 1923 október 19. A birodalmi kormány ma délben miniszter­tanácsot tartott, nagyfontosságú kul- és bel­politikai kérdéseket vitatott meg, elsősorban a Szászországgal támadt konfliktust. Müller tábornoknak, a 4. véderőkölet parancs­nokának dr. Zeigner szász miniszterelnökhöz intézett átirata utal arra, hogy Bötteher minisz­ter október 13-án a kommunista párt részéről az állatkertben összehívott gyűlésen nyilt hadat üzent a birodalmi kormány intézkedéseinek és ennek megfelelő határozatot fogadtatott el. Há a szász kormány fegyveresen járna el... A szabad szervezetek munkássága és az alkal­mazott hivatalnokok szervezete Berlinben ülést tartott; amelyen a Vorwdits szerint többek kö­pött a szászországi helyzettel foglalkoztak. Ha­tározati javaslatot fogadlak el, amely arra az esetre, ha a szász és a thüringiai kormány fegyveresen járna el, általános sztrájk prokla­málását helyezik kilátásba. Münchenben nincs szász követ . . . A müncheni szász ügyvivőnek a szász állam­szolgálatból vaió elbocsátása után a bajor kül­ügyminiszter közölte a szász külügyminiszté­riummal, hogy mindaddig nem fogad uj szász követet, amig a szász kormányban a kommu ntsta párt képviselve van. Érzel egyidejűleg a szászországi bdjor követet visszahívták. Az éhségzavargások. A Vossische Zeitung lipcsei jelentése szerint á rendőrség főnöke mindenféle felvonulást és szabid ég alatti gyűlést betiltott. A tilalmak meg­szegőinek súlyos pénzbüntetést és szabadság­vesztést helyezett kilátásba. Azok a kihágások, melyek emberáldozatot követelhetnek, halál­büntetés alá esnek. Bsrlin több részében tegnap este kisebb za­vargások voltak, csak az északi kerületben fajú tak el a tüntetések s amig a rendőrség a helyszínre érkezett, több pékboltot teljesen kiürítettek, a kenyeret és fehérsüteményt az utcára dobták, azután felosztották egymás kö­zött Néhány pék ugy védekezett a benyomulók ellen, hogy maga és emberei önként kiadták tó Utcára ami tenyerük és fehérsflfeményflk csak volt . A ruhrvidéki nagyiparosok kizárják munkásaikat. A Times és a Daily News arról értesül, bogy a ruhrvidéki nagyiparosok október hó 20 án, ha 9 német kormány az üzemi hozzá­járulást megszünteti, munkásaikat pénzhiány miatt kizárják üzemeikből. 600 millió a német vasúti mentjegyek szzorzószáma. A német birodalmi vasutak igazgatósága a mai napon táviratban értesítette Németország összes vasutainak igazgatóságait, valamint a menetjegyirodakat, hogy a menetjegyeknek eddigi 300 milliós szorzószámát kétszeresére, 600 milliósra emelte fel. A német bankok ma az egy márka számí­tása helyébe az 1000 márka számítást vezették be. A milliómárkás számításra csak pár hét múlva térnek át. Németországban megszűnt a bizalom a Népszövetség Iránt. A Daily News ma reggeli számában berlini tudósítójának Stresemann kancellárral folytatott beszélgetését közli. Azt mondja a kancellár, hogy a bizonytalan helyzet Németországot össze­omlással fenyegeti. A német birodalomból el­tűnt minden bizalom a Népszövetség iránt, mert sem a jóvátételi kérdést, sem a Ruhr konfliktust nem tárgyalta és a felsősziléziai problémát oly módon oldotfa meg, hogy azt Németországra nézve igazságtalannak tartja. MMMMMMMÍMMW^IBNWWMWMMM A földreformnovella a kormánypártban. Pogrom késztll Lengyelországban? A lengyel nemzetgyűlés zsidó képviselőinek pártja Kiernik belügyminiszterhez és a főváros területére kinevezett kormánybiztoshoz panasz­szal fordult, hogy a nacionalisták pogromra készülnek. Varsóban és a vidéki városokban a zsidó lakosság menekülésre gondol. A belügy­miniszter megnyugtatta a zsidó küldöttséget, hogy a kormány törvényjavaslatban egy hó­napra diktátori hatalmi fog kérni a sejmtöl és erre az időre elnapolj 1 a törvényhozást. A kormánypárt csütörtök délelőtt 12 órakor ér ekezletet tartott, amelyen folytatták a föld­reformnovella részletes tárgyalását. Az értekezletet 11 órakor nyitotta meg Mayer János elnök és folytatták a már tegnap meg­indult vitát a vallás- és tanulmányi alapok megváltása alól való mentesítése érdekében. A vita során felszólalt Zdtvay Ti^or, majd Erdélyi Aladár és Kaas Albert baró. Hozzászóltak még a kérdé hez nagyatádi Szabó István. Klebels­berg Kuno, valamint Nagy Emil. Nagyatádi Szabó István indítványára, melyhez a kultusz­miniszter is hotzáárult, az értekezlet a kérdés felett való döntést elhalasztotta mindaddig, míg a minisztertanács a kérdéssel foglalkozni, ebben állást nem foglalt. Ezután a novella 8. szaka­szát vet'ék tárgyalás alá. A kormánypárt ma délután 5 órakor folytatta a földreformnovella tárgyalását. Az értekezleten mintegy 20—25 képviselő jelent meg. Az érte­kezleten Mayer János, majd Platthy Qyörgy el­nökölt. A kormány részéről Nagyatádi földmi­velésügyi miniszter és Schandl Károly államtit­kár jelent meg. Az értekezleten a földreform­novella javaslat 8, 9. és 10. pontjait tárgyalták és azokat lényegesebb módosítás nélkül elfogad­ták. Az értekezlet nyolc órakor ért véget s annak folytatását péntek délelőtt 11 órára tűzték kiJY A pénzügyi tanács ülése. Az országos pénzügyi tanács a pénzügy­minisztériumban Teleszky elnöklete alatt filést tartolt. Az ülés 11 órakor kezdődött és három­negyed két órakor ért véget. 0 és végén Popo­vics Sándor a következőket mondotta: — A pénzügyi tanács mai ülésén tisztára folyó ügyeket intézett el. Az országos pénzügyi tanács felosztására vonatkozó törvényjavaslat egyeMre nem érinti a tanács működését. A Máv. tarifaemelése. Az Országos Közlekedési Bizottság szerdán fartotta első ülését a kereskedelmi minisztérium tanácskozó termében. A gyűlésen Valkó Lajos kereskedelmi mín:8z­ter elnökölt. Minthogy azonban az ülés teljesen bizalmas jellegű, ann«k lefolytatásáról semmiféle közleményt nem adtak ki. Az Országos Közlekedési Bizottság szom­baton délelőtt tizenegy órakor ujoól ütést tart. A mai értekezleen a vasúti tarifa kér­déséről még nam esett szó, mert csakis a ma­gyar államvasutak általános pénzügyi helyzeté­vel foglalkoztak. Az értekezlet s >rán kü önösen Sándor Pál kezdett nagyobb vitát, aki egy külön parlamenti bizottságnak kiküldését aján­lotta, mely a magvar államvasutak gazdaságát ellenőrizné. A hotnapi napán a vasúti tarifa emelése ügyében ot érdekképviseleteket fogják meghallgatni. Az Országos Nemzeti Klub összejövetele. Az Országos Nemzei Klub ma esle tartotta első összejövetelét az Országos Kaszinó emeleti kistermében. A helyiséget, színültig megtöltő előkelő közönség előtt a megnyitó beszedet Bernáth htván elnök mondotta, majd Kelemen Kornél, a klub titkára számolt be az elmúlt év eseményeiről. Ezután ismét Bernáth István emelkedett szólásra és tartotta meg előadását Európa katasztrófája cimei. A háboruelötti optimizmus — mondoita — az utoitó kilenc év, különösen p dig a hivatalos békeévek ta­pasztalatai nyomán a lemondásnak és két­ségbeesésnek adott mindenütt nelyet. Egészen bizonyosnak lá'szik a katasztrófa, ha Európa uj irányokba áttérni nem tud. A mostani hely­zet knesa a forradalomnak az a botlása, hogy ideális törekvéseket tűzött ki végső tél gya­nánt, de nem gondoskodott arról, hogy azok az erők, melyek ezek eléréséhez és Megtartásá­hoz szükségesek, el ne fáradjanak. Voltaire álma megvalósult A kereszténység teljesen hátraszorult. De ezzel együtt Európa elvesz­tette a haladás legerősebb és legtartósabb biz­tositékát B-lista és egy tanitó. (A Szeged tudósítójától.) Soha, egy pillana­tig Sem hird ttés a Szeged hasábjai, hogy nem helyes a kormánynak az az intézkedése, amely csökkenteni akarja Csonkamagyarország tiszt­viselőinek számát. Nem kell sokáig gondol­kozni és elmélkedni a dolgok fölött, hogy arra a meggyőződésre jusson mindenki, hogy Csonka magyarországnak ezekben a súlyos és terhelt napokban nincs szüksége annyi állami, megyei és városi tisztviselőre, mint a nyugodt, termelő munkával elfoglalt, sőt elhalmozott régi Nagy­magyarországnak. A létszámcsökkentést végre keli hajtani Magyarország minden polgárának érdekében, mert ha ez nem történne meg, ak­kor az „adó-hurt" addig kellene feszíteni, mig végre is elpattanna. A létszámcsökkentést végre keit hajtdni, — ez nem lehet kétséges —, de ugy kell végrehajtani, hogy szemmel látható igazságtalanságok ne fordulhassanak elő. Nem lehet ennek a törvénynek kapcsán bárkit rá­galmazni, nem lehet értékes munkaerőket csu­pán azért elbocsátani az állam szolgálatából, mert ezt személyes érdekek kívánják. Nem lehet becsületes, dolgozó egzisztenciákat nyomorba és anyagi romlásba dönteni csupán azért, mert valaki nem nézi jó szemmel valakinek munká­ját és nem lehet akárkit B-listára lenni csupán azért, mert másképen imádja az Istent, mint a kurzus szájasai. Minden ilyen kirívó igazság­talanságnál föl kell emelnünk a tiltakozás sza­vát és a nyilvánosság előtt kell rámutatnunk arra, hogy igazságtalanságokat még a törvény leple alatt sem ssabad elkövetni. Es itt egy példa: : Magyaródi Sándor állami tanitó kitűnő mi­nősítessél szerezte meg tanítói oklevelét, majd tizenöt esztendeig jó eredménnyel tanított a vi­dék legkülönbözőbb iskoláiban. 191§ októbe­rében bevonult katonának és tiz hónapig har­colt a különböző frontokon. Ezután három esz­tendeig volt olasz hadifogságban, mint nép­fölkelö zászlós, mig végre 1919 október 20 án ismét magyar földre tehette lábát. Igy tehát nem vehetett részt a forrada'ombart és nem volt Magyarországon a proletárdiktatúra alatt sem. 1922 julius elsején azonban Magyaródi Sándort váratlanul B listdra helyeztette Cserei tanfelügyelő. Cserei vádjait az illetékes szegedi ügyész 1922 november 22-én nem vette Őt is indítványozta a Jegyeimi eljárás megszüntetését. A fegyelmi választmány január 12 én mégis megalakult és ebben a bizottságban helyet foglalt Cserei Gyula tanfelügyelő is, aki előadója lett Magyarcdi ügyének. Cherei tehát ebben a bizott­ságban maga is szavazott a felett, hogy az általa felhozott vádakat igazaknak, vagy hami­saknak ismeri-e el a fegyelmi választmány. Érdemi tárgyalást nem is tartottak ebben az. ügyben, ki sem hallgatták Magyaródit, mégis Ítéletet hoztak, amelynek eredmenye természe­tesen — Cserei Indítványára — B-listára helye­zés volt. Magyaródi feleobezést adott be az ítélet ellen a vallás- és közoktatásügyi minisz­tériumba, ahol nem változtatták meg az Ítéletet, azzal az indokolással, hogy megvolt az érdemi tárgyalás. Migvaródi most folyamodványt adott be Klebelsberg Kunó gróf vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, amelyben kéri ügyének igazságos elinté ését. Hivatkozik arra, hogy tárgyalást tulajdonképen nem is tartottak ügyében, C<erei vádjai teljesen alaptalanok, arait különböző bizonyítványokkal tud igazolni. Kérvényét a következő szavakkal fejezi be: „Amikor az ügy befejezésének szabályszerű eljárással számomra elégtételt kellett volna Í szolgáltatnia, akkor ahelyett, ellenkezőleg, engem erkölcsi és anyagi romlásba döntöttek, édes , magyar hazámban, melyet anyai dgu őseimhez, a Vörösmartyakhoz méltóan szeretek, hontalanná, bujdosóvá tettek, olyannyira, hogy már önkéntes száműzetésre, kivándorlásra is elszántam magam... A tótok tiltakoznak a csehek nemzeti üunepe ellen. Prágából jelentik: A tót néppárt szózatot bocsátott ki, amelyben tiltakozik októ­ber 28 ának megünneplése ellen, mert a tót nép számára október 28-ika nem nemzeti ünnep. Október 30-án üli meg a tót nép gazdasági újjászületését. Október 28-án csupán a cseh állam jött létre, mig a tót nemzeti szabadság születésnapja a turócszentmártoni deklaráció.

Next

/
Thumbnails
Contents