Szeged, 1923. október (4. évfolyam, 223-248. szám)

1923-10-14 / 234. szám

SZEQBP Szeged, 1923 október 14 lyek bocsátanék rendelkezésre. A kölcsönt 3—5 esztendei terminusra kérik s arra fordítják, hogy Németországot a jövö télen szénnel ellássák. Véres zavargások a városokban. A höllingeni zavargásokban 11 ember vesztette Hetét és 35 megsebesült. Höchstben 2000 munkanélküli megostiomolta a városházát. A német rendőrség fegyvert használt, egy embert megölt, húszat pedig megsebesített. Kölnben és j Hamburgban, valamint Essen területén üzlet- ' helyiségeket fosztottak ki. A rendőrség fegyveresen lépett közbe. Düsseldorfban lovas járőrök cirkálnak az utcákon. Wiesbadenben tegnap délelőtt az óvárosban és a város nyugati részében több helyütt zavargásokra és fosztogatásokra került a sor. A munkanélküliek a városháza elé vonultak és tízmilliárd márka segélyt követeltek. Az utcai zavargások estig tartottak. A rendőrségnek végül sikerült a rendet s a nyugalmat újból he yreállitania. MMM^WMMMWMMMWWI Radics sikere Angliában. Radics angliai agitációja már is nagy sikerrel ' '. Sikerült az egész angol közvéle nény érdeklődésit Jugoszlávia és a balkanizált KözépEurópa felé irányítani. Érdekes, hogy Radics sikerét akaratán kivül előmozdította, sőt talán megalapozta a szerb miniszterelnök, Pasics is. A szerb kormány ugyanis tapintatlan jegyzéket intézett Angliához, amelyben kérdi, hogyan lehetséges, hogy Anglia nem alkalmazza törvényeit Rtdicsra is, aki pedig hamis néven és hamis útlevéllel lépett angol földre. Az ildomtalan jegyzék természetesen nagy megütközést keltett Angliában. Az angol kormány elsősorban is megállapította, h)gy a külügyi hivitalnak előzetes tudomása volt Radics megérkezéséről, sót salvus conduktust is adott neki, mert az angol-balkán komité ugy informálta a külügyminisztert, hogy Radics utja H írvátország, Szerbia, sőt az egész európai politika jávára szolgál. Ilyenformán persze Pasics jegyzéke hatás nélkül maradt. Az ország minden részéből levelek biztosítják Radicsot, hogy semmi bántód isa nem lesz, sót, ha szükség lesz, ugy a parlamentben is szóvá teszik PJSÍCS macedóniai izü jegyzékét. Az angol közvélemény ma azt bizonyttja, különösen a most é;énkü!ni kezdő politikai kiubbokban, hoaty nagyon káros politikai következményei knnének annak, ha Radicsot Londonból elűznék, mert akkor ő rögtön Franciaországba menekülne, ahová pedig őt állandóan hívogatják. R.dics akciója mellett dolgoznak, amint visszatérnek Londonba, a képviselők. Radics előadásokat fog tartani az egyes pártok fejlett klubjaiban és a Cobden-szövetségben a középeurópai államok mai felfordult gazdssáati helyzetéről. Rsdics mindenütt azt bizonyítgatja és pedig teljis sikerrel, hogy a belgrádi n<gy szerb centralizmus, amelv abs'olut balkán eszközökre támaszkodik. Középeurópa kultúrájának és gazdasági életének teljes balkánizálását jelenti és a jövő békéjének és fejlődésének a veszedelmét. Radics londoni sikerének súlyos kö/eíkezményei vannak magában Horvátországban is. A délszláv-egység megterem ője az egyesült SHS királyság egyik leglelkesebb propagálója dr., Trumbics Ante hátatforditolt a belgrádi kormánynak és nyíltan a horvát-dalmát függetlenség mellé állt. Trumbics lapjn ma már teljesen horvit nemzeti alapon állanak és éles harcot hirdetnek a szerb elnyomás ellen. { Tavasszal a párisi konferencián még Trumbcs ágált leghangosabban Rtdics ismeretes memoranduma ellen, ma már egy táborba kerültek. Tizenötmilliárdos költségvetése lesz a városnak (A Szeged tudósítójától.) A városi számvevőség már hónapok óta foglalkozik a városháztartás jövö évi költségvetésének összeállításával, a munka azonban csak lassan haladhat előre, meri a rendkívüli viszonyok rendkívüli akadályokat lornyosianak minden előre való kalkulálás elé. Amikor a számvevőség három-négy hónappal ezelőtt megkezdte a költségvetés összeállításának előmunkálatait, a nrgyar korona akkori jegyzése Zürichben a mai jegyzésnek kétszeresét is meghaladta, belső vásárló ereje pedig két-háromszáz százalékkal is jobb volt a mainál és igy akkor ugy látszott, hogy a költségvetés legfeljebb a hárommilliárdot közelíti meg. Ma azonban, amikor már csak három centimot adnak Zürichben száz magyar koronáért és amikor a drágaság szorzószáma ötezer körül mozog, ű három négy hónappal ezelőtt papírra vetett számok már elvesztették minden realitásukat. Annak idején beszámoltunk arról, hogy a torony alatt felmerül a rugalmas költségvetés terve, mert az u'óbbi évek bebizonyították, hogy minden költségvetés csak illúzió. Szó volt buzavalutáról, aranykoronáról, Zürichi paritásról, mint olyan kulcsokról, amelyek biztosítják a költségvetés rugalmasságát és igy a számitások realitását is. A praktikus tervekből azonban nem lett semmi, maradt minden a régiben, a számvevőség továbbra is merev számokkal irja elő a jövö évi bevételeket és kiadasoka*. Ezek a merev számok, amelyek ebben a pillanatban talán hűek is a viszonyokhoz, azt mutatják, hogy 1924 ben a város kiadásai elérik majd a tizenötmilliárd koronát. Scultéty Sándor városi főszámvevő a következőket mondotta a készülő költségvetésről: — A költségvetést a mai árak alapján állítjuk össze és előreláthatólag október második felében már be is terjesztjük a tanácshoz. A végleges összeállítást erősen akadályozza az, h gy egyes cikkek ára még mind g napról-napra változik. Pontos számot egyelőre nem mondhatok, mert a könyvvivőség még nem készült el a buzavalutás földbérek átszámításává, az eddigi adatokból azonban azt látom hogy a költségvetés végö szege megközelíti a tizenötmilliárd koronát, ha ugyan tul nem haladja. Igaz ugyan, hogy ebben az összegben a városi üzemek előirányzata is szerepel körülbelül hétmilliárd koronával. — Munkánkat nagyon megnehezíti az, hogy több tételhez nem allnak rendelkezésünkre a végleges adatok. Igy a város egyik legszámottevőbb jövedelme, a kereseti adóból és a tár• sulati adónak a városra eső részéből származó jövedelem még nem állapitható meg, mert a pénzügyigazgatóság még mindig nem készült el az adók kivetésével. Hozzávetőleges számítás, jobban mondva kombináció szerint a kereseti adóból egymilliárdnyi jövedelemre számíthatunk. Ezzel szemben a városi alkalmazottak illetményeire közel négymilliárdnyi fedezetről kell gondoskodnunk, pedig a kereseti adóból származó jövedelemnek fedeznie kellene ezt a tételt. A pénzügyminiszter ugyanis azért engedie át a városoknak a kereseti adót, hogy ebből fedezzék azt a tehertöbbletet, amit a városi alkalmazottak fizetésének áthári'ása zúdított a városokra. A jelek szerint az átengedett jövedelem csak huszonöt százalékát fedezi az áthárított tehertöbbletnek, tehát a pénzügyminiszter véleménye nem helytálló. — Számításom szerint a városi bérföldek jövő évi jövedelme négymilliárd koronára becsülhető, hetvenezer koronás búzaárakkal kalkulálva. Igaz, hogy a buza ára ma jóval magasabb, de a költségvetési poliiika régi elve, hogy a bevételi tételeket mérsékelni kell a kiadási tételeket ellenben reálisan kell előirányozta a csalódások elkerülése érdekében. Ezért kalkulálunk he venezer koronás búzával. A most átengedett borital és husfogyasztási adó jövedelmét hatszázmillió koronára becsülöm. — Kívánatos volna, ha a város hatósága módot találna a legadókép?sebb adóalapnak, a földbirtoknak megfelelő megadóztatására. Tudomásom szerint Hódmezővásárhelyen tízezer szái zalékos városi pótadót vetettek ki a földbirtokra, a föld kataszteri tiszta jövedelmének kétszerese után. Szegeden ebben az évben egymillióhatszáze er korona volt a pótadóból befolyó jövedelem, az adóalap ö ven százaléka. Elmondotta kérdésünkre a főszámvevő, hogy Jubiláris mozaik. Irta: Móra Ferenc. Balla Jenő barátomnak ajánlom ezen pár sor írásomat. Nem minthi az ő jubileumáról volna szó, mert annak a dá'umát élő ember ki nem tudja tőle. (Akik pedig tudnák, a nagynevű mesterek, akik inasnak fölvették a céhbe, azok mind kiköltöztek már az isten kertjébe s ki őszirózsát nevel a sirján, ki a felejtés tüskebokrait.) Csak a jubiláris színházról ütöm össze ezt a mozaikot s azért ajánlom öreg barátomnak, mert szinházi dolgokban mégis csak ő a legtudósabb köztünk. Majd helyrekalapálja, amit én nem jól tudok. * Szinügyi bizottság már a rekonstrukció idején is volt, ho'ott s inház még nem volt. Éppen arra kellett a bizottság, hogy segítsen Tisza Lajosnak színházat építeni. Segített is, amenynyiben összeveszett vele már a helykérdésben. A királyi biztos azt ajánlotta, hogy talán a Stefániára kellene építeni a színházat, a bizottság jobbnak találta volna a Széchenyi teret, mert ott nem kell annyira számot vetni a talajvízzel. Tisza Lajos nem az az ember volt, aki ellenmondást türt volna: most már azért is a Stefániára tették Thália templomát, kettős beton-réteg közé szorított aszfaltból vésvén neki fundamentumod Sokat támadta az akkori sajtó a városon keresztül a kormánybiztost azért is, hogy a színházépítésre nem hirdettek pályázatot, hanem verseny kizárásával köötték meg a szerződést Fellnerrel. De hát nem lehetett máskép. A városnak mindössze 200.000 forintja volt színházra, ekkora összegre pedig nem lehetett pályázatot hirdetni. Megegyeztek tehát Fellnerrel, hogy kezdjen tervet c inálni s azt módositgassa, drágitgassa abban az arányban, ahogy a jó isten szaporítja a szinházi alapot. Igy került aztán a szinház majdnem 500.000 forintba. * Az építést a Giraszek és Krausz cég vezette, a munkafelügyelő Porzsolt Ernő volt. Mért ne jegyézzünk fd olyan neveket is, amelyeknek a viselői a jutaionnak ezt a fajtáját sohase ambicionálják ? Vagy itt van például Lehmann Mór, aki az első negyven d szletet festet e és a vasfüggönyből perzsaszőnyeget csinált a pemzlijével. Az első szinházi gépészt Galló-nak hivták, borzasztó ügyes ember volt. Ő volt az ördög cimborája, amennyiben ő szerkesztette színpadra az égiháborukat, Szegeden addig sohi nem hallott gépekkel. A ménköt ugy csinálta, hogy a zsinórpadiástól a s'ilyísztő aljáig vezetett egy négyszögű facsö/et; belsejében, a felső részen egy vastábla volt elhelyezve, amelyet kívülről lehetett billegetni. Ha most már a vastáblára felülről kavicsokat szórtak, az lebillent, a súlyos kavicsok lezuhantak a deszkákkal osztályokra különített csövön s útközben a deszkákhoz ttődve elhitették a publikummal, hsgy leütött a menykő. A menydörgő gép nagy négyszögletes faláda volt, amelyben kötelekkel mozgattak mindenféle kerekeket Az ágyuzógép egy öl átmérőjű nyolcszegletü ráma volt, kétoldaián erős bivalybörrel bevonva. A vihargép áobalaku henger volt, közepén nagy forgatóval, köröskörül lapátokkal. Az esőgép bőrrel bevont kerék, amelynek be sej ében buzaszemek, kukoricaszemek, sörétszemek voltak elhelyezve, s a kerék forgatásakor ezek adták ac esőkopogás zaját. • Egy héttel a szinház megnyitása előtt borzasztó dicsérték az újságok Lehmann urat ós Galló urat, ellenben a m gnyitó-kritikában ezt olvasom: — A Szabados költeményéhez olyan díszletek készültek, amelyek ellen sok volna a kifogásunk. Azonban a hangulat harmóniáját nem akarjuk megzavarni azzal, hogy Lehmannról és G dióról véleményt nyilvánítsunk. Majd máskor. Ellenben az irók és szinészek iránt már nem voltak ilyen elnézőek a kritikusok. Szabados szenátor versét mindenki magasztalta, de Pósa Lajos proló^járól azt irta Mikszáth a Pesti Hírlap ban, hogy „csinosnak csinos volt, de el