Szeged, 1923. október (4. évfolyam, 223-248. szám)

1923-10-14 / 234. szám

Szeged, 1923 október 10. SZEGED ebben az évben még körülbelül ötszázmillió korona póthitelre lesz szükség. Az idei kötség­vetés végösszege kétszázötvenhatmillió korona volt, az év derekán a közgyűlés megszavazott báromszázmillió korona póthitelt, ezzel az uj póihitellel együtt tehát a város háztartásának mérlege meghaladja az egymilliárd koronát. A póthitel természetesen fedezetet talál a költ­ségvetésen felül befolyt jövedelmekből. Százhúsz biró érkezett a szegedi kongresszusra. (A Szeged tudósítójától.) Vasárnap lesz a bi­rák és ügyészek ezévi kongresszusa, amely alkalomból szombaton este 120 fővárosi és vidéki biró és ügyész érkezett Szegedre. A gyorsvonat egyik különkocsijából szállottan ki a vendégek, akiket dr. Konczwald Endre törvény­széki elnök üdvözölt, majd a vendégek nevé­ben Wolff Károly valaszolt az üdvözletre. Wolff elnök kíséretében érkeztek a magyar birói és ügyészi világ kiválóságai, közük Székács Akdár közigazgatási biró, társelnök, Tóth Miklós kúriai biró, ügyvezető-elnök, Juhász Andor budapesti, Féiix Antal pécsi táblaelnö­kök, Halász Lajos budapesti, Szsp^ry József pécsi főügyész, Pompéry Elemér a szabadalmi biróság elnöke, Bieber Gyu'a az árvizsgáló bizottság elnöke, dr. Vályi Sardor a munkás­biztositási felsőbíróság elnöke, Szakolczay Gyula gyulai, dr. Kail Anlal székesfehérvári, Virágh Béla szolnoki törvényszéki elnökök, Pazár Gyula kuriai biró, Kassai Gyula győri táblabíró stb., stb. A vendégek a kö:csönö3 üdvözlés után a Kass-szállóba hajtatlak, ahol 9 órakor ismer­kedési vecsora volt, amelyen a vendégeken kí­vül megjelent a szegedi birói és ügyészi kar •saknem valamennyi tagjs. A kongresszus vasár­nap délelőtt 10 órakor lesz a városházán, ame­lyen. a jelekből ítélve valóban nagyjelentőségű kérdéseket fognak tárgyalni. Kommunisták felrobbsntoítak a varsói citadellát. Var* ban ma regeei néhány perccel 9 óra élőit jelrobbant a citadella 8. számú rak­tára. A szerencsellenség óriási mértékű. A katonai hatóságoknak magánosok temérdek automobilt bocsátottak rendelkezésre, hogy el lehessen szállítani a sebesülteket. A varsói kórházak zsúfolásig megteltek. Eddig 20 halottat találtak a romok alatt és 2500 sebesültet vettek ápolás alá. Az áldozatok legnagyobbrésze munkás és munkásnő. Katonaság nem volt a citadellában, mert a 21. gyalogezred, melynek ott van a kaszárnyája most hadgyakorlaton van. Varsóban általános az a feltevés, hogv a citadellát kom­munisták röpítették a levegőbe. Snowdett és a magyar kölcsön. Snowden Fülöp, az angol alsóház tagja és az angol szocialista párt vezére fogadtH a Magyar Távirati Iroda tudósítóját és a magyar pénzügyi segítség szükségességéről a kővet­kezőkben foglalta össze néze eit: — Az általános európai helyiet oly komoly és bonyolult és a nagy problémák végleges megoldását előre látni olyan nehéz, hogy az általános viszonyok hamaros megjavulása nem valószínű. Mindazoknak a tényezőknek, akikre az európai kultura megmentése tartozik, két­szeres gonddal kell keresniök a gazdasági ujjáépités lehetőségeit. Az európai probléma" minden komponense jelentékeny fontosságú. A gazdasági problémának Magyarországon meg van még az a különös ssjátsaga, hogy a nagy német francia problémától egészen jüggetlenül tárgyalható és ennek a problémának következ­ménye és gyors megoldása haladéktalanul ke­resztülvihető, holott a többi probléma még füg­gőben v n. Felettébb sajnos, hogy sz európsi Közvéleményt a német probléma annyira leköti, hogy más nemzetek, amelyek ugyancsak nehéz helyzetben v*nnsk és segítségre szorulnak, ugy szólván háttérben maradnak. Végzetes hiba volna azonban Magyarországot csak a francia­német bonyodalom függelékének tekinteni Ha valamelyik város egyik részében a tüzet hirte­len megfékezni nem lehet, ez még nem ok arra, hogy a város másik részében kitört lüz­veszedelmet ne lokalizálják; ellenkezőleg, az okos politika először is a veszedelmi zónát lehetőleg szorosan körülzárni és ha lehetséges, a katasztrófa izolált leküzdését megkísérelni. Magyarország problémája nemcsak politikai, hanem gazdasági és földrajzi értelemben is egészen egyéni és ha az Ausztriának nyújtott segítséget Magyarországnak is megadják, akkor Európa keletén a Dunamedence legfontosabb részében egész bizonyosan létrejön egy gazda­ságilag és politikailag szilárd darab terület, ( mely a jövőben a nagy európai rekonstrukció A nak biztos támaszt nyújthat. A legnagyobb ' mértékben sojnos volna, ha ezt idejében be nem látnók. — Hogy Magyarország segítségre szorult s arra méltó is, rég megállapított tény. A magyar nemzet ragyogó múltja az európai kultura vé­delmében vívott dicsőséges harcok nemes tra­díciói Angliában mindig a legnagyobb szimpá­tiát keltették a magyar nemzet iránt. Magyar­országnak a világháború alatt tanúsított lova­gias és emberséges magatartását ugyancsak jól ismerjük és méltányoljuk. Valamennyi politikai párt, épp ugy mint Anglia egész lakossága, egységesen az angol kormány mögött áll és a legmelegebben támogatja abban a dicséretes törekvésében, hogy Magyarország kérését a leg ­nagyobb nyomatékkal pártolja. Magam i-t azort a nézeten vsgvok, hogy Magyarország jóváté­teli tartozásait minden körülméayek között hosszabb időre fel kell jüggeszteni, vagy még helyesebb, ha végérvényesen törlik. Olyan or­szágtól, mely Magyarországhoz hasonló gazda­sági viszonyok között van, józan emberi ész­szel nem lehet jóvátételeket követelni. Ennek a kérdőinek lisztazása hozzájárul a helyzet javu­lásához, ami elsősorban Magyarország szom­szédaira nézve lenne előnyös, miután a magyar kereskedelmi tevékenység feltámasztása főleg a szomszéd államoknak volna javára. Manapság, amikor a legkülönbözőbb országokat a gazda­sági érdek ezer, meg ezer köteléks fűzi össze, nem lehet egy ország gazdasági viszonyait a szomszédos országok érdekeire való káros visszahatás nélkül megsérteni. Magyarország és gazdasági szomszédai között ugyanis igen erős érdekközösségek állnak fenn, melyek a középső Dunamederce hosszú történelmi, földrajzi és gazdasági egységén nyugszanak és amelyek a termelés és fogyasztó pi«c, az ipari kö/pontok é8 nyersanyagforrások közii számtalan kölcsön­hatás következtében évszázadok alatt fejlődtek ki. Az érdekközösség komplexuma mellett egy ország gazdasági háború koncentrált tüzelését irányítani olyan cselekmény, mely a herosztra teszi hőstettek közé méltán sorolható. — Nem szabad másrészről megfeledkezni arról, hogy a politikai béke legbiztosabb alap­eleme a belső virágzás, a nyugalom és az elé­gedettség. Az éhség, nélkülözés a legrosszabb tanácsadó. Ez alapvető igazság, melyet az európai állambölcses«ég a legutóbbi öt év alatt teljesen elfelejtett. Nagy baj ez, melyet idejében észre kellett volna venni. Az egész világ tör­ténelme azt tanúsítja, hogy a nélkülözés és gazdasági összeomlás mindig előfutárja volt a háborúnak. Egyoldalú fegyverkezés és lefegy­verzés ez ellen nem segít, ezzel csak kiszélesí­tik a népek közötti szakadékot, erősitik a bi­zalmatlanság érzését, gyűlöletet és irigységet vetnek el és mindenek felett katasztrófára ve­zetnek. Viszon', ha egy ország gazdaságilag virágzik, akkor semmi kedve nem támad arra, hogy virágzását háborús kalandokban tegye kockára. Magyarországra nézve az ország gaz­dasági újjáépítése és megerősödése volna a leg­hatásosabb katonai ellenőrzés is maradhatott volna." Erkel Elek Nyitány-a „ha nem is megkapóan eredeti, elég kellemesen simul a szöveghez." A színészek közül, akik Dóczi Lajos „Utolsó szerelméének első felvonását játszották — Bu­dapestet megelőzően — „kiemelkedtek Somló Sándor, Hunyadi Margit, Beődyné, és végül Szathmáry. Szirmai értelmesen szavalt, de a király kedéyesség mellett hiányzott belőle a királyi elegáncia és méltóság Rosszmájú embe;ek voltak ára azok a régi kritikusok. j Szabados hires versét Nagy Ilonka szavalta, \ aki „mély érzéssel személyesítette szülővátosát i s voltak szavalatánsk kiemelkedő mozzanatai, • bár az írviz pusztítását kissé egyhangún adja ! elő." A vers végén Szeged harminchat legszebb lánya megkoszorúzta a király szobrát. Ime a nevük : Abafy Gizeila, Babarczv Erzsi, Boros Margit, Bakay Emma, Burger Gizella, Csorba Ilka, Czerkowiíz Erzsi, Dampf Ilonka, Endrényi Ilonka, Fluck Rózsa, Gál Paul?, Haris Emma, Kelemen Malvin, Kohn Jenny, Lausevics Ida, Lenile Erzsi, übláth Juliska, Prosznitz Berta, Riegtr Kornélia, S'röbl Mancika, Szabó nővé­rek, Szeghő Erzsi, Tolnay Mariska, Tombácz Erzsi, Vadász Jolán, Veszeliriovics Gizella, Winkler Katalin, Weisz Laura, Zsótér Mariska és Sárika és Rózsika, Zvékics I onka, Zuck Laura." Anglia elfordul a kontinenstől? # toztatását főképen annak tulajdoniíják, hogy a dominiumok Nagybtitanniának „fényes elszige­teltségét" sürgeti. Az angol dominiumok ezen­kívül azt is kívánják, hogy Anglia a kontinens politikai ügyeinek mellőzésével a Népszövetség irányításában aktív részt vegyen. Nagy feltűnést kellett Baldwin miniszterel­nöknek tegnap a Guildballban mondott be­széde. A miniszterelnök ebben a beszédben Angliának az európai államok politikájától való eltávolodását hirdette. Ezt a felfogást Baldwin­nál tddig még nem tapasztalták ilyen mérték­ben. A miniszterelnök álláspontjának megvál­Elmarad az általános sztrájk. (A Szeged tudósítójától.) Mintegy öt hét óta tsitanak azok a tárgyalások a munkaadók és munkások kCzött, amelyeknek sz volt a céljuk, hogy a buzavalutás fizetési rendszer helyett egy olyan rendszer alapján fizessék ezentúl a mun­kásokat, amely mindig arányban tudja tartani a változott gazdasági viszonyokat és a munka­béreket. Az elmu't héten a munkások és mun­kaadók — mint ismeretes — egy úgynevezett „szegedi indexrendszei"-ben állapodtak meg, azonban a munitások ezenkívül az alapbérek­nek rendezését is kértélr. Ho3szu tárgya'ások indultak meg néhány ngp előtt ebben az ügy­ben, amelyeknek erediiénye az lett, hogy a munkaadófc kijeientetiél', hogy tiz százalékkal emelhetik föl csupán az alapbéreket. Erre a munkások — mint ismeretes —, két nap előtt tarlóit {,yülésükCn kijelentették, hogy ezt hz emelést nem fog&djak el és ha kéréseiket nem teljesitik, általános sztrájkot kezdenek mind­árok a murkások, aHknek munkaadói a S'egedi Munkaadók Szövetségének t >gjai. A munkásság vezetői csak a legnagyobb erőfeszítéssel tudták megakadályozni a súlyos következményekkel járó általános sztrájkot és tegnapelőtt egy át­iratot intéztek a Szövetséghez, amelyben kérték, hogy az alapbérek kérdését vegyék mégegyszer revizió alá. A helyzet már olyan súlyos volt, hogy erőszakos lépésektől kellett tartani, mert a munkások hétfőn reggel már nem akartak munkába állani a jelenleg érvényben lévő tiz százalékkal fölemelt alapbérek mellett. A súlyos helyzet azonban ma megenyhült, mivel a mun­kaadók ma tartott ülésükön igen nagy jóindu­latot és belátást tanúsítottak. Ehhez hozzájárult persze a munkások józan belátása is. A Szö­vetség ig«izgaíÓ3ága elhatározta, hogy teljesiti azt a kérelmet, amelyei most legutóbb vetettek fel a munkások és amely már egyszer szóba került a Munkaadók Szövetségében. A munkások néhány héttel ezelőtt még[ötven százalékos alapbéremelést kértek, majd az index­rendszer megáll* piásánál leszállottak harminc százalékra. Legutóbb pedig csupán 25 percentes emelést kértek és ezt az emelést is ugy, nogy 10 százalék azonnal, 15 százalék pedig két hét muiva lépjen életbe. Két nsp előtti átiratukban is ezt a kérelmet terjesztették a szövetség elí,

Next

/
Thumbnails
Contents