Szeged, 1923. október (4. évfolyam, 223-248. szám)

1923-10-10 / 230. szám

SZEGED Szeged, 1923 október 10. A társulati adótörvény birságait felemelték. A kormány rendeletet adott ki, amellyel a társulati adóról sz^ló törvénycikkben megállapí­tott 10.000, 20.000 és 50 000 koronáig terjedő pénzbírságok összegét arra való teKintettel, hogy ezek a b rságok a mai viszonyoknak egy­általán nem felelnek meg és a tár-ula i adóra vonatkozó bevallások és bejelentések körül kü­lönben is nagyobb mulasztások tapasztalhatók, egy-kettö, illetve ötmillió koronára emelte fel. A főváros közgyűlésébe a lemondott ellenzékiek helyéra póttagokat hivnak be. A főváros közgyűlésén tudvalevően korlátlan hatalommal uralkodik a Woiff Károly-féle keresz­tény községi párt, noha mint megállapították, csak a főváros szavazóinak kisebbségét kép­viseli. A párt erőszakoskodásai miatt 86 ellenzéki lemondott mandá'umáról és az^ta a főváros közgyűlésének nincs ellenzéke. A keresz'ény községi pártnak kedden este tartott értekezletén Wolff Károly bejelentette, hogy a szerdai köz­gyűlésen fogják behívni a lemondottak helyére a 25 póttagot. Hiányzik majd még 43 bizottsági tag, de Wolff azt állii ja, hogy ez törvényes szem pontból az ő információja szerint nem aggályos, mert szerinte a főváros törvényhatósági bizottsága egész Csonkamagyarországon a legkevésbé csonka, mivel összesen csak 18—20 százaléka hiányzik a tagoknak. Itt említjük meg, hogy Blaha Lujzának a szerdai fővárosi t közgyűlésen havi 120 000 korona kegydijat szavaznak meg az eddigi évi 120.000 korona helyett. Csak az autóadóból fedezik az Inségakció költségeit. Immár kétségtelenné vált, hogy az érték­forgalmi ad^ felebbezéséíöl nem kell tartania a budapesti töz-dének, mivd a tőzsde elnöksége meggyőzte Kállay pénzügyminisztert és Vargha államtitkárt, bogy az adóemelés nem bozná meg a kívánt pénzügyi ered nényt. Az öt ezre­léken felül adótöbbletet tudvalevőleg az inség­akció javára akarták fordi ani. Minthogy azon­ban a tözsdead^emelés elmaradt, ennélfogva az au'óadokból eredő jövedelmet fogjik az inség­akció rendelkezésére bocsátani. A késedelemre Vaió tekintettel a minisztertanács hatmilliárd elő­leget szavazott meg az inségakció céljára, összesen kilencmilliárdot irányoztak elö az akcóra, amelyből h itmilliárdot a vidéki sze­gények, három milliárdot pedig a városi ínsé­gesek fognak kapni. A belügyminiszter hive az árvapénzek kosztoltatásának. (A Szeged tudósítójától.) A szeptemberi köz­gyűlés — mint ismeretes — közel másfélórás vita keretében foglalkozott az árvaszék pénz­készletének gyümölcsöztetésére vonitkozó elnöki előterjesztéssel, amely szerint az árvaszéki tanács azt javasolt ', hogy a törvényhatóság járuljon hozzá a gyá ntár pénzkészletének ,kosztoltatás sal" való gyümölcsöztetéséhez. A kérdés tüzetes megvitatása után a közgyűlés ugy határozott, hogy az előterjesztést nem fogadja el, hanem visszaadja az ügyet az árvaszés tanácsának azzal az utasítással, hogy az októberi közgyűlés elé terjesszen uj javaslatot. Az árvaszék tanácsa a közgyűlést megelőzően felvilágosításért fordult a belügyminiszterhez arra vonatkozólag, hogy a gyámpénztárban kezelt készpénzvagyon folyószámlán, hetipénz ellené­ben elhelyezhető-e. A belügyminiszter válasza most érkezett meg a város hatóságához és a válaszból kiderül, hogy a kormánynak nincs ki­fogása a kosztoltatás ellen. „A felvetett kérdésre nézve — mondja a bel­ügyminiszter leirata — a követezőkről értesí­tem a város közönségét: Nincs törvényes aka­dálya annak a törekvésnek, hogy a gyámpénz­tár pénzkészlete a jelenlegi elhelyezésénél kedve­zőbb feltételek mellett gyümölcsöztessék. Azok­nak a jóhitelü intezeteknek a megválasztása azonban, amelyeknél a gyámpénztár pénztár­készlete elhe'yezhető, valamint a kölcsön felté­teleinek megszabása is az ön Kormányzati kép­viseletnek a joga. A gyámpénztár pénzkészleié­nek a mai rendkívüli viszonyokkal összhangban hatóságnak is egyik legfőbb feladata. Lehetet­len állapot ugyanis az, hogy a gyámpénztár pénzkészletének a viszonyokhoz nem igazodó elhelyezése miatt a gyámhatóság alatt állók az 1922 év második jelében négy és télszázalékos, az 1923. év első telében pedig 68 százalékos k imatban részesültek, holott ha a gyümölcsöz ­tetés a mai rendkívüli gazdasági és pénzügyi viszonyoknak megfelelően történt volna, az el­helyezett tőke a kamatokkal megsokszorozódott volna. Tájékozás végett megjegyzem, hoey az állami ellenőrzés alatt álló Magyar Földhitel intézetek Országos Szövetsége a gyámpénztári pénzeknek hetipénz alakjában való elhelyezésé­vel is foglalkozik ... Felhívom tehát a város közönségét, hogy a gVámpénztári pénzeknek megfelelő elhelyezése kérdésében a lehető leg­sdrgősebben és annak szem előtt tartásával ha­tározzon, hogy a kiskorúak anyagi érdekeinek megóvása a gyámhatóságoknak épp ugy első­rendű kötelessége, miként a törvényhatóságok­nak, mert megengedhetetlen volna és a gyám­hatóság alatt álió személyek anyagi romlására vezetne, ha a törvényhatóság közönsége tétlenül szemlélné, hogy a gyámpénztár készpénzvagyona a mai rendkívüli viszonyoknak áldozatául essék " A belügyminiszteri leirat tartalma többé­kevésbé fidi a közgyűlésen kialakult felfogást, a közgyűlés ugvanis legutóbbi határozatával nem a kosztoltatás fölött tört pálcát, csak nem találta az árvaszéki tanács előterjesztését kellőképen ki­dolgozottnak. A kérdés különben az októberi közgyűlés napirendjére kerül, ha ugyan előzőleg rendkívüli közgyűlést nem hivnak össze ebben Ukn a lll 'l imuai.m. ..luvii^n". . IC1IUMVUM I álló elhelyezése és gyümölcsöitetése a törvény I bZ ügyben. A városi ügyosztályok átcsoportosítása. (A Szeged tudósítójától.) A létszámapasztás tartja állandó izgalomban a város alkalma­zottait, mióta a létszámapasztó bizottság megkezdte működését és munkájával szépen haiad előre. Különböző rémhirek kerü'nek ter­mészetesen forgalomba, pedig a bizottság elha­tározásairól egyelőre semmi sem jut a nyilvános­ságra és igy minden rémhir, minden kombi­náció alaptalan. Általában két felfogás küzd egymással a kérdés elintézésénél; az egyik szerint a létszámapasztás a városok háztartá­sában a megnőve edett munkakör miatt lehe­tetlen, a másik szerint a munkaerők megfelelő kihasználása jelentékeny számú alkalmazottat tenne fölöslegessé. A második felfogás mellett tört most lándzsát Balogh Károly tanácsnok, az épitési és katona­ügyi osztály vezetője, aki igen érdekes memo­randumot adott át kedden délelő.t a polgár­mesternek, mint a létszámapasztó bizottság elnök nek. A memorandum beveze'ő részében arra utal Balogh Károly, hogy a létszámcsök­kentésre vonatkozó törvény értelmében a váro­sok is kölelesek alkalmazottaik létszámát husz százalékkal csökkenteni és ha kötelezettségük­nek nem, vagy nem kellő mértékben tennének eleget, a szükséges intézkedéseket az illetékes miniszter teszi meg. Felfogása szerint a létszám­csökkentés a közérdek sérelme nélkül vihető keresztül abban az esetben, ha minden városi alkalmazott a hivatalos órákat pontosan be­tartja és a hivatalos órák alatt állandóan végzi a reá bízott feladatokat. A város általában minden hatodik alkalmazott munkaerejét nél­külözheti, tehát a húszszázalékos csökkentés ugy vihető keresztül, ha hat alkalmazott közül cs tk öi marad szolgálatban. Szükség esetén be kell vezetni a nyolc órai munkaidőt. A lét­számapasztást jelűiről kell megkezdeni. Ezután a városi közigazgatás jelenlegi szer­vezetét ismerteti. Nyolc tanácsi Ügyosztály van, még pedig I. a gazdasági, II. a rendészeti, elöljárósági, III. a pénzügyi és statisztikai, IV. a közművelődési, V. a katonai és építkezési, VI. az adó, VII. a szervezési és közjogi és VIII. a kisajátítási és vízjogi ügyosztály Bdogh Károly a szervezet megváltoztatását javasolja, még pedig ugy, hogy az I. az elnöki ügyosztályhoz azok az ügyek tartoznának, amelyeket a polgár­mester más ügyosztályba nem utal át; a II. a szociálpolitikai, népjóléti ügyosztályba tartozná­nak a mai II. ügyosztály teendői és egyéb ide­utalt ügyek; a III. a pénzügyi és háztartási ügyosztályhoz tartozna a mostani gazdasági ügyosztálynak a költségvetés végrehajtására, a jövedelmek biztosítására és a megrendelésekre vonatkozó része; IV. a közmüveid; i ügy­osztály ; V. a városépítő, építkezési, vüvezeteki, világítási (műszaki) ügyosztályba kerülne a mér­nöki hivatal és az osztály tanácsi előadója a műszaki főtanácsos lenne, mint rendes tsnicB­teg; VI. az adó- és illetéKü^yo**z^áIy; VII. a szervezési és közjogi ügyosztályhoz tartozna a tanácsi iroda, iktató, kiadó és levéltár, előadója a főjegyző; és végül a VIII. a jogügyi ügy­osztály. Ilyen beosztás mellett önmagától megszűnne a mai gazdasági ügyosztály és fölöslegessé válna egy tanácsnoki, egy jegyzői és egy írnoki állás és megszűnne a mostam V. ügyosztály s vele egy tanácsnoki, egy jegyzői, egy népföl­kelési nyilvántartói és egy írnoki állás. A ka­tonai ügyek intézésére megmaradna egy katonai nyilvántartó és egy irnok, akik valamelyik uj ügyosztályba oszthatók be. A gazdasági ügy­osztály teendőiből az épi ési ügyek és egyéb műszaki dolg >k »z uj V. ügyosztályhoz kerül­nének, a bérgazdaságra vonatkozó ügyeket pe­dig a megmaradó gazdászi hivatal végezné a háztartási ügyosztály keretében. Balogh Károly tervezete alapján jelentéke­nyen egvszerüsödne a város közigazgatási, ami további létszámredukálást tenne lehetővé. A polgármester, értesülésünk szerint, fel fogja kérni a memorandum szerkesztőjét, hogy ter­véről élőszóval tájékoztassa a létszámcsökkentő bizottságot. Holtponton a Fiúméról való olasz-szerb tárgyalások. Római hirek szerint a Fiúméra vonatkozó tárgyalások holtpontra jutottak. Rómában azt állítják, hogy Pasics és Mussolini találkozása egyelőre nem várható, mert a tárgyalások még kezdő stádiumban vannak és csak eredményes befejezésük lehetne előfeltétele az összejivétel­nek Olaszország közeledést igyekszik létrehozni Belgrád és Szófia között. | A nemzetközi parlamentáris kereskedelmi konferencia A nemzetközi parlamentáris kereskedelmi kon­ferencia vezérlő bizottsága a napokkan Luxem­burgban ülést tartott 22 ország képviselőinek részvételével. Ezen a gyűlésen Magyarországot Hegyeshalmy nyugalmazott kereskedelmi mi­niszter, nemzetgyűlési képviselő képviselte, akit a Prágában foyó évi május havában tartott teljes ülés Huszár Károllyal, a nemzetgyűlés alelnökével együtt Migyarország részéről a ve­zérlő bizottságba beválasztott. A vezérlő bizott­ság ülését Descampa báró belga szenátor el­nöklete alatt tartotta a luxemburgi kamara ülés­termében. A vezérlő bizottságot Reuter luxem­burgi állami miniszter, a luxemburgi kamara nevében üdvözölte. A legközelebbi teljes ülést a jövő év julius havában Brüsszelben fogják megtartani. — A kormányzó a sárospataki vitézava­táson. Horthy Miklós kormányzót Sárospata­kon, ahová hétfőn érkezett, nagy ünnepiesség­gel fogadták. Kedden ré»zlvett azon az ünnep­ségen, amelyen vitéz Bárczy Miklós rokkant főhadnagyot iktatták ba vitézi telkébe. Ezután rövid látogatást tett Windischgrütz hercegnél s majd a hires sárospataki kollégium megtekin­tésére indult. Az intézet könyvtárának és irat­tárának megtekintésénél megmutatták a kor­mányzónak nagyatyja, Horthy István bizonyít­ványát 1811-ből és atyja, szintén Horthy István bizonyítványát 1840-DŐI. Atyja 139 növendék közt tiszta kitűnő volt a nyolcadik helyen. A főkönyvtáros érdekes származási táblát mutatott még a kormányzónak. Eszerint Lorántffy Zsuzsán­nának, I. Rákóczi György fejedelem feleségének nagyanyja Horthy Erzsébet volt. — Díszebéd uián a kormányzó elutazott Sárospatakról s út­jában kiszállt Olasziiszkán, ahonnan Tölcsvárra hajtatott Waldgott báró látogatására. Este érke­zett vissza Budapestre.

Next

/
Thumbnails
Contents