Szeged, 1923. október (4. évfolyam, 223-248. szám)

1923-10-10 / 230. szám

Szeged, 1923 október li SZEGED Tiz százalékkal emelték fel a munkások alapbéreit. (A Szeged tudósítójától.) Elsőnek jelentette a Szeged, hogy a munkások munkabéreinek vég­leges rendezése ügyében a Szegedi Munkacdók Szövetsége már régebben tárgyalásokat folytat­tak a munkások képviselőivel, aminek az volt az eredménye, hogy a munkaadók négy nap előtt egy úgynevezett „szegedi indexrendszeri" fektettek föl. Ennek a rendszernek alapján — amelynek részleteit már megirta a Szeged — akarták a munkaadók a munkásokat fizetni ettől a héttől kezdve. A munkások elfogadták ezt a rendszert, amelyben a megfelelő egységekkei szerepelnek az összes közszükségleti cikkek, igy a liszt, zsir, cukor, fa, tej, burgonya, hus, ruha és lakás, — azonban azt a kérést terjesztették a Munkaadók Szövetségének igazgatósága elé, hogy azokat az alapbéreket, amelyek számításba jönnek az indexek kiszámításánál, változtatásá­nál, megfelelő módon emeljék fel, mert a jelen­legi heti- és órabérek — majdnem minden ütt — nem felelnek meg a mai megélhetési viszo­nyoknak. Három nap óta ebben az alapbér-ügyben előkészítő, illetőleg tájékoztató tárgyalások foly­tak a szövetség elnöksége és a munkások között, mig kedden délután négy órakor az egész igaz­gatóság illést tartott, amelynek legfőbb pontja az alapbérek kérdése volt. Az ülésen majdnem kivétel nélkül megjelen­tek a Munkaadók Szövetsége igazgatóságának tagjai, sőt résztvett az üléáen dr. Bottka Sán­dor rendőrfőtanácsoB, az államrendőrség szegedi kapitányságának vezetője is. Az igazgatóság részletesen és mindenre kiterjedően megvitatta az indexrendszer kérdéseit, amelynek érvénye október harmadikán kezdődik. Az igazgatóság most már nemcsak elvileg, hanem részleteiben is elfogadta a rendszert. Elfogadták a közszük­ségleti cikkekre érvényes egységeket, valami it azt is, hogy ennek a rendszernek alapján esz­A német nagyiparosok tárgyalásai a megszállókkal. közöljék az összes üzemekben már ezen a hé­ten a kifizetéseket. Pongrácz Albert elnök ezután ismertette a munkások álláspontját az alapbérek fölemelésé­nek kérdésében. A munkások alapbérnek kértéle megállapítani a ma érvényben lévő hetibéreket, fölemelve ötven százalékkal, mert szerintük csak akkor lesz végképen elfogadható az indexrend­szer, ha az alapbéreket a mai megélhetési ní­vóra emelik fel. Az igazgatóság tagjainak egyik része ezzel szemben azt javasolta, hogy ezen a héten emel­jék fel az alapbéreket tiz százalékkal, két hét múlva pedig ujabb tizenöt százalékkal, tehát összesen huszonöt percenttel Ez a kéthetes in­tervallum azért szükséges, hogy a munkaadók­nak idejük legyen áruikat a fölemelt béreknek megfelelően kikalkulálni. » Ezután részletes vi'a kezdődött, amelyben föl­szólalt k majdnem kivétel nélkül az összes meg­jelent igazgatósági tagok. A vita alatt kialakult az a föifogác, hogy a munkások ötven száza­lékos alapbéremelési kérelme túlzottnak mond­ható. Szavaüáíra tették föl ezután az igazgató­ság egy részének indítványát, amely szerint ezen a héten tiz százalékkal, két hét múlva pe­dig ujabb tizenöt százalékkal emeljék föl az alapbéreket. Leszavaztak tizenegyen, akik közül heten az indítvány ellen, négyen pedig mellette foglaltak állást, többen tartózkodtak a szava­zástól. Az igazgatóság ezután elhatározta, hogy tiz százalékkal emeli fel az alapbéreket, amelynek alapján már most szombaton fogják fizetni a munkásokat. Szerdán délu<án állapítják azuián meg az indtx változásait erre a hétre, a ható­sági árak alapján. A munkások értesüléseink szerint szerdán este ülést tartanak a Munkásotthonban, ame­lyen áüást foglalnak az alapbérek fölemelésének kérdésében. törlését, amely a kormány bizonyos összeállítását foglalja törvénybe. Kijelentette, hogy a valuta­reform megvalósítására a diktatúra a legalkal­matlanabb eszköz. A politikai érdeklődés középpontjában azok a kérdések állanak, amelyeket Düsseldorfb n Stinnes és a rsjnai westfaliai nagyiparosok kép­viselői folytatnak a franciákkal. Valószínűnek tartják, hogy a német nagyiparosok a német és francia ipar együttműködésére tettek ajánlatot és ez az ajánlat olyan messzemenő volt, hogy egyes német vállalatok valósággal felajánlkoztak a franciáknak. A német politikai köröket nagyon meglepte Stinnesnek és társainak ajánlata, ame­lyet azzal a törekvéssel igyekeznek megmagya­rázni, hogy Németországban a hatalmat ma­gához akarja ragadni. A kancellár azon a vé­leményen van, hogy Franciaország rosszul járna, ha Stinnessel és nem a német kormánnyal álla­podna meg. A Journal des Debats jelentése szerint Wolff Ottó és Karp gyárosok, továbbá a Phönix Concern egyik képviselője tárgyalásokat foly­tattak Degoutte tábornokkal. A tárgyalás szak­értők és mérnöki bizottságok képviselői jelen­létében folyt le. A lap ugy tudja, hogy a Ruhr­vidék munkájának újból való megkezdéséri vonatkozóan megegyezések jöttek létre és ezek igen jó uton haladnak. A tárgyalások azonban még foglalkoztatni fogják a pátisi és a belga kormányokat, továbbá a jóvátételi bizottságot. A Matin hosszabb düsseldorfi tudósításban bírálja a tárgyalások menetét a német nagy­iparosok és a francia megszálló hatóságok között. Stinnes a Matin szerint a német kor­mány nevében jelent meg a tárgyalásokon, Klöckner pedig tisztán mint nagyvállalkozó szerepelt, ugy a saját, mint nagyiparos társai­nak érdekeit védte s a francia hatóság követe­léseit mereven visszautasította. Azzal kezdődött a tárgyalás, hogy Stinnest felkérték, adja elő a nagyiparosok szándékait. Stinnes elsősorban azt kérte, hogy a bányákban nyolc és fél órára, a kohókban pedig tiz órára emeljék a munka­időt A francia delegátus a munkaidő feleme­lésébe nem ment bele. Igy is jól van — vála­szolt Stinnes —. majd megcsináljuk magunk. Stinnes még azt is kijelentette, hogy a bányák és a kohók francia vezetés alatt fognak maradni. Stlnnesék követelései a kormánytól. 4 Vossische Zeitung jelenti, hogy a ruhrvi­déki nagyiparosok Stinnes vezérlete alatt álló csoportja átnyújtotta a birodaltri kancellárnak a csop ;rt kéréseit és követeléseit. A csoport kárpótlást kiván a ruhrvidéki megszállásoknál lefoglalt szénért, valamint a szénádénak a Ruhr­vidéken való megszüntetését kéri. Köveleli to­vábbá a szénkormánybiztosságot és a szén­elosztás céljából a megszállott területekre ki­rendelt állami tényezők visszahívását és felha­talmazást kérnek arra, hogy a nagyiparosok bi­zottsága a megszálló hatóságokkal tovább tár­gyalhasson. A csoport ezenkivül azt a kérdést intézte a birodalom kancellárjához, hogy milyen álláspontot .foglaljanak el a vasutakkal szem­ben. Mi a birodalmi kormánynak a felfogása annak a vasu!társa ágnak megalakítása ügyé­ben, amelyben a rajnai kormány, a francia megszálló hatóságok és a nagyipar vesz részt ? Továbbá kérik a kormánytól a passziv ellen­állásra vonatkozó, még életben lévő rendelke­zések felfüggesztését. A nagyiparosok kéréseikre és követeléseikre a valaszt kedden dílig kérik. Aláírták a megegyezési szerződések első csoportját. A Matin jelenti: Düsseldorfban tegnap alá­írták a szerzCdések első csoportját, amelyek a szén- és kokszszállitásokra vonatkoznak. Tiltakozások a nagyiparosok tárgyalásai ellen. A birodalmi gyűlés keddi ülésén Kréger bnjor követ megismételte a német nemzeti és a fajvédő képviselők viharos tetszésnyilvánítása közben a birodalmi tanácsban tett nyilatkozatát, amely szerint a bajor kormány nem járulhat hozzá a felhatalmazási törvényhez, mert aggá­lyosnak tartja, hogy a kormány kezébe ily messzemenő felhatalmazást adjanak. A Ház ezután áttért a felhatalmazási törvényjavas­lat másodszori olvasására. A kommunisták azt az indítványt terjesztik elő, hogy a kormány a rajnai nehéz ipar képviselői ellen, akik mögötte Degoutte tábornokkal tárgyaltak, a birodalom belső és külső bizton­sága ellen irányuló összeesküvés cimén indítson eljárást. Dr. Helfferich német nemzeti párti kepviselő kikelt az elten, hogy egyes magán­személyek szerződéseket kötnek az ellenséggel. Indítványozta a felhatalmazási törvény 2. § ának A bányász-munkaidő meghosszabbításának kérdése. A Ruhr-vidék tárnáihoz hirdetményt ragasz­tottak ki, amelyben a kormány a német kivi­tel fokozásának szükségességét hangsúlyozza. Ennek eiffeltétele, hogy a német közgazdaság fontos nyersanyagokhoz jusson, még pedig a legolcsóbb áron. Ennek feltétele viszont az, hogy az önköltségek minél kisebbek legyenek. Minden erőmegfeszitéssel azon kell lenni, hogy olcsóbb uton lehetőleg nagy szénmennyiségeket termelhessünk. Megfelelő fokozás mellet a tur­nusidő meghosszabbításával tonnánkint hat arany márkával kisebbíthetjük az önköltsége­ket. A bányászok ezért kénytelenek lesznek október 9 tői a háború előtt érvényben volt munkaidőt behozni. Ezzel ellentétben a német bányák munkásainak szövetsége felhívást adott ki, amelyben a munkaidő meghosszabbítása ellen élesen állást foglal. A munkásokat felszó­lították vezetőik, hogy a rend és nyugalomról gondoskodjanak és szigorúan a szakszerveze­tek utasításai szerint viselkedjenek. Az angol és a francia baloldaliak állásfoglalása. Hendetson munkásvezér tegnap este a lances­hirei Helsonban tartott beszédében felszólította a kormányt, hogy haladéktalanul és félre nem érthető módon nyilatkozzék a ruhrvidéki uj helyzettel szemben elfoglalt magatartásáról. A jelenlegi pillanat nem alkalmas az idö elpazar­lására. A kormánynak ragaszkodnia kell ahhoz, hogy Németországnak is legyen joga a tárgya­lásokon való részvételre. Ugyszin én ki kell jelentenie a kormánynak azt, hogy ellene van bármiféle német terület annektálásának. A baloldali francia lapok napról-napra azt igyekeznek Poincaréval megértetni, hogy maga­tartása, amely elodázza a Németországai való tárgyalásokat, egyáltalában nem felel meg a rancia érdekeknek. A kancellár államtitkára lemondott. Parlamenti körökben megerősítik, hogy Rein­baden , a birodalmi kancellár államtitkárja be­nyújtotta lemondási kérvényét. Utódjául dr. ' Moscht néppárti képviselőt, Duisburg város főpo'gármesterét emlegetik. Két kommunista miniszter Szászországban. (?) A Vorwarts értetülése szerint a szász kor­mány Brandler kommunista képviselőt a pénz­ügyminisztérium, Baecker kommunista képvise­lőt pedig a kultuszminisztérium élére állította. Nyolcmillió márka egy ujságpéldány. Münchenben az ujságpapiros árának hallat­lan emelkedése miatt a napilapok túlnyomó részének egy-egy száma nyolcmillió márkába | kerül, ezért Poroszországban és a német biro­| dalom más részein megszűnik több hivatalos | lap. Legutóbb a müncheni rendőrség és a kerü­| leti rendőrparancsnokságok lapja szűnt meg. Attól tartanak, hogy az év végén már csak • nagyobb közigazgatási egységek tudják fenn­tartani hivatalos lapjukat. i A Heimatland cimü hetilapot, a bajor-francia szöve'ség lapját, amelyet a betiltott Völklsclier Reobachter pótlására árusítottak az utcákon, okióber 14 én betiltották. — Mennyiért adták ki az osztrákak Zrinyi és Frangepán csontjait? Egy hírt kaptunk Bécsből. A hitben elsősorban az van elmondva, hogy Olaszország az osztrák kor­mányhoz fordult, adja ki neki Oberdank Vil­mosnak, az egykor sokat emlegetett szabó­legénynek földi maradványait, aki tudvalevőleg Triesztben merényletet követett el Ferenc József király ellen, akit emiatt kivégeztek. — Neveze­tesebb és ránk magyarokra nagyobb érdekelt­séggel bír a hir további része, smely igy szól: Most lett ismeretes Bécsben, hogy a jugoszláv kormány azzal a kéréssel fordult az osztrák kormányhoz, adja ki neki Zrinyi és Frangepán | csontjait. A két mártír csontjának átengedéseért az osztrák kormány két vagon zsírt kért. A I csere létre is jött.

Next

/
Thumbnails
Contents