Szeged, 1923. október (4. évfolyam, 223-248. szám)

1923-10-10 / 230. szám

Egyes smém ára 250 korona Siertesrtöség és kiadóhivatal: Deák Ferenc-utca 2 (Főreál iskolára! szemben.) TeleIn 13 33.A,Szeged* megjelelik héttő kivételével mindea up. Egyes szám ára 250 kongna. Előfizetési árak: Egy hónapra Szegeden 5500, Budapesten és vidéken 5800 kor. Hirdetési árak: Félhasábo.i 1 mm. 50,egy hasábon 100,másfél hasábon 150 K. Szövegközi 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 100,kövér betűvel 200 K. Szövegközti közlemények soronként 80fi K. Nyilttér, családi értesítés 1600 K. Többszöri feladásnál árengedmény IV. évfolyam. Szeged, 1923 október 10, SZERDA. 230-ik szám. A diktatúrák. Ha a német bircdalom haldoklását nem azzal az érzelemmel néznénk mi magyarok, mint ami'yennel a nagybeteg ember áll; a halálra vált ember ágyánál, akkor azt mondanánk, hogy a diktatúra az a ménkű, amihez most hozzákapott a szegény német Bernát. Igaz, hogy csak korlátolt ménkű, amennyiben a német kormány* csak korlátolt diktatúrát kapott. Egészen rávell a németekre, hogy megint valami olyant találtak ki, amilyent eddig nem ismert a történelem. Mert a diktatúrának az a lényege, bogy egy ember kepjon korlátlan halaimat. Ez tulíjűonkép a korlátlan királyságot jelenti, aminthogy a romaiaknál kimondottan, törvény szerint is azt jelentette. A köztársaság végső veszély idején visszaállította a királyságot, esek éppen hogy a minden hatalom korlátlan birtoklóját nem rex-nek nevezte, hanem dictatornak, akinek ha dolgát végezte, azaz megmentette a hazát, vissza kellett állni közpolgári sorba. Volt, aki visszalépett, mint a jámbor Cincinnatus, volt aki nem adta vissza a kezére bízott pallost, mint a vérivó Sulla. Nem nagyon valószínű, hogy a jó Streseimnnba szorult volna valami a Sulla természetéből, se az, hogy a németek túlságosan félnének tőle. Hanem a német pártok egymástól félnek és ennek a kölcsönös félelemnek áz eredménye lett a korlátolt kormánydiktatura, amely bizonyosan nem fog Stresemann császárságára vezetni, de nem is fogja Németországot a fölbomlástól megvédeni. Egy koalíciós diktatúra, amelybe minden pári musz jból ment bele, ha arra kerül a sor, nem fog tuini parancsolni r -inak, mert nem fogsd szói r iki senki. Akármilyen félszegnek is született azonbart a német diktatúra, ma már megvan és igazolni látszik azokat, akik azt jósolják, hogy az elerőilenedet! parlamentarizmus helyét minderatt a diktatúra fogja elfoglalni, mint az egyet en lehetséges államforma az anarchiába egyre mélyebben sülyedő Európa számára. Nincs kizárva, hogy ez csakugyan bekövetkezik s az álcázott nacionalista diktatúra helyett, amely a háború alatt igazgatta Európa sorsát, a nyilt diktatúrák rendszere lesz a bevett európai álla nforma. Az alkotmányos élet megmarad a barbár Afrika és Ázsia számára, parlamentjük csak az özbégeknek, karakirgizeknek, feliahoknak és mandingóknak lesz, Európa ezeréves országaiban pedig eiülröl kezdődik a törzsfőnök rendszer, amelynek egyetlen törvénye lesz a törzsfönök akarata. Egy kicsit nehezen megy, de bele lehet szokni. Mussolini már meglehetősen begyakorolta magát és attól az államférfitől lehet tanulni, aki először eltörölte a parlamentet, aztán eltörölte a saját pártja választmányát, éppen most törölte el a vidéki fascista szervezetek politikai akaratát s most már csak az van hátra, hogy eltörölje az olasz királyt. Ilyen emberhez érdemes iskolába járni és ezt a gyorsan felfogható és könnyen elsajátítható metódust érdemes eltanulni Európa minden nemzetbeli kezdő Museolinijeinek. Amennyiben az orosz, olasz, spanyol, töröa és német példát követni fogja a többi Európa is, hiszen a politikai ragályok gyorsan terjednek, akkor a törzsfőnök-divattal újra divatba fog jönni az emberevés is. Ebben áz állításban nincs semmi irónia se, a legtárgyilagosabb szemléletnek is azt kell megállapítani, hogy a nacionalista diktatúrák csak ide vezethetnek. Tegyük fel, hogy minden forrongó nemzetben győz a nacionalizmus, amely mindenütt egy diktátort emel maga fölé. A nacionalizmus mindenütt az engesztehetetlenség elvi alapján áll, ez a létfeltétele s mihelyst ebből enged, rögtön összeomlik. A nacionalizmus természete kizárja azt, hogy békében éljen a szomszéd nacionalizmussal, amely épp oly türelmetlen, mint ő és ugyanannyi joggal, mint ő, a nacionalizmus nem lehet más, csak provokáló és expanzív s aki a nacionalizmus diktátora akar lenni, annak ilyennek kell lennie magának is, harcot hirdetőnek és puskuporos hordók közt fáklyával hadonászónak. A nemzeti diktatúrák európai elierjedese a háborút stabilizálja Európa számára, igazán sz utolsó háborút, amely addig fog tartani, mig Róma, Páris, London, Berlin egyformán köhalmaz?á nem válik, amelynek elvadult bozótjaiban elvadult embercsordák vadásznak egymás húsára, maradványai azoknak a civilizált népeknek, amelyek mint elavultat dobták el maguktói a polgárosult éleinek azt a törvényét, hogy a népik nem egymás fölé, hanem egymás mellé rendeltettek s amelyek nem tanulták meg azt, hogy a háború erőszaka ál'al ütött sebeket nem lehet diktatúrák erőszakával gyógyi'ani.Külföldi követek a miniszterelnöknél. Bethlen István gróf miniszterelnök kedden délelőtt folyamán fogadta a hü földi köveieket. Esősorban Castagnetto hetceg olasz követ jelent meg a miniszterelnöknél, majd a késő délutáni órákban Doulcet hat va követ látogatta meg a minisztertInököt. A külföldi diplomatákat megelőzőleg Kálloy pénzügyminiszter jelent meg a miniszterelnöknél, akivel bosszasabb beszélgetést folytatott. Az egységes párt csütörtökön tárgyal ja a földreform-novellát. Az egységes párt csütörtökön délután tárgyalja a földrtform-novellát. A novella anyagát m»ga nogyatádi Szabó István fogja előterjeszteni az egységes párt elé. Az értekezleten, amelyet csütörtöktől kezdve esetleg több dé u'ánon át is tartanak, résztvesz Bethlen István gróf miniszterelnök, valamint azok a reszor miniszterek is, akiknek ügykörét a novella rendezése érinti. Az OMGE a földreform-novella ellen. Az O.szágos Magyar Gaüiatági Eítyísüia | közgazdasági szakosztálya Hadik Jínos gróf dnönlésével keddsn. délelőtt gyűlést tariotr, amelyen a földreform-novelláról szóló törvény, javaslatot tárgyalták. Hadik János gróf elnöki megnyitójában beszámolt az ehő novella-letvezettn történt változtatásokról, amelyek azonban — szerinte — semmiképen sem kielégítők, mert a nemzetgyűléshez benyújtott törvényjavaslat még most is súlyos elvi jelentőségű intézkedéseket tartalmaz, amelyek a földreform végrehajtását nem gyorsítják, hanem ellenkezőleg, nagymértékben fogják lassítani. A földbirlok> eform-novella a reform kérdését — folytatta Hadik — az eddiginél fokozottabb mértékben sodorja bele a politika örvényébe, hatványozza az állami beavatkozást, állandósítja a magántulajdon politikai érdekből való megkötését, tág teret nyit a protekciónak és megfosztja az eljárást a biztosítékoktól. Példaképen csali azt emliii fel, hogy képtelenség egy hatalmi jogkört egy bíróságnak nevezett közigazgatási legfelsőbb hatóság kezébe ugy 3dni, hogy annak határozatai a nyilvánosság kizárásával, zárt ajtók mögött keletkezzenek és semmiféle jogorvoslatnak se legyen helye. Ilyen korlátlan és ellenörzésnélküli hatalommal hatóságokat felruházni nem fér össze az alkotmányosság követelményével. A javaslat nem hivatott arra, hogy a konszolidáció érdekeinek szolgáljon. A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után Buday Várna, az OMGE helyettes igazgatója ismertette a közgazdasági szakosztály bírálatát a földreform novelláról. Ezek az észrevételek külön bírálják az egyes paragrafusokat és a szöveg változtatására és kiegészítésére is tesznek konkrét javaslatokat. / Az értekezlet ezután pontról-pontra letárgyalta a novella .egyes intézkedéseit és 20 pontba összefoglalva, memorandum formájában fogja eljuttatni ezeket az észrevételeket mindazokhoz a körökhöz, amelyek a novella megalkotásában és törvényerőre emelésében közreműködnek. Az értekezlet után Hadik gróf a következőket mondta: — Remélem, hogy lesznek olyan változtatások, amelyek az itt elhangzott szakszerű bírálatok következtében közelebo fogják hozni a novellát az eredeti törvényhez és kiküszöbölnek minden olyan intézkedést, mely nem csak a többtermetésre káros, hanem az ország; egyetemes erdekeibe vág. Az előzetes tanácskozásokon résztvettem, erről részletesen nem nyilatkozhatom, miután bizalmas volt. Éa is elmondtam kifogásaimat. Már nyilatkoztam a novella u'án és hangoztattam, hogy nem vagyok mege.'égedve. A tanácskozás folyamán történtek apró módosítások, de c<a« kis mértékben honorálták a kívánságokat. Remélem, hogy a mostani tanácskozás eredményeit tekintetbe fogják venni. A parlamenti szociáldemokrata párt értekezlete. Á szociáldemokrata párt parlamenti frakciója a nemzetgyü és elnapolása óta ma este tartja első értrkezletét, hogy megvitassa az időszerű kérdéseket A pártfrakció töleg három kérdéssel foglalkozott; 1. A külföldi kölcsön kérdésével, 2. a drágasággal és az ezzel összefüggő kérdésekkel, 3. a közeledő községi választások ügyeivel. A drágasági bizottság összehívása. Liberális ellenzéki körökb&t mozgalom indult meg a drágasági bizottság összehívására. Itt akarnak foglalkozni Vass József népjóléti miniszter legújabb rendeletével, amely « lakbérek ujabb emelése ügyében készül. Heinrich Ferenc, a bizottság elnöke, már kijelentelte, hogy a nemzetgyűlés elnapolása előtt nem hívhatja össze a bizottságot, jövő héten azonban eleget tesz a liberális ellenzék kívánságának. Az egységes párt értekezletét c űtörtök délelőtt 10 órára hivták össze. Ezen az értekezleten fogja Bethlen István gróf genfi tárgyalásait ismertetni. Nem Indulhat meg az építkezés. A népjóléti miniszter nyilatkozatára és a megjelent törvényre való tekintettel erős az építkezési — szándék. A 60 százalékos kölcsönnel való biztosítás, amely nélkül az érdekeltségek hozzá sem foghattak volna az épilkezé hez, mindaddig ígéret marad, amig az idevonatkozó végrehajtási utasítás meg nem jelenik. Értesülés szerint a végrehajtási utasítás a pénzügyminisztériumban akadt meg. Ezzel szemben a Pénzintézeti Központ utján folyósítható 60 százalékos építkezési hitel mindaddig csak ígéret marad, amig a pénzügyminisztérium nem járul hozzá az idevonatkozó végrehajtási utasítás kiadásához. Hevesmegye az „emigráns" név ellen. Heves vármegye törvényhatósági közigazgatási bizottsága vitéz Borbory György főispán elnöklete alatt október hó 9-én ülést tartott, amelyen Borhy György gyöngyösi földbirtokos a következő javaslatot terjes^ette elő: Tisztelettel indítványozom, hogy a közigazgatási bizottság hasson oda, hogy a külföldre szökött gonosztevők az emigráns cimet ne használhassák és minden vagyonuktól megfosztassanak. Nagy hálával tartozunk a budapesti kir. főügyészségnek, amely Károlyi és társai ellen a hazaárulási pört megindította. A közigazgatási bizottság az indítványt, amelyet hosszaítb megokolás előz meg, egyhangúlag elfogadták.