Szeged, 1923. október (4. évfolyam, 223-248. szám)

1923-10-09 / 229. szám

Egyes «iáw ára 250 korona Hirdetési árak. Fé'hasAboi. i mai 50, egy hasábon i (X), más­fél hasábon I OK.Szlveekfct 25 százalékkal Jrá".'ii>b Apró. hirdette 100,kövér betűvel 3 0 K. Szövegkozli közlemények soronként 80 K. Nyilttér, csa­ládi értesítés 1600 K. Több­szöri feladásnál árengedmény •MriKtittség ét kiadóhiva­tal: Deák Ferenc-utca 2. (Fő­reáliskolával szemben.) Tele­fon 13-33.A .Szeged* megjele­lik bétlö kivételével minden •ap. Egyes szám ára 250 ko­ma. Előfizetési árak: Egy Mkiaprj Szegeden 5500, Buda­pesten és vidéken 5800 kor. IV. évfolyam. Szeged, 1923 október 9, KEDD. 229-ik szám. Bethlen hallgat. A radványi nyaralásából hazaérkezett ininisz­terelnf köt annyi megoldásra váró kérdés fogadja, hogy száz kezének kellene lenni, ha csak a halasztást nem tűrő problémákat is, azonnal meg akcrná oldani. Erre azonban még Bethlen István sem képes, pedig ö már egynéhányszor megmutatta, hogy a politikának ügyesebb kezű jongirure ma talán európaszerte nincsen nálá­nál. Szép sorjában kezd tehát maid hozzá a problémák megoldásának és lehetőleg persze azokat szeretne először elővenni, melyek nem rejtenek titkos veszélyeket, de amelyeknek meg­oldása azért alkalmas arra, hogy nagy kormány­párti eredményeknek tüntesse fel őket a kor­mányhoz közelálló sajtó. De még ezt megelőzőleg is még egyszer szü­netre akarja küldeni a kormányfő a nemzetgyű­lést, hogy még egy hónapig ne tehessenek fel neki fogas kérdéseket, hiszen egy hónap után — ugy reménykedik a miniszterelnök — már úgyis rég idejét multa kérdés lesz mindaz, amire ma kellemetlen lenne válaszolni. A nemzetgyű­lés szünete alatt a ma aktuális kérdésekről ctak akkor és csak annyit kell Bethlen István­nak szólania, amikor és amennyit akar, mig a nemzetgyűlésen olyanokat is kérdezhetne tőle az el enzék, amikre nem szivesen felelne. Bizonyára megkérdeznék például a miniszter­elnököt genfi utazásáról is, melyről még ma sem tud többet a magyar közvélemény, mint amennyit a cseb sajtóiroda kommünikéjének magyarra fordításával jónak láttak a hivatalos kőnyomatos utján kiadni. Pedig eltekintve attól, bogy Kállay Tibor hazaérkeztekor azzal tért ki az újságírók kérdezősködései elöl, hogy a mi­niszterelnök kijelentette, hogy majd ö tájékoz­tatja az országot a genfi — reméljük sikeres — tárgyalásokról, már csak azért is tájékoztatnia kellene Bethlen Istvánnak a közvéleményt, nert hivatalos helyről jövő információ hiányában a legképtelenebb kombinációk is hitelre találnak és az emberek készpénznek vesznek minden képtelenséget, amit könnyű lelkiismeretű kalan­dorok állítanak, mert politikai érdekeik azt ugy kívánják. A ma kétségtelenül legnagyobb fon­tosságú kérdése, hogy megkapjuk-e — és ha meg, ugy mikor — a külföldi kölcsönt? Ezen áll és bukik a kormány, de nem csupán a kormány, hanem annál talán jóval több is, igy nem lehet túlzott követelésnek tartani, ha végre tisztán akarunk látni ebben a kérdésben. A kormány érthetetlen hallgatását a jobboldali ellenzék már ugy is arra magyarázza, hogy Bethlen István Genfben vereséget szenvedett és a nagy külföldi kölcsön ma messzebb áll megvalósulásától, mint valaha. Mi hisszük és reméljük, hogy ez nincsen igy és Genfben valóban sikert ért el a miniszterelnök, ha mindjárt feltételeket is szabtak a kölcsönhöz való hozzájáruláshoz, ami különben előrelátható is volt. Természetesen a túlzott optimizmus éppen olyan helytelen volna, mint egyszerűen kijelen­teni, hogy nem kapunk kölcsönt, mert való­színű, hogy Bethlen mégsem járt hiába kétszer is külföldön a kölcsön érdekében, csak éppen az a baj, hogy ez csak valószínű és erre csak következtetni lehet, mert hivatalosan még sem­mit sem hallottunk a kölcsön körüli tárgyalá­sok eredményeiről, vagy az esetleg ujabban felmerült akadályokról, hiszen még az a kevés felvilágosítás is, amit hivatalosan kiadott a kor­mány, csupán a mellék morren umokban való megegyezésről szól, mint például a gazdasági közeledésről és a határincidensek elsimításáról, azonban az ut lulajdonképeni céljától, a löl­csön-ügyről összesen egy dodenai homályos­ságu mondat szól, amelytől bizony senki sem lesz okosabb. Lehetséges, söt való­szinti, hogy a kölcsön feltéleleinek olvastakor nem fogja az olvasót határtalan öröm elfogni, de a bizonytalanságnak az a köde, amely ma ezt a kérdést körülveszi, százszor rosszabb, mintha egy-két napig talán nem is sétálnának a túlzó optimisták derűs arcokkal. Nem kívá­nunk lehetetlent és nem követeljük a titkos diplomácia teljes feladását külügyeink vezetőitől, akik a régi bal'platzi elvekből semmit sem feledve és a világ sorának változatából semmit sem tanulva, nég ma is a legtitkosabb diplo­máciára esküszik, de bizonyos, hogy még a kettős monarcia idején is többet tudtunk volna meg ezekről a létünket legközelebbről érimő kérdésekből, mint most. A miniszterelnökhöz közelálló sajtó híradásai szerint jövő vasárnap fog Bethlen annyit el­árulni tárgyalásairól, amennyit éppen jónak lát az egységes párt szolnoki propaganda gyülé­sén. Nem hisszük, hogy a jó szolnokvidéki kis­gazdák nagyon sokat értenének majd a kapott felvilágosításokból, de a miniszterelnök ugy látszik, francia kollégájától eltanulta, hogy olya­nok előtt fejtse ki a nagy politika eseményeit, akik lehetőleg semmit sem értenek belőle. Poin­caré a különböző falusi hediemlék leleplezése­ken nyilatkozik meg ujabban és ugy lászik, most hozzá kell majd szoknunk ahhoz, hogy Bethlen István a francia példa után indulva az egysé­ges párt most meginduló sorozatos prop 'g-nda gyűlésein mond imi t amott néhány odavetett szót a külföldi tárgyalásokról. Hiába, ugy lát­szik, hogy a parlament olyan mumus a minisz­terelnök S'emeben, amelyet odakiván, ahol a paprika terem. Csak éppen arra vagyunk kí­vánó iak, hogy miért akkor a parlamentarizmus látszatát fenntartani. A miniszterelnök Budapesten. A miniszterelnök ma délelőtt átvelte hivata­lának vezetését Vass József minisztertől, aki öt távolléte idején helyettesítette. Hosszabban tanácskozott Vass Józstffel, azután pedig Dcui­cet francia követet, Castegnetto hetceg olasz követet és Hohler angol követet fogadta. A miniszterelnök az egységes pariban szerdán je­len k meg és részt vesz a partértekezleten, ame­lyen megkezdik a földreformnovella tárgya­lását. Daruváry tárgyalásai a kisántánt képviselőivel. Daruváry külügyminiszter szombat este érke­zett vissza a fővárosba Bécsből, ahol magán­ügyeit intézte Daruváry még tudvalevőleg Inns­bruckban elmaradt a minisz'erelnöktől és hosz­szabb ideig maradt Bécsben. Vasárnap délelőlt elfoglalta hivatalát és fogadia a külföldi államok budap sti követeit. Ezután hosszasan tanács­kozott Kánya Kálmán meghata mázott minisz­terrel, aki távolléte alatt helyettesitettte. Daru­váry már a héttő nap folyamán folytatni fogja azokat a tárgyalásokat, amelyeket Genfben Benes és Nincsics külügyminiszterekkel meg­kezdett. Ezek elsősorban gazdasági természetűek, azonban sok politikai kérdés is megvitatás alá kerül. Igy a jugoszláv-magyar kereskedeln i szerződés is. A most folyó tárgyalásoknak fon­tos tárgyát alkotják a szomszéd államokkal való forgalom megkönnyítés, útlevél- és vizumszer­zés stb. reformja. Ezek a tárgyalások most Budapesten fognak befejeződni. Kállay lemondása. Megirluk, hogy Kállay Tibor pénzügyminisz­ter lemondását isméit lten előterjesztette, a hor­mányelnök azonban ismételten maradásra kérte Kállayt. A kiadott hivatalos nyilatkozat is min­denben megfelel értesüléseinknek. Kállay után állítólag Teleszky János lesz a pénzügyminisz­ter, de Teleszky arra a kérdésre, hogy elfog­lalja-e a pénzügyminiszteri tárcát, ha neki azt felajánlják, a következőket mondotta: — Szó sincs róla, hogy elfogadjam a pénz­ügyminiszterséget, különben is Kállay pénzügy­miniszter ur egyelőre nem távonk állásából. A lakbéremelési rendelet. Vass József népjóléti miniszternek az a ren­delete, amely a házbérek súlyos felemeléséről intézkedik, már elkészült. A népjóléti miniszt r azonban mindaddig, amig tervezetét a minisz­tertanács magáévá nem teszi, nem hajlancó rendeletéről tájékoztatni a közvéleményt; A nép­jóléti miniszter lakbéremelő rendeletének jelen­tőségét teljesen átérzi a liberális ellenzik is, amelynek vezérei hétfőn délben érintkezésbe léptek a szociáldemokrata párt vezetőségével. Megbeszélésükön, amelyen részt vett Brédy Ernő is, elhatározták, hogy felkeresik Heinrich Ferencet, a drágasági bizottság elnökét és meg­kérik a drágás ígi bizottság összehívására. A liberális ellenzék ugyanis alkalmat akar adni Vass Józsefnek arra, hogy meghallgassa azokat a sulvos kifogásokat, amelyeket a liberális ellenzék tagjai terjesztenek majd elő a súlyos lakbáremeléssel szemben. Jelölések a somorjal kerületben. A megüresedett somorjai kerületben az alá­írásokat szombaton nyújtották be. Frühwirth Mátyás, a keresztényegység pártjának jelöltje 800 aláírást kapott, dr. Cserny nem hivatalos egységes párti jelölt 300 aláíráson felül. Kádár Lehel, miután nem kapta meg a szükséges alá­írásokat, a jelölésből kiesett. Hivatalos jelentés az OFB eddigi működéséről. A MTI jelenti: Az Országos Földbirtokren­dezö Bíróság 1921 Junius 20 án megkezdett mükndése következtében 1923 október 5-ig 62.115 házhely keletkezett. Törpe- és kisbir­tokra felosztatott 296 818 katasztrális hold és 1058 négyszögöl. Ezen felül kishaszonbérletek átalakítására átvétetett 345 községben 73 256 katasztrális hold és 439 négyszögöl. Ennek az eredményeknek a részletezése a következé: Ki­adatott a házhelyrendezés során házhely 900 községben 33.419 egyén részére 1850 katasz­trális hold és 1543 négyszögöl terület. A meg­váltási eljárás megindítását kérték 3233 köz­ségben. A megváltási eljárás lefolytatasára az Országos Földbirtokrendező Biróság birót kül­dött ki 3165 községben. A megváltást az OFB 620 községben mondta ki 218,082 katasztrális hold 154 négyszögöl területtel. Ebből 201 kö­zös legelő alakult és 82 679 törpe és kisoirtok, valamint 28.696 házhely, ezenfelül elővásárlási jogát gyakorolta az OFB 125 esetben 12 690 katasztrális hold 1354 négyszögöl területre. To­vábbá ingatlant eldaraboltak 248 esetben 57.214 katasztrális hold és 1011 négyszögöl területtel. Ebből 29056 katasztrális hold 1032 négyszögöl eldaraboiása folytán 6911 egyén ju­tott földhöz. Az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz a mai napon összesen 72.100 be­advány érkezett. A pénzügyminiszter a tözsdeadó felemeléséről. A tőzsdeadó felemeléséről Kállay Tibor pénz­ügyminiszter a következőket mondotta: — Az ankéton részletesen megbeszéltük azt a tervezetet, amelyet a valorizációs kérdés meg­oldására kiküldött bizottság elkészített. Külön­böző vélemények hangzottak el, de döntés még nem történt. Ujabb tanácskozásra van szükség. A tőzsdeadó kérdésében ma is azt mordhatom, amit már többször kijelentettem: a nemzet­gyűléstől felhatalmazásom van az emelésre, de hogy élek-e ezzel, mikor és miként, az teljesen a viszonyok alakulásától függ.

Next

/
Thumbnails
Contents