Szeged, 1923. október (4. évfolyam, 223-248. szám)

1923-10-09 / 229. szám

SZBQBD Szeged, 1923 október t A pénzügyigazgatóság volt könyvszakértőjének körlevele. sait is felül óhajtja vizsgáltatni, azt is az anyag nagyságától és áttekinthetőségének megfelelő díjazás ellenében elvállalom. T. Cim érdekében kívántam eljárni, midőn fentiekre szives figyel­mét felhívtam. Ha a forgalmi adó miatt nyu­godtan akar aludni, ugy szíveskedjék a mellé­kelt megbízó levelet b. aláírásával ellátva cí­memre megküldeni. Kiváló tisztelettel Szűcs Kálmán, volt pü. könyvszakértő." A körlevél szerzője az „slőfizetéi" árának szánt kipontozott helyet különböző összegekkel töl­tötte ki aszerint, hogy kisebb, vagy nagyabb cégeknek küldte el, száz, vagy kétszázezer ko­ronában állapította meg tiszteletdiját. A körle­véllel megízlelt kereskedők első pillanatban nem voltak tisztában a levél q^lja felöl és töb­ben felvilágosítást kértek a Kereskedők Szövet­ségének vezető jégétől. A szövetség vezetősége legutóbbi ülésén foglalkozott Szűcs Kálmán, volt pénzügyigazgatóiági könyvszakértő körle­velével és megbotránkozásának adott kifejezést a körlevél hangja és tartalma miatt, mert abból arra következtethetnek a kereskedők, mintha a körlevél szerzője különös mentességet biztosit­hatna a pénzügyigazgatósdgndl azok számára, akik m'gbizzák könyveik nelőzetes megvizsgá­lásával." A körlevélnek az a kitétele, amellyel Szűcs Kálmán is beismeri, hogy az adózó mu­lasztását, „lett légyen bármilyen jóhiszemű is, a pénzügyigazgatóság a piragrafusokhoz ra­gaszkodóin az ügyészséghez teszi át"; azt a látszatot kelti, mintha a pénzügyigazgatóságnál hivatalos működése alkalmával a jóhiszemű té­vedés lehetőségét nem ismerte volna el, de most, amikor már megvált állásától, elismert. A szövetség vezetősége a körlevél egy példá­nyát az ügyvédi kamarához küldte át és eljárt S jtos Samu pénzűgvigazgatónál is, aki kijelen­tette, hogy Szűcs Kálmánnak a péntűgyigaz­gatóság forgalmi adóügyben minden felvilágo­sitást megtagad A Reichstag vitája a kormány-nyilatkozat felett. (A Szeged tudósítójától.) A szegedi kereske­dőknek az utóbbi időben furcsa hangú és furc«a tartalmú körleveleket kézbesít a posta. A kör­levél szerzője Szűcs Kálmán, volt pénzügyigaz­gatósági könyvszakértő, Szeged, Üstökös-utca 6. szám alatti lakos, aki a következőket adja a „T. Cim"-nek tudomására: .Amidőn b. tudomására hozom, hogy a sze­gedi m. kir. pénzügyigazgatóságnál viselt könyv­szakértői állásomról leköszöntem, bátor vagyok szolgálataimat t. Címnek alantiakban felaján­lani ... A pénzügyigazgatóságtól való meg­válásom által a magyar királyi pénzügyigaz­gatásáéhoz uj könyvszakértő nyer beosz ást, aki, miként azt én is tettem, szigorúan fogja fel­adatát teljesíteni s t. Címnél is meg fogja tar­tani az általános forgalmi adó ellenőrzését. Jó­hiszemű tévedések elő szoktak fordulni min­denütt, igy t. Címnél is, ott, ahol nem is gon­dolja s mulasztása lett légyen bármilyen jó­hiszemű, a pénzügyi hatóság a paragrafushoz ragaszkodóan ügyét, ha csak a minimális bír­ságokat önként fel nem ajánlja s le nem fizeti; — az ügyészséghez teszi át. Eltekintve a sok kellemetlenségtől, ide-oda szaladgálástól, idő vesztéstől, nevét, c?gét, bármilyen jéhiszemü volt is tévedése, meghurcolásnak teszi ki. ön mindezeket a kellemetlenségeket elkerülheti és nem kell az adócsalás kritériumától reszketnie, ha forgalmi adó bevallásait, mielőtt azokat be­nyújtja, velem szakszerüleg felülvizsgáltatja. Az 1923. év harmadik, negyedik, továbbá az 1924. év elsö és második évnegyed bevallásait az adó lerovásának helyessége szempontjából előre fizetendő K honorárium ellenében olyan kötelezettséggel vállalom el, hogy az álta­lam felülvizsgált időszaktól eredő adó meg­biányolásokért a teljes anyagi felelősséget; igy a birság megfizetését is magamra vállalom. Ezen előfizetés ellenében összes adóügyeiben is tanácsokkal I. Címnek a kezére járok. Amennyiben pedig eddigi forgalmi adólerová­A birodalmi gyűlés megkezdte a vitát a biro­dalmi kormány nyilatkozati lelett, kapcsolatban a kivételes állapot megszüntetésére vonatkozó indítványok és annak a két kommunista indít­ványnak megvitatásával, amelyek a birodalmi hadügyminiszter tilalmának felfüggesztését sür­geti, melynek értelmében a lapok nem közöl­hetnek zavargásokról szóló híreket. A kommu­nista indítvány követeli a Bajorországra vonat­kozóan kibocsátott sztrájkrendelet megszünteté­sét, egy másik pedig Kahrnak a bajorországi kommunista újságok megszűntetésére vonat­kozó rendeletének érvénytelenítését. Stresemann beszéde. A kancellár felszólalt az ülésen. Azzal kezdte, bogy a jobboldali pártoknak ki kellene adniok a jelszót, hogy a kormányt ezekben az időkben nyugodtan kell hagyni és válságot nem szabad felidézni. — Annak a reménységemnek adok kifejezést — mondotta a kancellár —, hogy a koalició összetart Franciaországgal szemben. Magam is szivesebben látnám, ha nem volna szükség fel­hatalmazási törvényre, de önök voitak azok, akik erre kényszeritettek, amidőn a koalició megala­kításakor ellenzésbe mentek az adóknak kérdé­sében, amelyeket pedig önmaguk is helyeseltek. Szükségesnsk tartoltam az állami feladatok végrehajtásába a magántulojdon bevonását, de nem kell attól tartani, hogy a beavatkozás veszedelmessé válik a magántulajdonra. A koa­líciós politika az egyedüli reálpolitika, amelyet Németországban követni lehet, ha alkotmányos alapon akarunk kormányozni. Ha parlamenti uton lehetünk urai a helyzetnek, akkor számí­tásba kell venni a birodalmi gyűlés felosz­latását. Azt hiszem azonban, h gy a terhe­ket, melyeket viselnünk kell, ezzel csak sza­porítanánk. A passziv ellenállás abbanhagyásá­val nem szűnik meg a harc a Ruhr-vidéken. Folytatni fogjuk azt az egyesült német nép ideálizmusával. A R jna-vidék szociá demokrata lakossága is mindig megállta helyét. Téves állí­tás, hogy mi közvetlen tárgyalásokat c<ak Franciaországgal akarunk, Anglia kikapcsolásá­val. Ismétlem, hogy a jóvátételi kérdés tökéletes megoldását el sem tudom képzelni egyoldalú megegyezés alapján. Németország mindig azt az álláspontot foglalta el, hogy a passziv ellen­állás megszűntetése egy oly nagy teljesítmény, hogy azt a másik részről engedményeknek kell követniök. A felhatalmazási törvény. A birodalmi gyűlés mai ülésében az alkot­mány megváltoztatására előirt többséggel hoz­zájárult eg^ felhatalmazási törvény tervezeiének előterjesztéséhez. A felhatalmazási törvény igy szól: 1. A birodalmi kormány felhatalmazást nyer olyan Intézkedések tételére, melyek pénzügyi, gazdasági és szociális területen kívánatosak és sürgősnek látszanak. Ebben a birodalmi al­kotmány alapelvétől is eltérhet. A felhatalmazás nem teljed ki a munkaidő szabályozására, va­lamint a járadékok, a biztosítottak és a járadék­birtokosok támogatásának korlátozására. 2. Ez a törvény a kihirdetés napján lép életbe, a jelenlegi birodalmi kormány megvál­toztatásával, vagy a kormányok pártpolitikai összetételének megváltoztatásával azonban leg­később 1924 március 31-én hatályát veszti. » Egyesültek a szász szocialisták és kommuni8ták. Drezdai jelentés szerint a szocialista és kom­munista párt bejelentett egyesülése teljesen létrejött. A kommunisták a munka- és kultusz­minisztériumot töltötték be. A bányamunka Idejének meghosszabbítása. A ruhrvidéki bányatulajdonosok azzal a ké­réssel fordultak a munkássághoz, hagy a munkaidőt 8 és fél órára hosszabbítsák meg. A bányamunkás szövetségek viszont arra szó­lították fel tagjukat, hogy a díjszabásban meg­állapított munkaidőhöz ragaszkodjanak. A biro­dalmi munkaügyi miniszter most azon fárado­zik, hogy elejét vegye a konfliktusnak. Azt ja­vasolta tehát, hogy ezt a kérdést az október 10 én tartandó tárgyalások alkdmával vitassák meg, addig is a munkaidő egyoldilu módosí­tásától el kell állani. A szeparatista mozgalom. A rajnavidéki szeparatista-mozgolom ezidő­szerint még nem öliölt olyan méreteket, miat ahogy azt Párisban szerették volna. Dorten és Hatches előadás inak ugyancsak sok hallgatója volt, de ez a körülmény senkit sem téves7fett meg A hallgatók, akiknek száma min'e«y 5000, mindig ugyanazok és a propagandabizottság költségére szállítják őket egyik városból a másikba. A lakosság a mozgalommal szemben közönyösen viseltetik, egyébként maga Dorten is állandóan azt hirdeti, hogy a független rajnai államot a birodalom keretén belül akar­ják megteremteni. Párisban még azt is hí zik, hogy a szép iratista-mozgalom nagy aggodalmat támaszt Berlinben és ez volt egyik főoka annak, hogy siettek a passziv ellenállás beszüntetését kihirdetni. Német nagylparoaok tárgyalása Degoutte tábornokkal. A Times brüsszeli tudósítója a ruhrvidéki nagyiparosoknak Degoutte tábornokkal foly­tatott tanácskozásáról a következőket jelenti: Midőn a ruhrvidéki iparosokat megkérdezték a dologi szolgáltatásokra és az adók, fő'eg a szénadók fizetésére vonatkozó nézeteikről, a nagyiparosak nem utasították el az adózás alap­elvét, azonban kifogásolták a tulmagas adókul­csot. Kijelentették, hogy nem kötelezhetik ma­gukat a szállításoknak újból való megkezdí­sére anélkül, hogy ne kapnAnik biztosítékot a német kormánytól a szállítások megfizetésére. Bizonyos Brüsszelből nyert felvilágosítások után megegyezésre van kilátás, mert a szállítások­nak újból való megkezdésével szemben meg­engedik az iparosoknak, hogy termelésüknek bizonyos részét saját számlájukra eladtiassák, ha az erre eső adókat megfizetik. Párisi távirat megállapítja, hogy Stinnes, Vögler és Felsen német nagyiparosok tárgya á­sokit folytattak Stögaut tábornokkal, a meg­szállóseregek főparancsnokával, sőt erre a tár­gyalásra állítólag Stresemann kancellártól h<tá­rozott utasítást kaptak. A Montagspost e.zet szemben megállapítja, hogy mind«ét állítás té­ves. A birodalmi kancellár nem fogadta a ne­vezett iparosokat és nem is adott nekik meg­bízásokat, a nevezett nagyiparosok tehát stjat felelősségükre tárgyaltak. Párisból érkezett hirek szerint Degoutta tábornok és a német nagyiparosok közt a tár­gyalások kedvezően alakulnak. Degoutta tábor­nok nincs felhatalmazva arra, hogy önállóan határozzon. Poincaré ujabb németellenea beszédei. Két francia emléket is avatott fel tegnap Poincaré miniszterelnök két beszéddel. Az egyiket Pierrtfittesur Aire- ben, a másikat Lignyen-Barrios­ban tartotta. Ez a második beszéd terjedelemre nézve jelentékenyen felü'multa az előbbit. Töb­bek között ezeket mondMta: — Egy héttel ezelőtt Düsseldorfban kb. 30 000 polgár a helyi autonómia mellett tün­retett. Egyszerre csak égy csapat német rendőr rohant ki a kaszárnyából és vakon lövöldözött. Háromnegyed óra multán az úgynevezett zöld rendőrség tüzelt minden ok nélkül egy csoport rajnai tüntetőre. Tehát rövid idő alatt annak a német tartományi elnöknek az utasítása szerint, akit mi elmozdítottunk és kiutasítottunk, de aki Barmenből még tovább osztogatja parancsait, több mint kétszáz embert öltek és sebesítettek meg Düsseldorfbin és mindjárt azután a német kormány nem átallotta az egész világban szét­kürtö ni egy feltűnést keltő proklamációt, pel­lengére állítva bennünket gyilkosságokért, ame­lyeket valójában ö maga követett el. A mi csapataink mindig csak védekezésből lövöldöztek. A mi haditörvényszékeink 17 halálos ítéletet hoztak, de egyetlen egyet sem hallottak végre. A francia katonák voliak azok, akik a német rendőrséget a felbőszült tömeg haragja elöl megvédelmezték. A tragikus események utin három napra kitört a német kormányválság. A cselszövő német kormány ezért a politikai bo­nyodalmakért is a francia kormányt okolja. Bárki kerüljön is kormányra Németországban, nekünk semmi okunk sincsen arra, hogy eltér­jünk eddigi utainktól. Következetesek leszünk, nem fogunk megszűnni kézzelfogható garanciá­kat követelni. Remélem, hogy szövetségeseink, akik viselkedésünket még mindig nem helyeslik, jobb belátásra fognak jutni. Nagy eredmény az

Next

/
Thumbnails
Contents