Szeged, 1923. október (4. évfolyam, 223-248. szám)

1923-10-09 / 229. szám

SZBQBD Szeged, 1923 október t A pénzügyigazgatóság volt könyvszakértőjének körlevele. sait is felül óhajtja vizsgáltatni, azt is az anyag nagyságától és áttekinthetőségének megfelelő díjazás ellenében elvállalom. T. Cim érdekében kívántam eljárni, midőn fentiekre szives figyelmét felhívtam. Ha a forgalmi adó miatt nyugodtan akar aludni, ugy szíveskedjék a mellékelt megbízó levelet b. aláírásával ellátva címemre megküldeni. Kiváló tisztelettel Szűcs Kálmán, volt pü. könyvszakértő." A körlevél szerzője az „slőfizetéi" árának szánt kipontozott helyet különböző összegekkel töltötte ki aszerint, hogy kisebb, vagy nagyabb cégeknek küldte el, száz, vagy kétszázezer koronában állapította meg tiszteletdiját. A körlevéllel megízlelt kereskedők első pillanatban nem voltak tisztában a levél q^lja felöl és többen felvilágosítást kértek a Kereskedők Szövetségének vezető jégétől. A szövetség vezetősége legutóbbi ülésén foglalkozott Szűcs Kálmán, volt pénzügyigazgatóiági könyvszakértő körlevelével és megbotránkozásának adott kifejezést a körlevél hangja és tartalma miatt, mert abból arra következtethetnek a kereskedők, mintha a körlevél szerzője különös mentességet biztosithatna a pénzügyigazgatósdgndl azok számára, akik m'gbizzák könyveik nelőzetes megvizsgálásával." A körlevélnek az a kitétele, amellyel Szűcs Kálmán is beismeri, hogy az adózó mulasztását, „lett légyen bármilyen jóhiszemű is, a pénzügyigazgatóság a piragrafusokhoz ragaszkodóin az ügyészséghez teszi át"; azt a látszatot kelti, mintha a pénzügyigazgatóságnál hivatalos működése alkalmával a jóhiszemű tévedés lehetőségét nem ismerte volna el, de most, amikor már megvált állásától, elismert. A szövetség vezetősége a körlevél egy példányát az ügyvédi kamarához küldte át és eljárt S jtos Samu pénzűgvigazgatónál is, aki kijelentette, hogy Szűcs Kálmánnak a péntűgyigazgatóság forgalmi adóügyben minden felvilágositást megtagad A Reichstag vitája a kormány-nyilatkozat felett. (A Szeged tudósítójától.) A szegedi kereskedőknek az utóbbi időben furcsa hangú és furc«a tartalmú körleveleket kézbesít a posta. A körlevél szerzője Szűcs Kálmán, volt pénzügyigazgatósági könyvszakértő, Szeged, Üstökös-utca 6. szám alatti lakos, aki a következőket adja a „T. Cim"-nek tudomására: .Amidőn b. tudomására hozom, hogy a szegedi m. kir. pénzügyigazgatóságnál viselt könyvszakértői állásomról leköszöntem, bátor vagyok szolgálataimat t. Címnek alantiakban felajánlani ... A pénzügyigazgatóságtól való megválásom által a magyar királyi pénzügyigazgatásáéhoz uj könyvszakértő nyer beosz ást, aki, miként azt én is tettem, szigorúan fogja feladatát teljesíteni s t. Címnél is meg fogja tartani az általános forgalmi adó ellenőrzését. Jóhiszemű tévedések elő szoktak fordulni mindenütt, igy t. Címnél is, ott, ahol nem is gondolja s mulasztása lett légyen bármilyen jóhiszemű, a pénzügyi hatóság a paragrafushoz ragaszkodóan ügyét, ha csak a minimális bírságokat önként fel nem ajánlja s le nem fizeti; — az ügyészséghez teszi át. Eltekintve a sok kellemetlenségtől, ide-oda szaladgálástól, idő vesztéstől, nevét, c?gét, bármilyen jéhiszemü volt is tévedése, meghurcolásnak teszi ki. ön mindezeket a kellemetlenségeket elkerülheti és nem kell az adócsalás kritériumától reszketnie, ha forgalmi adó bevallásait, mielőtt azokat benyújtja, velem szakszerüleg felülvizsgáltatja. Az 1923. év harmadik, negyedik, továbbá az 1924. év elsö és második évnegyed bevallásait az adó lerovásának helyessége szempontjából előre fizetendő K honorárium ellenében olyan kötelezettséggel vállalom el, hogy az általam felülvizsgált időszaktól eredő adó megbiányolásokért a teljes anyagi felelősséget; igy a birság megfizetését is magamra vállalom. Ezen előfizetés ellenében összes adóügyeiben is tanácsokkal I. Címnek a kezére járok. Amennyiben pedig eddigi forgalmi adólerováA birodalmi gyűlés megkezdte a vitát a birodalmi kormány nyilatkozati lelett, kapcsolatban a kivételes állapot megszüntetésére vonatkozó indítványok és annak a két kommunista indítványnak megvitatásával, amelyek a birodalmi hadügyminiszter tilalmának felfüggesztését sürgeti, melynek értelmében a lapok nem közölhetnek zavargásokról szóló híreket. A kommunista indítvány követeli a Bajorországra vonatkozóan kibocsátott sztrájkrendelet megszüntetését, egy másik pedig Kahrnak a bajorországi kommunista újságok megszűntetésére vonatkozó rendeletének érvénytelenítését. Stresemann beszéde. A kancellár felszólalt az ülésen. Azzal kezdte, bogy a jobboldali pártoknak ki kellene adniok a jelszót, hogy a kormányt ezekben az időkben nyugodtan kell hagyni és válságot nem szabad felidézni. — Annak a reménységemnek adok kifejezést — mondotta a kancellár —, hogy a koalició összetart Franciaországgal szemben. Magam is szivesebben látnám, ha nem volna szükség felhatalmazási törvényre, de önök voitak azok, akik erre kényszeritettek, amidőn a koalició megalakításakor ellenzésbe mentek az adóknak kérdésében, amelyeket pedig önmaguk is helyeseltek. Szükségesnsk tartoltam az állami feladatok végrehajtásába a magántulojdon bevonását, de nem kell attól tartani, hogy a beavatkozás veszedelmessé válik a magántulajdonra. A koalíciós politika az egyedüli reálpolitika, amelyet Németországban követni lehet, ha alkotmányos alapon akarunk kormányozni. Ha parlamenti uton lehetünk urai a helyzetnek, akkor számításba kell venni a birodalmi gyűlés feloszlatását. Azt hiszem azonban, h gy a terheket, melyeket viselnünk kell, ezzel csak szaporítanánk. A passziv ellenállás abbanhagyásával nem szűnik meg a harc a Ruhr-vidéken. Folytatni fogjuk azt az egyesült német nép ideálizmusával. A R jna-vidék szociá demokrata lakossága is mindig megállta helyét. Téves állítás, hogy mi közvetlen tárgyalásokat c<ak Franciaországgal akarunk, Anglia kikapcsolásával. Ismétlem, hogy a jóvátételi kérdés tökéletes megoldását el sem tudom képzelni egyoldalú megegyezés alapján. Németország mindig azt az álláspontot foglalta el, hogy a passziv ellenállás megszűntetése egy oly nagy teljesítmény, hogy azt a másik részről engedményeknek kell követniök. A felhatalmazási törvény. A birodalmi gyűlés mai ülésében az alkotmány megváltoztatására előirt többséggel hozzájárult eg^ felhatalmazási törvény tervezeiének előterjesztéséhez. A felhatalmazási törvény igy szól: 1. A birodalmi kormány felhatalmazást nyer olyan Intézkedések tételére, melyek pénzügyi, gazdasági és szociális területen kívánatosak és sürgősnek látszanak. Ebben a birodalmi alkotmány alapelvétől is eltérhet. A felhatalmazás nem teljed ki a munkaidő szabályozására, valamint a járadékok, a biztosítottak és a járadékbirtokosok támogatásának korlátozására. 2. Ez a törvény a kihirdetés napján lép életbe, a jelenlegi birodalmi kormány megváltoztatásával, vagy a kormányok pártpolitikai összetételének megváltoztatásával azonban legkésőbb 1924 március 31-én hatályát veszti. » Egyesültek a szász szocialisták és kommuni8ták. Drezdai jelentés szerint a szocialista és kommunista párt bejelentett egyesülése teljesen létrejött. A kommunisták a munka- és kultuszminisztériumot töltötték be. A bányamunka Idejének meghosszabbítása. A ruhrvidéki bányatulajdonosok azzal a kéréssel fordultak a munkássághoz, hagy a munkaidőt 8 és fél órára hosszabbítsák meg. A bányamunkás szövetségek viszont arra szólították fel tagjukat, hogy a díjszabásban megállapított munkaidőhöz ragaszkodjanak. A birodalmi munkaügyi miniszter most azon fáradozik, hogy elejét vegye a konfliktusnak. Azt javasolta tehát, hogy ezt a kérdést az október 10 én tartandó tárgyalások alkdmával vitassák meg, addig is a munkaidő egyoldilu módosításától el kell állani. A szeparatista mozgalom. A rajnavidéki szeparatista-mozgolom ezidőszerint még nem öliölt olyan méreteket, miat ahogy azt Párisban szerették volna. Dorten és Hatches előadás inak ugyancsak sok hallgatója volt, de ez a körülmény senkit sem téves7fett meg A hallgatók, akiknek száma min'e«y 5000, mindig ugyanazok és a propagandabizottság költségére szállítják őket egyik városból a másikba. A lakosság a mozgalommal szemben közönyösen viseltetik, egyébként maga Dorten is állandóan azt hirdeti, hogy a független rajnai államot a birodalom keretén belül akarják megteremteni. Párisban még azt is hí zik, hogy a szép iratista-mozgalom nagy aggodalmat támaszt Berlinben és ez volt egyik főoka annak, hogy siettek a passziv ellenállás beszüntetését kihirdetni. Német nagylparoaok tárgyalása Degoutte tábornokkal. A Times brüsszeli tudósítója a ruhrvidéki nagyiparosoknak Degoutte tábornokkal folytatott tanácskozásáról a következőket jelenti: Midőn a ruhrvidéki iparosokat megkérdezték a dologi szolgáltatásokra és az adók, fő'eg a szénadók fizetésére vonatkozó nézeteikről, a nagyiparosak nem utasították el az adózás alapelvét, azonban kifogásolták a tulmagas adókulcsot. Kijelentették, hogy nem kötelezhetik magukat a szállításoknak újból való megkezdísére anélkül, hogy ne kapnAnik biztosítékot a német kormánytól a szállítások megfizetésére. Bizonyos Brüsszelből nyert felvilágosítások után megegyezésre van kilátás, mert a szállításoknak újból való megkezdésével szemben megengedik az iparosoknak, hogy termelésüknek bizonyos részét saját számlájukra eladtiassák, ha az erre eső adókat megfizetik. Párisi távirat megállapítja, hogy Stinnes, Vögler és Felsen német nagyiparosok tárgya ásokit folytattak Stögaut tábornokkal, a megszállóseregek főparancsnokával, sőt erre a tárgyalásra állítólag Stresemann kancellártól h<tározott utasítást kaptak. A Montagspost e.zet szemben megállapítja, hogy mind«ét állítás téves. A birodalmi kancellár nem fogadta a nevezett iparosokat és nem is adott nekik megbízásokat, a nevezett nagyiparosok tehát stjat felelősségükre tárgyaltak. Párisból érkezett hirek szerint Degoutta tábornok és a német nagyiparosok közt a tárgyalások kedvezően alakulnak. Degoutta tábornok nincs felhatalmazva arra, hogy önállóan határozzon. Poincaré ujabb németellenea beszédei. Két francia emléket is avatott fel tegnap Poincaré miniszterelnök két beszéddel. Az egyiket Pierrtfittesur Aire- ben, a másikat Lignyen-Barriosban tartotta. Ez a második beszéd terjedelemre nézve jelentékenyen felü'multa az előbbit. Többek között ezeket mondMta: — Egy héttel ezelőtt Düsseldorfban kb. 30 000 polgár a helyi autonómia mellett tünretett. Egyszerre csak égy csapat német rendőr rohant ki a kaszárnyából és vakon lövöldözött. Háromnegyed óra multán az úgynevezett zöld rendőrség tüzelt minden ok nélkül egy csoport rajnai tüntetőre. Tehát rövid idő alatt annak a német tartományi elnöknek az utasítása szerint, akit mi elmozdítottunk és kiutasítottunk, de aki Barmenből még tovább osztogatja parancsait, több mint kétszáz embert öltek és sebesítettek meg Düsseldorfbin és mindjárt azután a német kormány nem átallotta az egész világban szétkürtö ni egy feltűnést keltő proklamációt, pellengére állítva bennünket gyilkosságokért, amelyeket valójában ö maga követett el. A mi csapataink mindig csak védekezésből lövöldöztek. A mi haditörvényszékeink 17 halálos ítéletet hoztak, de egyetlen egyet sem hallottak végre. A francia katonák voliak azok, akik a német rendőrséget a felbőszült tömeg haragja elöl megvédelmezték. A tragikus események utin három napra kitört a német kormányválság. A cselszövő német kormány ezért a politikai bonyodalmakért is a francia kormányt okolja. Bárki kerüljön is kormányra Németországban, nekünk semmi okunk sincsen arra, hogy eltérjünk eddigi utainktól. Következetesek leszünk, nem fogunk megszűnni kézzelfogható garanciákat követelni. Remélem, hogy szövetségeseink, akik viselkedésünket még mindig nem helyeslik, jobb belátásra fognak jutni. Nagy eredmény az