Szeged, 1923. október (4. évfolyam, 223-248. szám)

1923-10-05 / 226. szám

Egyes siám ára 250 korona E"4b MaddMvuM: Deák Ferenc-utca 2. (F6•MU iskolával szemben.) Teleta 13 33.A.Szeged* megjeleli* hétfő kivételivel minden np. Egyes szám ára 250 ko•ona. Előfizetési árak: Egy Moapra Szegeden 5500, Budapeateo és vidéken 5800 kor. Hirdetési árak: Félhasában l nm. 50, egy hasábon 100, mástél hasábon lí 0 K. Szövegközi 25 százalékkal drágább. Apröhirdetés 100,kövér betűvel 200 K. Szövegközti közlemények soronként 800 K. Nyilttér, csaiádi értesítés 1600 K. Többszöri feladásnál árengedmény IV. évfolyam. Szeged, 1923 október 5, PENTEK. 226-ik szám. Ku-Klux-Klan. A né? két első szava a puska ravaszának felhúzását és elcsattantását utánozza és a KuKlux valóban eléggé kifejezi ezt a két hangot. A harmadik szó, a Ktan a régi skót törzsek gaíl neve és magyarul körűibeiül vérszövetséget jelent. Titokzatosnak tehát elég titokzatos nevet vett fel az a titkos társaság, amely a hat évig tartó északamerikai polgárháború után alakult meg 1867-ben a vesztes dél egyik leg•agyobb államában: Sonth Cnolinábsn. Amilyen titokzatos volt a társasig neve, olyan titokzatos működést is fejtett ki a következő öt év során az Unió déli államaiban. A Ku-KluxKlan tagjaitól a legszigorúbb esküt követelte linrg és olyan mennyei és pokokb:Ii hatalmasságokra kelíelt a tagoknak, a babbitt eknek megfogadniok, hogy Mtetlenül engedelmeskednek a vezér minden paranc ának és semmit el sem árulnak a Klan belső dolgaiból, hogy az embernek nevetnie kellene rajta, ha nem szerzett volna ezeknek érvényt a Ku-Klux Klan véresen szomorú eszközökkel. Hófehér leplekbe burkolódzva száguldoztak Észak- és Délcarolina, Louisiana, Missouri, OJahoma, Virgíni% Missisipi, Texas és az ezekkel szomsjédos államok végeláthatatlan síkságain a Ku-K ux-KUn lovasai tt még lovaikat is ez a hófehér lepel borította, amelyen messzitől láthatólag volt elhelyezve a Ku-Kux K'an jelvénye: a vérvörös kör közepén a fehér Szent György-kereszt. A Ku-Klux Klántól megalakulása napjában nem lehetett minden időszerűséget megtagadni, ha mindjárt az eszközökkel nem is igen lehetett még akkoriban sem egyetérteni. Tudvalevőleg a rabszolgatartás kérdése miatt tört ki az észikamerikai polgárháború, mert a déli rabszolgatartó államok még fegyverrel is ellenszegültek a kongresszus azon töivényének, amely felszabadította a rabs;o'gák&t. A po'gárháboru, amely 1861-ben tört ki, messze évtizedekre visszanyúló küzdelemnek volt a végtő akkordja, hiszen az indusztriális Észak, amelyet a dolog nem nagyon érintett, már 1820. óa fel akarta szabadítani az agrár Dél rabszolgáit, amihez persze az ültetvényesek semmi körülmények között sem akartak hozzájárulni, hiszen ez egyértelmű volt teljes tönkremenetelükktl. Lincoln Ábrahám elnökKé választása azután végleg eldöntötte a kérdést, még pedig Észak javára és a rabszolgák felszabadítását a kongresszus törvénybe iktatta. Öt évi polgárháború követte a négerek emancipálásának kimondását és egészen a világháborúig ez volt a történelem legvéresebb és a legtöbb áldozatot követe ő háborúja. Orant tábornok 3866-ban végre is Észak javára döntötte el a háborút és a dűi államok fehérjeinek kénytelen-kelletlen bele kellett nyugodniok a négerek teljes egyenjogúsításába. Mindjárt az első választásoknál kitűnt azután, hogy miféle veszedelemmel járt ez a febér földbirtokosokra, hiszen a déli államok lakosságának túlnyomó többségét a néger rabszolgák tették, akik bizony nagyon különböztek attól a Tamás bácsitól, akibe Harriette Beechex-Sttwe tett halhatatlanná. A választásokon mindenütt a négerek kerültek többségbe és például Souíb Carolina parlamentjébe 126 néger mellett mindössze 18 fehér képviselő került be. A fehér lakosság tehát másnapján annak, ho?y egyik napról a másikra szinte teljesen tönkremerd, arra ébredt, hogy minden politikai hatalmat is kivett kezéből a kulturát!?n, könnyelmű, dolgozni nem szerető régerség. A sok évtizedes rabszolgaságból felszabaduló négerek semmi pénznrt sem akartak munkába állani, hiszen tartott még abból a pénzből, amit felszabadulásukkor kaptak a kongresszustól, hogy legyen mihez hozzákezdeniük. A tétlenség és dorbézolás aranyjuezi szép napjait kezdték a négerek élni és a fehér k számára tűrhetetlenné tetlék még a puszta lé'et is. Rablások és erőszakoskodások napirenden voltak és ez ellen nem volt törvény és nem volt biró, aki erélyesen fellépett volna, hiszen minden hivatalt négerek töltöttek be. Ekkor állt össze South Carolinában — ahol a legtürhetetlenebb volt a helyzet — néhány farmer, aki elhatározta, hogy ha már törvényesen nem lehet kordába szorítani a félrevezetett négereket, ugy erőszakhoz folyamodnak ők is Igy született meg a Ku-Kux-Klan, amely haladéktalanul torolt meg minden néger erőszakoskodást. Kétségtelen, hogy kezdetben egészen tiszta intenciók vezették a Ku Klux K ant és eleinte taán még érhetők voltak véres „igazságszolgáltatásaik" is, hiszen más mint igazán elrettentő példa nem igen hatott volna a négerekre, de mint az ilyenkor történni szo kott, lassanként mind több és több kétes és ebből megélni akaró elem keveredett a Kanba, ugy hogy a tiszta és nemes intenciók mindhama áob elhomályosullak. Alig három év múlva a Ku Klux-Klan réme lett a déli államokban a négereknek és fehéreknek egyarán', hiszen hogy csak egyetlen „ujabb célt" említsünk, a Ku Klux-Kian kimondta, hogy miután Amerika többs ge presbiteriánus, tehát ki keli pusztítani minden katolikust. Az állam sokáig teljesen tehetetlen volt a Ku Kfux Kiannel szemben, hiszen az első évek kétségbevonhatatlan eredményei biztosították a Klan száméra a szimpátiát a fehér lakossá;körében. Három (örvényt is hozott a kongreszfzus a Ku K ux Klan ellen 1870., 1871. és 1875-ben, de csak hosszas harcok után sikerült az Unió hadseregének Uverni a fegyveresen is ellenálló fehérkptdős lovasokat. Teíjesen kipusztítani ezért nem sikerült őket soha és ahol a déli államokban valami néger erőszakoskodás történt, ott egészen a legújabb időkig c*alhatatl nul megjelentek a kísértetiesen álcázott lovasok. A Ku Kux Klannek az ad ismét aktualitást, hogy Oklahoma állam kormányzója kijelentette, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel vé get fog vetri az ismét teljes sktivitásba lépett Ku Klux-Klan véres tevékenységének. És Oklaboma, ez az Uuniónak körülbelül a közepén fekvő kis állam, amelyet alig harminc év óta laknak fehér telepesek, miután 1889 ig indiánoknak fenntartott territórium volt, nem az egyetlen az Unió 48 állama között, ahol ma a Ku-Klux Klan a feltétlen ur. Csak éppen az az érdekes, hogy ma Ku-Klux-Klannok nem a déli államokban „tevékenykednek", hanem főleg az északiakban. A magyarázata ennek pedig az, hogy a mostani Ku-Klux Klannek nem a négerek ellen alakulnak, hanem a munkásság balszárnya ellen. A Ku-Klux Klánok renaissanceának okát az Egyesült Államok háború utáni állapotaiban kell keresnünk. Az Európából és főleg Szovjetoroszországból érkező hirek az amerikai po'gárság olött mind azt muta ják, hogy az ó-világot hatalmas szociális zavarok foglalkoztatják és az amerikai polgár fél attól, hogy ez mihamarább átterjed a világ legnagyobb ipari államára: az Egyesült Államokra is. 1918 óta az Unió igen szigorú törvényeket hozott a szociális forradalmi törekvések ellen, de a polgárság nagy többsége még ezeket a kivételesen szigorú törvényeket sem tartja fcielégitőeknek a bolsevista propaganda elnyomására. Ezért f dezték fel ismét a Ku-Klux Klánok régi jelmondatát, hogy „vérrel vívtuk ki Amerika szabadságát és vérrel őrizzük is treg, ha kell." A Ku-Klux Klan feltámasztóit alighanem most is a leg'isztább intenciók vezették — hiszen eleinte csak az orosz pestis elleni védekezésről volt szó —, de ma már mindenki belátja Amerikában, hogy a Ku-Klux-Klanok feltámasztásával csak egy másfajta, de éppen olyan rossz tírannizmus feltartóztathatatlan Iokomotivját eresztették szabadon, amely ma már uj feltámasztói ellen is fordul, akik szívesen megtennének már mindent, ha visszacsinálhatnák könnyelmű lépésüket. Elképzelni sem lehet erösebb leckét a Ku-Ktux Kíanokénál arra, hogy a rendet nem lehet büntetlenül felfordítani és hogy minden kísérlet, amely a politikai és a szociális kérdések mego'dásának szálait erőszakkal akarja kezébe ragadni, még akkor is szégyenteljes bukásra van ítélve, ha véletlenül eleinte a szándékuk tiszták is. Az amerikai Ku Klux Klánok voltak az ősei a különböző európai fascioknak, ha a fekele inget a Szent György keresztes fehér lepedők helyettesítették is. Amerikában most másodszor bukik meg a fascizmus és ez intésül szolgál iát sok európai állam számára, ahol akadnak propagátorai és akadnak hivei a politikai és szociális kérdések olyan erőszakos megoldásának, amilyennel a Ku-Klux-Klanok tVgoztak Amerikában. Alkotmányos diktatúra lesz Németországban. A Berliner Tageblatt a súlyos kormányválság megoldására a mai esti bpjában azt javasolja, hogy kivezető utul alkalmazzák az alkotmányos diktatúrát. A birodalmi alkotmány 48. cikkelye értelmében a birodalom elnöke ruházza fel a Stresemann által alakítandó kisebbségi kormányt ugyanazokkal a rendkívüli felhatalmazásokkal, amelyeket a felhatalmazási törvény utján akartak a Stresemann-kormánynak nyújtani. A kormánynak a népszerűtlen intézkedéseire hatalmának és bátorságának kell lennie. Berlinből az esti órákban jelentik, hogy változatlanul a direktórium terve áll a megoldási lehetőségek előterében. Felmerült a személyiségek kormánya névvel jelzett terv is, amelynél az egyes tárcákat pártokon feiülálló, általános tekintélyt élvező férfiak vennék át. Nem tudni azonban, hogy vájjon ez összeesik-e a direktóriumi tervekkel. Bizonyos azonban, hogy ez a megoldás a politikai pártok kiküszöbölését jelentené. jHogy történt a kormány lemondása. A birodalmi kormány tegnapi ülésén elhatá rozta, hogy lemond. Stresemann birodalmi kancellár ezt a határozatot tudomására hozta a birodalom elnökének. Az elnök Stresemannt bizta meg uj kormány alakításával. Jóval elmúlt éjfél, amikor a minisztertanács bevégződött és S'resemann fél 12 órakor Ebért birodalmi elnökhöz ment, hogy benyújtsa az egész kormány lemondását. A kancellár tájékoztatta a birodalmi elnököt a szociáldemokrata parlamenti frakciónak arról az elhatározásáról, hogy nem járul hozzá a felhatalmazási törvény kiterjesztéséhez. Nem halandó a kormány jogkörét annyira kibővíteni, hogy rendeleti ulon megszüntethesse a 8 órai munkaidőről szóló törvényt. Ebért birodalmi elnök elfogadta a kormány lemondását és egyidejűleg megbízta Stresemannt az uj kabinet megalakításával. Stresemannak az a terve, hogy olyan kabinetet állit össze, amelynek nem lesz semmiféle pártpolitikai jellege. A kabinet visszalépésének okairól a következeket beszélik: A kabinet a parlamenttől rendkívüli felhatalmazásokat kért gazdasági, pénzügyi és szociálpolitikái téren, mert uj valuta bevezetése nélkül nem lehet semmiféle hathatós intézkedést megtenni. A régi kormány azt akarja, amit az uj kormány akarni fog és ez a következő: 1. Súlyos vagyonadó kivetését. 2. Az áralakulás energikus irányítása a monopoliumok, trösztök és kartellek letöréséve!. 3. Az őstermelés fokozása.