Szeged, 1923. október (4. évfolyam, 223-248. szám)

1923-10-05 / 226. szám

2 SZBOBD Szeged, 1923 október i A kabinet kebelén beltll megállapodás történt erre nézve, azonban a pártok ezt a megállapo­dást nem fogadták el. A krizis ezután emiatt tört ki. Hivatalosan közlik: A birodalmi kormány több ülésen foglalkozott a helyzettel. Délután a szociáldemokrata párt ismertette felfogását abban a kérdésben, hogy a szocialista törvényhozás a birodalmi kormányt hatalmazza (el, hogy a koalíció tekintetében felmerült ellentéteket egyen* litsék ki. E tény következtében a kormány el­határozta, hogy a biroddmi kancellár utjái fel­ajánlja lemondását a birodalom elnökének. A birodalom elnöke a kormány lemondását el­fogadta és dr. Stresemannt, az eddigi biro­dalmi kancellárt bizta meg az uj kormány meg­alakításával. Angol lapok a válságról. , Londonba a S|resemann-kormány busásának hire váratlanul jött, ámbár már egy tegnap dél­utáni újság jelentette berlini tudósítása alap án, hogy a diktatúra Németországban elkerülhetet­len, mert nem akad felelős német államférfi, akármilyen pártból is kerüljön ki, aki korlátlan felhatalmazás nélkül képes lenne a pártok ver­sengését féken tartani. A Times szerint Strese­mann bukásának tisztán belpolitikai okai van­nak, amennyiben a koalíciós pártok nem tud­tak a helyzet magaslatára emelkedni, nem lát­ták be, hogy milyen nagy veszedelem rejlik abban, ha a koalíció felbomlása következtében a kormány kénytelen lemondani. Jobboldali puccsisták Berlin közelóben. Spandauban és Döberritzben, tehát Berlin közvetlen közelében újból jobboldali puccsot kisérettek meg. Ugy Spandauban, mint Döber­ritzben néhány száz ember jelentkezett az ottani katonai parancsnoknál, akiktől azt kérték, hogy állítsák őket a rendszer szolgálatába. Mikor a katonai parancsok elutasította a jelentkezőket, kiderült, hogy fel vannak fegyverkezve és eltá­volításuk nehézségekbe ütközik. A fegyveres puccsisták megpróbálták hatalmukba keríteni a spandaui arzenált és a döberritzi katonai épü­leteket. Az azonnal beavatkozó birodalmi kato­naságnak sikerült azonban mindkét helyen le­fegyverezni az ellenszegülőket. Berlinből külön statáriális bíróságot küldtek a helyszínre, ahol valamennyi merénylő vádlott felett azonnal in­tézkedni fognak. /I .'t jj. Bajorországban bármely pillanatban kikiálthatják a királyságot. Aurer szocialista képvise'ő nyilatkozata szerint bármely pillanatban megtörténhetik, hogy Bajor­országban kikiáltják a monarchiát. A bajor szocialisták azonoan el vannak szánva, hogy szükség esetén fegyvert is ragadnak ennek a mozgalomnak elnyomására. A Ruhr vidékeken feloszlatják a német védöörségeket. A Ruhr-vidékről jelentik, hogy a megszálló hatóságok elhatározták, hogy Düsseldorfban és az egész Ruhr-vidéken a védőrségeket lefegy­verzik és feloszlatják. Fel ételek a Ruhr-vidék munkásai számára. Degoutte tábornok segédtisztje Düsseldorf oan fogadta a különböző szakszervezetek küldöttsé­gét a munka újból való megkezdésére nézve. A franciák a következő feltételeket állapítot­ták meg: 1. Az üzemi tanácsokról szóló törvény meg­szüntetése. 2. A 10 órai munkaidő és az akkord munka behozatala. 3. Minden kiutalt munka elfogadása, ellenkező esetben kiutasítás. 4. A vasutasokra né ve a már ismert feltételek álla­nak fenn. 5. Bárminemű zendülés fegyveres erővel való elfojtása. 6. A városvédelem meg­erősítése. A ruhrvidéki bányászok megkezdik a munkát. Qelchenkirchenből jelenlik, hogy a bányász­szövetségek ma kiadták a jelszót, ho?y a mun­kát meg kell kezdeni. A kommunisták nem gördítenek ez elé akadályokat. A munka meg­indítását azért kellett elhatáromi, mert a Ruhr­segitség teljesen megakadt. Ha a pénzdifferen­ciák elintéződnek és megfelelően helyreáll a vasú forgalom, néhány hét múlva elélhető a régi szénternelés mértéke. A Temps értesülése szerint az esseni bányá­szok és kokszoló munkások elhatározták, hogy ma újból megkezdik a munkát. Curzon pénteken nyilatkozik a helyzetről. Londonban nagy érdeklődéssel néznek Cur­zon beszéde elé. A belügyminiszter pénteken nyilatkozik a nemzetközi he'yzetrői és Anglia magatartásáról a nenzetközi politikában. Curzon Hogyan lesz száz vagonból másfél? beszédében a Baldwin és Poincaré közötti tár­gyalásokról is fog beszélni. A kabinet elhatá­rozta, hogy Curzon beszédét nem közlik a nyil­vánossággal. Courand tábornok, Páris katonai parancs­noka tegnap este az angol és amerikai sajtó képviselői e Ott tagadta, minha Franciaország­nak a Ruhr-vidék amexiója állna szándékában. Kijelentette, hogy nyolcmillió oly német annexiója, akiknek a Németországgal való kontaktusa min­denkép megmaradna, ádandó veszedelmet je­lentene Franciaországra. (A Szeged tudósítójától.) Talán akad még Szegeden néhány olyan ember, aki emléksz k dr. Vasek Ernő nevére; de mivel a többség emlékezetében minden valószínűség szerint már elmosódott a név is, a személy is, eláruljuk, hogy dr. Vasek Ernőnek, ha nem is jelentős, de legalább előkelő szerepe volt néhány év előtt a város közigazgatásában, mint a Friedrich­kormány kormánybiztos-főispánjának. Ezt a diszes pozíciót nem sokáig viselte, eltűnt Sze­gedről abban a pillanatban, amikor a város hangulata annyira konszolidálódott, hogy az ittfelejtett idegenek már nem érezték jól magu­kat a közömbös bennszülöttek között, mert ezt a közömbösséget nem találták alkalmas terepnek egyéni céljaik elérésére. Dr. V^sek Ernő el'á­vozott Szegedről és azóta hol itt, hol ott talál­kozunk nevével. Nem sokkal eltávozása u án bizonyos szénüzletekkel hozták vonatkozásba nevét, majd a főváros törvényhatósági bizott­ságában szerepelt, mint Wolffék politikájának egyik rajongója, legújabban pedig a Tanítók Bankjának erőszakos elfoglalásával szerzett ne­vének egészen bizonytalan értékű zománcot. De dr. Vasek Ernő gondoskodott arról még sze­gedi fői'pánkodása idejében, hogy neve itt se merüljön el teljesen a feledés homályában. Talán túlzott hiúságból kicsinálta, hogy a város ható­sága idpről-iclőre megemlékezzen róla, a Keresz­tény Behozatali Részvénytársasággal kapcsolat­ban. Most ismét fölbukkant a neve a tanács előtt. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester ugyanis néhány nap előtt levelet kapott Haller István­tól, a fajvédők egyik vezérétő1, aki azt kérte, hogy a város Vasek Ernő bokros érdemeire és a Keresztény Behozatali Részvénytársaság ha zafias működésére való tekintettel engedje el azt az egymillió-nyolcszázezerkoronás követe­lését, amelyet birói ítélet alapján biztosítási végrehajtással első helyen tábláztatott be a váios a Keresztény Behozatali vagyonára. A város közel kétmilliókoronás követelésének nagyon érdekes előzményei vannak. Dr. Vasek Ernő kormánybiztossága idejében, 1919 végén történt, amikor még francia megszállás alatt állott Szeged, hogy a városnak kifogyott a tüzifakészlete. Dr. V.'sek Ernő kormánybiztos­főispán akkor fölkereste a polgármestert és kö­zölte vele, hogy az újonnan alakult Keresztény Behoztali Részvénytársaság tudna megfelelő mennyiségű tűzifát importálni a város céljáim. Utalt az üzleti vállalat keresztény és nemzeti jellegére és arra kérte a polgármestert, hogy már hazafias szempontból is fogadja el a vállalat ajánlatát. A polgármester örült, hogy fára van kilátás, megkér e dr. Vasek Ernő kormánybiztos-főispánt, hogy a válldat képviselőjét küldje el Balogh Károly tanács­nokhoz, aki akkor a varos hatóságának megbízásából a város lakosságának ellátását biztosító Interallie előadója volt. A részvény­társaság egyik igazgatója rövidesen fel is ke­reste Balogh Károlyt és ajánlatot tett neki, hogy leszállít száz vagon fát hárommillió-hatszáz­ezer koronáért, ha a város előre lefizeti a pénzt. Balogh Károly azonban ösztönösen arra az álláspontra helyezkedett, hogy a városnak nin­csen kockáztatni való pénze, kijelentetie, hogy elfogadja az ajánlatot, de csak ugy, ha a város a száz vagon fa leszállítása után fizetheti ki a vételárat. A tárgyalás tehát nem járt eredmény­nyel. A társaság igazga'ója még hét izben kí­sérletezett Balogh Káioynál, — de eredmény­telenül, pedig Balogh Károly, a várós szorult helyzetére való tekintettel, valamivel enyhítette is föltételeit. Hajlandónak mutatkozott olyan megállapodásra, hogy minden leszállított tétel után azonnal kifizeti a város az esedékes összegei. A társaságnak azonban nem konve­niált ez az ajánlat sem és ragaszkodott a száz vagon tűzifa teljes vételárának előre való le­fizetéséhez, amiről pedig Balogh Károly nem akirt hallani. A tárgyalások igy megszakadtak. Dr. Vasek Ernő és társai azonban nem nyu­godtak bele a kísérletek sikertelenségébe, a Balogh Károly meggyőzésére tett kísérletek ku­darcot vallottak, hát ismét a polgármesterhez fordultak, akiről köztudomásu, hogy hajlimo­sabb a szép frázisokra, mint reálisan gondol­kozó tanácsnoka. Nem is csalódtak. A polgár­mester meghajolt a felsorakoztatott érvek előtt és különösen az hatotta meg, hogy a társaság már nem is ragaszkodik a teljes vételárhoz, megelégszik . annak felével, egymillió-nyolcszáz­ezer koronával. A város közönsége nevében meg­kötötte a szerződést a Keresztény Behozatali Részvénytársasággal és kiutaltatta a pénzt a főpénztárból. A megállapodást, amely szerint 1920 februárjában le kellett volna szállítani a száz vagon fát, írásba foglalták. A polgármes­ter diktálására Murka Erzsike, Balogh Károly elhunyt titkárnője gépelte le, aki a gépelés után tréfásan figye'meztette még a polgármestert, hogy ,nem lehet ez jó üzlet, ha Balogh Károly visszautasította\ Dehát mégis megkötötték a szerződést, a társaság felvette a vételár felét, a város pedig várta az előre kifizetett fát. Termé­szetesen hiába várta. Elmúlt február, elmúlt március és azóta elmúlt még három és {élesz­tendő is, de a Keresztény Behozatali Részvény­társaság egyetlen darab fát sem szállitott le a kifizetett ötven vagonból. A város tanácsa természetesen bepörölte a társaságot és az egymillió-nyolcszázezer koronára biztosítási végrehajtás elrendelését kérte a bíró­ságtól, ami meg is történt. A pört Is megnyerte a város, de pénzt még sem látott jogös köve­teléséből. Most aztán megérkezett Vasek Ernő elvbarátjának, Haller Istvánnak a levele, amely­ben a város megítélt követelésének elengedését kérte. A polgármester közölte a levelet a város tanácsával, a fanács pedig ugy határozott, hogy Haller István kérelmét nem teljesiti, ragaszko­dik az egymillió-nyolcszázezer koronának és megfelelő kamatainak a meszeléséhez. A szerencsétlen üzletet 1920 elején kötötték, amikor három és félmillió korona volt száz vagon fa ára. Sz$z vagon fa ma, 1923 októ­berében százhuszmillió koronába kerül, tehát abbin az esetben, ha végre megkapja a város a le nem szál itott száz vagon fa árának etőre kifizetett felét kamatos kamatokkal együtt, vehet njta talán másfél vagon fát. öikéntelenül me­r 1 fel a kérdés, miért nem ragaszkodik a város a követelés valorizálásához, mert talán dr. Vasek Ernő neve nem indokolja meg a negyvennyolc és félv gon tűzifa árán alt e'engedését. Kereskedelmi egyezmény Szerbiával. A belgrádi parlamentben Kojics kereskedelmi miniszter Selyerov demokrata képviselő inter­pellációjára kijelentette, hogy a legrövidebb időn belül megindulnak a magyar kormánnyal a kereskedelmi egyezmény megkötésére irányuló tárgyalások. A miniszter kijelentését a képvi­selők többsége helyesléssel vette tudomásul. — KÜLFÖLD. A szerb minisztertanács a kormány­párt kívánságára hozzálátott a takarékossághoz és az. október 2o án összeülő szkupstina elé tébb törvény­javaslatot fog terjeszteni, amelyekkel takarékoskodási intézkedéseket akar végrehajtani. Igy elhatározta a mi­nisztertanács, hogy megszünteti a szociálpolitikai, az alkotmányozó, az agrárreformot módosító miniszté­riumokat, s5t szó van a vallásügyi minisztérium meg­szüntetéséről is. — A varsói lapok azt irják, hogy való­színűleg általános vasúti sztrájk tör ki Lengyelország­ban. A vasúti hivatalnokok bérköveteléseket támasztot­tak és a követeléseket a kormány visszautasította.

Next

/
Thumbnails
Contents