Szeged, 1923. október (4. évfolyam, 223-248. szám)

1923-10-30 / 247. szám

Egyes %wém ára 250 korona liarkeiztöség és Madóhivaali Deák Ferenc-utca 2. (Főreál iskolával szemben.) Teleion 13-33.A.Szeged* megjelelik hétfő kivételével minden aap. Egyes szám ára 250 korona. Előfizetési árak: Egy Mnapra Szegeden 5500,Budatesten és vidéken 5800 kor. Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 50, egy hasábon 100, mástél hasábon 1' 0 K. Szövegközi 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 100,kövér betfivel 200 K. Szövegközti közlemények soronként 80 J K. Nyilttér, családi értesítés 1600 K. Többszőri feladásnál árengedmény ÍV. évfolyam. Szeged, 1923 október 30, KEDD. 247-ik szám. „A megtért bűnös". Batthyány Tivadar gróf, a Károlyi-kormány első belügyminisztere, az oktobristák magyarországi vezére, aki soha egyetlen pillanatig sem titkolta meggyőződését és aki hangos szóval kirde te mar akkoriban, mikor ez még nem volt a legveszélytelenebb dolog, bogy Magyarország boldogulását csak az októberi elvek megvalósítása biztosithatja, ugyanaz a Batthyány Tivadar, aki azóta sem változtatta meg elveit, tegnap Újpesten a függetlenségi 48-as Kossuth-párt gyűlésén Bethlen István grófot, mint megtért bűnöst üdvözölte, akivel ismét egy nézeten van, hiszen Bethlen István gróf külföldi utazgatást alatt odakünt szóról-szóra ugyanazt hirdette kormányzati politikája gyanánt, amiért az oktobristák négy év óta küzdenek. Batthyány Tivadar szavai talán kissé különösen hangzanak azok előtt, akik Bethlen István politikáján a magyar lapok politikai rovatainak cikkei alapján akarják magukat kiismerni, de akik olvasták a nagy külföldi lapokban megjelent Bethlen-interview kat, azok előtt nem újság Batthyány Tivadar tegnapi beszéde. Párisban, Londonban, Rómában és legutóbb Genfben is, Bethlen Isiván gróf mindenütt hangsúlyozta, hogy kormányzata irányának megszabója mindenkor a demokrácia megteremtésére való törekvés volt. Azt ugyí-n elismerie, hogy ez még nem valósult meg teljesen, azonban rámutatott arra, hogy ez nem rajta mult, hanem a körülményeken, melyek lehetetlenné tették, hogy gyorsabb tempóban haladjon a megkezdett uton. Bethlen szavai meggyőzték a külföldet arról, hogy a magyar miniszterelnök valóban demokratihus, minden polgárára egyenlő terheket róvó, de egyben mindenkinek egyenlő szabadságot és jogokat biztosító, független magyar állam kiépítésén fáradozik, amely nemcsak hogy nem készül egyetlen szomszédja ellen sem háborúra, hanem be is látja, hogy másként, mint a szomszédokkal való békés együttműködéssel, nem lehet boldogulni és hogy ennek a békés megegyezésnek a keresését a magyar kormány egyik legfontosabb feladatának tekinti A miniszterelnök egyik legfőbb érve az volt odakünt erre vonatkozólag, hogy nagymértékben megkönnyíti ennek a megegyezésnek megtalálását az a körülmény is, hogy az egyik legveszélyesebb ütközőpont, a Habsburgkérdés már nem szerepel többé mint eliminálandó állandó veszedelem a szomszéd álhmok és Magyarország megyezésének útjában, mert a nemzetgyűlés szabad akaratából megfosztotta a Habsburg-házat a magyar trónra való minden jogától és a legitimista propagandának elnyomása igy nem okoz semmi nehézséget sem a kormánynak. Ezt és még ennél is többet mondott Bethlen István gróf két külföldi utján a vele tárgyaló államférfiaknak, igy valóban nincsen okunk csodálkozni azon, hogy Batthyány Tivadar mint megtért bűnöst üdvözli Bethlen Istvánt, hiszen szinte szóról-szóra ezt hirdeti már négy év óta a ftlgge lenségi 48-as Kossuth-párt is, melyet egyes politikai körök előszeretettel neveznek oktobrista pártnak és amelyet annyiszor bélyegezett hazaárulónak éppen az a párt, amelynek Bethlen István gróf a vezére. Batthyány Tivadarral együtt csupán azt nem tudjuk most már, hogy mikor beszél Bethlen István igazán a szivéből, akkor e, amikor a külföldi államférfiakat informálja a magyar viszonyokról, vagy pedig akkor, amikor a balassagyarmati vármegyeház udvarán beszél a házelnök beszámolóján? Habár azon sem csodá koznánk túlságosan, ha egyik álláspont sem fedné te jesen a miniszterelnök felfogását, hiszen mondott ő már egyebet is, mást is, ami bizony nagyon távol áll most vallott mindkét felfogásától. Bethlen Istvánt kiismerni nagyon nehéz valami, ugy hogy sokan azt is tartják, hogy pontosan körülhatárolt elvei és meggyőződései nem is igen vannak és a miniszterelnöknek politikáját mindenkor az események folyása szabja meg. Egy vezérlő gondolat leb«.g állandóan Bethlen István elölt és ez a kormányon maradáshoz való görcsös ragaszkodás. Ennek a kedvéért változtatja egyesek szerint az erdélyi gróf oly sürün politikáját, mint a jó békevilágban az ember a — gallérját váltogatta, de mi ugy híssiük, Bethlen István nem csupán magáért a hatalomért ragaszkodik a miniszter elnökséghez, hanem szért, mert valóban hiszi, hogy ő az a providenciális államférfi, aki hivatva van azt 8z firt betölteni, melyet Ti*za István hagyott maga mögött. Bethlen tényieg jóhiszeműen hiszi, hogy egyedül ő képes megmenteni az országot és megvan győződve arról, hogy ha ő nem lenne, ugy ebek harmincadára kerülne az ország. Bzonyossn ez a hat*lomhoz való ragaszkodás birta a miniszterelnököt arra, hogy elmondja azokat a külföldön, miknek elmondásáért megtárt bűnösként üdvözli most az oktrobrista Batlyhány Tivadar a székely nemzei tanács egykori vezérét, aki ime nosszas bolyongások után virszatért oda, hogy megint azt vallja, amit 1918 októberében vallott. Hogy hitt-e és bisz-e belsejében a most meg'ért bűnös valaha is ezekben a most másodszor hangoztatott elvekben, ez már olyan kérdés, melyre alighanem sohasem kapunk megbízható feleletet. A miniszterelnök beszéde Scitovszhy beszámolóján. Scitovszky Béla, a nemzetgyűlés eínöke vasárnap tsr.otta beszámolóját Balassagyarmaton. Megjelent a beszámolón Bethlen István gróf miniszterelnök és Vass Józtef népjóléti miniszter is és ez előbbi ismét nsgyobb beszédet mondott. A beszámolót a balassagyarmati vármegyeháza udvstán tartotta Scitovsyky Béla. Arról beszélt, hogy az ország bílső he'yzete már érezhetően megjavult. Szólt a tisztv selökérdésröl s azt mondotta, hogy a kormány a tisztviselők javára mindent megtesz, amit az állam mai sanyarú helyzetében megtehet. A földreform megvalósítása volt föltétele annak, ho^y mandátumot vállaljon, de elítéli a tuzókat, kik a reform kiélezésével megbontják az ország nyugalmát. Beszélt azután a miniszterelnök külfftldi útjáról, elismeréssel szólt fáradozásairól és elért eredményeiről és bár magas közjogi állásában, mint a nemzetgyü'és elnöke, pártpolitikával, usymord,nem foglalkozik, elítéli a gánctvetőket. Ez az ország ne a rágalmazók, hanem a munkás emberek országa legyen. Ezután Bethlen István gróf miniszterelnök beszélt. Színién a pártpolitika fölött állván, akar most beszélni. Visszapillantást tett a közeimultra: — Atárs?da!om hozzászokik a forradalom alatt ahhoz, hogy állami funkciókat szerezzen meg magának, gombamódra szaporodtak az egyesületek, amelyek mindegyike állami funkciót akart létesíteni. A társadalom egyes felelőtlen tényezői nemcsak külpolitikai kérdésekkel foglalkoznak, hanem önálló politikát csinálnak. Mindenki igyekezett összeköttetést keresni és a maga esze szerint külpolitikát folytatni. Ennek az lett a következménye, hogy egyik külpolitika a másikat lerontotta és végeredményben országunk külpolitikáját kompromittálta. Pénzügyi téren mélyen benne voltunk a kötött forgalomba, a maximálás és rekvirálás rendszere volt. Benne voltunk azon krízisben, amely, sajnos, azóta fokozódott. A kormány tekintet nélkül volt a külpolitikai izoláltságra, benn az országban a jogrend hiánya, egy dezorganizált adminisztráció — ezek voltak akkor a helyzet szignálurái. Az ország jobbjai kétségbeesetten nézték a helyzetet és sok mindenféle eszme merült fel ebben az időben. Ha ezzel a helyzettel szemben a mai helyzetet nézem, akkor látom, hogy még messze vagyunk azon céltó', amelyet el kell érnünk, de azt keli mondanom, hogy sokkal előbbre vagyunk, mint ezt tán sokan hiszik Előbbre vagyunk úgyszólván minden téren. A külpolitikai viszonyaink Ausztriával megindultak; rendeztük viszonyainkat Ausztriával, megindítottuk az akciódat abban az iiányban, hogy a nagyhatalmak bizMmát újból visszanyerjük. Fontos kérdésekben Olaszország mellettünk állt. Megindítottuk az akciót oly irányban, hogy szomszédainkkal jó viszonyt teremisünk. És sok mindent végeztünk külpolitikai téren. Majd a jelen helyzetet vázolja, amelyben* ueymord, helyreált a jogrend, megszűntek a puccsok. A teljes gazdasági helyreállítás csak a küfMdi kölc&öntől remélhető. Cáfoja a külföldi kölcsön ellen felhozott ellenérveket. Belföldi kölcsön nem helyette iiheti a külföldit, mert nem akadályozhatja meg a korona romlását, mert hiszen a korona romlásának három oka van. Az egyik a bizalom hiánya és csökkenése saját pénzünk iránt. A másik a költségvetés deficitje, a harmadik a kereskedelmi és fizetési mérleg deficitje és passzív volta. Egy társadalmi kölcsön révén még ideig-óráig a költségvetés deficitjét ki lehetne egyenlíteni, azonban a belső kölcsön révén, amely nagyrészt korona-kölcsönből kell, hogy álljon, egyetlen svájci frankot, vagy dollárt sem lehetne megszerezni máskép, mint koronakinálattal, amelynek következménye valutánk tovább romlása volna. — Azt mondják, nem külföldi kölcsön kell, han m az ország termelésének fokozása, de hát a fokozás sem lehetséges kölcsön nélkül. Azt mondják, hogy a papírból csináljunk aranyat — befektetések létesítésével. Ezek is ceruza nélkül számítanak. Oit van különben Németország elriasztó példája. A kllföldi kölcsönre tehát szükség van. — Azt mondják a kormány politikájáról, folytatta tovább, hogy ha'ámzatlan, hogy „ravasz erdélyi politikát folytatok", hogy nem lehet tudni, ki a barátom és ki az ellenségem. Egy évvel ezelőtt még fajvédők és antiszemiták vol unk, ma azt mondják, hogy zsidópolitikát folytatunk és a bankok szöveiséges társaivá szegődtünk. Én nem voltam következetlen. Hangozhattam, hogy vissza kell térni a keresztény és nemzeti alapra, de reálpolitikát kell folytatni. Ugyanazon cél mellett az eszközök változnak. Ami egy évvel ezelőtt jó volt, nem lehet jó ma. Ami pedig ma szükséges, az egy évvel ezelőtt még felfordulást idézhetett elő. Nim akarja az állatorvosi kart megsérteni, de vannak politikai baromorvosok, akik egyféle receptet tartanak minden betegségre. Ebben az országban lejárt a rombolás ideje, épiteni akarunk és ehhez kérem az ország lakosságának támogatását. Ezu án Vass népjóléti miniszter beszélt. A nép élete — mondotta — csak akkor é'e', ha bele van kapcsolódva a többi népek életébe. Erre törekszik a kormány és ez a fajvédő politika igazi utja, mert meg akarja teremteni a nép életének létfeltételeit. Ehhez pedig szükséges, hogy belekapcsolódjunk a nyugati nemzetek közösségébe. Magyarország nemcsak az ellentétek és a gyűlölet hazája, h mem a jelszavak szerencsétlen országa is. Én katolikus pap vagyok, de egyetértek a szeretetben protestáns testvéreimmel. Akár Mohammedet, vagy Mózest követi valaki, ha magyar akar lenni és megbecsüli bennem a keresztény gondolatot,