Szeged, 1923. október (4. évfolyam, 223-248. szám)

1923-10-30 / 247. szám

SZHGHD Szeged, 1923 október 20. akkor jöjjön a mi lobogónk alá és egységes erővel iparkodjunk dolgozni. A banketten Rakovszky Iván belügyminiszter is beszélt s a kor nánypártból kivált fajvédőkről ezeket mondia: Kritizálni lehet mindent, a kormányt is, de odaállni s a maga kevés barátjaival akadályt gördíteni a kormány útjába, — amely az országot akarja megmenteni — ez pártütés, hazaárulás. A bankett u'án a fővárosi vendégek visszautaztak Budapestre. Batthyány Tivadar Bsthlen politikájáról. Vasárnap délután Újpesten a függetlenségi párt otthonának felavatásán Batthyányi Tivadar hosszabb beszédet mondott. Többek között a következő megjegyzéseket tette: — Megállapítjuk, hogy Bethlen miniszterelnök kényszerűségből teljesen azokat az elveket vallotta, melyeket én vele és elvbarátaival szemben állandóan sürgettem. Hála Isten, győzött a mi álláspontunk. Üdvözlöm a megtért bűnösök táborát a mi elveink körében, ű ömmel jelenthetem azt is, hogy Bethlen minisztereinek a viszonyok kényszere alatt immár a külföld nagyjai előtt olyan politikát hirdetett, mely nagyon közel áll a mi demokratikus nemzeti követeléseinkhez. A Habsburg-probléma végre tisztázandó kérdés. Mrnden kétszinü faktiká ásnak egyszer s mindenkorra véget kell vetni. Bethlen miniszterelnök egy hé'en b:!ü! programjába* vette a legitimizmust és ugyanezen héten detronizációs kérdés fogadtatott ei a nemzetgyűléssel. — Utaltam már annak szükségességére, hogy a Szentszékkel a legfőbb kegyúri jog felöl kössünk konkordátumot. Helyte ennek tartottam, hogy annak idején a Károlyi kormány Vass József tanácsára a köztársasági elnök részere vindikálta a legfőbb kegyúri jogot. Épp ily abszurdumnak tartottam, amikor a Bethlen-kormány mai ural* mának vind kálta ugyanazokat a jogokat. Siessenek megkötni a konkordíturot Rómában, addig pedig Va s József nyugodjék bele abba, hagy mással töliik be a kegyúri jogot. A külügyminiszter a budapesti cseh örömünnepen. A budapesti cseh kolonia öt éves fennállásánál! évfotdulója alkalmával Budapesten, a magyar fővárosban, a Duna palota egyik diszkréten elkülönített termében tartotta örömlnnepélyé . Ott voltak nzemélyesen Jugoslávia és Románia követei, Cseh S'to'ákia, Franciaország budapesti képviselője: de Pobien gróf is, bogy kifejezést adjon a francia nemzet szimpátiájának és jóindulatának a fiatal állammal ?zemben. Ott volt az ünnepségen a magyar kormány képviseletében Daruváry Géza külügyminiszter is, de nem ment el az ünnepségre az angol és olasz diplomáciának egyetlen tagja sem. A Máv. tarifaemelése. VValkó Lajos kereskedelmi miniszter hétfőn déleló;t uj )ói összehivatta az országos közlekedési bizottságot, mely a mult héten is állást foglalt a vasu'i tarifa emelése ügyében. E ső fölszólaló Vörös László volt. Külön szakbizottság kiküldését javasolja. Szterényi báró az államot mesterséges árdrágitónak nevezi és helyteleníti a tarifa emelé&é!. Hegyeshalmy, Barthos Andor, Sándor Pál és Zeelovics műegyetemi tanár felszólalása után az ülést bezárták. A bizottság folytatólagos ülését kedden délu'án 5 órakor tartja. A kormány lakásépítési akelója A pénzügyminisztériumban az elmu't héten izgalmas jellegű értekezlet volt, amelyen Kálloy pénzügyminiszter a nagybankok képviselőjével megvitatta s lakásépítési akció keresztülvitelét. A Magyar Általános Hitelbsnk hatalmas bérpalota építését határozta el, amelyben közel 100 lakást tudnának juttatni alkalmazottaiknak. Erre az építésre azonban a hitelbank közel ötmilliárd koronát kért a kincstártól a 60 százalékos hozzájárulás cimén. Az értekezleten tartott megbeszélés arra az eredményre ju ott, hogy a lakásépítési akcióra előirányzott 42 milliárd korona sem el?geniő a nagyarányú épitési tervek kielégítésére. A bankok szerint az építéshez szükséges összeg, ha csupán előirányzott 3000 kislakás építéséről van szó, legalább 200 milliárd koronát tesz ki. Az előirányzatban most is szereplő 42 milliárd alig 900 lakás felépítésére elegendő, nem is szólva arról, hogy iiyen körülmények közt egyedül a hitelbank az építésre szánt összegnek mintegy 10 százalékát igényű saját céljaira, amely már önmagában véve is lehetetlen állapotot teremt. A nemzetgyűlésen ezt a körülményt feltétlenül szóvá akarja* tenni, de az ellenzéki oldalon tiltakozni fognak a lakásépítés akcióira előirányzott 500 mUliárd olyan felhasználása ellen, amely kizárólag egykét nagybank érdekeit szolgálja. Ismét minisztertanács elé kerQI a lakbérrendelet. A kormány az ellenzék kívánságára a drágasági bizottság elé terjesztette a lakbérkérdést és Vass József népjóléti miniszter módosításokat is tett a lakbérrendelet tervén; de mivel a szociáldemokraták ebbe nem nyugodtak bele s a nemzetgyűlést is összehivatták, további nyugPoincaré ezután sem enged. talanságok megelőzésére ujabb minisztertanács elé kerül a lakbérrendelet. A fővárosi és vidéki házigazdák vasárnap együttes gyűlésben foglalkoztak a lakásrendelettel és kifejezték elégedetlenségüket. A budapesti házfelügyelők 200 koronás kapupénzt követelnek s azt, h gy a házigazdák ne tehessék ki őket a lakásukból. A soproni háztulajdonosok gyűlésre jöttek össze, amelyen elhatározták, bogy ha az uj lakbérrendelet nem le?z tekintettel a háztulajdonosok nyomorára, akkor sztrájkba lépnek, még pedig nem fogják beszedni a lakbért, sem a közüzemi pótlékot és a kincstár részesedésével sem törődnek és ha mindezt a kormány kifogásolná, akkor vegye át a kormány házaikat, tartsa őket jómban és fizesse a súlyos Bdókat ő m'ga. Legközelebb szombaton ismét . összegyűlnek és akkor fogják ezeket a határo! zataikat memorandumba foglalni. A világháborúban elesett champagneiak emlékének fel zentelese alkalmából Poincaré beszédet mondott, amelyben a kö/etkezőket mondotta : — Az elmúlt évben Németország azt mondta, hogy nem tud nekünk szenet szállítani, mert a szenére a saját iparának h nagy szüksége van. Az idén a Ruhr-vidék megszállása igazolta, hogy a német birodalom igen jól meg tud lenni ezen szén nélkül. Most azután a birodalmi kormány fcijeltn'ette, hogy tud ugyan szállítani, de nem tud fizetni. Az adós német egesz taktikáját leleplezi ez a képmutatás. Nagyon oktalanul cselekednénk tehát, ha nem állanánk résen és ha feladnók, vagy gvengitenök a védelmünkre álló eszközöket. Nem gondolunk arra sem, hogy lemondjunk a jóvátételről szóló jogunkról. Mindaz, ami ma történik, igazolja, hogy nagyon helyesen jártunk el, amikor zálogokat fog altunk le. Ma Németországnak az az érd -ke, hogy a lehetőséghez képest minél hamarább igyekezzék hitelezőit kifizetni. Tudia,hogy mi nem fogjuk zálogainkat kiadni, mielőtt nem | jutunk jóvátételhez. Németországon múlik tehát, hogy őszinte igyekezettel siettesse a Ruhr vidék " kiürítésének időpontját. A miniszterelnök ezu án megemlítette azt az újból felhozott kívánságát, hogy Németország ! fizetőképességét ismét megbeszéljék. Ha ez arra szolgálna — mondotta -, hogy a németek adósságát kellő uton leszállítsák, ükkor az olyan terv lenne, amelyet mi határozottan kedvtelenül fogadnánk Ha ezonban annak megbecsüléséről van szó, hogy Németország mit tud fizetni holnap ét a legközelebbi jövőben, akkor semmi sem szükségesebb, mint ez. Az a következtetés nvo-nut előtérbe, hogy Németország a jóvátételi b zottsággai éppen most, újból megkezdte »z érintkezést. A bizottság kétségkívül rövid Időn belül meg fogja hallgatni a német birodalom kiküldötteit. Engedjük, hogy a bizottság dolgozzék és megbízatását teljesítse. Baldwin — folytatta Poincaré —, akivel nemrégiben Párisban szívélyes megbeszélésen találkoztam, udvarias meghívást intézett hozzám egy nemzetközi értekezletre, vagy egy szakér ői értekezletre, aneiy a jóvátételi tizottság védnöksége alatt ülne össze és a meghíváshoz azt a barátságos kérdést fűzte, hogy gondoljam meg háromszor is, mielőtt ezt a javaslatot elutasí'snám. Ha a britt kormány valóban nem szándékozik tőlünk azt kívánni, hogy erre az értekezletre Németországot is befogadjuk és ha kívánsága velünk megegyezően csupán az, hogy az Egyesűit Államok közre működését biztosítsuk, akkor igen könnyű meggyőzni a gondolat tekintetében, amit már Párisban és Washingtonban is mérlegelnek. Anglia szakit Franciaországgal (?) Ma este a britt kabinet minisztertanácsot tartott, amelyen Poincaré beszédének következményekép a minisz erek között két vélemény alakult ki. Az egyik vé emény szerint azonnal szakítani kellene Franciaországgal, a másik vélemény pedig a Franciaországgal való diplomácia tárgyalásokat javasolja és az esetleg szükségessé váló szakítás előtt Poincaré beszédének Amerikában tett hatását kívánja bevárri. Az első vélemény sikeréhez alig van remény. Ugy vélik a politikai körökben, hogy az angol kormány holnap diplomáciai tárgyalásokat fog kezdeni a londoni frsnciaés a párisi angol nagykövet uiján* A kormány a legnagyobb érdeklődéssel várja a híreket Amerikából Poincaré beszédének hatásáról. A kormányhoz közel álló körök kijelentik, hogy Poincaré a Párisban tervezett szakértői bizottságot csupán srra akarja felhasználni, hogy Németországból lehetőleg nagy értékeket préseljen ki. A köivéienény kedvezőtlenül ítéli meg, hogy Franciaország a rajnai szeparatista mozgalmat támogatja, mig ugyanakkor Párisban kijelentik, hogy a szeparatista mozgalommal szemben semlegesek óhajtanak maradni. A Times kölni alkalmi tudósítója iija: Azt hiszik, hogy a belga kormány nem akarja a szeparatistákat elismerni, francia hívei azonban némi vonakodás után hozzájárultak ahhoz, hogy kétnapi haladák után elismerjék őket. Elhatároztak, hogy a közbeeső időben fokozzák az erőszakot, bogy a német lakosság akaratát megtörjék. Az amerikai beavatkozás. Az amerikai lapok szerint Coolidge elnök mielőtt megadta volna hozzájáru'ását Hughes államtitkár javaslatának előterjesztéséhez, alaposan tájékoztatta magát az európai kérdésekről. Azoknak a megbeszéléseknek során, amelyeket Lloyd Qeorge, volt angol miniszterelnökkel és Cuno, volt német kancellárral folytatott, washingtoni poli'i'sai köröklen igen fontosnak látják Anglia kezdeményezését a nemzetközi szakértő bizottság összehívása tekintetében. Németország fizetőképességének felülvizsgálása. A Dnly Mail érietü ése szerint arra az esetre, ha Baldwin minisztere nök elfogadja Franciaország és Beig'um fel ételeit, valószínűleg Pierpont Morgant fog megbízást kapni arra, hogy a vizsgáló bizottság munkájában az Egyesült Államokat képviselje. Mack Neill angol külügyi másod államtitkár tegnap beszédet mondott, amelybei rendkívüli örömét fejez'e ki azon. hogy Németország fi, zetőképességének megvizsgálására szóló meghiavtását Franciaország elfogadta. Kedvezőek Németország kölcsön kilátásai. Németország kölcsön kilátásai az amerikai piacon, mint a Newyork Herald pá isi lapja jelenti, határozottan kedvező lett. Amerikában «zt remélik, hogy a küldendő szakértő bizottság munkája nem fog soká tartani. Így véglegesen megállapodásra fog vezetni a német jóvátételi f zetések teljes összegének megjelölése tárgyában. Akkor azután az amerikai piac hajlandó jegyezni a német kölcsönt és valószínű, ho^y Amtrika egymaga felveszi az egész összeget. M nt a newyorki lapok jelentik, a szakértők értekezlete valószínűleg felhatalmazást ad a Németországnak nyújtandó nagy kölcsönre. Stinnesék tárgyalásai megegyezésre vezetnek. A Petii Párisién düsseldorfi tudósítója azt írja, hoky Stinnes a munka megkezdésére vonatkozólag tervezetet terjesztett a francia-belga katonai kűldö tség elé, amely komoly tárgyalási 1 alapot jeleni. Slinnes meghatalmazottakat hagyott hátra, akik tegnap folytatták a tárgyalásokat. A meghatalmazottak döntés előtt állanak, valószínűleg keddre megegyezést hoznak létre.