Szeged, 1923. október (4. évfolyam, 223-248. szám)

1923-10-28 / 246. szám

Vasárnapi tiám ára 300 korona •••rtettKMg és kiatfOMn­M: Deák Feranc-utca 2. (Fö­nti iskolára! szemben.) Tele­Im I3-33.A .Szeged' megjele­B* bétlö kivételével mindee np* Egyes szám ára 250 ko­ma. Előfizetési árak: Egy Mnapra Szegeden SB003uda­peslen és vidéken 5800 kor. Hirdetési árak: Félhasibo), 1 Rím. 50, egy hasábon 100, más­télhasábon IIOK.Szövegközi 25 százalékkal drágább. Apró­hirdetés 100,kövér betűvel 200 K. Szövegközti közlemények soronként 800 K. Nyilttér, csa­ládi értesítés 1600 K. Több­szörifeladásnál árengedmény IV. évfolyam, Szeged, 1923 október 28, VASÁRNAP. 246-ik szám. Tiltott titkok. — Történtek eskük Szegeden, Siófokon és a rónán megszállás alatt Budapesten is, nsgyon sokak részéről, akik ma is magas polcokon van­nak. Ezekhez az eskükhöz mi ragaszkodunk, ezeket semmiféle pótrendelettel eltörölni nem lehet. Efefenek legnagyobb részét a legmagasabb hatóságok beleegyezésével tették le keresztény polgárok ezrei. Tiltakozunk az ellen, hogy e letett etkükkel rendeleti ulon akarjanak intéz­kedni, mert ha igy bánnak el velünk, akkor az eskünek Magyarországon semmiféle iránybon nem lesz jelentősége. Az eskü terén különböző eskük letevése révén szakértőnek tekinthető Friedrieh István mondja ezeket a fenyegető szavakat abból az alkalom­ból, hogy a kormány végre kiadta rég megigért rendeletét a .köztisztviselőknek tiltott egyesüle­tekben való működése ellen. Olvastuk a rende­letet és olvastuk a Friedrieh szavait, amelyeket •gy fogunk fel, mint a rendelet szakértői ma­gyarázatát, azonban megvalljuk, nem értjük egyiket se. Először nem értjük a rendeletet, amely tiltott egyesületek különböző fajairól beszél, elég rész­letező distinkcióval. Azt mondja, nem enged­hető meg, hogy köztisztviselők olyin egyesüle­tek, vagy szervezetek tagjai lehessenek, ami pártatlanságukat befolyásolhatná s az állam tör­vényes rendjének követelményeivel szembe állít­hatná őket. Ez az első fokozat, a második az, ahol olyan esküt tétetnek a taggal, amely a köztisztviselőket összeütközésbe hozhatja a szol­gálati esküvel. A harmadik kategória az az egye­sület, vagy szervezet, amelynek nincs is bel­flgyminiszterileg jóváhagyott alapszabályzata. Ami ebben a rendeletben van, az nekünk, liberális másodrendű polgároknak mind merő nóvum. Mi nem tudtuk eddig, hogy Magyar­országon vannak olyan egyesületek, vagy szer­vezetek, amik ellentétben lehetnek az állam törvényes rendjével. Nagy meglepetés nekünk, hogy esetleg olyanok is lehetnek köztük, amik esküvel kötelezik a tagjaikat olyan cselekede­tekre, amelyek a hivatalnok-polgároknál a szol­gálati eskü megszegésével járnak. Nem fogy csodánk rajta, hogy lehetnek olyan egyesületek és szervezetek is, amelyeknek nincs belügy­miniszterileg jóváhagyott alapszabályzatuk. Mi azt hittük, hogy az utolsó titkos társaság, amelyet a kormány feloszlatott, a szabadkőmű­veseké volt, noha köztudomás szerint azoknak volt belügymini8zterileg jóváhagyott alapszabály­zatuk. Mindazáltal meg lehetett érteni azt a kormányt, amely feloszlatta a páholyokat és bezárta a budapesti páholyházat éppen ugy, mint ahogy a proletárdiktatúra is bezárta. Hiszen lehet kormányzati princípium az is, hogy egy országban nem lehet megütni semmiféle titkos társulatot, még karitatív tendenciával sem. Es mivel a kurzus négy évvel ezelőtt ezt a kor­mányzati princípiumot vezette be, nehéz meg­érteni, hogy a kurzus negyedik évében a titkos társulatok különböző kategóriáival kell talál­koznunk egy kormányrendeletben. Mifélék ezek a társaságok és szervzetek, amelyek veszélyez­tethetik a bevett áilami rendet? Kik, mikor, kikből verbuválták őket ? Hogyan állhatnak fönn, amikor egy ártatlan asztaltársaságnak se szabad kormányhatóságilag jóváhagyott alap­szabályzat nélkül hetenként elkvaterkázgatni a törzsasztalnál és a maradék aprópénzből föl­ruházni karácsonyra néhány kis rongyost? S ha vannak olyan veszélyes titkos társaságok és szervezetek, amelyekből az állam szükségesnek látja kiparancsolni a köztisztviselőket, nem egyszerűbb volna-e ezekkel is ugy bánni, mint a szabadkőműves páholyokkal? Ha nincs titkos társaság, akkor nem kerül két eskü malomköve közé a tisztviselő, — de vájjon a titkos társa­ságok egyszerre veszély telen.-báránylelkü gyüle­kezetekké válnak-e azáltal, ha köztisztviselők nem lesznek a tagjaik közt? Csak az teszi őket az állam rendiére veszélyesekké, hogy tisztviselők is vannak bennük? Csak a tiszt­viselők lelkiüdvösségét félti a belügyminiszter, akik szegények vagy az egyik, vagy a másik esküjüket kénytelenek megszegni, ha mind a kettőt egyszerre nem tarthatják meg ? Hiszen ez a kegyes igyekezet bizonyára nagyon tiszteletre­méltó, de miért kellett akkor olyan rosszul megfogalmazni azt a rendeletet? Mert abból azt lehet kiérteni, mintha az ország törvényes rendje is veszélyeztetve volna a különféle titkosak által, neitcsak a közalkalmazottak lelki üdve. S ami homályt hágy a mi tudatlan szemeink előtt a rendelet, azt teljes sötétséggé változtatja Friedrieh István, a néhai jogforrás. Miféle esküt tehettek Szegeden, Siófokon és Buda­pesten a megbízható keresztény polgárok ezrei, amit titokban kell tartani? Micsoda uj szabad­kőművesség keletkezett ebben az országban, amelyben a közhangulat elsöpörte a régi sza­badkőművességet, noha annak olyan megbízható keresztény tagjai is voltak, mint Friedrieh István? De akkor a közfelfogás az volt, bogy az emberiséget és a hazát nem titkolódzva, hanem nyíltan kell szolgálni. A becsületes, nyílt magyar léleknek mi szüksége van a titkolód- | zásra ma, a nemzeti renesszánsz korában, ami­kor igazán nem jár semmi veszéllyel a nem­zeti érzés megvallása? Ma nincs francia meg­szállás, nincs román megszállás, nincs kom­munizmus, sőt még liberalizmus sinc?, hát ki ellen kötelez élethalál-harcra a szegedi, siófoki, budapesti eskü ? A zsidók ellen, akiknek vál­lalataiban részvényesek a fajvédők vezérei? Nem is valószínű, bogy rájuk gondolt volna Friedrieh István, az egykori cionista gárda védnöke, aki azóta is mutatott már kilengése­ket a zsidó liberalizmus felé, bizonyos, rá nézve nehéz időkben, amikor más kapcsolat­ban emlegette Sófokot a nemzetgyűlésen. Kit támad, kit fenyeget Mt Friednch István, smi­kor azt mondja, hogy semmiféle irányban nem lesz jelentősége az eskünek, ha az állam nern tűri, hogy a saját tisztviselői összeesküdjenek ellene ? Hogy mer az anarchiáról beszélni, aki nyiltan kimondja, hogy a titkos esküt, amelytől a kormány az ország rendjét félti, kötelezőbb­nek tartja, mint az államhatalom parancsszavát ? Friedrieh litvánnak csak egy esetben volna igaza: ha az állam nem tudna érvényt szerezni az akaratának s az állam tisztviselői a siófoki esküt elébe tennék a hivatali eskünek s nem a belügyminiszternek fogadnának szót, hanem Fiiedrich Istvánnak. Akkor igaza lenne Friedrich­nek: ez csakúgy <n anarchia lenne. Keddre ossz Mint ismeretes, a Ház egybehivásának terve tulajdonképen nem a szociáldemokrata kép­vist'ők részéről vetődött fel. Eleinte a polgári pártok voltak azok, akik azt hangoztatták, hogy a lakbérrerdcletet sbb<n a formában léphetik életbe, mint ahogy azt Vass József a drágasági bizottság összeülése előtt a minisztertanáccsal elfogadtatott és a sajtó képviselői előtt is ismertelett. Igy ez ellen a Házban tiltakoznak és házhatározattal igyekeznek a javaslaton mó­dosításokat keresztülvitetni, de miután a módo­sítások megtörténtek a javaslaton, a polgári ellenzéki képviselők többsége elejtette a Ház egybehivásának tervét, egyedül a szociáldemo­ktaták voltak azok, akik nem álltak el eddigi elhatározásuktól. A polgári képviselők állás­pontja a rendelet dolgában az, hogy a mai gazdasági viszonyok alapján megvan a kor­mánynak az a joga, hogy mig 1924 május 1 ének beállta elölt ujabb lakbéremelést enge­délyezzen, igy Rassay Károly szombaton dél­előtt töröltette is nevét a Ház összehívását kérő ivről. A szociáldemokraták azonban ragaszkod­nak a legutóbb kiadott rendeletnek ahhoz az intézkedéséhez, hogy május elseje előtt nem a nemzetgyűlést. szabad a lakbérekhez hozzányúlni. A szociáldemokratáknak mai tárgyalásán Peidl Gyula, Peyer Károly, Vanczák János, Farkas István, Propper Sándor vetlek rétzt, később bevonták a tárgyalásokba a végrehajtó bizott­ságot és ennek meghallgatása után ugy dön­töttek, hogy a Házat egybehívják. Határozatuk után rögtön a Házban felkeresték Scitovszky Bélát, átadták neki az ivet és szóbelileg is megismételték kérésüket. ' Scitovszky elnök megvizsgálta az aláírásokat és közölte a küldöttség tagjaival, hogy kedd délelőttre egybehivatja a nemzetgyűlést. Huszonöt százalékkal ismét felemelték a köztisztviselők fizetését. A tegnapi minisztertanács főleg a tisztviselők novemberi illetményeinek megállapításával, va­lamint a lakáskérdéssel foglalkozott. A minisz­tertanács ugy döntött, hogy novemberre a köz tisztviselők október havi fizetésükhöz még a ju'ius havi fizetésüknek 25 százalékát kapják, vagyis báromnegyedszeresét a jüiusi fizetésűk­nek, amely megfelel az e hóban bekövetkezett | általános drágulás arányának. A minisztertanács módositása a lakásrendeleten. Vass népjóléti miniszternek a tegnapi minisz­tertanácson előterjesztett módosításai alapján a minisztertanács a lakásügy fontosabb kérdései­ben a következő módon határozott: A lakások bére a közüzemi dijakkal együtt az 1917-es bért véve alapul annak 280-szorcsa, ennek 120 szososa esik a közüzemi díjra. Boltoknál az 1917. évi bért véve alapul a november egytől esedékes bér annak 800 szo­rosa, ebben már benne van a közüzemi díj is. November elsején a lakások bére nem280-szo­ros, hanem 240-szeres a közüzemi díjjal együtt. Február elsején azonban már 280 as szorzó­szám lép életbe. A tervezetben szereplő 20 százalékos évenkint való béremelkedés ügyében a minisztertanács ugy határozott, hogy ennek a lépcsőzetes emelkedésnek első foka nem 1924 február, haaem május elseje. A közüzemi dij az alapbér 120 szorosában állapittatik meg, amely ugy a kincstári részesedésben, mint az adók tói, továbbá a 20 százalékos emelkedéstől mentes. A minisztertanács a tervekben azon koncessziók álláspontjára helyezkedett, amelyet a népjóléti miniszter a parlamenti tárgyalásom folyamán már megtett. Háztulajdonosok a lakásrendelet ellen. A népjóléti miniszternek a lakbérrendeletra vonatkozó kijelentései a háztulajdonosok köré­ben élénk visszhangot keltettek. Ez ügyben dr. Telekes Béla, a Háztulajdonosok Szövetsé­gének igazgatója igy nyilatkozott: — Vasárnap délelőtt a vidéki háztulajdonosok intézőbizottsága a budapesti háztulajdonosok képviselőivel együtt ülést tart. Ez alkalommal döntjük el véglegesen, hogy a háztulajdonosok a kormánynak tervezett lakásrendeletével szem­ben milyen álláspontra helyezkedjenek. Ugy látjuk, hogy a kormány nem tartotta be igéretét. Különösen a vidéki háztulajdonosok nem egyez­nek bele, hogy háztulajdonuk továbbra is meg* kötve maradjon.

Next

/
Thumbnails
Contents