Szeged, 1923. október (4. évfolyam, 223-248. szám)

1923-10-28 / 246. szám

Vasárnapi tiám ára 300 korona •••rtettKMg és kiatfOMnM: Deák Feranc-utca 2. (Fönti iskolára! szemben.) TeleIm I3-33.A .Szeged' megjeleB* bétlö kivételével mindee np* Egyes szám ára 250 koma. Előfizetési árak: Egy Mnapra Szegeden SB003udapeslen és vidéken 5800 kor. Hirdetési árak: Félhasibo), 1 Rím. 50, egy hasábon 100, mástélhasábon IIOK.Szövegközi 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 100,kövér betűvel 200 K. Szövegközti közlemények soronként 800 K. Nyilttér, családi értesítés 1600 K. Többszörifeladásnál árengedmény IV. évfolyam, Szeged, 1923 október 28, VASÁRNAP. 246-ik szám. Tiltott titkok. — Történtek eskük Szegeden, Siófokon és a rónán megszállás alatt Budapesten is, nsgyon sokak részéről, akik ma is magas polcokon vannak. Ezekhez az eskükhöz mi ragaszkodunk, ezeket semmiféle pótrendelettel eltörölni nem lehet. Efefenek legnagyobb részét a legmagasabb hatóságok beleegyezésével tették le keresztény polgárok ezrei. Tiltakozunk az ellen, hogy e letett etkükkel rendeleti ulon akarjanak intézkedni, mert ha igy bánnak el velünk, akkor az eskünek Magyarországon semmiféle iránybon nem lesz jelentősége. Az eskü terén különböző eskük letevése révén szakértőnek tekinthető Friedrieh István mondja ezeket a fenyegető szavakat abból az alkalomból, hogy a kormány végre kiadta rég megigért rendeletét a .köztisztviselőknek tiltott egyesületekben való működése ellen. Olvastuk a rendeletet és olvastuk a Friedrieh szavait, amelyeket •gy fogunk fel, mint a rendelet szakértői magyarázatát, azonban megvalljuk, nem értjük egyiket se. Először nem értjük a rendeletet, amely tiltott egyesületek különböző fajairól beszél, elég részletező distinkcióval. Azt mondja, nem engedhető meg, hogy köztisztviselők olyin egyesületek, vagy szervezetek tagjai lehessenek, ami pártatlanságukat befolyásolhatná s az állam törvényes rendjének követelményeivel szembe állíthatná őket. Ez az első fokozat, a második az, ahol olyan esküt tétetnek a taggal, amely a köztisztviselőket összeütközésbe hozhatja a szolgálati esküvel. A harmadik kategória az az egyesület, vagy szervezet, amelynek nincs is belflgyminiszterileg jóváhagyott alapszabályzata. Ami ebben a rendeletben van, az nekünk, liberális másodrendű polgároknak mind merő nóvum. Mi nem tudtuk eddig, hogy Magyarországon vannak olyan egyesületek, vagy szervezetek, amik ellentétben lehetnek az állam törvényes rendjével. Nagy meglepetés nekünk, hogy esetleg olyanok is lehetnek köztük, amik esküvel kötelezik a tagjaikat olyan cselekedetekre, amelyek a hivatalnok-polgároknál a szolgálati eskü megszegésével járnak. Nem fogy csodánk rajta, hogy lehetnek olyan egyesületek és szervezetek is, amelyeknek nincs belügyminiszterileg jóváhagyott alapszabályzatuk. Mi azt hittük, hogy az utolsó titkos társaság, amelyet a kormány feloszlatott, a szabadkőműveseké volt, noha köztudomás szerint azoknak volt belügymini8zterileg jóváhagyott alapszabályzatuk. Mindazáltal meg lehetett érteni azt a kormányt, amely feloszlatta a páholyokat és bezárta a budapesti páholyházat éppen ugy, mint ahogy a proletárdiktatúra is bezárta. Hiszen lehet kormányzati princípium az is, hogy egy országban nem lehet megütni semmiféle titkos társulatot, még karitatív tendenciával sem. Es mivel a kurzus négy évvel ezelőtt ezt a kormányzati princípiumot vezette be, nehéz megérteni, hogy a kurzus negyedik évében a titkos társulatok különböző kategóriáival kell találkoznunk egy kormányrendeletben. Mifélék ezek a társaságok és szervzetek, amelyek veszélyeztethetik a bevett áilami rendet? Kik, mikor, kikből verbuválták őket ? Hogyan állhatnak fönn, amikor egy ártatlan asztaltársaságnak se szabad kormányhatóságilag jóváhagyott alapszabályzat nélkül hetenként elkvaterkázgatni a törzsasztalnál és a maradék aprópénzből fölruházni karácsonyra néhány kis rongyost? S ha vannak olyan veszélyes titkos társaságok és szervezetek, amelyekből az állam szükségesnek látja kiparancsolni a köztisztviselőket, nem egyszerűbb volna-e ezekkel is ugy bánni, mint a szabadkőműves páholyokkal? Ha nincs titkos társaság, akkor nem kerül két eskü malomköve közé a tisztviselő, — de vájjon a titkos társaságok egyszerre veszély telen.-báránylelkü gyülekezetekké válnak-e azáltal, ha köztisztviselők nem lesznek a tagjaik közt? Csak az teszi őket az állam rendiére veszélyesekké, hogy tisztviselők is vannak bennük? Csak a tisztviselők lelkiüdvösségét félti a belügyminiszter, akik szegények vagy az egyik, vagy a másik esküjüket kénytelenek megszegni, ha mind a kettőt egyszerre nem tarthatják meg ? Hiszen ez a kegyes igyekezet bizonyára nagyon tiszteletreméltó, de miért kellett akkor olyan rosszul megfogalmazni azt a rendeletet? Mert abból azt lehet kiérteni, mintha az ország törvényes rendje is veszélyeztetve volna a különféle titkosak által, neitcsak a közalkalmazottak lelki üdve. S ami homályt hágy a mi tudatlan szemeink előtt a rendelet, azt teljes sötétséggé változtatja Friedrieh István, a néhai jogforrás. Miféle esküt tehettek Szegeden, Siófokon és Budapesten a megbízható keresztény polgárok ezrei, amit titokban kell tartani? Micsoda uj szabadkőművesség keletkezett ebben az országban, amelyben a közhangulat elsöpörte a régi szabadkőművességet, noha annak olyan megbízható keresztény tagjai is voltak, mint Friedrieh István? De akkor a közfelfogás az volt, bogy az emberiséget és a hazát nem titkolódzva, hanem nyíltan kell szolgálni. A becsületes, nyílt magyar léleknek mi szüksége van a titkolód- | zásra ma, a nemzeti renesszánsz korában, amikor igazán nem jár semmi veszéllyel a nemzeti érzés megvallása? Ma nincs francia megszállás, nincs román megszállás, nincs kommunizmus, sőt még liberalizmus sinc?, hát ki ellen kötelez élethalál-harcra a szegedi, siófoki, budapesti eskü ? A zsidók ellen, akiknek vállalataiban részvényesek a fajvédők vezérei? Nem is valószínű, bogy rájuk gondolt volna Friedrieh István, az egykori cionista gárda védnöke, aki azóta is mutatott már kilengéseket a zsidó liberalizmus felé, bizonyos, rá nézve nehéz időkben, amikor más kapcsolatban emlegette Sófokot a nemzetgyűlésen. Kit támad, kit fenyeget Mt Friednch István, smikor azt mondja, hogy semmiféle irányban nem lesz jelentősége az eskünek, ha az állam nern tűri, hogy a saját tisztviselői összeesküdjenek ellene ? Hogy mer az anarchiáról beszélni, aki nyiltan kimondja, hogy a titkos esküt, amelytől a kormány az ország rendjét félti, kötelezőbbnek tartja, mint az államhatalom parancsszavát ? Friedrieh litvánnak csak egy esetben volna igaza: ha az állam nem tudna érvényt szerezni az akaratának s az állam tisztviselői a siófoki esküt elébe tennék a hivatali eskünek s nem a belügyminiszternek fogadnának szót, hanem Fiiedrich Istvánnak. Akkor igaza lenne Friedrichnek: ez csakúgy <n anarchia lenne. Keddre ossz Mint ismeretes, a Ház egybehivásának terve tulajdonképen nem a szociáldemokrata képvist'ők részéről vetődött fel. Eleinte a polgári pártok voltak azok, akik azt hangoztatták, hogy a lakbérrerdcletet sbb<n a formában léphetik életbe, mint ahogy azt Vass József a drágasági bizottság összeülése előtt a minisztertanáccsal elfogadtatott és a sajtó képviselői előtt is ismertelett. Igy ez ellen a Házban tiltakoznak és házhatározattal igyekeznek a javaslaton módosításokat keresztülvitetni, de miután a módosítások megtörténtek a javaslaton, a polgári ellenzéki képviselők többsége elejtette a Ház egybehivásának tervét, egyedül a szociáldemoktaták voltak azok, akik nem álltak el eddigi elhatározásuktól. A polgári képviselők álláspontja a rendelet dolgában az, hogy a mai gazdasági viszonyok alapján megvan a kormánynak az a joga, hogy mig 1924 május 1 ének beállta elölt ujabb lakbéremelést engedélyezzen, igy Rassay Károly szombaton délelőtt töröltette is nevét a Ház összehívását kérő ivről. A szociáldemokraták azonban ragaszkodnak a legutóbb kiadott rendeletnek ahhoz az intézkedéséhez, hogy május elseje előtt nem a nemzetgyűlést. szabad a lakbérekhez hozzányúlni. A szociáldemokratáknak mai tárgyalásán Peidl Gyula, Peyer Károly, Vanczák János, Farkas István, Propper Sándor vetlek rétzt, később bevonták a tárgyalásokba a végrehajtó bizottságot és ennek meghallgatása után ugy döntöttek, hogy a Házat egybehívják. Határozatuk után rögtön a Házban felkeresték Scitovszky Bélát, átadták neki az ivet és szóbelileg is megismételték kérésüket. ' Scitovszky elnök megvizsgálta az aláírásokat és közölte a küldöttség tagjaival, hogy kedd délelőttre egybehivatja a nemzetgyűlést. Huszonöt százalékkal ismét felemelték a köztisztviselők fizetését. A tegnapi minisztertanács főleg a tisztviselők novemberi illetményeinek megállapításával, valamint a lakáskérdéssel foglalkozott. A minisztertanács ugy döntött, hogy novemberre a köz tisztviselők október havi fizetésükhöz még a ju'ius havi fizetésüknek 25 százalékát kapják, vagyis báromnegyedszeresét a jüiusi fizetésűknek, amely megfelel az e hóban bekövetkezett | általános drágulás arányának. A minisztertanács módositása a lakásrendeleten. Vass népjóléti miniszternek a tegnapi minisztertanácson előterjesztett módosításai alapján a minisztertanács a lakásügy fontosabb kérdéseiben a következő módon határozott: A lakások bére a közüzemi dijakkal együtt az 1917-es bért véve alapul annak 280-szorcsa, ennek 120 szososa esik a közüzemi díjra. Boltoknál az 1917. évi bért véve alapul a november egytől esedékes bér annak 800 szorosa, ebben már benne van a közüzemi díj is. November elsején a lakások bére nem280-szoros, hanem 240-szeres a közüzemi díjjal együtt. Február elsején azonban már 280 as szorzószám lép életbe. A tervezetben szereplő 20 százalékos évenkint való béremelkedés ügyében a minisztertanács ugy határozott, hogy ennek a lépcsőzetes emelkedésnek első foka nem 1924 február, haaem május elseje. A közüzemi dij az alapbér 120 szorosában állapittatik meg, amely ugy a kincstári részesedésben, mint az adók tói, továbbá a 20 százalékos emelkedéstől mentes. A minisztertanács a tervekben azon koncessziók álláspontjára helyezkedett, amelyet a népjóléti miniszter a parlamenti tárgyalásom folyamán már megtett. Háztulajdonosok a lakásrendelet ellen. A népjóléti miniszternek a lakbérrendeletra vonatkozó kijelentései a háztulajdonosok körében élénk visszhangot keltettek. Ez ügyben dr. Telekes Béla, a Háztulajdonosok Szövetségének igazgatója igy nyilatkozott: — Vasárnap délelőtt a vidéki háztulajdonosok intézőbizottsága a budapesti háztulajdonosok képviselőivel együtt ülést tart. Ez alkalommal döntjük el véglegesen, hogy a háztulajdonosok a kormánynak tervezett lakásrendeletével szemben milyen álláspontra helyezkedjenek. Ugy látjuk, hogy a kormány nem tartotta be igéretét. Különösen a vidéki háztulajdonosok nem egyeznek bele, hogy háztulajdonuk továbbra is meg* kötve maradjon.