Szeged, 1923. október (4. évfolyam, 223-248. szám)

1923-10-26 / 244. szám

Egyes saeéwi ára 250 korona gsrcikerztöeég és kádóteivaW: Deák Frrenc-utca 2. (F*; eá.'iskolával szemben.) Telelton I3S3.A,Szeged" megjetefik hétfő kivételével minden ••p. Egyes szám ára 3G0 ko«wut. Előfizetési árak: Egy Mro&pr > Szegeden 5600, Budareiten és vidéken 5800 kor. rlirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 50, egy hasábon 100, mástél hasábon 150 K. Szövegközi 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 100,kövér betflvel 200 K. Szövegközti közlemények soronként 800 K. Nyilttér, családi értesítés 1600 K. Többszörifeladásnál árengedmény IV. évfolyam. Szeged, 1923 október 26, PENTEK. 244-ik szám. Döglött hal. Nagy Frigyesre fogták rá azt az anekdotát, bogy egyszer vacsoraközben azzal a kérdéssel lepte meg az akadémikusait: - Urak, mi annak az oka, hogy az eleven bal könnyebb, mint a döglött hal ? Nem kívánok gyors választ, adok egy hónapi határidőt a megfejtésre és száz vadonatúj sranyat tűzött ki pályadíjnak. Egy hónap múlva tíz tudós tíz elméletet állított föl 8 az egyik szebb volt, tudósabb volt, bölcsebb volt, mint a másik. Mind a tiz tudós csalhatatlan fizikai törvénnyel tudta igazolni, bogy az eleven halnak muszáj könnyebbnek lenni, mint a döglöttnek. Csakhogy azért a pályadíjat mégis Taubmann nyerte el, az udvari bolond, mert csak neki jutott eszébe, hogy fogjon egy halat s azt megmérje elevenen és döglötten. Az eredmény az volt, hogy akármit mondanak az elméletben, a valóságban a dögiött bal könnyebb, mint az eleven. Vass József lakásmínisztert és a köréje rendeltetett lakásludósokat a világért se bántanánk neg azzal, hogy a bolondhoz hasonlítsuk őket. ók nagyon képzett tudós_emberek és nagyszerű lakásügyi elméleteket csinálnak. Ennélfogva a gyakorlatban az egész lakásügyünk — döglött hal és elevenné nem teszi semmiféle lakásrendelet és lakbérrendelet. Ellenben továbbroíhasztani valamennyi segíti. A mostani iakásrendelet még nincs is végérvényesen megszerkesztve, a bűzétől már is felfordultak mindenféle gyomrok. Nem kell a háztulajdonosoknak se, nem kell a lakóknak se. A háztulajdonosoknak kevés, a lakóknak sok, lázadoznak ellene mind a kél oldalon és igazsága van mind a két oldalnak. Pedig ez a legnagyobb b?j, mikor két szemben álló félnek egyszerre van igaza, mert ott lehetetlen igazat tenni. A háztulajdonos teljes joggal megkövetelheti, hogy mikor minden teremtett lélek ugy drágit, ahogy csak neki jól esik, akkor neki ís szabad legyen nem drágítani, hanem csak any* nyit követelni, amiből a háza adóját kifizetheti és a tetejét rendbehozalb&tja. Viszont a lakónak is igaza van, mikor azt mondja, kogy az neki nem öröm, ha az összedűlő ház helyett a házbér üti agyon. A háztulajdonosok forradalommal fenyegetődznek, ba minél előbb helyre nem állítják a szabad forgalmat, amikor az élet szabályozná és dszerintük sokkal jobban meg is oldaná az egész kérdést, mint a lakáshivatal. De a lakók meg arra az esetre csinálnak forradalmat, ha felszabadítják a lakásokat, mert ez az ö felfogásuk szerint azt jelentené, hogy a kenyéruzsora és a ruhauzsora mellé leggonoszabb haramiának állna be a bandába a lakásuzsora. Tegyük fel, hogy Vass Józsefnek most sikerül leszerelni az ádáz harcot, — de mi lesz februárra és mi lesz májusra és mi legz azutánrs, amikor nyilván ott fogunk már tartani mi ís, hogy a százezer koronás lesz a váltópénz, amit pírosáv*! kell -otthagyni a kávéházban a tálcán ? A legmél anyosabb lakbérrendeletből se fog egyetlen putri se épülni, mint ahogy a legbölcsebb lasáshivatal se szaporította meg eddig a lakások számát. (Sőt vannak, akik azt hiszik, hogy a káosz fenntartásában és fejlesztésében legtöbb része van ennek az intézménynek, amely a kaosíból született.) Egészen bizonyos, hogy b lakáskérdés egyetlen megoldása a házépítés és az államnak az a feladata, hogy ezt lehetővé tegye. A hi iurak nem építenek, hiszen a készet sem tudjá1 fenntartani. A tőke nem épít, mert ne.n bolond, hogy a kész tönkremenésbe feküd« jön bele. Ha ösztönzést kapna rá, nem haz fi s felszólításokban, hanem legalább az uj házak felet*i szabad rendelkezés biztosításában, akker mindjárt rávelné magát erre az elhanyagolt terüíUre, amelytől a háberu eleje óta visszatartják azok a kommunisztikus jellegű intézkedések, amelyek a háztulajdont azóta szüntelen korlátozzák. Csakhogy erről még elvileg se lehet szó addig, még uj házak nincsenek. Uj házakat pedig csak az állam építtethet azokból a rossz milliárdokból, amelyek mindjárt jó millárdokká válnak, mihelyst cifrspapiros formájukat tégla-, malter-, cserépalakkal cserélik fel. Nem igaz, hogy az államnak erre ma nincs pénze. Az államnak mindenre van pénze, amire akarja, hogy pénze legyen. Zárószánadást ugyan nem lát az ország, de ezt zárószámadás nélkül is mindenki tudja. Sőt mindenki mondja is már évek óta, már konkrét indítványokat is kapott erről a kormány. Miért nem valósulnak meg? Miért kapunk gyakorlati megoldás helyett, amelyet egyetlennek lát minden józan ész, kicsiny;?, tétovázó iníé?.kedé?ekeí éí portyázó, ideoda kapkedő ötleteket? Azért, mert Nagy Frigyes akadémikus minden eleven halat megdöglesztenek az elmáleteiWST Bethlen tanácskozásai Huszárékkal. gendőnek tartaná, ha a főrendiház 120 tagból alakulna meg, melynek egyharmadrészét egyházi és világi méltóságok, egyharmadát a felsőházi tagságra jogosult föurl családok tagjai, egyharmadát pedig államfői kinevezések alapján ugy töltenék be, hogy a kinevezetteknek legalább fele meghatározott testületek funkcionáriusai volnának. A főrendiház tagsági idejét az ateóház két ciklusa tartamára, azaz 10 esztendőre kontemplálná háromszori felújítással. Beranger szenátor a középeurópai államok kölcsönóről. Beranger szenátor egy interjú keretében nyilatkozott középeurópai utazásáról: Utazásának célja az volt, hogy megvizsgálja, helytálló alapon kérték-e a középeurópai államok a szenátustól az 1500 millión túlhaladó kölcsönöket. Beranger kijelentette, hogy Középeurópábfin egy uj mód kezd megszilárdulni, amely különös érdeke Franciaországnak, mert Franciaország kentinens politikája a kisántántnak a békeszerződés végrehajtásának alapján való fejlődésével, sőt kibővülésével össze van kötve. A békeszerződés megsemmisítette Középeurópa gazdasági szervezetét, melyet most az újonnan támadt nemzeti államok területén kell újra felépíteni. Bethlen István miniszterelnöknél csöt3rtőkCn megjelent Vass József népjóléti miniszter, valamint Rakovszky belügyminiszter is. A miniszterek ötnegyedóráig tanácskoztak a politika aktuális kérdéseiről. A táigyalásba későob bevonták Ernst Sándort, majd meshivásra megjelent Huszár Károly Frühwirth Mátyás társasagában. A tanácskozás elsősorban a városi választások körül folyt. Döntő jellege a megbeszélésnek egyáltalán nem volt, inkább informatív uton a városi politika aktuális kérdéseit tisztázták. Fél 1 órasor megérkezett Cssiagffetío olssz követ is, aki a fentemiitett tanácskozás után megbeszélést folytatott a miniszterelnökkel. Bethlen István gróf miniszterelnök a kormány tagjainak és számos képviselőnek kíséretében szombaton délután Balassagyarmatra utazik és vasárnap beszédet mond a kerület képviselőjének, Sciiovszky Béla házelnöknek beszámoló ülésén. A miniszterelnök és kisérete vasárnap-érkezik vissza Budapestre. Főrendiház Karaffiáth Jenő, a nemzetgyűlés háznagya az Országos Nemzeti Klub összejövetelén elöadátt tartott a főrendiház reformjáról. Kívánatosnak tartja az alkotmányos élet restaurációját, a főrendiházat azonban a tervezett formánál sökkel szűkebb keretekben kívánná megalakítani. EleKorlátlan lakásfölmondás — 1925 május elsején? (A Szeged budapesti tudósítójától.) A nemzetgyűlésnek a drágasági és lakáskérdés tárgyában kiküldött külön bizottsága ma délután üíést tartott. Az ülésen Heinrich Ferenc tlnök távollétében Platthy György elnökölt. A kormány részéről Vass József népjóléti miniszter és borsos Endre iakásügyi kormánybiztos volt jelen. Első felszólaló Farkas István szociáldemokrata volt. Kifogásolja, hogy az ágyrajárókról nincs rendelkezés. Szerinte már az eddigi lakbérek is elérték az aranyparitást. Ha keresztül hajtják a rendeletet, nagy drágasági hullám fog jönni. A kormány nagyon helytelen politikát követ, ha a rendeletet keresztülhajtja. A banküzleteket külön elbánás alá kell venni. Helytelen a kincstári részesedés emelkedése is. A következő felszólaló Hermann Miksa. A vízdíjakat tette tanulmány tárgyává. Neubauer Ferenc szerint a lakbérek emelése szükséges. De módozatainak enyhítéséről kellene beszélni. Kérte a lakások felszabadítását a vidéki nagyobb községekben, esetleg részlegesen olyképen, hogy a tisztviselői lakásokra ne terjedjen ki. Felhívta a figyelmet arra, hogy a közüzemi költségeket a vidéki városokban nem a háziurak viselik. A bizottság figyelmébe ajánlotta a lelépési dijakkal való üzérkedést. Indítványozta, hogy az albérletileg hasznosított lakásokat tegyék szabaddá, ba a bérlőegyn*! '.öbb szobát albérletbead. Peyer Károly az építkezés érdekében sürgette a telckértékadó visszaállítását. Céltalannak tartja a bizottság vitatkozását és kijelenti, hogy összehivatjuk a nemzetgyűlést azért, hogy oU álláspontjukat kifejthessék. Oberhamtuer Antal a vidéki városok szempontjából szól a kérdéshez. A vidéki vár sok házai igsn rossz állspotban vannak. Nagymértékben cseréltek gazdát, ami az alacsony bérrel függ össze. Helyteleníti a nagyobb lakásoknak hamarább való felszabadítását. Inkább a kislakásokat kellene hamarább felszabadítani. Rakovszky István kívánja, hogy a kormány a kérdést vigye a Ház plénuma elé. Nem zárkózik el a közüzemi dijak megtérítése elöl, azonban a rendeletben kontemplált lakbéremeléshez nem járul hozzá. Budapesten a közüzemi dijak sokkal nagyobbak, mint Bécsben. A kincstári haszonrészesedés megszűntetését, illetőleg annak a háziurakra áthárítását kéri. Hajlandó kompromisszíumot kötni, de a minimum az, hogy november hó 1-ről el kell tolni a rendelkezéseket. Vass József népjóléti miniszter hajlandó a szabad forgalomról szóló szakaszt elejteni. Rassay Károly nem helyezkedhetik arra az álláspontra, hogy egyszerűen május hó l-re toljás ki a kérdés rendezését. Ha lehetséges a kérdés rendezése, meg kell próbálni, megközelíteni az igazságot. Hálásan veszi tudomásul, hogy a miniszter a felmondásról szóló szakaszt elejtette. Követeli, hogy a kincstári haszonrészesedést töröljék el, vagy számítsák a házbérbe. Ekkor az ülésen megjelent Bethlen István gróf miniszterelnök is. Rassay tovább folytatja beszédét: Az automatikus emelést kéri elejteni. Szerinte a 20 százaiékos fokozatos emelés 3300-szorosra megy fel. Ennek helyességét nem tudja ellenőrizni, ez elviselhetetlen teherré válhat. Szabó József indítványozza, hogy a kormány gondoskodjék arról, hogy a kereseti lehetőségekben is meg legyen az aranyparitás. Igy lehet csak a házbérek ügyét rendezni. Terjesszen a kormány törvényjavaslatot a nemzet-