Szeged, 1923. október (4. évfolyam, 223-248. szám)

1923-10-24 / 242. szám

Szeged, 1923 október 21. SZEGED 7 Az uj ipartörvény. November 1-én lép életbe az 1884. évi régi ipartörvény módosításáról intézkedő 1922. évi XII. t.-c., amelyre a közhasználat az uj ipar­törvény elnevezést alkalmazta. Az elnevezés tulajdonképen nem helyes, mert ez a törvény csak novella-jellegti és nem Öleli fel az ipari közigazgatás egész anyagát, h<nem csak a ké­pesítés kérdésére és a tanoncügyre vonatkozó­lag tartalmaz uj rendelkezéseke'. Az életbeléptetés közeli időpontjára való tekin­tettel a nagyközönség számára nem lesz érdek­telen az uj ipartörvény alapelveinek és azon rendelkezéseinek ismertetése, melyek az eddigi helyzettel szemben újításokat tartalmaznak. A törvény alapgondolata a képesítés megszorítása azoknál az iparoknál, melyeket túlnyomóan kéz­műves jelleggel űznek. Ez kétféle módon tör­ténik. Egyrészt megszaporodik a képesítéshez kötött iparok száma, másrészt az ipari képesí­tés megszerzéséhez a törvény uj feltételeket állapit meg. Eddig a tanidő tartama nem volt meghatá­rozva. Az uj törvény megállapítja, hogy az inas tanideje legalább két év, legfeljebb pedig négy év. Kivételes kedvezések a négy és hat közép­iskolát végzett, továbbá érettségit tett ifjakra vannak megállapítva. Ha az inas tanidejét be­fejezte, az úgynevezett tanoncvizsgáló bizottság előtt segédi vizsgálatot tartozik tenni. Ilyen tanoncvizsgáló bzottságokat az ipartestületek, illetőleg ahol ipartestületek nincsenek, a szolga­bírói hivatalok tartoznak alakítani. Az inas e bizottság vizsgálata alapján kapja meg a segéd­levelet, melynek alapján viszont munkakönyvet válthat. A segéd önállósítása előtt két évet tartozik szakmabeli munkában eltölteni. Ekkor kiphatja meg íz iparigazolványát, illetőleg engedélyhez kötött iparoknál, melyeknél a megbízhatóság küön igazolása szükséges, iparengedélyét. Az ilyen iparigazolványok és engedélyek birtokosai azonban csak az „iparos" cimet viselhetik. Aki a „mester" cimet akarja viselni, annak külön vizsgálatra kell menni a? úgynevezett,iparos és mestervizsgáló bizottság elétt. Ezeket a bizott­ságokat a kereskedelmi és iparkamara alakítja meg. A levizsgázott iparosok mesterleveleket kapnak, amely azonban nekik külön jogokat nem biztosit, csak magasabb szakmabe i kép­zettségüket bizonyítja. Megjegyzendő, hogy a törvény a szerzett jogokat tiszte etben tartja és a régi iparosok továbbra is viselhetik a mes­ter cimet. Az iparos- és mestervlzsgáló bizottságoknak még egy feladatuk van, szakvizsga foganatosí­tásával önállósághoz segíteni az olyan különös méltánylást érdemlő egyéneket, akik a viszonyok folytán más módon az ipari képesítést nem szerezhették meg. Ilyenek a rokkantak, a hadi­fogságból visszatértek, hadiözvegyek, állásukat elhagyni kényszerült közalkalmazottak, katonák stb. Szakvizsga letétele révén mehet át az iparos egyik iparról a másikra is. Az az állapot ugyanis, hogy az egyik iparágban képesítést nyert ipa­ros, bármely iparra külön képesítés megszer­zése nélkül áttérhetett, november 1-től kezdve megszűnik. Szigorú intézkedéseket tartalmaz az uj tör­vény az inasok általános képzettsége és iskola­látogatási kötelezettsége tekintetében. Iskola­köteles gyermeket tanoncnak szerződtetni és tanencnak segédlevelet kiadni, a tanonciskola végbizonyítványa nélkül nem szabad. Minthogy a törvény kimondja, hogy jogi személyek, tehát részvénytársaságok és szövet­kezetek jövőre képesítéshez kötött ipart a kéz­művesség keretén belül nem űzhetnek, szük­ségessé vált annak megállapítása, hogy mi esik ezen a kereten túl, vagyis mi a gyár ? Ennek definiálása nálunk most történt először a tör­vény végrehajtási utasításában. Eszerint gyár az olyan üzem, amely 1. legalább tíz alkalma­zottat foglalkozta!, géppel dolgozik és termé­keit kizárólag továbbeiárusitóknak adja el; 2. ha másoknak is ad el, a gyári jeileg előfelté­tele a gép és legalább husz alkalmazott; 3. ha gép nincs, a gyári jelleghez legalább huszonöt alkalmazott szükséges. Kétségek esetén az é rdek­képviseletek és az iparfelügyelő meghallgatása alapján az iparhatóság dönt. A városok és községek iparűzését a törvény nem szünteti meg teljesen, de korlátok közé szorítja. A végrehajtási utasítás szerint a tör­vénynek intenciója az, hogy ilyen iparokat csak indokolt szükség esetén lehessen folytatni és a meglevő városi üzemek közül a feleslegesek fokozatosan megszűnjenek. Uj kézmüvesjellegü iparokat a városok a jövőben csak a kereske­delemügyi miniszter engedélyével kezdhetnek. Nagyobb közüzemek, pld. gázgyár és villany­telep létesítésének vagy átvételének természete­sen nincsen akadálya. A készítmények teljes előállítása tekintetében az iparos korlátozva nincs és e célból raás ip?r­ághoz tartozó segédszemélyzetet is alkalmazhat. Kárpitos tehát elkészítheti a készítményéhez szükséges asztalosmunkát, de rendelést önálló asztalosmunkára nem vehet fel. Az ilyen ki­segítő jellegű iparban az iparos tanoncot nem tarthat. Ugyanilyen megszorítás alá kerül a kereskedők ipari tevékenysége is, tskik rendelé­seket vehetnek fel, de önálló ipari munkát nem végezhetnek. A ruhakereskedő például vehet mértéket, de a munkát, vagy igazítást tartozik képesített szabóiparossal elkészíttetni. Minden kereskedelmi vagy ipari foglalkozást üző egyén tartozik üzletét, sőt vásári árusító bódéját is cégtáblával megjelölni. A cégtáblának a valódi és teljes nevet kell tartalmazni, csu­pán bejegyzett cégeknél van megengedve az üzlettulajdonos nevétől esetleg eltérő bejegyzés szerinti címnek a használata. Ez esetben azon­ban az üzlet bejáratánál egy külön kis táblán kell feltüntetni a cégtulajdonos nevét. Ezek az elvek természetesen a törvény egész tartalmát távolról sem meri ik ki s a törvény alkalmazásának módjait, annak az egyes ipa­rokra és esetekre való alkalmazását az igen terjedelmes végrehajtási utasítás magyarázza. Az alkalmazás az érdekelt iparhatóságok, a kereskedelmi és iparkamarák és az ipartestü­letek feladata. M n hogy azonban november 1-vel a magyar kis- és kézműipar történetében uj fejezet kezdődik, szükséges, hogy a törvény hatályba lépése előtt legalább is az érdekeltek a vezérelvekkel meg smerkedjenek. Az átmeneti idő erős munka eh fogja állítani az egyes hi­vatalokat, de minthogy a törvény és végrehaj­tási utasítás áttanulmányozása céljából hónapok álltotak a rendelkezésükre, remélhető, hogy ez az átmenet nagyobb zökkenések nélkül fog megtörténni. Tonelli Sándor. MMMMMWMMMMIM^^ Magyar-osztrák-cseh gazdasági egység (?) Massaryk és Benes kedden Londonba érke­zett. A Daily Mail jelentése szerint a két poli­tikus arra törekszik, hogy osztrák, magyar és cseh gazdasági egységet teremtsen és ennez az angol kormány hozzájárulását megnyerje. Massaryk elnök ma Curzon lorddal meg­beszélést folytatott. A kisántánt-barát Daily Telegraph üdvözli Massaryk köztársasági elnököt Londonba érke­zése alkalmával és ezzel kapcsolatban meg­állapítja, hogy Anglia és Csehország érdekei közösek. Massaryk cseh köztársasági elnök a londoni cseh követ kíséretében kedden reggel Oxfordba utazott, ahol a közjog tiszteletbeli doktorává avatták. Az elnök Londonba való visszatérése után felkereste a londoni cseh társaságot, majd ezután az angol kormány vendégeként dísz­vacsorán vett részt. A Libre Parole hosszabb cikkben méltatja Massaryk államférfiúi érdemeit. A cikk végén megemlíti a cikkíró a csehországi kisebbségek helyzetét is. Csehországban hatalmas kisebb­ségek élnek, amelyek nem ismerik el a csehek elsőobségét. Ott vannak a tótok, akik bizo­nyos szabadságok elvesztését fájlalják, ott van­nak a morvák, azután a nagyszámban lévő magyarok, akik Budapest feie fordulnak. A nyugtalan németek, akik a pangermanizmus­ban látják az egyedül üdvözítő tant és végül a lengyelek, akik feitékenyek és nem valami kellemes emberek. A cikkíró azt tanácsolja a cseheknek, hogy a sokfelé huzó elemek összeegyeztetésére és egy nemzetbe tömörítésére alkalmazzák a föderalisztikus rendszert, amely minden más uralomnál jobban illik államukhoz. Okvetlenül szükséges, hogy kielégítsék elsősorban a tótok törvényes kívánságait és összhangba hozzák a kisebbségek jogait saját közjogukkal. A diplo­máciai mesernedés nem sokra vezet. Cseh­ország mégis csak mesterséges állam. Szeren­cséje, hegy Oroszországban ma khaosz ural­kodik és hogy Németország az örvény szélén áll. Prágának meg kell ragadnia ezt az alkal­mat, hogy önmérséklettel rendezze ezeket a kérdéseket. utcai kálvária­Énnek a lakásnak különben szintén bonyo­dalmas a históriája. A ház nyolc örökös tulaj­dona, az Engi örökösöké, akik nem sokat törődnek vele. A lakáshivatal ann kidején, ami­kor özv. Papp Béláné még Makóról járt be Szegedre, ezt a lakást kiutalta számára. Nem foglalta el. Több mint három hónapig üresen állt olt, de Papp Béláné mégsem mondott le róla. Március derekán a lakáshivatal beköltöz­tetett egy családot, Kovács Józsefet, akinek Faragó-utcai lakását összedütötte a talajvíz. Kovács József csak ideiglenesen kapta meg, mert a lakáshivatal továbbra is fönntartotta özv. Papp Béláné jogát. Kovács József munkásember, kőműves. Fele­sége és három fiatal gyermeke van. Két leány és egy fiu. A legidősebb tizenhároméves. Saját kezemunkájával rendbehozta valahogy a na­gyobb hibákat, tűzhelyet csinált a konyhába, a lukas tetőt pedig most akarta befoltozni. Megindult a pör. A lasáshivalal a tanárnő­nek adott igazat. Kiutalta számára a Kalapis­pár lakását és a Kalapiséknak a Rákóczi-utcai odút ítélte meg, a Kovács-családnak pedig máshol jelölt ki valami szükséglakást. Feleb­bezíek a főispánhoz, a népjóléti miniszterhez — eredménytelenül. A lakáshivatal végzését min­den fórum jóváhagyta és hétfőn megjelent a végrehajtó Kovács József Rákóczi-ulca 19. sz. alatli lakásán és „eszközölte a hivatalosan el­(A Szeged tudósítójától.) Lakásügy ez is Az iratok hivatalosan könyörtelen, száraz stílusa mögött azonban két család kálváriája rejtőzik és ezt kiragadjuk a többi közül. Az ügy maga rendkívül komplikált, szinte elvész az ember az egymásba szövődő rész­letek összevisszaságában. Nvolc hónappal ezelőtt kezdődött és azóta megjárt minden fÓTumot. A Tündér-utca 21. számú ház a kiindulási pont. Valamikor, három év előtt, Kalapis György nyugalmazott állami tisztviselő volt még a ház­tulajdonos, de a házát eladta. Az uj tulajdo­nossal ugy állapodott meg, hogy az emeleten lévő egyszoba-konyhás lakást mindaddig meg­tartja, amig más, megfelelő lakást nem talál. Az uj tulajdonos csakhamar továbbadta a házat, utóda szintén rövid ideig tartotta csa< és az év elején eladta özv. dr. Papp Béláné polgári iskolai tanárnőnek. Papp Béiáné azelőtt makói lakos volt, vonaton járt be Szegedre. Amikor megvette a Tündér-urcai házat, a lakáshivatal végzése alapján beköltözött az egyik emeleti szobába és felmondott Kalapis Györgynek. Kalapisék azonban nem fogadták el a föl mondást, mert az uj tulajdonos nem bocsátott rendelke­zésükre más, megfelelő lakást. Az a lakás ugyanis, amelyet Papp Béláné felajánlott a Rákóczi-utca 19. szám alatti házban Kalapisék számára, joggal lakhatatlannak nevezhető. A ház udvarán állandó pocsolya bűzlik, az az udvari melléképület, amelyben a felajánlott egy szoba konyha van, nedves, megrencsolt tetején becsorog az eső és átszivárog a mennyezeten is. Kalapis György pedig közel jár a nyolcva­nadik esztendőhöz, beteg, magával tehetetlen, szélütött ember, állandó orvosi kezelés alatt áll. A felesége vele majdnem egykorú, törékeny anyóka. Tönkremenne, elpusztulna ham?rosan ez a két gyöngülő élet abban a Rákóczi-utcai „lakás'-ban, rendelt kilakolfatást." És holnap reggel hét óra­kor megjelenik a végrehajtó a Tünder-utca 21. számú házban is és végre fogja hajtani Kalapi­sék kilakoliatását. Kedd délelőttjén kimentünk a Rákóczi-utcai házba. Kovác ék lakását már üresen találtuk. A bútorok egy részét könyörükte| szomszédok helyezték el. Az udvaron ott büzfhtt a pocsolya, a lakók elmondták, hogy kora tavasz óta igy van. Az udvari lakás mennyezetén láttuk a sö-

Next

/
Thumbnails
Contents