Szeged, 1923. október (4. évfolyam, 223-248. szám)

1923-10-21 / 240. szám

Vasárnapi siáw ára 300 korona. — . ... »•»if • |M MIltOTOÍ C8 JEUKjOfliWM: Deák Ferene-atca 2. (F6reél is kólával ízemben.) Teletoo 13 33.A.Szeged" megjelehétíö kivitelivel mindep aap. Egyes szám ára 250 korona. Előfizetési árak: Egy Moapri Szegeden 55003ud»pcsten és vidéken 5800 kor. Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 50,egy hasábon 100, mástél hasábon 1 OK. Szövegközi 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 100, kövér betűvel 200 K. Szövegközti közlemények soronként 800 K. Nyilttér, családi értesítés 1600 K. Többszöri feladásnál árengedmény IV. évfolyam. Szeged, 1923 október 21, VASÁRNAP. 240-ik szám. Vadrózsapör. Olvasom a irai lapokban, hogy a szinílgyi bizottságnak nincs iméie a szegedi szinház negyvenéves jubileuménak megünneplése. Azt mondják, hogy a negyven év nem jubiláris dátum s ebben lehet is valami igazság. Például egv miniszternél más, o'yant már láttunk a mai icökben, aki a minisztersége első évfordulóját is megünnepeltette a nyilvánostággal, — de igaza is volt neki, mert a második évfordulóra már kilelt az esztendeje. Az olyan masszív dolognál szemben, mint a szinház, a negyven év tisztes idő, de nem nagy idő. Különösen nem az olyan színháznál, amely közben le is égett, még pedig olytn tökéletesen, hegy annál különb égést kétszázéves szinház se tudna produkálni. Ez mindenesetre olyan álláspont, amelyet meg lehet érteni, ha nem azonosítja is vele magát az ember. Mert ha a síinház mégis csak ünnepet akar csinálni a jubiláris évfordulóból, kár volna benne megakadá yozni, a kulturális ünnepet, ha haszna van belőle a kuliurának, soha se lehet sokallani. Ellenben nehezebb megérteni, bogy hogyan lesz a quadringeniumból centennárium, mert a lapok szerint erről van szó. Ugyan beszéljünk inkább magyarul, hiszen az se kerül többe. Azt mondja a szinögyi bizottság a lapok szerint, hogy ha már jubilálni akarunk, ne* negyven évet jubiláljunk most, hanem százat. Ez komoly dátum, meg a cim is megvan rá. Micsoda cim? Az, hogy írásos bizonyság szerint, amely a város levéltárában található meg, 1723-ban játszottak először s?inházat Szegeden. Ebből az következik, hogy 1923 ban teljes jussal meg lehet önnepelni a szeged színészet százéves jubileumát. Isten mentsen beleszólni ebbe a színházi vadrózsapörbe, amely ime matematikával is komplikálódik. De ha már áll a pör, legalább hiteles adatok alapján döntsék el az illetékesek. A koronatanú Reizner János, a város történetirója. ö bizonyítja két aktával a Miller János főbirósága idejéből, hogy 1723 ban már „comédíáu-t játszottak Szegeden. Belekerült a nemes városnak egyszer nyolc, máskor 25, összevissza 33 rhénes forintjába. (Ugyanakkor játszották Pozsonyban a Pragmatica sanctio cimü komédiát, az sokkal többe került: igen drága aktor ok szerepeltek benne.) Hogy kik voltak az első szegedi „színészek", azt tudjuk: az akkor már kétéves piarista gimnázium növendékei. Hogy mit játszottak, azt nem tartották fenn a régi feljegyzések. Minden bizonnyal valamelyik tisztelendő atyának az alkalmi iskoladrám'áját az itt járó provinciális tiszteletére, vagy az évzáró exámenre. Hogy aztán lehet-e ezt az iskolai szinházasdit a szegedi színészet kezdetének tekinteni, azt döntse el a szinügyi bizottság. A második számbavehető dátum az 1735. Ebben 8z évben épült Szegeden az első szinház, sőt talán az egész, magyar földön az első épület, amelyet egyenesen azért emeitek, hogy Tháliá* nak hajlékul szolgáljon. Persze csak egy fenyő, fából összebarkácsolt pajta volt, valószínűleg azon a telken, ahol most a fogadalom temp oma épül. Többet nem tudunk róla, csak annyit, hogy volt, de ezt nyo-ntat-iaból is tudjuk: az eszme felvetőjének, Döményi László piarista atyának az avató beszédébö1, E beszéd szerint a „szinház" „nagyszerűnek, nagymérvü eg" és „tömérdek költséggel" épült arra a célra, hogy az ifjúságot a nyilvános szereplésre előkésrittse. Uyarcsak a jámbor páter, mindenesetre az első név a szegedi szinügy történetében, hét év múlva keservesen panaszkodik, hogy ?.z ö kérésére épitett színháznak, ámely „oly örömet szerzett mindeft müveit a*-bem~k", tekintélye megfogyotKs hegy bizonyos, inkább nagyszája, mint nagytekintélyű ember megmarta ére ... Amiből látnivaló, hogy a fenyőfagóré mégis csak komoly szinház lehetett s hogy 1935-ben a színházi marakodások kétszáz éves jubileumát is meg lehet ülni. Tháliának tehát már 1735-ben volt pajtája Szegeden, ellenben a magyar Thespis kordéja csak 1800-ban gurult be hozzánk. Német truppok ugyan előbb is elvetődtek a XVIII. század végén teljesen német kuituráju Szegedre s a tanácsnak mindig volt egy „theatrum commissarius" tagja, aki kiállította a bizonyítványt a garabonciás diákoknak „csendes magaviseletükéről, de azért a szegedi színészet kezdetének mégis csak az 1800. év tekinthető. Ekkor adta béibe elötzör a tanács Kelemen Lászlónak, az első magyar színigazgatónak az újvárosháza emeletén levő szálú i napi egy forintért, kijelentvén, hogy „mi és népeink inkább gyönyörködünk a játéknak szemlélésében s a magyar nyelv és nemzet dicsőségében, mintsem az ilyetén árendának jövedelmében". Persze ennek a százéves évfordulója már egy kicsit eimull, a kétszázéveset meg nem igen győzzük kivárni. Dá nem is az a fontos, hogy hogy fogják eldönteni a vadiózsapört, hanem ai, hogy a mai szinház, akár jubilál, akár nem, olyan testimoniumot kapjon Szegedtől, aminőt az első mrgyar színtársulat kapott: — Alábbirt bizonyságot teszek, hogy Kelemen László ur társasága vig és szomorú, érzékeny énekléssel is kedvessé tett, egyáltalában válogatott Erköltsi játék darabjaival nemcsak teljes megetégedésig mulattatta Szeged városa közönségét, hanem mind maga, mind társaságával példás jámbor viselete által különös Dicséretet és arra érdemet szerzett, hogy a magyar nemzet Díszére hasznossan intézett törekedéseért a hazával jól Gondolkodóknak szeretetében ajáltasson. Szeged, Pünkösd hava 24 napán 1800 esztendőben. Voljord József. Szabad Szeged királyi várossának polgármestere. Massaryk Parisban, Brüsselben és Londonban. Massaryk a párisi sajtó tudósítója előtt fontos nyilatkozatot tett párisi útjainak céljairól. Párisi utam terve — mondotta — még a múlt évről származik. Már a háború alatt is Páiis volt a mi törekvéseink célpontja. Benes már 1905 ben Párisban tilakozott és nekem is összeköttetéseim voltak és vannak Franciaország vezető férfiaival. Millerandot, a köztársaság elnökét azonban személyesen még nem ismertem és így érthető, bogy már a mult évben történt meghivásamkor alkalmat kerestem, hogy vele személyesen megismerkedhessen!. A francia katonai missziót mi hívtuk Prágába. Hová fordultunk volna katonai szakértőkért, ha nem Párisba? A mi célunk az, hogy demokratikus hadsereget neveljünk a régmiiitarisz ikus szellemű hadsereg helyébe. A magyar kérdés dolgában elmondotta még Massaryk, hogy Franciaország tudatában van a kérdés fontosságának és kélségtennek tartja, hogy Benes és Bethlen genfi megegyezését Párisban is szankcionálják. | Massaryk elnök dr. Benes külügyminiszter kíséretében ma délelölt 11 órakor Brüsselbe érkezett. Az elnököt a pályaudvaron Albert király és Lipót herceg fogadta. A királyi palotába vivő uton az elnököt a közönség élénk ovációban részesítette. Massaryk cseh köztársasági elnök vasárnap délután fog megérkezni a Viktória-állomáson Londonba. Az á lomáson a király képviselője fogadja, akinek kíséretében a király hintájában a Claridge-szállóba hajtat. Hétfőn délelőtt az elnök látogatást tesz a Withehallban, majd a westminsteri apátság templomába megy, ahol megkoszorúzza a névtelen hősök 3iiját. Azután kihallgatáson jelenik meg a Buckinghampalo'ában az angol királynál és Benes cseh külügyminiszterrel együtt vendége lesz a királyi párnak. Délután jelen lesz a külügyminiszter palotájában lévő fogadáson, ahol lord Curzen külügyminiszterrel tárgyal. Este Baldwin vendége lesz. Kedden Oxfordba utazik, ahol az egyetemen díszdoktorrá avatják. Londonba visszatérve, ebéden a kormány vendége, este a a lordmayor vendége lesz. Másnap a cseh követségen lesz hivatalos vacsorán és csütörtökön utazik el Londonból. Bouniols a magyar kölcsönbizottság elnöke. A Népszövetségnek a magyar kölcsön módozatainak tanulmányozására kiküldendő bizottság tagjai Avenol főtitkárhelyettes és sir Arlur Salter, a politikai ügyosztály veze'öi lesznek. Itteni diplomáciai körökben a bizottság elnökéül Bouniolst, a francia pénzügyminisztérium egyik tanácsosát jelölték. Bouniol? a középeurópai államok pénzügyének szakér ője éveken át tanulmányozta ezeknek az államoknak financiális kérdéseit, evégből tavaly Magyarországon is járt, ahol különösen az adózási teherbírási szempontokból tanulmányozta a pénzügyi viszonyokat. 'Amikor a Népszövetség Lengyelország és Ausztria pénzügyi szanálását végezte, ugyancsak ő volt az, aki előzetes fanulmíiryozasáv l és a tanulmányok révén tett i ősdss i val, jelentéreivel és terveivei a szanálást előkés zi elte. Most ez a szerep vár rá Magyarországon, ahol október végén Avenollal és Salterrel meg fog érkezni. A Máv. tarifaemelése. Az Országos Közlekedési Bizoítság ma folytatta a vasú i tarifaemelés ügyében csütörtökön megkezdett tan'c3kozásait. Walkó L -os kereskedelmi miniszter elnöl ölt. Először Hadik János szólilt fel. Ellenzi a tarifaemelés?. Sándor Pál nem helyesli a tarifaemelést. Budoy Deiső a tarifaemelés mellett foglal állást. Neumann Károly nyug. miniszteri tanácsos szerint a ma- j gánváilalatok kénytelenek alkalmazkodni a pénz 1 elértéktelenedéséhez. Az államvasutaknál azonban ezt nem tartja iránya dónak, mert az államvasutaknak más jövedelmük is van. A személyi dijszabás felemeléséhez hozzájárult, különösen pedig helyesli az 50 kilogrammot meghaladó poggyász-dijszabásnak felemelését. A munkás,egyek árának felemelését igazságtalannak és antiszociálisnak tartja. György István a vasúti tarifaemelés mellett foglal állást. Hegyeshalmy Lijos volt kereskedelmi mini'zter nem helyet li n ujabb IV. osztály felállítását. Végül Marschal Ferenc szó'al fel. Né:ete szerint a tarifaemelés csak ujabb drágulást von maga után. Éppen <;zért c*sk a személytarifa felemeléséhez járul hozzá. A bizottság ülése háromnegyed három órakor ért véget. A legközelebbi üiéeéi^jövő hét zombatján tartja. A népjóléti miniszter az uj lakbérrendeletrröl. VÍISS Józüd a minisz'ena: cson tegrap tárgyait lal- r:ndele!re vonatkozólag a következődet mondotta: — A legutóbbi minisztertanács foglalkozott a •re díie A k-pu'ób; i s abá1 /o?'sn i', 1923 ';-•"! : • jn a kr ü cv dii 1 1917. .vi alspbér ötszörös összegében, illetve a további ímelkedás5 eszkomptálva, ennek tízszeresét vettük s?án iíá b i. Ezek íjon'paü óta .íz 1917, vi bérösszegnek 100—120-szorosára entkedík. A koro'-a azóta égyír edére esett vissza. A mítiiszterít nács rregáliapodotí abóan, hogy