Szeged, 1923. szeptember (4. évfolyam, 198-222. szám)

1923-09-15 / 209. szám

.2 SZBOEO Szeged, 1923 szeptember 15 rülni kell minden anarchisztikus {elfogást. Ennél a pontnál felvetődött a formális pártalakulás eszméje is. Mozgalmat indítanak egy egységes munkaprogram alapján működő blokk létesítésére. Október 15 ike után ujabb elnapolás. Politikai körökben kizártnak tartják azt, hogy a nemzetgyűlés október 15-én hosszabb időre összeülhessen. Azt hiszik, hogy az október 15-i terminus csupán onnan van, hogy a kormányzó harminc napnál hosszabb időre nem napolhatja el a Házat. Mivel azonban ez a harminc nap korántsem látszik elegendőnek arra, hogy a kormány terveit vagy vállalt kö'elezettségeit itthon végrehajtsa, ezért biztosra veszik azt, hogy október 15 ike után ujabb elnapolás következik. Elégedetlenség a béregyeztető rendelet miatt. A szakszervezeti tanács küldöttségileg kéri a kereskedelmi minisztert a béregyeztető-rendelet megváltoztatására. A kereskedelmi miniszier tudvalevőleg nem rég bocsátotta ki a béregyeztető-hivatalok felállításáról szóló rendeletét. A magántisztviselők országos szövetségében erre vonatkozólag a következőleg nyilatkoztak: — A béregyezlető-rerdelet azért oem elégíti ki a magántisztviselőket és magánslkalmazottakat, mivel a magánalkalmazottak részére nem biztosit semmiféle határozott beavatkozást a béreknek a gazdasági helyzetnek megfelelő méltányu megállapításéba Holnap délben a szakszervezeti tanács vezeti je. a magántisztviselők szövetségének főtitkára, Kertész Miksa audiencián jelenik meg Walkó Lajos kereskedelmi miniszternél és kérni fogja a minisztert, hogy a rendeletet gyökeresen változtassa meg és vegye figyelembe a munkásság érdekképviseletének kívánalmait. A tőzsdeadó emelése. Tegnap a tőzsde elnöksége meghívást kapott Vargha Imre pénzügyi államtitkárhoz, akinél értekezlet volt a tőzsdeadó felemelése ügyében. Ugy értesülünk, hogy a minisztérium egy százalékra fogja fokozni a tőzsdeadót és még •któber 1-éig megtörténik az emelés. Tőzsdei körökben meglepetést keltett a minisztérium szándéka. Egyrészt lehetetlennek tartották, hogy Kállay miniszter távoléteben kiadják az életbeléptetésre vonatkozó rendeletet, másrészt pedig izgalmat idézett elé az a tény, hogy a minisztérium egyszene megduplázza a tőzsdeadót. Cáfolják Teleki lemondását. Hirt adott a napokban a Szeged arról, hogy Teleki Pál gróf Szeged város I. kerületének nemzetgyü'ési képviselő, e lemondani készül mandátumáról. Előre jeleztük már akkor is, hogy alighanem megkísérlik a hir cáfolását és mára dr. Aigner Károly főispán valóban cáfolja is a lemondásról szóló híreket és hivatkozik arra is, hogy októberben Teleki gróf személyesen fog beszámolni híveinek a politikai helyzelről Szegeden. Érlesülésü ;k szerint a főispán cáfolatának csak az a része helytálló, amely a ' beszámolóról szól, mert 'ez valóban meg fog I

történni, sőt Teleki gróf éppen azon fogja bejelenteni lemondását. Lengyel véiemény a magyar kölcsönről. ki van téve keleti szomszédai részéről vészé ynek. Bulgária, Magyarország és Oroszország részéről nyilt, vagy leplezett háborús törekvések folynak (?) A leszerelés igen szép dolog, de a nemieii biztonság is komoly kérdés. Mindenekelőtt erélyes intézkedéseket kell tenni d titkos fegyverkezések ellen. Katonai ellenőrző bizottságot kell kiküldeni azokba az országokba, amelyek kétkulacsos magatartásukról ismeretesek. * Berzeviczy indítványa. A Népszövetség lefegyverzési bizotlsigáhak ülésén Berzeviczy A!bert magyar delegátus azt kérte, ho^y külső támadás esetén azoknak az államoknak is nyújtsanak segítséget, amelyek a lefegyverzést a békeszerződés értelmiben végrehajtották. Megkoszorúzták Erzsébet királyné ; szobrát. A lengyel CSQSZ a magyar köxsönről ir vezércikket. A békeszerződés és a szövetségesek gazdísétfi politikája a tönk lejtőjére vitte Magyarors ág gazdasági helyzetét. Bdhlen István magyar miniszterelnök ezért kölc;önszerzés érdekében tett lépéseket, de csak félsikerrel, miután a kisántánt gátat vetett eléje. A kisántántnak nircs inyére, hogy Magyarország gazdaságilag megerősödjék. Magyarország azonban már egyszer győzedelmeskedett a kisániánton, amikor a Népszövetségbe való felvégeiéről volt szó éK 0 ?í,zország, valamint Anglia támogatásával valószínűleg most is syőzni fog. Ez nemcsak gazdisági, hanem politikai- eredmény is lenne. Csak az a nagy kár, hogy ezt a sikert más államok, nem pedig Lengyelország támogatásával én el, pedig nagyon jó alkalom leit votna arra, hogy Lengyelország megerősítse politikáját a dunsmenti álbmokbjrt, amelyek mégis legközelebbi szomszédaink. A román delegátus Magyarország háborús szándékairól beszél. A Lanterne tudósítója jelenti Genfből, hogy Disseseur román kiküldött nyilatkozatában a következőket mondotta: — A nemzeti kisebbségek kérdése többé ne n jelent nehézséget Románia számára, mert sz uj román alkotmány, melynek én voltam előadója a kamarában, a kisebbségek teljes egyenlőségét biztosította, ugy jogok, mint kötelességek szempontjából. Ez az egyetlen megoldás, mely méltó egy nagy, müveit demokráciához. Románia büszke arra, hogy ezt az utat választotta. Különösen Románia az az állam, amely nagyon A szinügyi bizottság Faragö Ödön mellett foglalt állást. pénteken délelőtt a főjegyző szobájába összehívta a tanács tagjait, hogy tájékozódjék a történtekről. A megbeszélés zárt ajtók mögött történt, utána a polgármester elmondotta érdeklődésünkre. hogy a tanács megítélése szerint a közgyűlés feloldó határozata következtében a szerződés Palágyi és a város között ismét érvénybe lépett, de érvénybe lépett a tanácsnak az az augusztus huszonhetedikén kelt határozata is, amellyel Palágyit szerződésszegése miatt megbírságolta és közölte vele, hogy ha a bírságolás ellenére sem teljesiti kötelezettségét, élni fog szerzödésadla jogával. Elhatározta a tanács azt is, hogy délutánra ismét összehívják a szinügyi bizottságot és javaslatot kérnek a továbbiakra nézve. A rendkivüli közgyűlésről felvett jegyzőkönyv Erzsébst királyné haláiának évfordulóján a genfi magyar delegáció nevében Na^y E ek követségi tanácsos a királyné szobrára koszorút tett le. A koszorú felirata a következő: .Erzsébet királynénak hálás kegyelet jeléül a genfi magyar delegáció". Kállay és Korányi báró ei utaztak Genfből. Tekintettel arra, hogy a Genfben folytatandó további tárgyalások nem túlnyomóan pénzügyi természetűek lesznek, Kállay Tibor pénzügyminiszter és Korányi Frigyes báró párisi nugyar . követ G»nfet már e'hagyiák és előreláthatólag I szombaton érkeznek Budapestre. (A Szeged tudósítójától.) Pénteken délután végre megtörtént a szegedi szinház ügyében az első nyugodt tanácskozás, amelynek eredményeképen a komplikáltnak látszó helyzet meglehetősen tisztázódott, sőt egy lépéssel közeledünk a kérdés végleges és közmegnyugvást keltő megoldása felé is. A mesterségesen összekuszált ügy lebonyolítását ugyanis a polgármester vette a kezébe, aki megtudja óvni sem legességét és súlyt helyez mindig a többség akaratára. Talán azért is szakította félbe nyári szabadságát, hogy megakadályozza a szegedi szinház körül tomboló kulturbotrány további növekedését, amire a város kul urszenátora teljesen képtelennek mutatkozott. A csütör'öki tanácsülésen a polgármester még nem isrerte tüzetesen a kérdést és igy hitelesítésének délben 12 órakor kellett volna megtörténnie, azonban a hitelesítésre felkért városatyák közül senkisem jelent meg és igy az aktust héíőre halasztották. Dr. Dobay Gyula — mint ismeretes — a szinügyi bizottság legu'óbbi ülésén kétségbevonta a felolvasott jegyzőkönyvi kivonat hitelességét, mert szerinte az nem ugy adta vissza a közgyűlés határozatát, mint ahogy az általa beterjesztett indítvány szólt. A jegyzököny szerint a közgyűlés ugy határozott, hogy a tanács átruházó 'határozatát felo'dja és u'asitja a tanácsét, hogy akár választás, akár meghívás utján gondoskodjék a szinigizgatói állás szabályszerű hetöltétóiő'. Ezzel szemben Dobay kijelentette, hogy a közgyűlés által elfogadott indítványában nem volt szó a színigazgatói áilás betöltéséről, hanem csak muj törvényes határozat" hozataláról. Taschler Endre főjegyző — akihez kérdést intéztünk ebben az ügyben — elmondoita, hogy az ülés folyamán kéázitett jegyzetei, valamint az elnöklő polgtrmesterhelyettes jegyzetei szerint is a jegyzőkönyv hűen adja vissza a közgyűlés határozatát, sőt az összes újságok — közöttük a Dobay Gyula főszerkesztésében megjelenő lap is — ilyen értelemben közölt tudósítást a rendkívüli közgyűlésről. — Egy ember még csak tévedhet — mqndotta a főjegyző —, de nagyon valószínűtlen, hogy öten egyformán tévedjenek. Ez a kérd^ különben ms már — amikor meglehetősen <iszta helyzet állott elő — ha kemény vitáknak is lehd njéí, alapja, ?ul.ijdpnkepen nem változtat sem igy, eem ugy a dolog lényegén, legfeljebb ürűsyül h iszn&iáaíják fel azok, aksk halogatni akarják a végleges mego'dái'. A sünügyí bizottság déiu'án hot ó kor tartotta ülését a városháza tanácstermében dr. Somogyi S ilve-ikr polgármester elnöklete alatt, ati szigorúan te tudra tartani a normális tanácskozás kövező formáit és a tanácskozóképesség előfeltételét: bz ü'é» higgadtságát Ionén-onnan történt ugyan kísérlet a helyzet össiekuizálésára, de az elnöki széken nem a kulturszenátor ü t ; igy a ki-érietek faudarccal végződlek és mindenki dmondhivta nyügod an a véleményét. A bizottság rendes tagjai közül csupán hatsn jelentek m g: dr. Dobay Gyula, dr. Gaál Endre, Rózsa Béla, dr. Szeless József, dr. Tóth Imre és dr. Ujj József. Részivett a tanác kozáson még dr. Csungery Jáuos, egyetemi tanár is, a bizottság tiszteletbeli tagja. Először dr. Gaál Endre kuiturszepátor ismertette az ügy lulcn-tul ismert rá-z!e!eit, természetesen az áltata képviselt álláspontnak megfelelő oeállitásáb in. Elmondotta, hogy számos ujhbb beulvány étkezett a tanácshoz: Palágyié, bejelenti, hogv ragaszkodik jogaihoz, Faragó Ödöné, aki h közgyűlés határozata alapján oály za'át jelenti t;e a szegedi színházra, Andor Zsigmond ', aki kéri, hogy ugyanc ak a közgyűlés határozata éríeljnéoen a tanács a kőzte és a Palágyi között fennálló szenődés' rr.o dja ki ismét érvényesnek és végül ismét Palágyié, aki minden félreértés eloszlatása érdekében kinyilatkoztatja, hogy Andor Zsigmond tőle átvette a társulatot és á szinház teljes fölszerelését. Ezekután Gaál Endre azt jivasolta, hogy a város ismét járuljon hozzá Palágyi szerződésének Andor Zsigmondra való átruházásához. Ezután dr. Somogyi Szilveszter polgármester ismeriette röviden, de tárgyiiagosan a tényállást. A bizottság többféle javaslatot tehet: Javasolhatja, hogy a tanócs ragaszkodjék a Palágyival kötött szerződéshez, javasolhatja, hogy szerződésszegés miatt moat rnár bontsa fel Palágyi szerződését, amihez a szerződés alapján joga van, javasolhatja, hogy járuljon hozzá ismét a szerződésnek Andorra való átruházás ihoz, de adhat a bizottság olyan véleményt is, hogy Faragö Ödön kezében látjs a legbiztosabb és legmegfelelőbb kézben a színházat.- A cél az, hogy a szegedi szinház megfelelő vezetés mellett minél hamarabb kaput nyisson. E?után a bizottság minden tagja elmondotia véleményét. Először dr. Ujj Jó. sef szólíJt föl és kifejtette, hogy a közgyűlés többség? véleményt nyilvánított már akkor, amikor uz átruházási határozatot nem hagyta jóvá, ami uzt jelenti, hogy a közgyűlés többségének nem konveniál az a direktor, akire a tanács átmházla Palányi szerződésit és azt is jelenti, hogy a túlnyomó többség Faragó Ödön m°.llett foglalt állást. A szinügyi bizottság tehát csak olyan véleményt