Szeged, 1923. szeptember (4. évfolyam, 198-222. szám)

1923-09-15 / 209. szám

Szeged, 1923 szeptember 15. SZBQBO adhat a tanácsnak, amely nem ellenkezik a köigyü'és többségének álláspontjával és igy azt javaso'j8, hogy a bizottság Faragó Ödön mellett foglaljon áUdst. Dr. Szeless József nem Ját garanciát Faragó Ödön múltjában, mert az legfeljebb csak igéret a jövőre. Andor Zsigmond k'zében ellenben ett van minden eszköz, amellyel a szinházat minden pilUnatban megnyithatja. Javasolja, hogy a tanács tartsa fenn á'ruházó határozatát. Dr. Tóth Imre fejtette ki ezután álláspontját. Palágyi Lajos az álüalános megité'és szerint ebben a p llanatban igazgatója a színháznak, mert sem a lanács nem bontotta fel a szerződését, sem ö nem állt el önkénf jogai ól. Abban az esetben tehá', ha a város hatósága nem ragaszkodik az operatársulat megszervezéséhez és Palágyi ilyen föltétel mellett hajlandó tovább vezetni a szinházat, uj igazgatóról nem kell gondoskodni. Javasolja tehát, hogy a bizottság engedje el a szerződésnek az operára vonatkozó feltéleleit, abban az esetben azonban, ha Palágyi ilyen körülmények között sem hajlandó tovább a szegedi szinház vezetésére, a bizottság Faragó Ödön meghívása mellett foglaljon állást. Ezután dr. Dobay Oyula szólalt fel. Véleménye szerint — akár az opera elengedése árán is — Pílágyihoz kell a városnak ragaszkodnia, ha azonban ő menni ek*r, Andor Zsigmondra kell átruházni a szinházat, mert ez a legkényelmesebb megoldás. Elárulta dr. Dob.y Oyula még azt i«, hogy a közgyűlésen csak azért tette meg indítványát, mert sérelmesnek tartotta, hogy a tanács a szinügyi bizottság meghallgatása nélkül határozott. A polgármester itt közbevetőleg közölte a bizottsággal, hogy a közgyűlés határozata nem véghatározat, tehát ellene felebbezésnek helye nincs, mivel a.tanácsot, mint elsőfokú fórunrot uj határozat hozatalára utasította. Dr. Csengery János volt a következő felszólaló, aki rámutatott arra, hogy a szinügyi bizottság tanácskozásain éppen az a szempont szorul háttérbe, amelynek dominálni kellene, a művészi szempont. Ha a tanács a kérdés jogi részénél hibát követett el, nem a szinügyi bizottság hivatott arra, hogy a jogi és anyagi szemponttól legkényelmesebb aranyhidat felfedezze, sőt ezeket a szempontokat a szinügyi bizottság figyelembe sem veheti az eléje terjesztett kérdések elbírálásánál, mivel a szinügyi bizottság művészi ügyekben tanácsadója a városnak, tehát csak művészi szempontok szerint mondhat véleményt. A szinügyi bizottság elé csak az a kérdés tartozik, hogy kit tart legalkalmasabbnak a szegedi szinház vezetésére. A maga részéről Faragó Ödönt tartja a legalkalmasabb színigazgatónak, mert a személye több művészi garar.ciét jelent, mint í dor Zsigmondé, aki eddig csak egé. zui kis színházakat vezetett. A szinügyi bizottság az opera kérdésben nem helyezkedhetik most ellenkező álláspontra, mint amilyent első alkalommal elfoglalt, amikor majdnem egyhangúlag az operatársulat megszervezése mellett foglalt állást. Csengery János szuait a többség nagy helyesléssel fogadia. Utána Rózsa Béla szólalt fel hasonló szellemben.. Leszögezte, hogy a közgyűlés többsége Faragó mellett foglalt állást, amikor halászatával kimoodotta, hogy Andoi Zsigmondot nem kivánja a szinház élére állítani. Az operatársulat szervezését nem engedheti el a város, mivel Szeged az ország legnagyobb városa és kuli urális érdek, hogy Szegeden opera Is legyen. Palágyi és Andor között leírejött szerződés fettételei olyan súlyosak, hogy i zt Agdor nem teljesíthetné ugy sem. Két társulatot egyesített, amit a szegedi szinház nem fcir el, ezenkívül olyan magas bért kell fizetnie a színházért, illetve a felszerelésért Palágyinak, hogy jóran számítás szerint nem exisztálhat. Palágyi mindig azzal érvelt, hogy jóval előnyöxbb feltételek mellett ráfizetett a színházra, tehát fizikai lehetetlenség, hogy Andor Zsigmond bele ne bukjon vállalkozásába. Palágyinak egyikként közömbös, hogy kire ruházza át a szerződést, igy Faragó is rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel Andor Zsigmond rendelkezik. Csatlakozik Ujj József indítványához és azt javasolja, hogy a bizottság Faragó meghívása mellett foglaljon állást. Gaál Endre tett ezután gyönge kísérletet ismét a lassan tisztázódó helyzet összekuszáláBára, de ereménytelerfll, ami annyira felingerelte, hogy lt hetetlen állítások ,-t hrckázlatoit mrg. Többek között kijelentette, h-gy Faragó Ödön múltja nem számit, mert régi tapasztalata, hogy Szegeden a fényes multu direktorok nem tudtak zöldágra vergődni. A közgyűlés határozata sem számit, mert hiszen a többség befolyásolva hozta határozatát. A polgármester azonban szelíden figyelmeztette az idegeskedő kul'urszenátort, hogy a közgyűlés mindig szabadon határozott és legfeljeob azok az érvek befolyásolják a törvényhatósági bizottság tagjait, amelyeket a közgyűlésen sorakoztatnak fel a szónokok. Dr. Ujj József és dr. Dobry Gyula rövid felszólalása után a polgármester az elhangzott felSTÓlaláfiokalapján megállspitotla.högya szinigyi bizottság dr. Tóth Imre kivételével egyhangúlag ragaszkodik az opératáisulat megszervezéséhez és hogy a bizottság többfége Faragó Ödön meghívása mellett foglalt állást. Dobay Gyula, Gaál Endre és Szeless József szavazott Andor mellett, Csengery János, Rózsi Bála, Tóth Imre és U;j József pedig Faragó Ödön mellett. B:jelentette a polgármester azt is, hogy a bizottság többségének élláfpontját közölni fogja a város tanácsával. Értesülésünk szerint a tanács szombaton tárgyalja le a szinház ké'dését — a szinügyi bizottság javaslata alapján. „Stresemann a feszültséget enyhíteni igyekszik/ A Daily Telegraph pírisi tudósítója irja: Avval sz uj javaslattal, hogy a német magántulajdont épp ugy, rrint a többi általános garanciát a jóvátételek szolgálalába álii'ja a birodslmi kancellár, n franciáfcnalf risgyobb megfon'olásra adott okot. A francia kormány világosan látjp, hogy Streseirann feszültséget enyhíteni igyekszik. Enderson Arthur angol munkásvezér választókéi ületében fejtegette az angol szocialista párt külpolitikáját és önnak főbb pontja ul a következőket jelölte meg: 1. A szövetségesek teljesen kivonulnak a megszállott német területektől és helyreállítják Németország teljes szuverenitását. 2. Jóvátétel csak is azoknsk a föltételeknek alapján, amelyek mellett Németország a fegyverszünetet megkötette. 3. Németország a többi nagyhatalommal egyenrangú helyet kap a Népszövetségben, 4. Teljes elismerése az orosz szovjetkormánynnk. 5. A Népszövetséget minden nemzetközi vitás kérdés rendezésére igény be veszi 6 Az egyea országok önkéntes lefegyverzése. A Berliner Tageblatt szerint a legközelebb százmillió márkás bankjegyeket hoznak forgalomba. A forradalom egész Spanyolországra kiterjedt. ben Barcelona váres hódolatát fejezi H a király iránt és kifejezést adott annik az óhajának, hogy a jelenlegi politikai esemtnyek Barcelona éa Katilonia ujjíiZÜleté ére vezetnek, A beszédet élénk tetszéssel fogadták. Madridi jelentések szerint a spanyol kormány lemondott, miután XIII. Alfonz király állítólag nem volt hajtandó jóváhagyni a forradalmárok elleni megtorló rendelkezéseket. A forradalmárokhoz egyébként időközben a madridi helyőrség is csatlakozott. A forradalmárok kiáltványban ismertetlék programjukat, amely magában foglalja a kommunisták és a szeparatiáták elleni erélyes fellépést is. A kirá'y Primo de Riverát megbízta a kormányalakítással. A király hozzájárult a katonaság által indítványozott direktóriumhoz, amelynek elnöke Primo de Rí vera tábornok. A hadiállapotot az egész országban csak nértány órára hirdetik ki. A budapesti spanyol kövelség nem kapott jelentést a forradalomról. Szeptember 27-én kiürítik ICorfut. Estella tábornok az Havas muakatácsa előtt kijelentette, hogy a barcelonai uj kormány célja megtisztítani a politikát a gyanús elemektől, biztosítani a munka védelmét és megállapítani a felelősséget a marokkoi vereség miatt és hogy kit teihel a felelősség a kockázatos háboru'rt. A mozgalom kizárólag katonai csoportokból irdul ki. Hozzáfűzték még azt is, hogy az uj politika, ha fennmarrd, a munkásság javát szolgáló normális állapotok helyreállítására törekszik. A kormány a béke nemzeti. politikáját fogja követni. A párisi lapok Estella márki nyilatkozatát közlik, aki a forradalmi mozgalom kihalásairól és céljairól a következőket moadotta: — A mozgalom célja a spanyol politika megtisztítása. Elén kizárél g tisztek állanak. A mozgalom a barcelonai helyőrségből átterjedt Saragossa, Sevilla, Zarona és Arragona vidékekre, majd Madridba is. Reméljük, hogy a király is magáévá teszi a mozgalom.célját. A barcelonai bútoripari kiállítás megnyitái sán Estella tábornok beszédet mondott, arrelyA nagykövetek konferenciája az olasz-görög viszály megoldására határozatot hozott, amely alkalmasnak látszik arra, hogy az olasz-görög helyzetet tisztázza. A konferencia a határoza'ot nyomban megküldte Athénbe és Genfbe. A szövetségesek a v zsgálóbizo tságnak adandó utasítások és Korfu kiüri'ésének fel lételei tárgyában teljesen megegyeztek. Hangsúlyozzák, hogy ezeket a kérdéseket Olaszország és Görögország megelégedésére elintézték. Azon a jegyzék szerint, amelyet a nagyköveti konfetencia a görög kormányhoz intézett Koifu kiüriiésére, a kiürítés akkor következik be, h< sz e hó 8-i jegyzékben foglalt feltételeket mind teljesítették. A főtételek a köve ke? ők : 1. A szövetségesek athéni követei a görög kormánynyal megállapítják ezt a napo*, amelyen a szövetségesek elölt a bocsánatkérést ki kell fejezni. E n p utolsó határidejét szeptember 18-ában állspitják meg. 2. Szep'einber 19-én Athénben gyászisfentí?zte!e et kell tartani a k8davini áldozatokírt. 3. Ugyané n pon érkeznek meg a szövetségesek hjdihsjói Pnalero ba. Az erre voH&tkozó részlegeket később közlik. 4. Az áldozatok e'őtt e hó 19 én Prcvezában kell megtenni a tiszteletadást. 5. A szövetségközi ellninőrző bizottság e hó 17 én k ;.di meg munkálatait Jan'nában és öt nap múlva táviratilag közli megállapításait. Az Athénbe és Genfre küldött jegyzékben a nagykövetek konferenciája Korfu kiürítését szeptember 27-re kéri. Ha 27-re a nemzetközi vizsgálóbizo'tság megállapítja, hogy Görögország nem igyekezett teljes buzgósággal megtalálni és megbüntetni a gy lkosokat, akkor Olaszország jóvátétel cimén megkapja a t az 50 millió urát, amit a görög ha óságok letétbe helyeztek. A Népszövetség m;i teljes ülésén a tanács jelentését folytatólagos in tárgy. Mák. Miután a lanícs azt a kérését fejezte ki, hogy a gyűlés egyelőre ne nyi'a kozzon az o!a?z-görög viszá yról, megszűnt az érdeklődés a tanács munkálkodása iránt. (MTI.) Az olasz nagykövet nyilatkozata. A nagykövsti íanács te-napi ülésén Avezzano márki olasz nagykövet Mussolini nevében a következő nyilatkozatot tette: — Súlyt helyezek rá, hogy közöljem a nrgykövetek értekezletével, hogy az olasz kormány ma bizonyságát kivánja adni béksszeretetének eddigi magatartásával összhangban és ismételt nyilatkozatának megtel? őert el van tökéive, hogy szeptember 27 én kiüríti Korfut. Ez a futár dő, a;nit a nagykövetek értckhl te a nemzetközi vizsgálat befejesásének végső időpontjául kitűzött. Az erkö'cciel é3 az igazságossággal ellenkeznék, ha Olaszország lemondana arról a zálogró', amit kezében tart, anélkül, hogy az elégtételt megkapta volna. Azt ki/ánja 1 az olasz kormány, h igy erríl a spontán elhatározásáról, ame'ynek értelmében kísz Korfut Rzep'enber 27-én kiüríteni, a nagykövetek érte-