Szeged, 1923. szeptember (4. évfolyam, 198-222. szám)

1923-09-26 / 218. szám

Egyes sasá—i ára 200 korona. 4al: Deák Ferenc-utca 2 (Tónii iskolával szemben.) TeleIn 1 •-33Jl»Szeged,megjelem bétfö kivételével minden Mp. Egyes szám ára 200 koma. Előfizetési árak: Egy Mkupra Szegeden 4000,Budai és vidéken 4100 kor. Hirdetési árak: Félhasábot. I mm. 50, egy hasábon 100, másiél hasábon 150 K. SzSvegkö* 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 100,kövér betűvel 200 K. Szövegközti közlemények soronként 800 K. Nyilttér, családi értesítés 1600 K. Többszöri feladásnál árengedmény IV. évfolyam. S/.eged, 1923 szeptember 26, SZERDA. 218-ik szám. Ankétek. Parlamenti szünet vtn és az újságokban üres az a rovat, amely nemzetgyűlés címet visel és hol a komoly hazafiaknak, bot a humort kedveiO filozófusoknak szolgál olvasmányul. Nerozttgyflles helyeit most mindenféle ankétokkal Utálkozik az újságban ez olvasó s aki nemesi a címeket futja át, az taián azt is konstatálhatja, bogy ezek a szaktanácskozások okos célt szolgálnak okos eszközökkel. Mink ehhez a részéoez a dolognak nőst nem azóunk hozzá, mert más az, ami nekünk ezeken az ankéteken feli tinik. Ha jót végeznek, ha rosszat, ba haszonravalót, ha céltalant, egy bizonyos: komoly iefolyásuak, nívósak, európai hangúak. Normális időkben bizonyára nem tünt volna fel, hogy egy magyar tanácskozó testületnek a hangia európai, nem pedig botokud, vagy libériai. Most azonban feltűnik é» szinte önként kínálkozik a párhuzam, amelyet tán nem tanú ság nélkül lehelne megvonni az ország törvén) • hozóinak és a nem politizáló szakembereknek tanácskozási tónusa közt. Világért se akarnánic megbántani a nemzetgyűlést, amelyet, mondanunk sem kell, rendkívül tisztelünk, mint az ország legkiválóbb elméinek ée legpéidásab i jelit meinek gyülekezetét. De még a nemzetgyűlés tagjainak is be keil látni, hogyha például egy marsb li ember végighallgatna egy nemzetgyűlési .tanácskozást", meg egy olyan értekezletet, ahol tanárok, mérnökök, vagy jogászok, vfgy kereskedők beszélik meg a maguk szakdolgait, feliétlenül emezt mondaná komoly emberek gyülekezetének. Itt a logikának van döntő szetepe, amott a logika bujfcxkát játszil; és sokszor u*y elbújik a gonosz, hogy akkor se lehetne megialáini, ha keresnék. Csudálatos; sz is, bogy sz ankéteken nincsenek botrányok, sértegetések és gyanúsítások. Nem verik ököllel még a padot sem, nemhogy egymást vernék é nem kOldik mentelmi bizottság elé sz ellenpárt szónokát. Azaz, hogy sz ankéteken nincs is szónok, cssk egyszerű szakemberek vannak, akik száraz okfejtéssel, hűvös érveléssel, minden tömeghatásra számító frázis nélkül védik a maguk igazát. Moüt már az a kérdés, miért nívósabb egy szürke sziktanácskozá*, mint egy parlamenti fliés? Az, hogy itt n gy emberek ülnek, amott meg csak közpolgárok, nsm elég magyarázat és nem is egészen igaz. Hiszen a szürke szakemberből, ha bejut a nemzetgyűlésbe, egyszerre nagy enber válik, aki cs«kugy veri a padot, mint a másik, mert érzi, bogy rajta van az ország szeme és holnap minden ujsátban benne lesz, milyen fenegyerek ő. A különös jelenségnek inkább ez a ma^yará?a*a, hogy az ankétok kevés emberből tevődnek össze, azokon nincs tömeg, tehát nem érvényesülnek a tömeglílektan lehangoló törvényei. Ott nem a ryultagy izgu', hanem a nagy-agyvelő szürke állománya, amelyet a fízioiogusok a gondolkodás centrumának tar'anak. Az ankétokon előbb gondolkoznak, azután beszélnek, — a tömegek gyűlésein v?gy fordítva van, vagy egyáltalán elmarad a gondolkozás. Le Bon hires könyvet irt erről, amelyből vizsgát kellene tétetni minden közpályára készülő emberrel s Le Bon szerint a tömeglélek törvényei egyformák, akár csupa akadémikusok alko ják a tömeget, akár csupa Kuna P. Andrások. Mai számunk vezércikke a parlamentarizmus csődjéről szóit, amit most európaszerte emiegeinek. Bizonyos, hogy a bábom utórengéseképen csakugyan az egész világon válságba jutott a parlamentarizmus, amelynek vesztét mindenütt azok a kalandorpolitikusok kívánták, akik csak a megszokott régi világ romjain tudnak a hatalomig felkapaszkodni. De az is kétségtelen, hogy lehetetlen volna a parlamentarizmus rendszerén akkora réseket ütni, ba a közvélemény bite meg nem ingott volna benne. De a parlamentarizmus lehetetlenségéről szóló tanítás nagyon népszerűvé vált mindenfelé s talán nem egészen ok nélkül. Annyi mindenesetre áll, hogy egy szükkörü ankét, amelynek vezérmotivuma a szakértelem, sekkal gyamöle»özíbb eredményeket tud feímuani, mint a legnépesebb és legzajongóbb parlament. S épp azért iddíg is, mig a parlament — s itt első sorban a magunkéra gondolunk — kiheveri mai iuiyos nyavalyáját — minden rendeletik és törvénynek jól megválogatott szakemberek higgadt döntése elé kellene kerülni, mielőtt a nemzetgyűlés politikai pártszenvedélyektől fűtött levegőjébe jutnának. Veszekedni még azután is eleget lehet rajtuk, de az ors/ág érdekeinek kevesebbet ártana ez a későbbi vitézi ökleiődzés. A megszülető rendelet, vagy törvény pedig jobban alkalmazkodnék a valóságos elether, a józan ész és logika követelményeihez, mist a mérges piddöngctés közben született paragrafusok, amik legtöbbjét már maga a nemzetgyűlés is szívesen törülné el, ha nem szégydné. Az olasz-görög incidenst elintézettnek tekintik. Párisban hétfőn nyújtották át a nagykövetek konferenciájának a janinei vizsgáló bizottság első jelentését. Hir szerint a bizottságban helyet foglaló delegátusok az olasz delegá'us kivételével kijelentetlék, hegy a hatóságok minden intézkedést megtettek a gyilkosok kézrekeritésére. Ezzel szemben a görögöket az olaszok banyagsággal vádolják. A delegáció tagjai az obszok kivételével azon az állásponton vannak, hogy H gyilkosságmagánbosszu és nem politikai bosszúra vezethető vissza. Olyan albánok hozzátartozóinak vérbosszújáról van szó, akiket Tellini tábornok parancsnoksága idején Valonában halálra Ítéltek. A nagyköveti tanács a görög-olasz incidenst tárgyalta. Erről a Petit Párisién azt közli, hogy a vizsgáló- bízo tság a görög hivatalok hanyagságát állapította meg. Mindazonáltal Korfut szeptember hó 27-én okvetlenül kiürítik, ha Olaszország megkapja a görögök által letétbe helyezeit 50 millió urát. Hi szeptember 27-én Korfut k flrttik, akkor az incidens teljesen elintézettnek tekinthető. A miniszterelnök tárgyalásai Genfben. Bethlen István gróf miniszterelnök és Daruváry Géza külügyminiszter tegnap ré«ztvettek az anglikán-templomban Charles Tufton, t. genfi sngol delegáció tanácsosának elralálozása alkalmából tartott gyászistentiszteleten. Ms este a déíafrikai d l*g!ció ad díszebédet, amelyre Bethlen és Daruváry minisztereket is meghívták. Nyilatkozatok a csehekkel való megegyezésről A külföldi tárgyalások eddigi eredményéről szóló jelentésekre vonatkozóan Vass József helyettes miniszterelnök a következőket mondotta : — A tárgyalások az államok 82uverénitósának alapján történnek, tehát a megegyezéstől távol áll ai államok belső ügyeibe beavatkozni. Ami a propaganda-tevékenységre vonatkozik, mindenesetre meg kell várni a miniszterelnök ur hivatott interpretációját, annyi azonban bizonyos, hogy ez a pont nem vonatkozik reánk legkevésbé sem. Mert nálunk olyan propagandatevékenység egyáltalában nincs, ami bármely más állammal szemben akadálya volna a jó szomszédi viszonynak. A Cseh Sajtóiroda közleményére vonatkozóan a követkrző információt adták: — A Cseh Sajtóiroda által kiadott kommüniké arra a tényre enged következtetni, hogy a kölcsön ügyében a végleges döntés még nem történt meg. Ezért az erre vonatkozó hivatalos jelentés ís késik, amelyet különben magyar részről önálló formában is nyilvánosságra fog- í nak hozni. A miniszterelnök hazaérkezésére * még nem történtek intézkedések. Csütörtök előtt semmiesetre sem érkezik haza. A hét végéig azonban minden bizonnyal itthon lesz és személyesen fog eredményéről beszámolni. Almássy László a következő információkat adta: — Természetesen meg kell várni Bethlen litván nyilatkozatát, hegy az födi-e teljesen a Cseh Sajtóiroda jelentését. Kétségtelen, hogy közgazdasági és pénzügyi szempontból, amelynek politikai vonatkozásait károsan tapasztaltuk, ez a megegyezés jontos eredményt jelent. Meri hiszen eddig károsan tapasztaltuk a nemzetközi forgalomban levő érintkezés legnagyobb nehézségeit ugy személyi, mint áruforgalmi téren. Ezeket a nehézségeket, ugy látszik hogy sikerült elhárítani, ami az államra nogy előnyt jelent, mert a személy- és áruforgalom hátránya az érintkezés korlátozását jelentette, aminek pedig jelentős hatása van a magyar közgazdasági életre. Dr. Gratz Gusztáv volt külügyminiszter a következőket mondotta : — Nagyon örülök, hogy az a bizonyos megegyezés Bethlen és Benes között, amiről a szóbanforgó kommüniké megemlékezett, létrejött. Ugy látom, hogy helyes volt azoknak a felfogása, akik ugy mint én, azon a véleményen voltsk, hogy a szomszédos államok közötti közlekedés lehetséges és hogy a magyar külpolitkdt ebbe az irányba kell terelni. Valós/inü, hogy a beszélgetésben nemcsak az említett közleményben tárgyalt kérdések, hanem az összes kérdésekre is megoldást találtak. A szocialista párt vezetősége a következőket mondotta: — Természetes dolog, hogy a szociáldemokrata párt az ország lakosságának érdekében kívánatosnak tartja az ország gazdasági rekonstruálédását. A szociáldemokrata párt örvendeni tud annak, hogy e tekintetben eredmény mutatkozik. A magyar kölcsön. A Tribuna közlése szerint a francia nagytőke egy megbízottja érkezett Prágába és ott az érdekelt (ényezőkkel a magyar nemzetközi kölcsön felvételéről tárgyalt. Az illető pénzügyi szak. knély vasárnap Budapestre utazott. Az idézem utnág tudni véii, hogy a nyugateurópai bankkörökoen még erre az évre várják a magyar nemze közi kölcsön kérdésének rnego'dását és a jövő évben végre fogják hajtani a pénzügyi müveleteket. Bethlen István gróf magyar miniszterelnök és Benes cseh külügyminiszter genfi tárgyalásairól azt irja a Prager Presse, bogy leméihetőleg bizslom fogja felváltani az eddigi bizonytalanságot és Közép-Európában javulni fog a helyzet, mihelyt lojalitás fogja vezetni azokat, akik eddig szerződéses kötelezettségeik alól mindenféle ürüggyel kibújtak. Ez áll Magyarországra nézve, amelynek pénzügyi és gazdasági talpraállítását fogja lehetővé tenni kormányának lojalitása. A genfi megállapodások után a magyar kölcsön kérdése a megvalósulás stádiumába lép s jó lesz figyelembe venni a magyar kormánynak, hogy kötelezettséget vállalt az iliojális propaganda megszüntetésére. Genfből érkezett hirek szerint azok a tárgyaIá ok, amelyek a Magyarországnak adandó 500