Szeged, 1923. szeptember (4. évfolyam, 198-222. szám)

1923-09-25 / 217. szám

•ssrkesztteég cs kiadóhivatal: Deák Ferenc-utca 2. (F6leálhkolával szemben.) Telelőn 1 >-33.A.Szeged"megjele«lk hétfő kivitelivel minden aap. Egyes szám ára 200 korana. Előfizetési árak: Egy Mnapra Szegeden 4000,Budapesten és vidéken 4100 kor. Egyes ssáiw áf a 200 korona. Hirdetési árak: Félhasábo; 1 mm. 50, egy hasábon 100, másfél hasábon ISO K. Szövegkőzi 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 100, kövér betUvel 2C0 K. Szövegközti közlemények soronként 800 K. Nyilttér, családi értesítés 16(10 K. Többszöri feladásnál árengedminy IV. évfolyam. Szeged, 1923 szeptember 25, KEDD. 217-ik szám. A parlamentarizmus csődje. Primo de Rivera tábornok, Spanyolország katonai diktátora d >donai választ adott az ujságircknak arra a kérdé ére, hogy mikor szándékozik a parlamentáris kormányrendszert helyreállítani. Talán két hét múlva, talán négy hét mu va, eseileg még később. Mindenesetre akkor, ba felszínre terülnek az olyan lisz'ességes politikusok, akiknek nem volt részük a papamenti rendszer korrumpálásában és akikre nyugodtan lehet számítani az ország újjáépítésénél. A kijelentés nagyon szép és az erkölcsi szabályoknak mindenesere megfeel. A hibája c ak az, hogy a meghatározás montul lugalm s és egyes emberek érzik hivatottaknak magukat a tisztesség fogalmának a meghatározására. Spanyolországban ezidőszerint parlament nélkül kormányoznak. Az ibériai félsziget nagyobbik országa ebben c^ak köve i Olaszots ág példáját, ahol Mussolini néhár y hónap előtt szintén leszámolt a váiasztison aapuló népképviselet rendszerével. A szocialista lapszerkesztőből lett fascista vezér egy darabig együtt tartotta ugyan a képviselőházat, de megmondotta, hogy c ak addig hatlandó vele kormányozni, m'g teljesiti az ak^raát. Ez az állapot tartott egy idig, azután a feleslegessé valt pailamentet hazaküldik — nyaralni. Ha a két déli félsziget országa egyedül állana e tekintetben, speciális visz- nyaik rovására lehetne irni, ami történt. Bizonyos azonban, hogy nem »lszigetelt jelenségekkel állunk szemben. A parlamentarizmus Európaszerie vá Ságban van. A válság Oroszországban kezdődő t, ahol a cári uralom utáa megbukott a demokratikus nép épviselet és a tanácskármányn k adott helyd. Másutt el'enkezö végiét gyanáit katonai diktatúrák váltották fel a parlamenti kormányok. De még ott is, ahol vannak parlamentek és minisztériumok, életük csak formális ellegi, mert lényegileg egy-két tulhatalmas embernek az önkényuralmát takarja. Franciaországban mondhat a közvélemény, ami neki tetszik, mindig az történik, amit Poinca é akar, egyebütt szin e egyes embereken fordul meg az országok cs népek sorsának intézése. A modern alkotmányosság intézményéiből kulisszák leitek, amelyeket tetszésszerint lehet ide-oda tologatni. Sjkin e jelenségek láttára a parlamentari muí csfdjét emlegetik és letűnt kormányr ntiszerekkel hasonlítják össze, amelyek elmultak, mert időszerűtleneknek bizonyultak és túléltek magukal. A sörös szélsők azt mondják, hogy a tanácsrendszer, az érdekelteknek c oportok szí rinti képviselete fogja az általános választáson alapuló parlamenteket felváitani, Angl'ában psdig, shonnét a törvényhozásnak és kormányzásnak mai rendszere kiindult, valami juryszetü intézményt emlegetnek, "melybe sorsolás utján kerülnek bele a tagok. Állítólag az a megfortolás lappang e különösnek tetsző terv mögö hogy a hivatásos politikusok és az egyesek sz bad elhatározását megkö ő pártok a közjónak a legfőbb akadályai; e.eket kell tehát lehetetlenné tenni. Veszedelem pedig nincs a tervben, mert a parlamentek távolról sem képviselik a nemzetek színe- javát és a sorsolás alka masint a mainál jobb átlagot eredményezne. Ezt mondják a teoretikusok. A gyakorlat emberei ellenben egyszerűen szítkergetik a parlamenteket, vagy pedig nélkülük kormányoznak s az egész kontinensen ezt mirdenfe'é látszólag a legnagyobb megnyugvással, sót helyesléssel veszik tudomásul. Ez látszik iga ol i a parlamentarizmus csődjét és azoknak ;z állítását, akik szerint még a legdemokratikusabb választójog sem alkalmas az igazi népakaratnak a kifejezésére. Az igazság alkalmasint a középen van. A parlamentáris kormányrendszer ma kétségtelenül válságban van, de ez nem jelenti azt, hojy maga a parlamentarizmus csídöt mondott volna. A parlamentarizmus, mint intézmény a normális viszonyok számári van terémtve, ntm pedi? olyan időkre, misor jobbra és balra kilengések valtogatják egymást. Ilyenkor az emberek n gyon könnyen halandók régi meggyőződésüket uj jelszavaknak feláldozni és vele magát az intézményt diszkreditálni. Ami ma történik, régebben sem volt szokatlan. Az abszolutizmus rendőiminr-ztere: Bach Sándor is a barrikadokról került a miniszteri borsenyszékbe. A parlamentarizmus az ő idejében, a negyvennyolcas forradalmak u án, a mult század derekarak háborús periódusban elte át a maihoz hisonló eíső rai;y válságát. Akkor is neh i demagógok kergették szét tábornokok segítségével a parlamenteket, katonák közigazeattak, kenetteijes bölcselök pedig a cezarizmusért és fölvilágosodott abszo'utizmusért njongtak. Mennyi/el nagyobbnk keli lenni a kil-r gésnek és válságnak ma, mikor a napi jelenségeknek a világháború, a bolsevizmus és az összeomlás az előzményük ? De amint akkor, mi is be kell következni a lebigg dásnak és tisztulásnak. A bői, amit egyesek vetkeztek, nem lehet intézmények buk sira következtetni. A megtisztult parlamentarizmusnak egész Európában ismét eljön még z ideje. Csak az emberek lesznek mások, akik a parlamenteket alkotják és á parlamentáris kormányok gépezetét irányítják. Pasics egyezséget akar Fiume fölött. Pasicsr.ak Mussolinihez intézett ál'itólflg03 levelének tartalmát a szerb Ispok közlik. A levél többek között a következődet mondja: A fiumei kétdésnek köic önös megegyezés alapján való megoldása jótékony hatással volna mindkét 'észre. A megoldásnak azorban közvetlenül Rónia és Belgrád között ke l megtörtérni, mirden idegen teavatkozás nélkül. Fiúméban gazdasági berendezéseket kell teremteni, miután a városban még meg van a gazdasági alapja a jóviszonyokra való törekvésnek. A megegyezésnél harmadik személy közbelépése nem kivána<os. A Messagero jelentése szerint a szkupstina szombati ülésésén a fiumei kérdésben olyan lármás jelenetet rendezett a demoknía pírt, hogy az ülést meg kellett szakitani. Félő, hogy hasonló jelene; k me ^ismétlődni k. A cseh-magyar A Cseh Stjlóiroda jelenti: A Gmfben egyfelől dr. Benes cseh külügyminiszier, másfelől Bethlen István gróf magyar miniszterelnök és dr. Daruváry Géza külügyminiszter kö?ött lefolyt tárgyalasok mindazokra a politikai és gazdasági kérdésekre vt natkoztak, amelyek a két átlam közölt függőben vannak és amelyek még nem oldattak meg. Eg u'tai arról a kölcsönről is tárgyaltak, amelyet a magyar kormány külföldön felvenni törekszik. Arról vo í szó, hogy a két érdekeit álam között megteremtsék a kö csönös b zalom atmoszféráját és élőké zitsék a talajt Magyarország gazdasági és pénzügyi ujjáepitétére. A tárgyalásokat mindvégig nsgy szivéíyességgel folytatták. A tárgyalások eredményei a következő: 1. A határincid;nstk elkerülésére egységes szolgálati szab lyat állapítandó meg a határőrségek részére. Megegyeztek továbbá abban, hogy azoknak a szenelyeknek, akik a határon lefolyt legutóbbi lövöldözések éhalmával megsebesültei, kielégítő kánéri ést nyújtanak. A cseh kormány ismét késznek nyilatkozott arra, hogy azokat a retorziós intézkedéseket és rendeleteket, amelyek oly magyar állampolgárok j ellen irányullak, akiknek 'a legutóbbi határ- I incdens alkalmával a cseh-szlovák területet el keile't volna hsgyniok, revidealja. Megállapodtak abban, hogy hasonló módon jámaK e>, mint ahogyan az eddig felmerült ellentétei esetéber eljártak. 2. Nézetváltás volt ez árucserére vonatkozó kü ön egyezmény megkötéséről, tárgyaltak a viumok és határátlépési engedélyek megadásáról. 3. Mesá'lapodtak abban, hogy a szakminisztériumok közvetlenül tárgyaljanak le oly kérdéseket, melyeket a trianoni szerződés értelmében tárgyalniok kell és amelyeket még nem tárgyaltak. Megállapították azokat az alapelveket is., meiyek szerint a kérdések raego'dardók. A problémák közé tartozik az állampolgárság é illetékesség kérdése. Végül pénzügyi .'és jog természetű kérdések, melyekről még nem tárgyaltak. Megegyezés jött létre abban az irányban is, hogy minden propagandát, mely a jó szomszédi viszonyt megzavarhatná, el fognak foj'ani. Cseh hiradás szerint a prágai kormány jegyzékben sürgette a magyar le. zerelést. A magyar kormány válaszolt, hogy a leszerelés már megtörtént. Miért nem halad a magyar kölcsön ügye? Eddig az a felfogás volt elterjedve, bogy Bethlen István grófnak a kisántánt -rerev eUenáilását kell megpuhítani, hogy a Völe ön ügyét tető alá tudja hozni. A tárgyalások megleheős titoktartás ír ellett folytak es folynak, azonban annyi mégis kiszivárgott a titokból, hogy a kölcsön nem ott rekedt meg, ahol. azt általában vélik. Bethlen gróf szombaton folyamán tárgyalt a c eh isülügynvniszterrel, valamint az első román delegátussal is. Nincsics szerb külügyminiszterrel folytatott eszmecsere folyamányaképen a tazdusági tárgyalások fonalát befejezték. Minden szívesség ellenére a kölcsön ügye stagnál. Ennek igen érthető a magyarázata. A magyar kö c ön ügye az angol és francia érdekek malomköve közé szorul. Az ango ok minden erejükkel a jóvátételi bizottság határköréj nek szűkítésére törekednek, mig a franciáknak létérdeke, hogy azt a c oporto-ulást fenntartsák. A magyar kölcsönnek az a katasztrófája, hogy a két hatalom presztízskérdés szemüvegével nézi a dolgot. Bethlen gróf arra törekszik, bogy a két nagyhatalom álláspontja között kompromisszumot hozzon létre. Az erre irányuló munkájának eredményéről eüdéig azonban semmi hir nem érkezett A szocialista képviselők vasárnap délelőtt a fővárosnak különböző kerületeiben beszámoló gyűléseket tartottak, amelyeken kimerítően ismertették pártfrakciójuknak a nemzetgyűlésen kifejtett tevékenységet. A párt vezetői közül Peyer Károly Aréna-uti kéményseprővendéglőben tartott beszédet. Többek között azt mondotta: Hirek vannak arról forga'omban, hogy külföldi kölcsínt csak koncentrációs kormánynak folyósítanak a külföldiek. Szó sem lehet arról, hogy a szocialisták belépjenek egy ilyen kormányba, mert elhatározásuknak hiányzik minden előfeltétele. Bethlen István gróf miniszterelnök és Daruváry külügyminiszter látogatást tettek Hanotaux volt francia külügyminiszternél, Franciaország vezető delegátusánál. A miniszterelnök genfi tanácskozásának érdemi részleteiről m'g nincsen hiteles-értesülés, de az elterjedt hirek szerint a miniszterelnök és